Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-20 / 221. szám
1959. szept. 20, vasárnap .A MAGYAR SZOCIALISTA munkáspárt BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA ' Tanu’ianak egészségtant is a oedagcgiai főiskolákon Egy orvos véleménye a háromszakos pedagógusképzésről Az 1959—60-as tanévben a pedagógiai főiskolák nappali tagozatán bevezették a háromszakos képzést, ezzel egyidejűleg a tanulmányi időt négy évre emelték. Ez azért vált szükségessé, mert vannak iskolák, ahol egy nevelőnek több csoporttal kell foglalkoznia — bár megfelelő képesítése nincs —, több szaktárgyat is kell tanítania. Oktatási helyzetünk régóta igényli az új rendszer bevezetését, mint orvos azonban hiányolom, hogy az egészségügy ismét kimaradt a szaktárgyak közül. Nem mondok újat, ha megállapítom, hogy a különböző rendeletek elméletileg megteremtik a ■►környezetegészségügyet'“, de gyakorlatban ez nálunk nem valósult meg. Azért nincs élő, eleven kömyezetegé&zségügy, mert eddig senki sem nevelte rá az emberedet. Iskoláinkban az egészségtan tanítása nem felel meg a mai modem, szocialista egészségügy követelményeinek. Nagyrabecsülöm a pedagógusok munkáját, a gyakorlatból tudom azonban, hogy nekik @sak cdngjiáhan Uketiíqe» Az angol kormány máig is évente kifizet bizonyos összeget egy olyan kastély karbantartásáért, amely nem létezik, de nem is létezett soha. A XVII. században II. Károly király találta ki a »Fillingharne kastély« létezését. A képzelt birtokot ugyanis időnként, amikor anyagi nehézségei voltak, bérbeadta. Az angol kormányok i*szá- eadok óta hagyománytiszteletből fenntartották a »kegyesnek« éppen nem mondható csalást, sincs meg a szükséges közegészségügyi szemléletük. Ebből következik azután, hogy ők sem tudják átplántálni ezt a szemléletet tanítványaikba. Sajnálatos, hogy a háromszakos pedagógusképzés tantervéből is kimaradt az egészségtan. Az embert a környezettől, vagy fordítva, a környezetet az embertől elválasztani nem lehet. Az egészségügyi szemlélet megfelelő kialakítása éppen ezért a szocialista társadalmi élet nélkülözhetetlen kelléke. MOEMLÉKE ÍMICt Hasúnk e**yik legszebb szobra Kecskeméten A közegészségügyi szervek két tényezőre támaszkodhatnak: a Vöröskeresztre, mint az egészségügy legnagyobb tömegbázisára, és a nevelői karra. Véleményem szerint e két pillérre építhetjük £el teljes biztonsággal a szocialista egészségügyet. A háromszakos pedagógus-képzés szerepét abban látnám: minden főiskolás számára kötelező tárgy lenne a közegészségügyi szemlélet tanulása. A tananyagnak tartalmaznia kell a korszerű elsősegélynyújtást, a személyi egészségtant, a környezetegészségtant, az egészségügyi állomások és a Vöröskereszt feladatait. E szemlélettel felvértezett pedagógusok munkahelyeiken segítséget tudnának adni a vöröskeresztes szervezetek megalakításához, egészségügyi állomások építéséhez. Ügy gondolom mindez óriási segítséget jelentene egy-egy falu, város, gyárüzem közegészségügyének megjavításában. Az egészségügyre azt szokták mondani, hogy nem »termelő üzem-“. A Itt a Szeged, hol a Szeged? Mi, dohányosok, válogatós emberek vagyunk. Válogatunk a Terv cigarettában, s hogy ha az lágymányosi, akkor örömmel fogadjuk, ha pedig egri vagy debreceni, már — néha a dohánygyárakkal szembeni igazságtalansággal — húzzuk az orrunkat. Ha külföldi cigarettát Hordár-önkiszolgálás A kasseli főpályaudvaron •■hordár-önkiszolgálást'« vezettek be. Az utasok a bejáratnál ügyes kézi tolókocsit vehetnek Igénybe, amelyet a kijáratnál kell visszaadni. Képünkön: egy csinos és ideiglenes hordár- tó változott utas* kapunk — mondjuk a román Marasestit, vagy a német Junot, ne is beszéljek egy-két bolgár, vagy jugoszláv cigarettáról —, már dohánygyárainkat ismét csak szapuljuk igazságtalanul. Nos, az elmúlt hetekben vég- re-valahára valamennyi dohányos közös véleményre jutott egy újfajta cigaretta, a Szeged megítélésében: »A Szeged kellemes aromájú, a Szeged jobb a lágymányosi Tervnél is, a Szeged így, a Szeged úgy.. .A Magyar Nemzetben karikatúra jelent meg a Szeged nagy kelendőségéről Budapesten, de amint észrevettük, Kecskeméten és Baján is rövid idő alatt kifogyott az ízléses csomagolású cigaretta, s most már a »terve- sek« visszatértek a Tervhez, a »kossuthosok« a Kossuth-hoz. Ha a magyar dohányipar nem ismeri fel rövid időn belül a Szegedben rejlő nagy üzleti lehetőségeket, akkor — minden csoda három napig tart — az emberek elfelejtik a Szegedet... Kár volna,;.! • Csőjavítás — halasi módra Július 10-i számunkban felhívtuk a kiskunhalasi Ingatlankezelő Vállalat figyelmét a Tolbuchin utca 1. szám alatti ház állapotára, ahol az emeleti wc-lefo- lyó csöve megrepedt s a kifolyó tartalom bűze az eg esz környéket elárasztotta. A vállalat a cikkecske megjelenése után — dicséretes gyorsasággal — munkásokat küldött ki az említet házhoz, akik a repedt csövet kiszedték a falból, otthagyták az udvaron, — csak éppen újat nem tettek a régi helyébe. A helyzet tehát csak annyit változott, hogy az emeleti wc-t most már nem a repedt cső, hanem egyáltalán csőhiány miatt nem lehet használni. A népes lakósereg az egyetlen udvari közös wc-be jár, amelynek forgalmát a házban lévő orvosi rendelő betegei is szépen növelik. Végeredményben az Ingatlankezelő Vállalat eleget tett a követelésnek: kiszedte a bűzlő csövet. A cikkírónak lehetett volna annyi sütnivalója ugyebár, hogy külön megmagyarázza: ez nem elég, a rossz helyébe jót is kell rakni. Most pótoljuk a mulasztást s reméljük így már foganatja lesz a figyelmeztetésnek. Üjabb művészeti értéket fedtek fel nemrég a barokk szépségű kecskeméti Piarista templomon. 200 év óta naponta százak mentek el a templom külső homlokzati fülkéjében elhelyezett Arpádházi szent Erzséoet szobra alatt, de eddig senki sem figyelte meg alaposabban. Először Görömbei Imre szobrászművész hívta fel rá a figyelmet, aki 1957-ben restaurálásokat végzett a templomon. Kijelentette. hogy ez a szobor hazánk 10 legszebb és legértékesebb szobra közé tartozik. Az elmúlt héten a restaurálási munkák felülvizsgálására Kecskemétre érkezett Antal Károly Munkácsy-díjas szobrászművész, a Képzőművészeti Alap szakértője s kérésemre ő is elmondta szakvéleményét a szoborról. „Országos viszonylatban is a legszebb szobrok közé tartozik. Művészeti értéke azért figyelemre méltó, mert a legszélsőségesebb barokk mozgásban ábrázolja szent Erzsébetet, mégis a fülkében a legharmonikusabb szoborként hat. Szerencsém volt — még az állványozás idején — felülről is megnézni a szobrot.-« Eddig tart Antal Károly szobrászművész számunkra nagyértékű nyilatkozata. — A végtelen finom fej és arc, a palást remek redőzése, a széles, mégis légies karmozdulat, amely- lyel az uralkodói koronát^ földre akarja helyezni, megra- gadóan és csodálatosan szépek. A szobor pontosan alkalmazkodik a nagy homlokzati síkhoz. Páratlan műemlékünket az elmúlt napokban a megyei művelődési osztály több tagja, valamint néhány művészünk és írónk megtekintette, s a legna* gyobb elragadtatással nyilatkoz■> tak róla. Gazdagabbak lettünk egy gyönyörű műemlékkel, ami már 200 éve a birtokunkban volt, csak nem tudtuk róla, hogy milyen nagy művészeti k'ncts. Kár, hogy a remekmű alkotó« ját nem ismerjük, s talán örökre névtelenségben marad. Dr. Bodócs Gyula Haldoklik a halottas kocsi Haldoklik egy halottas kocsi! Rajta a szerelők sem tudnak segíteni. 1956-ban már kiselejtezve vette a budapesti vállalattól a Kecskeméti Temetkezési Vállalat, s javítására majdnem rá- költött azóta egy új kocsi árát, azonban hiába, a kocsit nem lehet kigyógyítani. Mondjuk a városban még valahogy eldöcög, de távolabbi utakra nem is nagyon mernek vele halottszállítást vállalni, mert nemrégiben is Kiskecske- métről kellett bevontatni. Nehéz körülmények között van most a vállalat. Sok a halottszállítás és a rossz gépkocsival félnek elindulni. A vállalat és a városi tanács már mindent elkövetett — eddig azonban hiába. Amíg az ígért gépkocsi megérkezik csak ezt tudjuk javasolni: próbáljunk meg harcot indítani az elhalálozások ellen! Ez tálán könnyebben sikerül, mint a Kecskeméti Temetkezési Vállalatnak egy használható hullaszállító kocsit szereznie! (m) Awar »tfmező tajftzon Knézy Pál — az Alsódul navölgyi Vízügyi Igazgatóság főmérnöke — jelentette, hogy Fajszon, gátépítés közben, régészeti leleteket találtak. Azonnal a helyszínre siettünk, ahol az ásatások egy későszarmata települést és koraavar sírmezőt tártai? fel. A két avar sír közül az egyik« ben valószínűleg szolga lehetett A második sírban fiatal kislány feküdt Két fülbevalóján kívül színes gyöngysor díszítette nyakát. Bal kezefejére kis bronz- csörgőt kötött édesanyja, igy mindig tudta merre ténfereg a kislánya. A jelekből valószínű, hogy egy előkelő réteg temetkezési helyét sikerült megtalálnunk. Kőhegyi Mihály PETŐFI NEPE A Magyar Szociális La Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 15-29, 27-49. KVLCSSZENVEDÉLY A világ legrégibb békeszerződése A Yale egyetem régészeti múzeuma égetett agyagból készült érdekes »dokumentummal« rendelkezik: erre a hatalmas agyagtáblára vésték ugyanis a világ eddig ismert legrégibb békeszerződését. A mezopotámiai ásatásoknál bukkantak a leletre. A saumir nyelvű szöveg 4800 évvel ezelőtt megkötött békeszerződés pontjait sorolja fel, amelynek megkötésére Lagas és Umma városok hosszú, véres háborúja után került sor. A felek felhatalmazták Ningirsu Istent, pusztítsa el azt a várost, amely megszegi az egyezményt, lio.iu.cxi iranatuer muncuoiii lanosuau kuiuuos szouvcuo.ye van: a világ minden részéből és a történelem minden idejéből származó kulcsokat gyűjt. Az apró, gazdagon cizellált kulcs- költeményektől kezdve, vaskos, 30 centiméteres kulcsokig Pan- kvier mindent gyújt. ................ termeléshez azonban egészséges munkásokra van szükség, tehát a társadalom minden tagjába át kell ültetnünk a megfelelő közegészségügyi szemléletet, hogy ezáltal jó kömyezetegészség- ügyet teremtsünk meg. Ezt a cikket abból a célból írtam, hogy ha a háromszakos pedagógusképzés első félévében még nem is állították be kötelező tantárgyként az egészségtant, még van idő arra, hogy a Il.félévi tananyagba beilesszéü. Dr. Mihály Gyula érdemes orvos, a bajai járás főorvosa
