Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-20 / 221. szám
nácstag 5 és félholdas egyéni gazda elmondása szerint jövedelme — elsősorban 1100 négyszögöl paprikából, azonkívül három darab törzskönyvezett tehenének hasznából származik. Teheneit igázza is és azokkal szánt. A községben 200—250-re becsülik azoknak az egyéni gazdáknak a számát, akik tehén-, vagy ökörfogattal művelik földjeiket. Szathmári Ede, a földművesszövetkezet ügyvezetője találóan úgy jellemzi a patajiak elenlegi gazdálkodását, hogy izok ugyan a jobbat keresik, .«itatják, megpróbálják a paprikát, majoránnát, de még igazában nem találták meg boldogulásuk forrását. Valameny- nyit előre léptek ugyan, jobban élnek mint azelőtt. Harsak az 1944-es évvel hasonltjuk össze a mai helyzetet, akkor mindjárt szembetűnik, hogy abban az időben az egyszerű kartonruha volt a jellegzetes viselet, ma pedig, különösen a fiatalság úgy öltözik, mint régen az úri lányok vagy legények. A helyzet javulását a lakásépítés fellendülése is mutatja. Az új telepen hatvan ház épült. A községi tanács, a helyi pártszervezet és a társadalmi szervek nagy gondot fordítanak a község fejlesztésére, után a legnagyobb létszáméi a megyében. Az iskoláskorúak mintegy 30 százaléka tanul zenei iskolában. Az előrehaladás ellenére még sincs minden rendjén. A kis- parcella ugyanis nem tudja a szükségleteket, különösen a fiatalok igényét kielégíteni. Az új nemzedék többre vágyik, mint amit apáink elértek. A fiatalok nem szívesen ülnek ökörfogatra, hanem inkább a gépek, az agrotechnika legújabb vívmányai iránt érdeklődnek. Szűk nekik az egyéni gazdaság párholdas területe. Sokan éppen ezért elvágynak a faluból, többen közülük Sztálin városba és Pécsre járnak dolgozni. Tavaly a nyolcadik osztály hallgatói között közvéleménykutatást rendeztek és kiderült, hogy a 64 tanulók küzül csupán egy volt olyan, aki szülei foglalkozására, az egyéni gazdálkodásra szavazott. Füzesi Mária, a zenei általános iskola IV. osztályos növendéke gordonkaleckéjét végzi. A Szeiidi-tó látképe. Feszültség, ellentmondás van tehát a fiatalok gondolkodás- módja és az idősebbek korszerűtlen gazdálkodása között. Mi lesz a kivezető út, hogyan oldódik meg ez a probléma, arra az élet adja meg a választ. A fejlődés Dunapatajon is az összefogás, a nagyüzemi gazdálkodás irányába halad. Ezt bizonyos tényezők ideig-óráig nehezíthetik, de megállítani nem tudják. Az új előbb-utóbb itt is utat tör majd magának. Ennek biztató jelei máris mutatkoznak. A helyi termelőszövetkezet megindult az erősödés útján. Ez év első felében az Űj Élet tagsága szakképzett agronómust választott elnöknek, Nagy Sándor személyében. Első dolguk az volt, hogy 300 törzsbaromfit neveltek, amit most ezerre akarnak kiegészíA paprikaá tv evő-telepet közel két millió forintos költséggel modern, nyersáru-szárító helyiséggel és munkatereimmel bővítik. Fiatal, de fáradságot nem ismerő lelkes búvára, kutatója a község történetének Pastyik István tanár, aki a helyi múzeumba való meginvitálással kezdi a beszélgetést. Dunapa- tajnak ugyanis néhány hónapja az iskola egyik félreeső helyiségében múzeuma is van, és aki a községgel igazán meg akar ismerkedni, nem mulaszthatja el az újkeletű, de máris gazdag helyi gyűjtemény megtekintését. A félig kiégetett cserépedények, a bronzkorszakból származó szúró- és vágóeszközök az élő szónál beszédesebben bizonyítják, hogy a Dunának e kedvező fekvésű partján már a nagy népvándorlás kora előtti Időben is éltek emberek. A múzeum egyik falát térképek borítják. A legrégibb 1796-ban készült. A latinbetűs írás arról tanúskodik, hogy Pataj abban az időben igen jelentős mezőváros volt. A törökök adószedő listájukon már ezer lakost tartottak itt nyilván. A város védelme három várra: a szelidi, a szentkirályi és a szenttamási erősségekre támaszkodott. Ezek téglaromjai még ma is fellelhetők. A múzeumban őriznek egy rézbélyegzőt, amelyet II. Rákóczi Ferenc adományozott a városnak 1704-ben, amikor kerek egy hóig ott táborozott csapataival. A török időben még híres mezőváros megyénk más helységeihez viszonyítva később lemaradt a fejlődésben. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a város határát néhány nagybirtokos, később pedig egyre inkább a kalocsai érsekség uralta. A nagybirtokok gazdálkodását egyoldalú búza- és kukoricatermelés jellemezte, s nem használták ki a Duna közelsége nyújtotta lehetőségeket. Ennek nyoma, rossz hatása még ma is érződik. A lélekszámban alig növekvő hajdani város ma mindössze 7 és félezer lakosú község. A 16 ezer katasztrális holdat felölelő határában kevés a kertészet; nincs hasznosítva az aranyat érő dunai víz. Az 1800-as években az agrár lakosság egy része a nagybirtok fojtogató karmaiból Budapestre és más ipari településekre vándorolt. Először 1919-ben csillant fel a pataji nép nagy többségét alkotó szegénység szeme. A helyi direktórium nagyszabású szociális és kulturális terv megvalósítását határozta el. Ezek Az artézi kút. Mellette a törpevízmű hidrofor-telepe. között szerepelt egy modern emeletes iskola megépítése is. A Tanácsköztársaság határozatai olyan népszerűek voltak a lakosság körében, hogy az iskola megépítését a község későbbi vezetői kénytelenek voltak megvalósítani. A fehérterror sötét évei sok szenvedést okoztak a dunapa- taji népnek, Néhány nagygazda megszedte magát, de a többség még a házát sem tudta tatarozni. A felszabadulás nyitott új fejezetet a község történetében. A nagybirtokosok földjein több mint 500 család osztozott. Bővült a szőlő- és gyümölcsösterület és elterjedt a paprikatermelés. A patajiak mindenből egy-egy kicsit termeinek. Búzát. kukoricát, árpát elsősorban háztartási szükségletükre, másodnövényeket pedig eladásra. A nagybirtokok fojtogató gyűrűjétől megszabadult régi és új gazdák apró parcelláit most még kisebb fűszerpaprika, majoránna- és yj burgonya-táblák aprózzák. Király Ferenc tateni. Húsz darab üszőborjú tenyésztésbe állításával szaporítják majd tehénállományukat s említésre méltó sertéstényésze- tük is. A jelek azt mutatják, hogy növénytermelésük is előrehalad. Búza-termésátlaguk meghaladta a 10 mázsát, őszi árpájuk pedig a 14-et és jól fejlődik az őszi árpa tarlóba vetett 50 hold másodvetésük. Gazdálkodásukban jelenleg természetesen több hiányosság is fellelhető, azonban .nőst már nem azok szaporodása, hanem fogyatkozása a jellemző. Még több szorgalmas kézre és nagyobb hozzáértő segítségre van csak szükségük, akkor a szövetkezet a jólét, a felemelkedés forrását jelenti az egész község számára. Szöveg: Nagy József Foto: Pásztor Zoltán a lakosság egyre kényelmesebb, kulturáltabb életének megteremtésére. Szeptember első napjaiban helyezték üzembe a 400 000 forintos költséggel épült törpe- vízmüvet, meiy az artézi kút vizét három kilométeres vezetéken 14 csapon szolgáltatja a község lakosainak. Elkészült 5000 négyzetméter betonjárda is. Később megvalósítandó terve a község vezetőinek a helyi fürdő létesítése. Évek óta tanácskoznak a Szelidi-tó gyógyhatású vizének hasznosításáról. Most megalakult egy bizottság, amely a tó hasznosítására tervet készít. A község lakosai azonban helyben is szeretnének egy kádfürdőt, amit elsősorban télen használhatnának. Bizonyos pezsgés tapasztalható a iözség kulturális életében is. Híres a hatosztályos zenei általános iskola, amely Kecskemét Bencze Gábor nagybirtokos hajdani kastélyában az Új Élei lemeiöszövetkezet tagjai laknak. Zlatics Jánosné, a községi pártszervezet titkára a járási pártbizottság munkatársával tanácskozik az újjáválasztott pártvezetőség feladatairól, jdE ,0k.— _m_ 0? m MLfflßt. äs_jmi7 m m . ~^*— Jllipar ^yiio# jTiiiiijiiLJ^iLJJitniiriii^j——zyiWiiMtfiiir^^y^^o^MTr^ryiir^ Mi^' mmimp^s^mzt ^'Smiliny - pr^l/^arpiiMW TEJ IüHp™ "7rmt' farssj immr—\úúnin mmy——’auiilüS^ "ffljtöiP MSMTZSi/ mp— ~~
