Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-18 / 193. szám

AMAGYAG SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI. LAPJA , Jelentős újítás a sütőiparban Babajkatépőgép, amely iránt már killiliün is érdeklődnek Mystér és m sé Mindkettő eléggé keresett cikk üzleteinkben. Sokan szeretik a mustárt, különösen virslihez, a só pedig mindig kell a háznál ételízesítéshez. Igen ám, de vesz az ember négy pár virslit és ha mindenáron akarja a mus­tárt, vihet hozzá egy kilós üve­get, mert kicsivel nincs. A gyö-> nyörűen csomagolt asztali só kibontásánál gyakran meglepő az eredmény: darabos, szemetes. Nem vették még ezt észre, kereskedelmi ellenőreink? — Vagy egyáltalán nem szeretik a mustárt és a sót?! — (m) Tavasszal az Élelmiszeripari Minisztérium újítási kiállításán a szakemberek érdeklődéssel ta­nulmányozták a Kalocsai Sütő­ipari Vállalat újítói által konst­ruált úgynevezett babajkatépő- gépet (a sütőiparban babajkának nevezik a fehér morzsa tésztá­ját). Jankovite Tihamér, Molnár István, Tóth András és Szabó Ádám gépére azonban nemcsak a hazai sütőipar figyelt fel, ha­nem már külföldön is érdeklőd­nek iránta. A gép külsőre nem sokat mu­tat. Jelentősége annál nagyobb. Amióta kormányzatunk a nyere­ségrészesedés rendszerét beve­zette, a Kalocsai Sütőipari Vál­lalat vezetői szüntelenül kere­sik a gazdaságos termelés le­hetőségeit. Egyike volt ennek a fehérmorzsa készítése is. Gyártása ma sem könnyű, de az újítás bevezetése előtt sok­kal munkaigényesebb volt. A tésztaszaggatást kézzel végez­ték. Száz kiló babajka szétté- pése hét dolgozó másfél órai munkaidejét igényelte. így ha sok volt a rendelés — ami gyakran előfordult — a fél üzem egyebet sem csinált, mint babajkát tépett. Olykor még az adminisztratív dolgozók is be­kapcsolódtak a munkába. Az eredmény nem is maradt el. A Kalocsai Sütőipari Vál-1 lalat egyike volt azoknak az üzemeknek, ahol a gazdaságos termelés és a dolgozók egész évi jó munkája után, egy hó­napi nyereségrészesedést fizet­tek. A szorgalmas kollektíva idén sem akarja alább adni. Az üzem újítóit ezért nem hagyta nyugodni a gondolat: hogyan csökkenthetnék a morzsagyártás idejét. Sok ta­nakodás és kísérletezés után végül is elkészült a villany­meghajtású babajkatépő. A kis gép alig egy méter helyet igényel, de teljesítmé­nye az újítók várakozását is felülmúlta. Óránként 12 mázsa morzsánakvalót aprít fel, s ke­zeléséhez csak egy munkás szükséges. Vagyis durván szá­molva hét dolgozó két napi munkáját a gép egy óra alatt elvégzi. A prototípust még a vállalat készítette, de az újítási kiállí­tás óta olyan nagy a gép iránti érdeklődés, hogy gyártását át­adták a Kalocsai Vas- és Fém­ipari Ktsz-nek. Az Élelmiszer- ipari Tervezőintézet pedig már arról értesítette a vállalat igaz­gatóját, hogy újításuk iránt külföldi kenyérgyárak is érdek­lődnek. Sándor Géza ÁTVÉTELI ARAK; 106 kg-on felüli hús- és húsjellegű sertésért 14,SO Pf kg 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért 14,50 „ 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 14,80 „ 170 kg-on felüli tenyésztésbe fogott koca, kanjott sertésért 14,—< ,< 106—125 kg súlyú fajtiszta, pigmentfoltmentes fehér hússertésért 15,50 » ELŐLEG (kamatmentesen) egyénieknek 400 Ft db-ként tsz-eknek (MNB útján) 600 Ft db-ként 1959. évi lejáratra még szintén köthető sertéshizlalási szer­ződés. — Bővebb felvilágosítást adnak és a szerződéseket megkötik a községi állatfelvásárlók. BÄCS-KISKÜN MEGYEI ALLATFORGALMI VÄLLALAT Sertéshizlaiók figyelem! I960. L negyedévre megkezdődött a sertéshizlalási szerződések kötése. 1359, augusztus 18, kedd 361 dolgoznak a szánk! kiszistak Képek a járás életéből Esténként különös munkacsa­pat dolgozik Szánk utcáin. A szorgalmas brigád erőteljes fej­szecsapásai nyomán egymás után dőlnek ki a Rákóczi út hatalmas eperfái, hogy helyet adjanak a fiatal fáknak és a parknak. Sokat fáradoznak a falu szépítéséért a kiszisták, akikre büszkén néznek a köz­ség lakói. Eredményesen és ko­molyan dolgoznak. Mióta a kultúrotthont megkapták, meg­változtatták annak is a képét. Igazi klubhelyiséggé alakítot­ták, kifestették, amelyhez nem kevesebb mint 900 forintnyi társadalmi munkát adtak. A kultúrház felszerelése is gaz­dagodott. Szép függönyök, csi­nos térítők teszik otthonossá a helyiséget, ezért nem csoda, hogy esténként szívesen jönnek össze a falu fiataljai, hogy el­szórakozzanak. A vezetőség minden tagja, de különösen a KISZ-titkár: Tóth Sándor és a kultúrfelelös: Tóth István személyes példa- mutatással neveli az ifjúságot. Erről nemcsak a kultúrotthon eredményei, hanem a járási spartakiádon való sikeres sze­replés is tanúskodik. Csaknem valamennyi sportágban indul­tak és elnyerték a járási baj­noki címet. A községi KISZ tagjai büszkék arra, hogy meg­szerezték a Hatvani András emlékére alapított vándorserle­get. Végezetül egy kérésük lenne. A járási KISZ-bizottság munkatársai törődjenek többet ezzel a jól dolgozó, igazán lel­kes KISZ-szervezettel. Brandt Bélané levelező PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Eacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Daniel. Kiadja: a Petőid Népe napkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchényi tér n szám. Szerkesztőségi te'eionközpont: 26-19, 25-16 Pártépités és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal; Kecskemet, Szabadság'tér 1/a. Telelőm 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Ktskun megyei Nyomda V, Kecskemét — Tel.j 15-29, 27-49. Fele.os vezető: Szűcs Béla igazgató. 5000 forintos rejtvéiyverssnre 2. rejtvény HÁNY ÉV MÜLVA? Az apa 43, a fiú pedig 12 éves. Hány év múlva lesz az apa kétszer olyan idős, mint a fia’’ Megfejtett®: ............. .> •> •>...«... ......... ... •:« (lakcím): .... ... *.* ° * ...».,._».........u • •... *.* * *... *, 2 kg hulíadékpapír vagy rongy átadását igazoló MÉH elistnervéanyel együtt érvényes. Hég ebben az évben bevezetik a villanyt Kunpeszér dolgozó lakossá­gának régi álma fog megvaló­sulni 1959 decemberében. A ter­vek szerint ugyanis erre a ha­táridőre kell kigyulladni a vil­lanyfénynek a házakban, köz­hivatalokban és a község ut­cáin. A lakóházakba és a köz­hivatalokba a belső vezetéket már beépítették. Sajnos, a munka ütemét nehezíti, hogy a külső vezetékek még nem készültek el, valamint az is, hogy egyelőre még mintegy 26 oszlop hiányzik. Különösen az Kunpeszér dolgozó paraszt­jainak nagy többsége becsület­tel eleget tesz állampolgári Kulák-paradicsom ? A Szabadszállási Községi Ta­nács a napokban indított eljá­rást Benke József kulák, sza­badszállási lakos eilen. Benke Józsefnek jelenleg is több mint 100 kát. hold földje van, mely­nek megmunkálására 15, sőt néha még 20 napszámost is foglalkoztat. Benke József ku- láknak egész mostanáig büntet­lenül több mint 100 000 forint adóhátraléka volt. A cséplés során ismét ki akarta játszani a törvényeket. Ahelyett hogy elcsépelt gabo­náját tartozás fejében adóga­bonaként leszállította volna, el akarta sikkasztani azt olymó­don, hogy több mint 23 mázsa árpát egyik napszámosa tudta nélkül és annak nevében sza­badon eladta a terményforgal­mi vállalatnak. A hivatali el­járás megindult ellene. Remél­jük, hogy a községi tanács és az illetékes hatóságok kellő szi­gorral fognak eljárni a tör­vényt semmibe sem vevő kulák ellen. + ~ okoz nehézséget, hogy a sarok­oszlopok beszerzése rendkívül lassan halad. A villamosveze­ték, amelyet Tatárszentgyörgy- től vezetnek a községig 9—10 kilométer hosszúságú. A külső vezetékek teljes felállítása pe­dig megköveteli azt is, hogy az eddigi telefonhálózatot tartó oszlopsort a közlekedési utak másik oldalára kell átépítem. Kunpeszér község villamosítá­sa összesen 1 233 000 forintba kerül, amelyben a község hoz­zájárulása 300 000 Ft-ot tesz ki. kötelezettségeinek. Éppen ezért nagy felháborodással veszik tu­domásul, hogy a községben né­hány notórius adóhátralékos rombolja a lakosság becsüle­tét. Fehér András 29 770, Fodor János 20 800, Vasadi János 20 072 és Német Lajos pedig 23 046 forint hátralékkal tarto­zik az államnak. Nemrégiben tartottak tanács­ülést Kunszentmiklóson, ahol a község egészségügyi helyzetét tárgyalták meg. Kiderült, hogy az elmúlt évek során szinte teljesen megszűnt a csecsemő- halálozás a községben. A sta­tisztika kimutatta, hogy az el- halálozottak 90 százaléka rend­szeresen 70 éven felüli. A ta­nácsülésre meghívták a cigá­nyok képviselőit ip, hogy meg­j Fontos határozatok Az elmúlt héten csütörtökön nagy jelentőségű közös tanács- és párt-végrehajtóbizottsági ülés zajlott le Kunszentmiklóson. A két végrehajtó bizottság hosz- szantartó és részletes vita során tárgyalta meg a mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseit, az ed­digi eredményeket és tapaszta­latokat, valamint a közeli és a távlati terheket. A közös vb- ülés vitájában részt vevő elv­társak rendkívül nagy figyel­met szenteltek a község hagyo­mányos termelési kultúrájának, alapvető termelési ágai fej­lesztésének, így pl. a rizster­melésnek, a birkanevelésnek és a marhahízlalásnak. A kun- szentmiklósi rizstermelés lehe­tőségeinek hírére jellemző, hogy az ország számos terüle­téről igen sok mezőgazdasági dolgozó — olyanok, akik a rizstermesztésben járatosak — azzal a kéréssel fordult a községi tanácshoz, hogy enge­délyezze letelepedésüket a köz­ségben olyan feltételek mellett, hogy a letelepedés után rizs­termesztő termelőszövetkezetet alakítanának. A közös végre­hajtó bizottsági ülés az emlí­tett napirendi pontot megtár­gyalva több nagy fontosságú ha­tározatot hozott a község mező- gazdasági fejlesztésével kap­csolatban. állapodjanak számom egészség- ügyi intézkedésben. Ügy dön­töttek, hogy nemcsak felvilágo­sítással és operatív intézkedé­sekkel, hanem komoly anyagi támogatással is kell segíteni a cigányság kérdéseinek megoldá­sát. Ma már számos olyan ci­gány család található a község­ben, akik példamutatóan elől járnak az egészsége^ és kultu­rált életmód kialakításában. Bámulatot tartottak a silózás komplex gépesítéséről Az elmúlt hét csütörtökén a kunszentmiklósí Kiskunság Termelőszövetkezetben a helyi és a Kiskőrösi Gépállomás be­mutatót rendezett a silózás komplex gépesítéséről. A bemutatón a dunavecsei, a kiskőrösi és a. kalocsai járásokból, szakemberek, tanácsfunkcionáriusok, több mint százan vettek részt. Notórius hátralékosok Uj módszerrel kísérleteznek A Kalocsai Cementipari Vállalat Szalkszentmárton Községi Tanácsával megegyezett abban, hogy a községben kipróbálják a járdaépítés új módját! Az országban először itt kísérletezik ki a salakból és cukorgyári mésziszapból készítendő járdák új típusát. A kísérlet nagy eredménnyel kecsegtet, ugyanis az em­lített anyagokból készülő járda körülbelül fele annyi költségbe kerül mint a betonjárda és szilárdsága is jobb annál. A meghaltak 90 százaléka 70 éven felüli

Next

/
Thumbnails
Contents