Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-16 / 192. szám

1959. au.?. 16, vasárnap 3. oidai Kiküldött munkatársunk jelenti: A Kiskun Napok megnyílása előtt Á Bányászati Berendezések Gyára a tanácsháza előtt egy teljes nagyságban felépített 6-zénosztályozóval mutatja be ezt a nagy fejlődést, amit tíz év alatt elért. A gépgyár pa­vilonjában az ott gyártott kon- eervipari gépeket láthatják az érdeklődők. A ktsz-ek közül az országosan is jól ismert asztalos és cipész szövetkezet, valamint az exportra dolgozó háziipari szövetkezet mutatja be termékeit. A mezőgazdasági kiállítás is eok érdekességgel várja a kö­zönséget. A Petőfi Gimnázium­ban most készülnek a tangaz­daság, a mezőgazdasági szak­oktatás és a gazdaság eddigi eredményeit szemléltető tablók. Bemutatják majd az Országos Mezőgazdasági Kiállításon részt vevő tenyészállatokat is, A város termelőszövetkeze­tei szintén a kiállítók között ezerepeinek. A Vörös Csillag és a Lenin Tsz terményeikkel, a Petőfi Tsz pedig 4 mázsás dán sertésével dokumentálja a nagyüzem fölényét; A város kereskedelme már felkészült a Kiskun Napokon rendezendő vásárra. A Kiske­reskedelmi Vállalat és a föld­művesszövetkezetek árudáin kívül az Állami Áruház 100 méteres pavilonjában másfél millió forint értékű árucikkel várja a vásárlókat. Nem volna teljes a beszá­moló, ha nem említenénk meg a Kiskun Napok kulturális és sportműsorát. Különösen nagy érdeklődésre tart számot a Lőrinci Hengermű kultúrcso- portjának szabadtéri előadása és az irodalmi est; Ritkaság számba menő sport­eseménynek lesznek tanúi a félegyházi sportkedvelők: a Fe­rencváros csapatának vendég­játékában, valamint birkózó és ökölvívó viadalokban gyö­nyörködhetnek, ahol a buda­pesti és a vidéki városok leg­jobb sportolói mérik össze ere­jüket. G. G, VITA. A TElK^irnEJLlÉSS PÁKTEMEKÖRZIÉSÉEÖI, Kommunista őrjáratot szerveztünk A loltó g heti öí találatos szelvénye: 1, 53, 68, 73, 78 Több mint 140 vagon paradicsomot vásároltak fel már eddig a MÉK kecskeméti központi telepén. A termelők előrecso­magolt árut hoztak, gyorsan halad az átvétel. Gyenes József kecskeméti gazcfa 178 láda paradicsomot hozott az átvevő- helyre. A telepen a napokban megkezdték a nyári aszaló­szilva és a dinnye felvásárlását is. A termelés pártellenőrzésé­ről szóló vitát magam is fi­gyelemmel kísérem és most néhány szóban én is szeret­ném elmondani tapasztalatai­mat. Párt-alapszervezetün'k nem­régiben részletesen megvitatta a gazdasági vezetés és a ter­melés pártellenőrzésének és irányításának számos problé­máját üzemünkön belül. jA vita eredményeképpen úgy dön­töttünk, hogy kommunista őr­járatot szervezünk a termelés menetében adódó nehézségek és hjbák felderítése és kijaví­tása érdekében. A kommunista őrjárat már megkezdte munkáját. Az őr­járat tagjai mindenütt — ahol hibát, lazaságot vagy fegyel­mezetlenséget tapasztalnak — elbeszélgetnek a dolgozókkal és felhívják a gazdasági ve­zetők figyelmét is az észlelt hiányosságokra. Tapasztalataink szerint a pártellenőrzésnek ez a mód­szere eredményes és jól be­vált. Üzemünkben gyakoriak voltak az üveg- és ládatöré­sek. Ez a népgazdaság szem­pontjából igen káros, éppen ezért ezekre a kérdésekre nagy figyelmet fordítottunk. Az őr­járat munkája nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy üzemünk­ben 30 százalékkal csökkent a törések száma. Párt-alapszervezetünk össze­tétele olyan, hogy a tagság többségét a fizikai dolgozók teszik ki. Ez nagy segítséget nyújt abban, hogy a termelést és a gazdasági vezetést meg­felelő alapossággal tudjuk el­lenőrizni, akár pártvézetőségi üléseken, akár pedig a tag­gyűléseken. A termelésben dolgozó kommunisták észrevé­teleit, javaslatait mindig nagy figyelemmel kezeljük és azo­kat gyorsan a gazdasági veze­tés tudomására hozzuk, hogy, a fogyatékosságok minél ha­mar abb megszűnjenek. Meggyőződésünk, hogy a pártejlenőrzésben úgy érhetünk el még nagyobb sikereket, ha a pártonkívüli dolgozókkal to­vább erősödnek kapcsolataink; Hiszen a kölcsönös bizalom és egyetértés még jobban előse­gíti, hogy a kommunisták, az egész pártszervezet a termelés- • ben még nagyobb hatékony­sággal tudjon dolgozni. Dóra Dezső, a Kecskeméti Konzervgyár II-es telepe pártszervezeté­nek titkára Eddig 67 ezer forint gyűlt össze Vaskúton a községiéilesziési alapon felüt Amikor Vaskúton az idei községfejlesztést tárgyalta a tanácsülés, 25 ezer forint érté­kű társadalmi munkát tervez­tek. Mint ismeretes, azóta ár­rendezés volt, ami megnövelte az egyes létesítmények elkészí­tésének költségeit. Az állam fedezte az árkülönbözet nagy részét, ugyanakkor azonban felhívta a tanácsokat is, hogy a fennmaradó hiányt a helyi anyagok pótlásával, a lakosság önkéntes anyagi hozzájárulá­sával és a társadalmi munka fokozottabb igénybevételével pótolják. A vaskúti tanács élt ezekkel a lehetőségekkel és széles kör­ben megbeszélte a község la­kóival a hiányzó összegek pót­lását. A lakosság megértőén fogadta a tanácstagokat, s a 25 ezer forint értékű társa­dalmi munka helyett 37 ezer forint értékű munka elvégzé­sét vállalta. Vannak vaskútiak, akik valami ókból nem tudnak társadalmi munkát végezni, ezek pénzt ajánlottak fel. Ál­talában 50—100 forintot adtak, de voltak olyanok is, .akik 400 forintot sem sajnáltak közsé­gük fejlesztése érdekében. Az önkéntes pénzfelajánlásokból eddig 67 ezer forint gyűlt össze. „Kinőtte már Jánoshalma ezt az állomást...” Egy Ms kiegészítés a községről szóló cikkhez — Csodálatos leány vagy, Er­zsiké! Már annyira restellkedtem hogy alig tudtam nyílt, fekett szemébe nézni. Végül kibonta­koztam karjaiból és halkan kér­tem: — Hagyjál, Misi. Én csak egy szerű kis parasztlány vagyok, U végzett, tanult ember. Nincs ér­telme a mélyebb érzéseknek Neked más a társaságod, má: a gondolkodási köröd, nagyobi a műveltséged. Később minden megbánnál. Ettől még jobban belémsze retett. A nagyobb bonyodalmai elől mégis menekiiln akartam. Otthon úgy határoz tunk anyámmal, hogy beme gyek a városba és ott helyez kedem el, amíg valahogy hely rebillen elcsúszott mérlegünk Apám haragudott és felelőtlen meggondolatlan fruskának neve zett. — Nem az a baj, hogy pa raszt vagy, mert az ma má nem baj. Az a hiba, hogy az a fiatalembert az orránál fog va vezetted. Csúnya dolog, ami műveltél. Már az egész szövet kezet neheztel rád. Azt elfelejtettem az elejéi mondani, hogy apámék tagol az Ifjú Termelőszövetkezetbei és engem a szövetkezet tanítta ki agronómusnak. Bementem a szobába, szi pogtam és a könyveimet rákos acutam. Volt közöttük, sok re gény, színdarab, vers és tudo­mányos munka, azonkívül az iskoláskönyveim is. Bánatosan belelapoztam az egyik verses­kötetbe és egy szerelmes ver­set olvastam hangosan. Anyám a konyhában dúdolt, de hirte­len elhallgatott. Gondoltam, a hús bámult meg és most kap­kod. A szoba ajtaja kinyílt és én a versben a legszebb szónál tartottam: — Szeretlek ... Mélyzengésű, kedves hangra ugrottam fel. — Én is nagyon szeretlek! Misi volt. Szedtem volna ösz­sze a könyveimet, de Misi már fogta a kezem. Erőtlenül ejtet­tem az asztalra a verseskötetet. Ügy éreztem, hogy a szépen festett, ezüsttel színezett fal el­komorul, a solclámpás rádió ki­csire zsugorodik, a hármas­szekrény is elfakul, akár csak az én arcom. Misi a könyveket lapozta és azt mondta: — Érdekes. A ztán rámtekintett. A sze- memben megláthatta az igazságot, mert csak annyit mondott: — Sajnálom, Erzsi, komo-. lyabbnak hittem. Fejet biccentett és elment. Anyám bőgve talált a sezlonon. Ez tegnap délután történt, de már nincs semmi baj, az­óta a Misi menyasszonya va­gyok, ■* Farsang József állomási ónok tekben mindig emberek élete, milliós értékek forognak koc­kán. S ezt a borotva élén tán­colást pedig nem szívesen vál­lalja senki. ... Hát ezért alig találok valakit, aki szabadsá­gom idején helyettesítene, és vállalná a mi szűk állomásun­kon a munkát. — De talán a gyümöicsszezon lezajlása után csökken a szállí­tás — tereljük az őszí forga­lom kilátásaira a szót. — ősszel? Akkor még több lesz a szállítani való. Hogy csak egyet mondjak: az idén igen jc cukorrépa-termés ' ígérkezik. — Legalább 400, de inkább 5ÓC vagon indul majd innen a cu­korgyárak felé. Aztán meg kendert is egyre többen ter­melnek, az is sok helyet fog­lal el. Nem is szólva az idér várható szép bortermésről... * Jf^zt láttuk, ezt hallottuk t " jánoshalmi állomáson Ügy gondoljuk, tartoztunk ( sorok közlésével a jánoshalmi aknak, akik nap nap után lát­ják a kinőtt« vasútállomásu­kat. És tartoztunk a nehézsé­gek ellenére is példásan helyt­álló jánoshalmi vasulasokn/ú is, hogy egyrészt elismeréssé adózzunk önfeláldozó munka juk láttán, másrészt pedig c magunk részéről is megsürges­sük az állomás vágány hálózó, tónak régóta esedékes bővíti sít, Palkó László _ Jó felfogása van magának, ki sleány. Értelmes és eszes. Ér­demes volna tovább tanulnia. Volna kedve hozzá? Égett az arcom, de igazában nem hazudtam, amikor azt fe­leltem: ■— Nagyon szeretnék. A -ironómusnak készültem < ahhoz is sok tanulás kell. Ve Misi, ez a neve a könyvelő­nek, az általános iskolai alapok­kal kezdte. A leányok dőltek a visszatartott nevetéstől, meri megdicsért és példának hozott fel előttük. — Látják, tanulhatnának Er­zsitől. A nehéz napi munka után úgy fújja a leckét, mintha mát régen tanulta volna. A fülem is égett már szégye­nemben. Misi pedig már arról beszélt, hogy ellátogat hozzánk és szói apáméktiak, hogy magánúton tegyem le az iskoláimat. Ször­nyen megijedtem. Mi lesz, ha megtudja, hogy miért haladót, Olyan könnyen előre? Apám a fejét csóválta, anyám leszidott az elnök a fejét vakarta, a ta­gok megértőén nevettek, ami­kor arra kértem őket, hogy hallgassanak. Sokat sétáltynk ezután Misi­vel. Átvettük a földrajzot, a számtant és a többi tantárgyat, A verseket hibátlanul és egy­szerre mondtam. Ilyenkor lel­kesen magához szorított. nőkét is. Zubbonya kigombol­va, sapkája a kezében (pedig ezeket tiltja a szabályzat), de ezt a nehéz fizikai munkát nem lehet állig gombolt ruhában vé­gezni kánikula idején. — Most nem tudok magukkal kezet sem fogni — ez az első szava Farsang elvtársnak. — Nézzék a kezeimet: olajos, po­ros. Kézi erővel toljuk ki a va­gonokat a csonka vágányról, s mivel kevés az ember, hát én is odaállok segíteni. Más meg­oldást, jobbat nem tudunk ta­lálni egyelőre, mert rövidek a vágányok, meg nincs is tolató mozdonyunk. Azt pedig nem szeretnénk, hogy a. mi állomá­sunkon lemaradjon a menet­rendjéről a vonat. Így hát kézi erővel oldjuk meg a szerelvé­nyek mozgatását, összeállítását. — Kinőtte már Jánoshalma ezt az állomást — folytatja az állomásfőnök. — A barackfel­vásárlás idején napi 20 vagon­nal indítottunk innen útnak. Azonkívül naponta 7 vagon tég­lát, bort is szállítunk Tegnap egy vagon talicskát, egy másik­ában mozaikíapot is útnak indí­tottunk, ezt a helyi kisipari termelőszövetkezetek készítet­ték. Innen küldi áruit Rém, Bo- rota, Kisszállás, a Hildpusztai Állami Gazdaság, a Kunfehértói áVIagtermelő Vállalat is, hogy csak a nagyobb szállítókat em­lítsem. ; Megkérdeztük: történt-e már valami az állomás bővítése ér­dekében? — Igen, már hat éve tervezik két vágány meghosszabbítását. ; Mostanában is járt itt egy bi­zottság, teljes mértékben egyet is értenek a bővítés szükséges­ségével. Legfőbb ideje volna bi­zony, hogy most már meg is ;kezdjék a- vágányok meghosz- Iszabbítását. Különben aligha tu- Idom már kivenni az idén a sza­badságomat. .. — Mi összefüggés lehet a vasúti kitérő vágányok hossza és az állomásfőnök szabadsága között? — Erre a fogas kérdés­ire igen egyszerű a válasz. — Naponta tíz alkalommal is előfordul, hogy olyan vágányra kell beállítanom a szerelvényt, ; amelyiken kocsik is állnak. E-z veszélyes dolog, nagy baj for­gása lehet, ha nem vagyunk ; elés elővigyázatosak. Ily au ese­/§ múlt vasárnap Jánoshal- ma község gyors fejlődé­séről, városiasodásáról egész ol­dalas cikket közölt lapunk. Az írásból egy fontos dolog hely­szűke miatt kimaradt, s most lehetőség nyílt pótlására. Arról van szó, hogy a jánoshalmi ál­lomás. .. de talán inkább írjuk le sorjában, hogy mit is láttunk azon az állomáson. * — Hó rukk! No, még egy­szer! Még öt métert, aztán jó lesz. — Nem rönköket emelnek a vagonba, sem szekerek, ko­csik rakodása folyik, hanem to­latás, mégpedig kézi erővel. A vagon oldalának feszülő emberek között találjuk Far­sang Józsefet, az állomás fő-

Next

/
Thumbnails
Contents