Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-15 / 191. szám
f 1959. augusztus 15, szombat A. TJE^MJEjEJEs í^jRTj^lLlESCÖlRZÍZSÍSjRÖlL Nemcsak beszélni kell réla 3 olfj.ai E2S3* lHIBRIDKUKORICA A KIÁLLÍTÁSON A TERMELÉS pártellénőrzé- sével kapcsolatos vitához szeretnék én is néhány gondolatot, tapasztalatot és javaslatot hozzáfűzni. A márciusi határozatban kitűzött - célok elérése fokozottan megköveteli a párt- alapszérvezetektól a termelés pár.tellenőrzését és pártirányítá- eát. Ügy gondolom, hogy ennek a vitának nem az a feladata, hogy a párt.ellenőrzés szükségességét ideológiailag alátámassza. Ide az tartozik viszont, hogy az egyik vagy másik alapszervezet hogyan juttatja érvényre üzeménél, vagy vállalatánál a termelés pártellenőrzését. Pár szóban most arról szeretnék Beszámolni, hogy milyen tapasztalataink és nehézségeink is vannak a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalatnál a gazdasági vezetés és a termelés pártellenőrzésével kapcsolatban. Alapszérvezeíünk januári taggyűlése értékelte az elmúlt év gazdasági eredményeit és részletesen foglalkozott az 1959-es esztendő gazdasági feladataival. Ezen a taggyűlésen dolgoztuk ki a munkások számára javaslatainkat a szocialista munkaverseny fellendítése érdekében. A munkaverseny lényegét mi a minőség javításában és az önköltség csökkentésében jelöltük meg. TAGGYŰLÉSEINK az azóta eltelt időszakban rendszeresen megvitatják az előző hónap gazdasági mutatóit, különös tekintettel a minőség 'alakulására. Az első félévben elért eredmények alapján például az e havi taggyűlésünk elé olyan javaslatot terjesztettünk, hogy eredeti felajánlásunkat módosítsuk és emeljük fel, mivel a termelői árak rendezésével előre nem látott eredmények születtek. Bevett szokás nálunk az is, hogy az egy-egy műszakban tapasztalható hibákat a műszakban dolgozó kommunistákkal együtt vitatjuk meg és velük együtt határozzuk meg a kijavítás módját. Sajnos, ezen a téren nehézségeink is vannak, mert nem minden műszakunkban dolgoznak párttagok. Ez a tény viszont megszabja pártépítő munkánk irányát. SOK NEHÉZSÉGET okoz számunkra, hogy néhány esetben hiába fedjük fel a fogyatékosságokat, azok kijavítására nincs lehetőségünk. Ez főleg a minőség tekintetében van így. Például tény az* hogy a liszt minőségénél mutatkozó lényeges eltérések .majdnem lehetetlenné teszik az egyenletes és jóminőségű sütőipari termékek előállítását. A sütőipar ugyanis köteles egyfajta lisztet hatféle minőségben is átvenni. Ha megfelelő lisztraktárunk lenne, az.lehetővé tenné a gyengébb lisztnek a jobb minőséggel való keverését és egyenletesbb, jóminőségű áruk előállítását. Sajnos, 1949 óta ez a fontos igényünk még a mai napig sem nyert kielégítést. Nehéz góndot okoz sok esetben az is, hogy a 'népgazdasagi érdek nem mindig azonos a vállalati érdekkel. A népgazdasági érdek minden területen és minden időben a takarékosságot írja elő. A vállalatok munkájának elbírálásánál azonban nem mindenkor ez a szempont érvényesül. Nem azoknak a vállalatoknak • az eredményeit ismerik el jónak a felsőbb szervek, melyek folyamatosan jó eredményt érnek el, hanem csupán azokét, amelyek az előző évhez viszonyítva százalékosan nagyobb fejlődést mutatnak, attól függetlenül, hogy ezek eredménye még mindig messze elmarad a folyamatosan jól. teljesítő vállalatok eredményeitől. Komoly hibának látjuk — és ez a pártszervezetek ellenőrző tevékenységét is nehézíti —, hogy a vállalatok nem használnak fel minden lehetőséget a takarékoskodásra, mert arra gondolnak, hogy az elért szintet, a következő évben kötelezőnek írják elő. Arra gondolok például, hogy az új gépek, vagy szállítóeszközök kezelésénél az első évben semmi javítási költség sem merül fel. A következő évben viszont a természetes elhasználódás -következtében javításra szorulnak, tehát ez emeli a, költségeket. Ebben az esetben a vállalat nehéz helyzetbe kerül, hiszen többíetkiadásá van a második évben, amelyet sokszor a felsőbb szervek nem vesznek figyelembe. SZÜKSÉGESNEK tartom még felhívni a figyelmet arra is, mennyire fontos, hogy a pártellenőrzés, jelentőségét a párton- kívüliekkel is megismertessük. Amennyiben ez közismertté válik, úgy biztos, hogy a dolgozók gazdasági és termelési problémákkal gyakrabban és nagyobb számmal fordulnak a partszervezethez. Somogyi József, Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat pártszervezetének titkára Iparjogvédelmi faníolyam Az Országos Találmányi Hivatal mérnökök és technikusok számára 5 hónapos ipar- jogvédelmi szaktanfolyamot szervez, október 5-i kezdettel, az OTH székhazának II. emeleti tanácstermében (Garibaldi utca 2.). A tanfolyam befejeztével a hallgatók szakvizsgát tesznek. Jelentkezni írásban lehet, legkésőbb augusztus 30-ig »Iparjogvédelmi tanfolyam« jelzéssel. «pr ■ ,jÁ ' í 'í# í < Air •T 1 &ÄS. \f 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás előkészítő munkálatai serényen folynak. A kiállítás területén szépen fejlődik a hibrid kukorica. CIKKÜNK NYOMÁBAN Pálfordulás a Keceli Tőzegbánya Vállalatnál Ez év ’ tavaszán részletesen foglalkoztunk azokkal a problémákkal, melyek hosszabb idő óta gátolták a Keceli Tözegba- nya Vállalat eredményes működését. Sorainkra felfigyeltek az illetékesek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága részletes vizsgálatot rendelt el. Tisztázták a vállalat vezetői között eléggé elmérgesedett személyi ellentéteket, minek folytán szeAugusztus 10-én a kiskunhalasi járási párt-végrehajtbizott- ság megvitatta Tompa községi pártbizottság beszámolóját a vezetőségválasztások előkészületeiről. A kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatnál ezen a héten fejezik be a pártcsoportbízalmiak újjá- választását. . • A járási párt-végi'ehaj tóbizottság Baján az elmúlt héten a végrehajtó bizottság ülésén vitatta meg a termelőszövetkezetek árutermelési és értékesítési mutatóinak alakulását. A vita eredményeként több határozat született e mutatók fejlesztéséről. Ugyanezen áz ülésen tanácskoztak a járási pártértekezletre készülő beszámító gazdasági és ideológiai részinek vázlatáról. * Augusztus 11-én a kisszállási 'AMG pártvezetösége ülést tartott, ahol a gépállomás és a termelőszövetkezetek közötti kapcsolatok egyes kérdéseit, valamint a pártirányítás egyes feladatait tűzték napirendre. * Aug. 11-én a kiskunhalasi városi párt-végrehajtóbizottság tárgyalta meg az augusztus 20-ával kapcsolatos ünnepség megrendezésének feladatait és Halas város felszabadulásának évfordulójára rendezendő ünnepség terveit. * Aj elmúlt héten szombaton ünnepélye3 keretek között búcsúztattak Kalocsán azt á 40 fiatalt, akik a KISZ Központi Bizottsága által szervezett országos táborokba utazlak mun-, kára. Becsüljük meg a kösségfejlesztési létesítményeket V? égóta járom Kiskunhalas utcáit és jólesq érzéssel állapítom meg, hogy a 10 évvel ezelőtti városra nehéz ráismerni. Saj'nos, ebbe az örömbe üröm is vegyül: a szépítésre áldozott erőt, időt és pénzt egyesek lábbal tiporják. A szó szoros értelmében így van. Ennek megállapításához egy futó pillantás is elég, ha a Kossuth utcán, a gyümölcsátvevő telep előtt — a nagy gonddal és még több költséggel elkészített— virágos és füves ágyasokra nézünk. Azt hinné az ember, hogy ■ valami elleninváziót vezettek be egyesek. Csupán az történt, hogy a »derék« baracktermelők — mit sem törődve az élnivágyó virágokkal — ügyük mielőbbi elintézése érdekében a rövidebb utat választották — térben és időben — ami az ágyúsokon vezetett keresztül. Ezt látva aztán, ölthatatlan vágyat érzett magában a tehergépkocsi vezetője is, hogy defektes kerekét a kút mellett, a zöld pázsit közepén ragassza meg. A város adófizető polgárai nevében szeretném megkérdezni ezeket a semmivel sem törődő termelőket és gépkocsivezetőket, mit gondolnak, miért fizetjük a községfejlesztési járulékot? Gondoltak már arra, hogy mennyi pénzre, hány munkaórára és munkáskézre volt szükség a parkok elkészítéséhez? Szeretném megmagyarázni: A halasiaknak sem és a népgazdaságnak sincsen kidobnivaló pénze. Ügy vélem, ha közösen áldozunk, akkor a létesítményeket közösen védjük és becsüljük is meg. F. Ö. levelező Köszönet a szép műsorért A napokban Bácsalmáson vendégszerepeit a Belügyminisztérium Duna művészegyüttese. Igen szép és színvonalas műsornak volt tanúja a mintegy 600 főnyi nézőközönség. Különösen nagy Sikert aratott Lo- rencz Kornélia, az Állami Ope- .raház szólóénekesnője, aki magyar nótákat adott elő. Igen sokat tapsolt a közönség a tánckarnak, amely a »Pántlikázó«, »Éjfélkor«, »Üvegestánc« és a »Cigánytánc«, című kompozíciókat mutatta be. Szintén nagy sikere volt az együttes zenekarának is, amelyet Mészáros Tivadar vezényelt. A Duna művészegyüttes a bácsalmásiakban lelkes közönségre, a közönség pedig nagyszerű művészeti élményre talált. A bácsalmásiak nevében köszönetét mondok azért az igazán művészi teljesítményért, amiben bennünket részesítettek s arra kérem a művészegyüttes tagjait, látogassanak el máskor is községünkbe. Molnár József levelező. mély! változásra is - sor került. Külön szanálási bizottságot küldtek ki a termeléssel kapcsolatos hibák, hiányosságok megszüntetésére, később pedig megyei biztost neveztek ki a vállalathoz, Szo- nyi Pál elvtárs, a Talajerőgazdálkodási Vállalat főkönyvelőjének személyében. A bányavállalatnál kialakult helyzettel a megyei párt-végre- hajtóbizottsag is részletesen foglalkozott. Leimetter József elvtárs, az ipari osztály vezetője majd minden héten egy papot töltött a keceli tőzegtelepén és egész sor tanáccsal járult hozzá a pozitív változáshoz. Ez a sokirányú segítség eredményeként viszonylag rövid idő alatt pál- íordulas történt a vállalat életében. 1959 második negyedében tőzegtermelési tervüket már 101,5 százalékra teljesítették. Ez az eredmény azonban még nem mond spkat. A változás sokkal jobban érzékelhető a termelékenység emelkedésében. A nagymérvű gépesítés, a tervszerűbb műszáki előkészítés és a szilárduló munkafegyelem következtében 1958 első félévéhez viszonyítva mintegy 35 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. Tavaly 77 700 tonna volt az egész évi termelés. Idén viszont a kezdeti nehézségek ellenére is már az első félévben több mint 46 000 tonnára emelkedett a kitermelt tőzegmeny- nyiség. Ha nem is ilyen mértékben, de mégis számottevően javult a tőzeg minősége is. Ez elsősorban a víztartalom csökkenésével függ össze. Az 1958-as termelési évben kiszállított tőzeg norma- feletti nedvességtartalma következtében több mint egy millió forint volt a vállalat úgynevezett bonifikációs vesztesége. Ennek megértése egv kis ki-. térőt igényel. Arról van szó, hogy a bánya szorgalmas dolgozói tulajdonképpen nem 77 ezer 700 tonna, • hanem több mint 100 000 tonna tőzeget termeltek. Ilyen mennyiség után kapták a bért, s ilyen arányban terhelték a bányászás, ösz- szegyűjtés, kazalozás, rakodás és a szállítás különböző költségei a kitermelt tőzeg tonnáit. Á Keceli Tözegbánya Vállalat egyszámlájára viszont csak 77 ezer 700 tonna után jött Xúsz- sza a pénz. Ugyanis a tőzeg normán — azaz 40 százalékon —• felüli víztartalmát nem fizeti meg egy vásárló sem. Mivel pedig a tavaly termelt tőzeg nedvességtartalma 70 százalék körül mozgott, durván számolva is azt kell írnunk, hogy minden harmadik vagon tőzeg, ami a bánya területét elhagyta, tulajdonképpen nem is tőzeg, hanem víz volt. A bánya vezetői most célul tűzték ki, hogy ezt a veszteséget minimumra csökkentik. Elhatározásukhoz a második negyedévben kedvezett az időjárás is. A bonifikációs veszteség mindössze 7000 forint volt. Azóta — najnos — az esős nyár nem kedvez terveiknek. A jelenlegi helyzet itt ismét félveti . azt a többször vitatott kérdést, hogy nem túlzottan alacsonyan állapították-e meg a tőzeg megengedett nedvességtartalmát? Mivel az időjárás megváltoztatása nem áll módunkban, reméljük ez a kérdés előbb-utóbb napirendre kerül. A vállalat addig is úgy védekezik a magas nedvességtartalom ellen, ahogy tud. Még júniusban elkészítették a tőzegmezök részletes víztelenítési tervét, s a végrehajtás első lépéseként 5600 méter hosszú vízlevezető árkot készítettek. Ez a kezdeményezés a tőzeg nedvességtartalmának további csökkentését segíti majd elő. Jelenleg ez a helyzet a Keceli Tőzegbánya Vállalatnál. A tervek és eddig elért eredmények pedig arra engednek következtetni, hogy a vállalat életében bekövetkezett pálfordulás nem lesz szalmaláng. Sándor Géza i WWMÍsms
