Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-13 / 189. szám
L oldal 1959. aus. IS. csütörtök Községi tudósítóink jelentik: 140000 forintot költöttek Tompán az utak javítására Tompa községben is készülnek augusztu? 20-a méltó megünneplésére. A községi tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén első napirendi pontként az ünnepi felkészüléssel foglalkozott. A községben alkotmányunk ünnepén nagyszabású ünnepi műsort rendeznek. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a községben jól halad az adógabona beszállítása, s minden dolgozó paraszt időben tesz eleget állampolgári kötelezettségének. A terményforgalmi vállalat azonban — helyiség hiányában — gondokkal bajlódik és ezen a községi tanács csak úgy tud segíteni, ha igénybeveszi a gépállomás egyes raktárait. A tanács községfejlesztési tervében ez évben 140 000 forintot irányoztak elő makadámutak javítására. Ebből az összegből augusztus 1-ig főleg a majdnem járhatatlan makadámuta- kat javították ki. A jövő évben sor kerül — a tervek szerint — a község főútjának portalanítására is. 100—110 forint jut egy munkaegységre A Hercegszántói Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága beszámoltatta a hódunai Dózsa és Kossuth Termelőszövetkezet elnökeit az eddig végzett munkáról. A két termelőszövetkezet ebben az évben is jó eredményekkel dicsekedhet. Búzából 15, őszi árpSbó! 17 mázsás átlagtermést értek el holdanként. Jó termés ígérkezik kenderből is, holdanként 55 mázsára számítanak. Az előzetes becslések szerint 100—110 forint lesz a munkaegység értéke, jóval több mint amennyit terveztek. A két termelőszövetkezet a jobb és gazdaságosabb termelés érdekében az ősszel egyesül. A termelőszövetkezeti elnökök bejelentették a tanács végrehajtó bizottságának, hogy már munkálkodnak. a közös állatállomány kialakításán és előre biztosítják a takármányalajbot. A házilagos építkezéseket is úgy végzik, hogy az minden tekintetben megfeleljen az egyesülő szövetkezetnek. A cigánykérdésről tárgyalt a végrehajtó bizottság A Sükösdi Községi Tanács VB megtárgyalta a cigánykérdést. A községben jelenleg mintegy 250—300 cigány él. Egy részük rendszeresen dolgozik, de sokan vannak még olyanok, akik koldulásból és alkalmi munkából élnek. A végrehajtó bizottság határozatot hozott a cigányság állandó munkájának biztosítására. Felkérte az állami gazdaságot, termelőszövetkezeA tanácselnöknek ezen is segíteni kell A békétlen házastársak viszályairól, a szerencsétlen gyermekek sorsáról ír Papp Adám, a Jászszentlászlói Községi Tanács VB-elnöke. — A tanácselnöki szobát gyakran békétlen házastársak is jelkeresik, hogy problémáikra vagy esetleges követeléseikre megoldást találjanak. Családi kérdésekben mi, tanácselnökök nem dönthetünk, de türelmesen végighallgatjuk panaszukat és megpróbálunk tanácsokat vagy gyakorlati segítséget adni egy-egy jélrebillent családi élet kijavítására. Nem egy esetben békítettünk márki házasjeleket, de a végleges megoldást a békés élethez, maguknak a házastársaknak kell megtalálni. Gyógyvíz Dávodon Dávodhoz közvetlen hozzátartozik az egy kilométerre, a Ferenc-csatorna túlsó partján levő főmajori település. A régi cselédházak helyett ma már szép kétszobás, konyhás házak sorakoznak egymás mellett, katonás rendben. A kenderüzem és a falu egyik termelőszövetkezete is itt van. A Béke téren egy kút áll, amelyből éjjel, nappal 38 fokos melegvíz folyik, melyet évtizedekig szinte semmire sem használtak. A községi tanács nemrégiben megvizsgáltatta a kút vizét az Országos Közegészség- ügyi Intézettel, ahol megállapították, hogy az kalcium-mag- nézium-hidrokarbonálot is tartalmazó alkáli-hidr^karbonátos hévíz, amelyben szénsav és jód van felhalmozva. A vélemény szerint fogzománc megvédésére, fogszuvasodás megakadályozására, ezenkívül különböző női megbetegedések, idült reumatikus bántalmak gyógyítására is alkalmas. A községi tanács a bajai járási tanács segítségével 1960 tavaszán egy korszerű gyógyfürdő építését kezdi meg itt. Molnár János levelező Megjegyzés Több segítséget érdemelnének Alig másfél eve, hogy megalakult Kecskeméten a Vegyes Ktsz kesztyűs részlege. Az akkor még 4—5 fős részleg maholnap már 40 dolgozót foglalkoztat. Minőségi munkájukra jellemző, hogy exportra termelnek. Helyiség-ügyük rendezése azonban kezdettől fogva megoldatlan. Tavaly még csak voltak valahogy, de az idén már annyi a munkájuk, hogy a Deák tér 4. sz. alatti szűk kis műhelyben a tagok fele sem fér el. A kesztyűvarrónőit többsége ezért kénytelen-kelletlen, mint bedolgozó, otthon végzi munkáját. Mondanunk sem keli, ez a megoldás mennyire hátráltatja a termelékenység emelését, nem utolsó sorban pedig a minőség rovására megy. Az első félévben is csak nagy nehézségek árán tudtak 3400 pár kesztyűt készíteni, pedig a bőr- és szőrme-konfekciók exportálója, a Tannimpex Külkereskedelmi Vállalat havonta igényelné tőlük ezt a mennyiséget. A kesztyűs részleg dolgozói már eddigi eredményeik után is megérdemelnék, hogy orvosolják panaszukat. Most azonban a szövetkezet olyan lépésre szánta el magát, ami ezt még inkább indokolttá teszi. A kesztyűs szakmunkások utánpótlására, az iskolából kikerülő fiatalok állandó foglalkoztatását elősegítve, 17 ipari tanulót szerződtettek. Ügy gondoljuk, hogy akik egyébként is nehéz helyzetüket ilyen felelősséggel tetézik — több segítséget érdemelnének. ' S. G. E57 mázsával jobb az átlagtermés a tavalyinál (Községi tudósítónktól.) Befejezte a gabonarakodást a jakabszállási Új Élet Termelő- szövetkezet. Jól haladnak a csépléssel is, amelyet eddig 65 —70 százalékban végeztek el. Az eddigi eredmények alapján egy mázsával jobb átlagtermés mutatkozik az elmúlt évinél. Jakabszálláson már mintegy 80 százalékig elvégezték a gabonarakodást. . Asszony is, idős is, mégis ő a tiszakécskei társadalmi munka motorja Hírt adtunk már arról, hogy Tiszakécskén hidroglóbus rendszerű víztorony épül, s közöltük a víztorony képét is. Azt azonban már nem írtuk meg akkor, hogy a víztoronyból kivezető vízvezetéket társadalmi munkával készítették el a község lakosai. Az első félévi társadalmi munka összege Tiszakécskén meghaladja a 180 ezer’ forintot, s a kultúrház építésénél is közel 40 000 forint értékű társadalmi munkát terveztek. Vajon kik szervezik ezt a hatalmas értékű megmozdulást, amely már szinte az egész közAlaposabb utánjárás segített volna Miért „drága“ a még meg sem szabóit telekár Katymáron ség valamennyi lakosára kiterjed? — ezt érdeklődtük meg Székely Gábortól, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkárától, aki Rácz Jánosnéhoz utasított bennünket: — Valamennyi tanácstagunk szervezi ugyan a társadalmi munkát, de közülük Rácz Já- nosné a legkiválóbb — mondotta Székely elvlárs. Így jutottunk el Rácz nénihez, aki »civilben« trafikos és beszélgetésünk alkalmával is minden (élpercben kiadott az ablakon egy Munkás, vagy egy Kossuth cigarettacsomagot., — Milyen társadalmi munkában vesz részt Rácz néni? — kérdezzük. — A Fóti Gyermekváros javára 6000 forint értékű téglajegyet áiultuuk, s a most felépülő kultúrházhoz is téglajegyek kibocsátásával járulunk majd hozzá. Nötaná- csunk, melynek elnöke vagyok, igen sokat tesz társadalmi munkával a községben élő betegek és aggok ellátására. — Ügy tudjuk, Rácz néni szervezte a hidroglóbus vízvezeték építésének legnagyobb részét. Kérjük, meséljen erről. Rácz néni előbb szerénykedve akarja kisebbíteni érdemeit, de végül csak elmondja, hogy kisgyűlésen és családlátogatáson ismertette választókörzete lakosságával a vízmű megépítésének fontosságát. így érte azt el, hogy a körzetéhez tartozó házak lakosai egytől egyig részt vettek a társadalmi munkában. Mindenki a saját háza előtt ásta meg a vízvezeték ráeső; körülbelül 10 méter hosszú, 1 méter széles és 130 centiméter mély árkát, s a vezeték beszerelése után be is temették azt: Egy gazdának körülbelül négy napi munkájába került az árokásás, s ez 50 forintos napszámmal számolva is 6000 forintot tesz ki, amely megtakarításként majd a községfejlesztés további feladatainak végrehajtásánál jelentkezik. — Választókörzete lakossága rögtön megértette a társadalmi munka jelentőségét? — őszintén bevallva — nem. Vagy legalábbis nem mindenki. Volt, aki azt mondta, hogy »fizetjük mi pénzben a községfejlesztést, ráadásul még dolgozzunk is?« Ezeknek aztán nehéz volt megmagyarázni; hogy a községfejlesztés összegeit az utolsó fillérig a község gyarapítására fordítjuk, s ha a saját erőnkből telően még munkával is hozzájárulunk a községfejlesztéshez, akkor a befizetett összegekből még több . utat, járdát bírunk építeni, s i még szebbé tehetjük községün- ; két. Ám végül mindenki meg- : értette. Rácz néni nem magáról beszélt. ■ A társadalmi munkáról, a lakosság s az egész község gondjáról, s ha valaki netán hiányolná írásunkból, hogy nem mutattuk be közelebbről Rácz néni arcképét, jellemét, annak : csak azt tudjuk riportunk végére írni: Rácz néni jelleme; . munkája, szocialista eszményeinkhez való hűsége benne van mindabban a társadalmi mun- . kában, melyet körzeti lakosai az elhagyott és árva gyermekek, a községben élő idős em• berek érdekében, a kültúrott- i hon megépítése, az utak, jár- , dák, vízvezetékek létesítése ér- . dekében cselekszenek. , Ennél szebben és méltóbban ■ már nem is jellemezhetnénk Rácz Jánosnét, a Tiszakécskei : Községi Tanács Végrehajtó Bi• zottságának tagját, a község- ! fejlesztési- és pénzügyi állandó ■ bizottság tagját, a nótanács el- ; nőkét. fúj a szél. Ilyen körülmények között valóban helytelen lenne 4—8 forintos áron elvesztegetni a telkeket, mert az később telekspekulációra is módot adna. Katymáron ugyanis már mutatkozik lakáshiány, ezért rövidesen nagyobb arányú lakásépítkezésre lehet számítani, s bizonnyal vannak olyanok, akik már gyűjtögetik is erre pénzüket. Nagy hiba lenne, ha nem az állami szervek, hanem a magánosok szabnák meg kényük-kedvük szerint a telekárakat. HIBÁT KÖVETETT EL a katymári tanács végrehajtó bizottsága, amikor nem ezen az alapon mérlegelte a telekügyet. A telkek ára — amely egyébként a község fejlesztési alapjába folyik be — 4—8 forintért — véleményünk szerint — kevés. Ha azonban 20 forintért drága, állapodjon meg a tanács az OTP-vel elfogadhatóbb árakban. A község képét elrútító foghíjas katymári ut-; cákon az üres telkek beépítése; csak akkor kezdődhet meg za-: vartalanul, ha a telekeladásról: szóló kormányrendeletet — és: ez általában minden rendelet-: re vonatkozik — a szocialista falu építése, fejlesztése érdekében a helyi viszonyoknak megfelelően meggondolta'oban haj. jak végre,- ___Naau Ottó is tudnak az ottani telek-árakról. KEZDETT bonyolulttá és egyben érdekessé válni a községi tanács által oly sommásan »elintézettnek« tekintett dolog. Ezért, hogy az ügy végére járjunk, felhívtuk az OTP bácsalmási járási fiókját is. — Még nem adták át az eladásra váró telkekről a kimutatást — hallatszott a drót túlsó végéről. — Mi pedig csali akkor tudunk telekeladással foglalkozni, ha a községi tanácstól erre megbízást kapunk. — Akkor miért ■ mondták Katymáron, hogy 20 forintban állapította meg az OTP a telkek négyszögölenkénti árát? — Ezt csak előzetes tájékoztatásul közöltük, amikor szó volt arról, hogy megbíznak bennünket a telkek értékesítésével. ÚJABB bonyodalom! Vajon mit szólnak ehhez a járási tanácsnál? Váli Pál elvtárs, a Bácsalmási Járási Tanács elnökhelyettese elmondta, hogy hozzájuk ugyan beérkezett a telkek jegyzéke, de nem továbbították az OTP-hez, mert Katymáron porta-bővítésekre, s nem házépítésekre akarják a telkeket megvásárolni. Most már világos; honnan TÖBB MINT 100 üres telek éktelenkedik Katymár belterületén, a régi összedőlt házak helyén, mindeddig hiába várva arra, hogy csinos, új épületeket emeljenek rajtuk. — Tán egy mesebeli községbe vetődtem, ahol nincs lakáshiány — gondolja az avatatlan idegen — a tanácsházán azonban az ellenkezőjéről győződhetik meg, mert ott igen sok lakásigénylési kérelem fekszik az elnök asztalán. MIÉRT nem építkeznek hát a katymáriak — ha nincs elegendő lakásuk? Hiszen az állam még kölcsönnel is támogatja a kislakás-építőket! Erre a kérdésre a községi tanács vezetői csak egy választ tudnak adni: drágák a telkek. — Az OTP járási fiókja tavaly 20 forintban állapította meg a telkek négyszögölenkénti árát, mi pedig 4—8 forintért szeretnénk adni — mondják. — A 20 forintos árról ugyan csak szóbelileg értesítették a helyi tanácsot — az építkezni szándékozók azonban kijelentették, teögy ezt nem tudják megfizetni. ÉRDEKLŐDTÜNK az OTP Bács-Kiskun megyei fiókjánál, ahol azt a választ kaptuk, hogy Katymár községből nem érkezett hozzájuk megbízás telek- ártékesítésre, ilyen formán nem tét, hogy a becsületesen dolgozó cigányok részére biztosítsanak munkát. Megszigorítják a kóborló, munkakerülő cigányok felelősségrevonását is. Határozat született a rendszeres fertőtlenítésről. A nőtanács, a Hazafias Népfront és a pedagógusok a cigánygyermekek iskoláztatásával foglalkoznak és egy alsófokú cigányiskola létesítését tervezik.
