Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-09 / 186. szám
A t ország falvainak rang* sorában előkelő helyen 'áll Jánoshalma: a 16 legnagyobb közé tartozik. Területét, tizen-* hatezer főnyi lakosát számítva város is lehetne. Igaz, egy ízben nyolcvan évig mezővárosnak is tisztelték, de aztán 1886-ban újra csak község lett. A leányiskola két pedagógusa dr. Karsai Ferenc és Trilsamm Márton szerint, akik szabadidejükben a község múltját kutat- gatják, ez a vidék már az időszámításunk előtti évezredben is lakott volt. Írásos bizonyítékok az 1400-as évekből maradtak fenn, amelyek szerint akkor már virágzó falu volt Csőszapa. Kunok és magyarok lakták akkor, mígnem Dózsa György szabadságharca után a törökvész el nem sodorta a falut. Ám két évszazadra újra felbukkan Csőszapa neve, s most már a déli településein szerbek is helyet kaptak. A XVI. század második felében kapott új nevet: előző birtokosáról, a törökverő Hunyadi Jánosról szerbesen Jankovának nevezték el, a magyarok meg Jankónak, Jankó- szállásnak hívták- 1580—90-ben a török megszállók adóhivatalnokai még mind a két nevet használták, hol Csőszapa, hol meg Jankószállás maradt fenn írásaikból. A törők kiűzése után a Czobor család birtoka lett a környék, de csak 1731-ben kezdték újra benépesíteni a vidéket máshonnét ideköltöztetett magyar jobbágyokkal. 1797-ben az Orczy bárók hitbizománya volt e vidék 15 éven át és arról az időről csak a keserű jobbágysors emlékei maradtak fenn. 1808-ban mezőváros lett Janko- vác, de öt év múlva újra az Or- czyak ültek a nyakukra. Házanként 1 forint füstpénzt, minden termény kilencedét, s minden egész telek után 104 gyalognap robotot követelt meg a földesúr. S mellette nem maradt el a tized behajtásában az egyház sem. iffllir-TifimwHCTinrcT w— Ez o magyarázata annak, hogy az írások szerint 400 nemzetőrrel, önkéntes tér meny felajánlásai és fuvarokkal is kivette részét Jankovác népe az 1848-as nemzeti szabadságharcból. Ám a szabadságharc elbukott, s a földet, amelyért vérüket hullatták, csak 1853-tól kezdve és akkor is csak lépésről-lépésre hódíthatták el súlyos pénzek lefizetésével a földesuraktól. Izzasztó, véres hajsza kezdődött ekkor a földért, amely még máig sem fejeződött be. Közben 1903-ban vasútat kapott a község, 1904- ben pedig Jánoshalmára változtatták Jankovác nevét. A vasút aztán piacot teremtett a gyümölcsnek, szőlőnek és gyors fejlődés vette kezdetét. Csendes piáéi nap az egykori vásártéren. J ÁRÁSI SZÉKHELY IS VOLT a múlt rendszerben Jánoshalma, s a község akkori urai igencsaK szerették volna megszerezni falujuknak a városi rangot. De erejükből mindössze arra futotta, hogy a községet városi módra 15 kerületre osztották és egy járási szolgabírói épületet emeltek, meg persze tekintélyes börtönt is mellé. A városkép kialakításával, a közművesítéssel nem törődtek. Most pedig mutassuk be olvasóinknak a mai Jánoshalmát. Az 1948-as népszámlálás adatai szerint 16.532 lakosa volt, s bár azóta Kéleshalom önálló község lett és kiszakadt belőle, a tanács vezetői szerint a mostani nép- számláláskor is elérik ezt a tekintélyes számot. A nagy ieiek- számhoz nagy határral is bir Jánoshalma: a 23 000 katasztrális hold földből 13 000 a szántó és 4000 hold szőlő és gyümölcsös. A többi rét, legelő, erdő és műveletlen homok. Gazdasága kétirányú: a szántóföldi kultúra mellett igen jelentős a szőlő- és a gyümölcstermesztés. A felszabadulás előtt ezer holddal nagyobb volt a szőlő területe, de a háború alatt, meg az ötszörös felszorzás éveiben leromlottak, kipusztultak az újratelepítési kedv híján. i ’ yöngyös és Kecskemét után Jánoshalma volt a háború előtt az ország harmadik legnagyobb gyümölcspiaca. Napi 30 vagon árut is útnak indítottak a község főteréről, a Vásár térről. 30 kilométeres vonzási körzetéből 600 kocsi és mérhetetlen számú targonca hordta Jánoshalma piacára a friss gyümölcsöt, szőlőt. 1936-ban meghaladta a 800 000 pengőt piacának évi forgalma, amiből 2 százalékot a piac és a község fejlesztésére kellett befizetni. A felszabadulással új irányú fejlődés vette kezdetét Jánoshalmán. A néhány nagybirtokot felosztották és a földhöz jutta- tottak gyorsan felnőtték magukat a középparasztok közé. Fe- renczi László kisparaszt például juttatott földjén azóta már négy hold szőlőt telepített, s ma jómódú középparasztnak számit. A falu gazdáinak egyébként 40 százaléka 15—20 holdas középparaszt. Üj gazdálkodási forma is gyökeret vert a jánoshalmi termékeny vidéken: három termelőszövetkezet is működik 1947 katasztrális holdon, habár még csak a szegény és nincstelen parasztság tekinti ezt a formát a felemelkedés útjának. J ánoshalma épkor Mres Vásárterére rá sem ismerne ki rég látta. Nagyobb részét, 4000 négyzetmétert parkosítottak belőle 1949-ben, a patkányfészek bódékat meg elhordatták, lebontatták. A nagy gyümölcs- piac kiszorult innét, új formák között zajlik és örömmel. írhatjuk, hogy ismét fejlődik. Erről a felvásárlás számadatai tanúskodhatnak: a barackfelvásárlás idején napi 400 000 forintot fizettek ki a termelőknek. Az első negyedévben 1,7 milliót, a másodikban 5,1 milliót fizetett ki a földművesszövetkezet gyümölcsért, zöldségért, tojásért és baromfiért, összesen 190 súlyvagon gyümölcsre szerződtek a jánoshalmi gazdák és becslés szerint 8 millió forint körül kapnak áruikért. Ezenfelül igen jelentős bevételhez jutnak jószágból is. Az idén 5 900 darab hízottsertésre kötöttek értékesítési szerződést, de a jelek szerint a tavalyi 7000 darabnál is többet visznek piacra. Ezenkívül 300 darab hízottmarhára is felvették az előleget. Évi 20 millión felül van a község bevétele gyümölcsből, jószágból. A java bevételt azonban mégis a szőlő adja: tavaly 46 000 mázsa szőlőt és 6000 hektó mustot vásárolt fel a jánoshalmi parasztoktól a pincegazdaság itteni telepe. Bizony, igen időszerű már, hogy újabb 14 000 hektó befogadó képességgel kibővítsék ezt a pincét. A fejlődő gazdasággal lépést tart és gyorsan városiasodik a község kereskedelmi hálózata. A Jánoshalma és Vidéke Föld- művesszövetkezetet dicséret illeti, hogy júniusban az elsők között nyitott meg két ön- kiszolgáló boltot. Most épül az új önkiválasztó cipőbolt és egy új konfekciós bolt. Augusztus 20-án nyílik majd meg az új cukrászda, az üveg- és porcelánbolt (ez is önkiszolgáló lesz), meg a műszaki cikA szép Jövedelemből lebe* " költeni. Erre is néhány jellemző adat: a földművesszövetkezet kisvendéglője, cukrászdája és italboltja tavaly 5 795 000 forintos forgalmat bonyolított le. Az idei év első felében nyolo motorkerékpár, 47 rádió, 225 kerékpár és két televíziós készülék talált vevőre Jánoshalmán» Tavaly 5 millió forinton felül árult méterárut a földművesszövetkezet boltja. A bútorüzlet ottjártunkkor kapott egy vagon árut, de két nap alatt újra kiürült a bolt. Jól élnek tehát ebben a város« nyi községben és ha még többnyire régimódian, bőszoknyá- san járnak is a jánoshalmi asz- szonyok, mégis tiszták és rendesek. Sokan közülük rendszeres vendégei a szövetkezet női fodrászatának. A rongyos ruha után most már a foltos is eltűnik az utcákról. Az utcai közlekedés képe is gyors átalakuláson megy át» Jánoshalma községben személyautók száma nyolcra gyarapodott: a három orvos, s az állatorvos után egy postás, egy mechanikus, egy rádiószerelő és a földrpűvesszövetkezet egyik dolgozója is autótulajdonos lett A motorkerékpároknak, robogóknak pedig se szeri, se száma. Egyik az öt új utca közülj az Ady Endre utca. A z emberek életével együtt szépül, városiasodik a község is. A fejlődés a községfejlesztési munkákkal lendült fel igazán. 1936 óta 182 utcai lámpa szolgálta a közvilágítást, most két év alatt újabb 199 utcai égőt helyeznek el. A kiserdei lakott részt is villamosítják ebben, az évben és 14 300 négyzetméter betonjárdát is építettek két év alatt. Még ilyen ütem mellett is négy-öt év kell ahhoz, hogy a hátralévő kilencven utca is jó járdát kapjon. A falu legnagyobb szenzációja most az épülő törpevízmű. A 7,5 kilométeres hálózatra 26 vízcsapot és 16 tűzcsapot helyeznek el, s több mint másfélmillióba kerül. Ennek felavatásával szeretnék emlékezetessé tenni 1959. augusztus 20-át. Az összefogott községi erő mellett a magánosok is sokat tesznek Jánoshalma fejlődéséért. Csak egy számadat: 1956 óta 100 új lakás épült, öt új utca nyílott, szép, villaszerű, új házakból) ■1 Hétköznap délután is telt ház van a női fodrászatnál. Tize '.négyezer hektós lesz ez az új pince —, mondja Derkics István telepvezető. jp s gondok talán nincsenek? Vannak, és éppen a fejlődés, a haladás szüli őket. — Üzem kellene — bizonygatta Csupity István tanácselnök — mert mintegy 250 ember máshová kénytelen munkába járni. Azt gondoljuk, egy élelmiszerfeldolgozó vagy tartósító üzem igen jó területre találna ezen a gyümölcsben gazdag vidéken. — Űj iskola is kellene — ez a község pedagógusainak első szava. — A leányok iskolázása megoldott, de a fiuk 3 helyen is tanulnak, s délelőtti, meg délutáni műszakot is kell tartaunk a tanításban. — A legfontosabb egy új, megfelelő Kuiturház építése — ezt vallják tálán a legtöbben Jánoshalmán. A KlgZ-szervezet székháza ugyanis túlságosan kicsiny már a kultúrára egyre szomja- sabb közönségnek. — Mikor építünk már egy fürdőt? — szegezték látogatásunk alkalmával is a kérdést a molnárok a tanácselnök mellének. — A téglagyár gödreiben állott a víz, s a libákkal egy vízben lehet csak kicsit felüdülni. Van tehát gond, tennivaló bőven. Azonban lelkesítő, serkentő gondok ezek: egy város- nyi község felemelkedésének, szocialista fejlődésének, igazi városiasodásának gondjai. Szöveg: Palkó László Képek: Pásztor Zoltán ' jffl? iW pwtä-OT -jaaflfflL- -ff __ ... km. mp cmZ-iim m ^ Ér rffiiGipr /lianar Tny , í®?— TW türm/ zíúnm 'viauö -mb—«iff------ké k új boltja. A jánoshalmiak helyben, a saját boltjaikban költhetik el szép jövedelmüket
