Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-09 / 186. szám
1959. augusztus 9. vásárnál» 5. oldal Vasutas fiatalok Fogadóóra az üzemekben A MAY KECSKEMÉTI Fűtőházába látogattunk el a napokban, hogy érdeklődjünk a vasutasnapi előkészületek iránt. Már régebben is nagyon sok jót és dicsérendőt hallottunk a fűtőház dolgozóiról, különösen a fiatalokról. Az ifjúmunkások eredményei, amelyekről a helyszínen győződhetünk meg, azonban még a hírüket is túlszárnyalja. Rédei Béla elvtárssal, a fűtőház vezetőjével beszéltünk róluk elsőként. Mit is mondott? — Nagyszerű munkások dolgoznak nálunk, de még ezek közül is kitűnnek a fiatalok. A fűtőházban két ifjúsági brigád van, amelyek állandóan versenyben állnak egymással. Nagyon nehéz lenne eldönteni, hogy melyik brigád a jobb. — A két ifjúsági brigád munkájára vonatkozó véleményemet és tapasztalataimat egyébként nagyon röviden össze tudom foglalni — folytatja Rédei elvtárs. — A FIATALOK és ezek közül is elsőként Urban Lajos esztergályos, Dezsőfi István, Vincze Ferenc lakatos brigádvezetők, Bosnyák János, Kovács Sándor és Horváth József lakatosok fiatal koruk ellenére kiváló szakmunkások, akik előtt a szakma már nagyrészt kitárta minden titkát. Munkájukra — és a két ifjúsági brigád munkájára — semmiféle panasz sincs. Nem is emlékszem már arra, hogy mikor volt olyan időszak, amikor nem szárnyalták túl jelentősen a száz százalékot. — NEMCSAK a kötelező munkaidőben mutatnál: fel nagyszerű teljesítményt, hanem máskor is. Számos esetet lehetne elmondani — folytatja —, akiikor valami nehézség, vagy zavar mutatkozott s a fiatalok azonnal segítettek a bajon. Rédei elvtárssal, Vincze Ferenc és Dezsőfi István ifjúsági brigádvezetőkkel folytatott beszélgetések során fel is jegyeztünk néhány olyan jellemző történetet, amelyek híven igazolják a fűtőház vezetőjének szavait. AMIKOR a fűtőház területére beléptünk, azonnal szemünkbe ötlött a versenytábla. A számszerű eredmények alatt Urbán Lajos neve szerepel, mint az üzem legjobb munkásáé. Érdeklődtünk utána, s bárkit kérdeztünk is meg, csak dicsérő jelzőket hallottunk. Mindenkinek az a véleménye, hogy nagyszei’ű esztergályos. — A múltkorában elromlott a fűtőház szivattyúmotorja — mesélik. — Olyan hiba történt, amelyet bizony nem könnyű kijavítani. Urbán Lajos a műszak után szó nélkül nekifogott és gyorsan megjavította. Nagyszerű szakmunkás-teljesítmény volt ez. De nemcsak kiváló esztergályos, hanem karmester is a szó legszorosabb értelmében. A fiatalok és az idősebbek véleménye szerint ő a lelke, a dirigense a minőségi munkának és a párt- kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenynek. A fiatalok munkalelkesedésére, tettrekészségére a példák halmazát lehet felsorolni. A MÁSIK történetet Rédei elvtárs és a beszélgetésnél jelenlevő két brigádvezető mesélte el. Valamelyik nap az egyik mozdonynak, amely javítás alatt állt, kiürült a szerkocsija. A mozdony exportárukkal megrakott szerelvényeket vontatott, minden perc drága volt. Az üzem vezetője a műszak vezetőjével Dezsőfi elvtársnak, az egyik ifjúsági brigád vezetőjének szólt, néhány fiatallal, társadalmi munkában segítsenek megtölteni a mozdony szerkocsiját. Dezsőfi elvtárs még most is mosolyogva emlékszik a történtekre. — Annyian lettünk egypár perc alatt — mondja —, hogy vissza kellett küldeni a fiatalok egy részét a rakodástól. A beszélgetések után nagyon jó érzéssel távoztunk a fűtőházból. Ezek a nagyszerű fiatalok megmutatták, hogy mire képesek és hogyan kell készülni a vasutas napra. sorálménü-hozzáóH Rn vbg cf R. F. Szerkesztőségünk július 22-én a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében tartott olvasó ankéten, amelyen a gyár munkásai a város életének számos területéről vetettek fel hasznos és feljegyzésre érdemes problémákat. Mi igyekszünk az ott elhangzottak alapján segíteni a munkások kérdéseinek megvalósításában, mivel azonban az egyik munkás által elmondott javaslat sokkal közérdekűbb és általánosabb, mintsem hogy azt egyszerű szóvátevéssel elintézhetnénk, — cikkünkben továbbítjuk a munkás kérését a városi tanács vezetőihez. Ez egyben olyan megszívlelendő javaslat, amelyet többi, ipari üzemmel rendelkező városaink tanácsa is megvalósíthatna. Azt javasolta ugyanis az illető munkás, hogy a város vezetői, — a városi tanácstagok, tartsanak fogadóórákat az üzemekben. Látszólag egyszerű és könnyen megvalósítható feladat ez, s hogy mi mégis külön cikket szentelünk ennek, — azt az alábbiak okolják meg. Mint nem egyszer beszámoltunk már arról, városi és megyei tanácstagjaink fogadóórái igen látogatottak. Sok hasznos és gyümölcsöző megoldás valósul meg ezeken a fogadóórákon, — mivel azonban a városi tanács vagy valamelyik iskola épületében tartott fogadóórákon inkább az jelenik meg, akinek személyes elintézni valója, gondja, fájdalma van, — a városi tanácstagi fogadóórák problematikájából éppen a közösséget legjobban érintő közügyek maradnak ki. Saját tapasztalatból beszélünk. Olvasóankétunkon is igen sok közérdekű, a kereskedelemmel, a köztisztasággal, a társadalmi munkával, az orvosi ellátottsággal, s a vendéglátó- iparrai kapcsolatos közérdekű kérdés hangzott eh — Mi ezeket a javaslatokat nyilvánosságra hozzuk, s a lap tekintélyével sürgetjük megvalósításukat. Mennyivel hasznosabb volna azonban, s menynyivel hamarabb megoldást nyerhetnének ezek a munkások által felvetett gondok, ha azok egyenesen az illető problémát intéző, abban benne élő* azt az utolsó részkérdésig ismerő tanács- vagy végrehajtó bizottsági tagnak mondhatnák el. E'gyakorlati hasznosság mellett más jelentősége is volna a tanács- és végrehajtó bizottsági tagok üzemekben tartandó fogadónapjainak. Közelebb kerülne a munkásokhoz, a város lakosságához az államhatalmi szerv, a tanács, amely így sokkal hatékonyabban, bürokratizmustól mentesebben tudna intézkedni. A városi tanácsok végrehajtó bizottságainak válaszát e cikkünkre szívesen közöljük következő lapszámainkban. —ng— □coxra TI E H B ÜÜÜUOUÚ Felhívás táncra A bajai járás tizenhat községében indul meg ősszel a serdülők iskolája Ez az a film, amelyben egyetlen szó sem hangzik el, mégis mély emberi érzéseket szólaltat meg. Gene Kelly, a világhírű táncos, rendező és koreográfus három különböző történetet vitt Vászonra. Valamennyinek ő a főszereplője, s vgloban mint a táncművészet virtuóz mesterét ismerjük meg. Az első történet a Cirkusz, egy olasz kisvárosban játszódik. A vándorcirkusz festettképű bohócának meghatóan szép szerelmi tragédiája elevenedik meg előttünk. A legfelejthetetlenebb talán mégis a balerina és a kötéltáncos gyengéd érzelmeket ás izzó szenvedélyt kifejező szerelmi kettőse. A Körtánc témája a hűtlenség és a megvásárolható szerelem. Egy értékes karkötő vándorol kézről kézre. A férj ajándékozza hűtlen feleségének, majd az asz- szony szeretőjének kedveskedik vele. Az ismét tovább adja egy lánynak, így jut a karkötő az utcalányhoz. Tőle vásárolja visz- sza a férj, hogy ismét feleségének adja, aki már megbánta hűtlenségét. Itt is magával ragadja a nézőt a tánc és a modern zene csodálatos egysége és kifejező ereje. Szenvedély, lelki vívódás, kacér könnyelműség kel életre egy-egy figurában kiváló művészek tolmácsolásában. Az első két rész tragikus drámaiságát a Szinbád a tengerész című, sziporkázóan ötletes mesetáncjáték oldja fel. Szinbád kalandjai mosolyt, vidámságot varázsolnak a mozilátogatók arcára. Gene Kelly ragyogó táncszámai mellett'! a technikai bravúrok, szellemes ötletek ragadják meg leginkább a nézőt. A Felhívás táncra igazi szívet-lelket gyönyörködtető táncjáték, bár stüusa újszerű, számunkra és bizonyára sok vitára ad még majd alkalmat.: Gene Kelly különböző országok legkiválóbb művészeit szerepeltette filmjében. Többek között Claire Sombert és Claude Bessyt a párizsi' opera balettművészeit, Daphne Dalét, ag angol, Diana Adamst pedig a New York City balett művészét. A bajai járás 16 községében indulnak meg ősszel a serdülők iskolájának tanfolyamai. A tervek szerint négy tanyaközpontban is szerveznek hasonló tanfolyamokat, így Csávolyon, Hercegszántón, Hódunán, Bács- borsódon és minden valószínűség szerint Felsőszentiván tanyavilágában. Az elmúlt esztendőben 550 első évfolyamot végzett növendék kapott bizonyítványt a járás területén. Ez a létszám a kormány által kibocsátott ismeretes rendelet után a következő esztendőben előreláthatólag több mint kétszeresére fog emelkedni. Különösen a fiúk körében várható nagy létszám- emelkedés, hiszen a falusi leányok közül elég sokan látogatták már az elmúlt évben is a hasznos tanfolyamokat. Folyamatban van az előírásoknak megfelelő tanterv öszszeállítása is. Mint ismeretes a serdülők iskolájának megszervezésére vonatkozó kormány- rendelet tervezetét annak idején véleményezés céljából elküldte a Művelődésügyi Minisztérium a tanfolyamokat kezdeményező bajai járásnak, amely részletesen közölte észrevételeit az illetékes oktatási szervekkel. Javaslataik közé tartozott az, hogy a különböző gyakorlati vonatkozású ismeretek mellett a tanfolyam keretében tartsanak előadásokat az ifjúságot érdeklő társadalmi, erkölcsi és egyéb politikai jellegű kérdésekről. Ennek megfelelően a bajai járásban ilyen előadások beiktatását is tervezik, a szülőkkel és a hallgatókkal való egyetértésben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ifjúság nagy része igen szívesen látogatta a tanfolyamokat, mégis az a véRégi jó ismerősöm, Anti bácsi látogatott meg ’ a napokban. A »hogy vannak, mint vannak« tudakozódások után világpolitikai kérdésekről, fővárosi képkiállításokról, tudományos életünk eseményei rőL filmművészetünkről cseréltünk véleményt; — Látta-e az »Alföld a festészetben« című tárlatot? —■ kíváncsiskodott öregedő barátom, s engem egy pillanatra elfogott a kétség: »Valóban Anti bácsi ül-e a kis asztal túlsó végén? Az, akit hajdan a szakmán kívül csak a »vasárnapi eredmények« izgattak? Ámulok, figyelem, faggatom: — Csak tán nem politikus vagy valami iskolaigazgató lett Anti bácsi, hogy ilyen sok mindenben járatos? — Afene. Az öreg BMW-t kínozom most is, de a gyerekek, — a7i-,]r a-z á-n iaknlájm i Pista mérnök, két lanyom meg művésznek készül. Ha nem akarok köztük ülni, mint a kuka, nekem is tömni kell a fejemet. Ha Pestre megyek, egyik lányom múzeumba cipel, a másik meg színházjegyet nyom a markomba. Persze, én magamtól is olvasgatok, s a saját pénzemen is megnézek egy-egy darabot. S ha mondok valamit, csodálkoznak: »Papa, te ehhez is értesz?« Szinte fizikailag érzem, hogy növök a szemükben. Hogy miért csinálom? — önző vagyok. Nem akarok úgy járni, mint nagybácsim a háború előtt. Gürcölt, orvost csinált a fiából, de a gyerek még az esküvőjére sem hívta meg. Találkoztam a fiúval az utcán, amikor már tiszti orvos volt és nekirohantam: »Még van képed az emberek köze menni?« — Hogyan hívhattam volna meg az öreget? — mentegetőzött a fiú. — Maga tudja, hogy még a zsebkendőt sem ismeri. Nem kockáztathatom a karrieremet. — Miért nem tanítottad? — pirongattam. — Próbáltam — hangzott a válasz. — Megrendeltem neki egy újságot, de példányai felbontatlanul tornyosultak a konyhában. Anti bácsi abbahagyja az elbeszélést, s a következő sommás megállapítást szűri le tanulságként: — Nagyot fordult a világ, az bizonyos. De azért nem mernék rá mérget venni, hogy a mai fiataloknál ez nem ismétlődne meg. Az én fiaimnál lehet, hogy nem, — de ki tudja? Nekem is szükségem lehet arra. amit megtanulok tőlük; A közös érdeklődés ösz- szeköti, felemeli a családot, elsimítja az apró visszásságokat. Anti bácsinak teljesen igaza van. Még emlékszem a szomszédasszonyra. a zsörtölődő, kövér Rózsi nénire, aki hangversenyekre jár, mert a lánya a kórusban énekel. A múltkor átléptem hozzá egy kis zöldségért, s azt dúdoltam, hogy: »Tengerész a szívem, tengerész.« Rózsi néni majdnem kiseprűzött, — mondván: »Mi szép van ebben? Mi tetszik magának ebben?« De még ez is semmi. A borbély leszokott a kártyázásról, mert — előadásokra jár! S mikor hazamegy, az előadásról, a meghallgatott témáról szóló könyveket veszi elő, — azokat olvassa. A tanárfia szoktatta erre. Haltai Nándor lemény alakult ki, helyes lenne, ha kormányzatunk kötelezővé tenné az iskolahagyott fiatalság számára a tanfolyamokon való részvételt. A szülők körében is ez a nézet alakult ki. Nem csoda, hogy örömmel, és megnyugvással fogadták a bajai járás községeiben a serdülők iskoláinak megszervezéséről szóló országos érvényű rendeletet. Cs. L. Kétszer adóztatják a földet Több mint 400 számosállat ellátásáról kell gondoskodni a dunavecsei Virágzó Termelőszövetkezetben: van ebben hízómarha és fejőstehén, anyakoca és süldőraj s valami 1300 darab juh. A szükséges takarmány megteremtése nem kis gondot okoz ekkora állomány részére, ősz [tájékán valóságos silógyárró ! alakul át az istállók környéke. ‘Arról pedig, hogy a silógödrök- ; be megfelelő belevaló legyen* !— az okos tervezés gondos- : kodik. I A 70 hold fővetésű silóküko- ;rica mellett 43 hold másod- ! vetésűt termelnek; 23 holdat [őszi takarmánykeverék, 20 hol- Idat pedig árpatarló helyén. ;Csupán ebből 6450 mázsa zöld- [ takarmányt várnak, ami 645 [köbméter silót jelent. Ugyancsak árpatarlóba vetettek 23 hold muhart, ami 200 mázsá- nyi szénával növeli a takar« mánykészletet, öt holdon pedig a májusi vetésű takarmánykáposzta ad jó zöldtakarmányt. A 26 hold cukorrépa után járó 2700 mázsa nyers répaszeletet kukoricaszárral »Hozzák be. A másodvetésekkel együtt annyi silótakarmányt állítanak elő, hogy számosálla- tonkint eléri a 10 köbmétert. A tekintélyes számú jószág megfelelő elhelyezéséről is jól gondoskodnak. Most építettek fel részben állami hitelből« részben saját erőből egy 50 férőhelyes tehénistállót, szom« szédságában két gondozói la« kassal, s ezt az istállót jövőre lüO férőhelyesre bővítik ki. „Papa, ezt te nem érted..."
