Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-29 / 202. szám
iÁfi >Y 4‘ V , a Világ proletár jai) egyesüljetek/ | Termelőszöretkeícf alakult Lakiteleken RT BÄCS-KI.SKUN MEGYEI LAPJA KIV. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Ára 50 fillér 1959. AUG. 29, SZOMBAT „A parasztságra és a népgazdaságra egyaránt hasznos a szövetkezésőí Dobi István körútja megyénkben Dobi elv tars a Csengődi Állami Gazdaság páll! üzemegységében a szép almatermésben gyönyörködik. Kovaesik József, Lengyel József egyénileg dolgozó parasztok és Kurta József, az Üj Alkotmány Tsz elnöke. A számos felvetődött problémára Dobi István, Molnár Frigyes és Dallos Ferenc elvtársak ad tak nagyon őszinte, nyflt és éppen ezért nagy érdeklődéstől kísért választ; Lapunk következő számában Dobi István elvtárs megyénkben tett kőrútjának második napjáról számolunk be, A napokban új termelőszövetkezet alakult Laki tel eken, Petőfi néven. Az új közösség 20 tagot számlál — közöttük 11 tekintélyes középparaszt — s egyelőre 220 hold területen kezdik meg a munkát. Az alapító tagok között van Tassi Pál kovácsmester, a községi népfrontbizottság elnöke s aláírta a belépési nyilatkozatot a tiszakécs- kei gépállomás egyik traktorosa is. A tagság az alakuló ülésen — amelyen részt vett Vörös Vilmos elvtárs, a járási pártbizottság titkára és Kriston Ferenc, a járási tanács elnökhelyettese is —, megválasztotta a szövetkezet vezetőségét, S. Kovács Lajos elnökkel az élen. A .járási tanács mezőgazdasági osztályának s a gépállomás szakembereinek segítségével máris hozzáláttak az üzemterv elkészítéséhez, a közös őszi munkák megszervezéséhez. Az a tervük, hogy az adottságoknak megfelelően az állattenyésztést alakítják fő foglalkozási ágazattá. A Petőfi Tsz megalakulása élénken foglalkoztatja a község dolgoz» parasztságát: naponta többen érdeklődnek a szövetkezet tervei iránt, ahol hamarosan számos új belépőre számítanak, Megkezdődnek a vezetőségválasztó taggyűlések Szeptember 1-én megyeszerte megkezdődnek a vezetőség- és küldöttválasztő párttaggyűlések. A hónap első napján többek között Kecskeméten a Barnevál, az Autóbuszüzem, a FŰSZERT és a Béke Termelőszövetkezet, Kiskunhalason a Barnevál és a felsővárosi pártalapszervezet, Kisszálláson a kendergyár, Boro- tán a gépállomás, Tompán az állami gazdaság, Jánoshalmán a községi pártalapszervezet, Kunfehértón a Vörös Hajnal Tsz, Kiskunfélegyházán a Tollüzem, Szalkszentmártonban a Békéért Tsz, Kalocsán az Iszkra Tsz, Bácsbokodon pedig a községi pártalapszervezet, a'Szalvai Mihály Tsz, az Űj Otthon Tsz, az Aranykalász Tsz, a Vajüzem, a Sernevál, valamint a MÁV kommunistái tartanak párttaggyűlést. A vezetöségválasztó taggyűléseken a járási vagy a megyei pártbizottság kiküldöttei is részt vesznek. Négy és félmilüé forint értékű létesítménnyel gyarapodik Kecskemét 1980-ban, állapította meg a városi tanács végrehajtó bizottsága A szőlős parasztok holnapjáról esett szó Soltvadkerten Dobi elvtárs részvételével. A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága csütörtöki ülésén a Kőipari Vállalat működéséről, az 1960. évi községfejlesztési előtervről tárgyalt és meghallgatta a mezőgazda- sági osztály vezetőjének jelentését az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. A Kőipari Vállalat működését elemző beszámoló foglakozott azzal, hogy mik az okai az első félévben bekövetkezett tér-, melési veszteségnek. A végrehajtó bizottság javasolta a vállalat vezetőinek a puhakő megmunkálásra, valamint a csatornacsövek gyártására való áttérést, miután ez utóbbira különösen a városfejlesztési tervek megvalósítása során nagy szükség lesz. A következő napirendi pontként szereplő 1960. évi községfejlesztési előterv érdekessége, hogy hat olyan nagy jelentőségű létesítmény megvalósítására irányul, amelyekhez az egész lakosság érdeke fűződik, — ellentétben az eddigi gyakorlattal, amely túlságosan elaprózta a feladatokat. Az előterv célul tűzte ki —- 1 millió forintos költséggel —> a városközpont fénycsővilágításának kiépítését, a sportkombinát terveinek elkészítését és építésének megkezdését, a Tal- fáji köz útburkolattal való ellátását, a Rákóczi úti sétány aszfaltozását és egy korszerű;., modern követelményeknek is megfelelő szabadtéri színpad felépítését. A város községfejlesztési alapját négy és félmillióra tervezik az előre várható társadalmi együtt. munka értékévé) 4200 mázsa gabonát vásárolt fel 2 millió- faeint {eiáral {izéiéit hi a megijei Tjetjnémjloegalnii (Vállalat A páhi Keleti Fény Termeioszovetkezetoen a tagokkal beszélget Dobi elvtár«j Köztudomású, hogy ez az esztendő a legutóbbi tíz év egyik legjobb gabonatermő időszaka volt, a kalászosok hozama elérte az 1957-es év átlagát. A szeszélyes időjárás azonban számottevően rontott a kilátásokon, helyenként minőségi romlást okozott a gabonában. > A Tes-ményforgalmi Vállalat telepei augusztus 26-ig 4200 vagon gabonát vásároltak fel me- ' gyénkben, ebből a szabad értékesítés 450 vagon. A termelő- : szövetkezetek 155 vagon kenyérgabona és 88 vagon árpa szállt ítasár a szerződtek, ennek teljesítése megfelelő ütemben folyik S§ számottevő, az a meiwyiség is, amit a közös gazdaságok a szerződésen felül adnak át. A fajszi Vörös Csillag például 150 mázsa, a tataházi Béke 416 mázsa, a hódunai Dózsa 300, a kiskunfélegyházi Dózsa 250, a csát- aljai Űj Tavasz 185 mázsa búzát adott el az állomnak. Az egyénileg dolgozó parasztok is jelentős gabonamennyiséget értékesítettek. A felvásárló telepek az egy tételben átadott gabonáért. csupán nagyüzemi felár címén 2 millió 155 ezer forintot fizettek ki eddig, a jobb hektolitersúlyú búzáért pedig minőségtérítés címén 630 ezer forintot kaptak a termelők, szaporítani; Éppen ezért megfontolandó, hogy helyes-e a háztájiban két anyakoca tartása akkor, amikor a középparasztok zöme is csali • egy anyakocát tart. A közösen termelt takarmányt elsősorban a közös állat- állománnyal kell feletetni. A szövetkezet tagjai nagy ötömmel fogadták Dobi elvtárs' látogatását és a jó ebéd elköltése után meleg kézszorítással vettek tőié búcsút. Páhiból Soltvadkertre vezetett az út.. Közben Dobi elvtárs és kísérete megtekintette Petőfi Sándor, a nagy költő kiskőrösi szülőházát. Soltvadkerten Góczen Ferenc, a községi tanács elnöke üdvözölte a magas rangú vendéget, majd a tanácsteremben megkezdődött a beszélgetés az állami gazdaság, a termelőszövetkezeti vezetők és mintegy harminc, többnyire szőlős egyénileg dolgozó paraszt részvételével. Bevezetésképpen Dobi elvtárs emelkedett szólásra és kifejtette: »Azért jöttem; hogy találkozzam emberekkel és beszélgessek velük.« És tényleg több mint háromórás beszélgetés következett ezután. A megjeleli teli nagy figyelemmel hallgatták Dobi Lapunk tegnapi számában hírt adtunk arról, hogy Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke megyénkbe érkezett és kétnapos körutazást tesz. Csütörtökön reggel Molnár Frigyes elvtárs, déséről, jelenlegi helyzetéről és a további erősödést célzó tervekről. Dobi elvtárs nagyon közvetlen hangú és az apró részletek felől is érdeklődő beszélgetésbe kezdett a szövetkezet vezetőivel és tagjaival egyaránt. a megyei pártbizottság első titkára, Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnöke, Erdősi József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője és Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese kíséretében Páhi félé utazva megtekintette a Helvéciái Állami Gazdaság ágasegyházi és az Izsáki Állami Gazdaság I. üzemegységében, az országút mellett fekvő, új telepítésű gyümölcsösöket. Rövid időt töltött Dobi elvtárs a Csengődi Állami Gazdaság páhi üzemegységében, ahol nagy érdeklődéssel szemlélte a jónak ígérkező almatermést és azt a találékony újítást, amely megoldotta a szőlőnek az eddiginél könnyebb, gyorsabb és olcsóbb permetezését. Mohácsi Károly igazgatótól és Felkér Béla üzemegységvezetőtől részletesen érdeklődött az üzem termelési tevékenységéről, a kártevők elleni védekezés helyzetéről és a munkaerő-ellátottságról. Innen az út a páhi Keleti Fény Termelőszövetkezetbe vezetett, ahol Arató Sándor, a községi tanács elnöke üdvözölte Dobi elvtársat. Supka János, a szövetkezet elnöke rövid ismertetőt adott a szövetkezet fejlőSzó esett arról, hogy a tagság hogyan veszi ki részét a közös munkából, milyenek a termésátlagok, és a szövetkezeti tagok kapcsolata az egyénileg dolgozó parasztokkal. Megtartják-e rendszeresen a közgyűléseket, vannak-e ott az ügyet előre vivő viták. A háztáji gazdaságról folyó beszélgetésbe bcleszőtte Dobi elvtárs, hogy elsősorban a közös gazdaságot kell erősíteni és a közös állatállományt kell elvtárs szavait a mezőgazdasági termelés és a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. — »Jól látható — mondotta többek között — a szocialista fejlődés nemcsak hazánkban, hanem az egész világon. Ez hatással van a mezőgazdaságra is. A mező- gazdaság szocialista átszervezése a parasztságra és a népgazdaságra egyaránt hasznos.« A beszélgetés során Molnár Frigyes elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára az egyénileg dolgozó parasztoknak vitatémaként a következő kérdéseket vetette fel: 1. Az egyénileg dolgozó szőlős parasztok hogyan képzelik el a mostani holdanként 120 napos munkaráfordítás 60 napra való leszorítását 2. Mit tegyünk a nagyon sokféle és a világpiacon egyáltalán nem kelendő, rosszul kezelt borokkal? 3. Hogyan oldjuk meg a borok tarolását? 4. Milyen kilátások vannak a községben egy szőlős termelőszövetkezet meg- álaKUlasará? A vitászerú beszélgetésben többen részt’ vettek, közöttük Bogáromi István. Cseh János»
