Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-27 / 200. szám
1959. augr. 27, csütörtöí! S oldal ¥its e termelés psrteilenőrsésérol A bácsalmási járás termelőszövetkezeteinek fejlesztése érdekében A bácsalmási járási pártbi zottság különösen az utolsó fél év során jelentős eredményeket ért el a termelőszövetkezetek megszilárdításában. Az év elején alapos felmérés alapján mezőgazdaságfejlesztési tervet készítettek, amelyben meghatározták a legfontosabb tennivalókat. A tervben a fö helyet az állattenyésztés fejlesztése, a helyes vetésforgók kialakítása és a termelőszövetkezetek építkezése foglalja el. A célok megvalósítása érdekében a szövetkezeti pártszervezeteken keresztül mozgósították a szocialista gazdaságok egész tagságát. Sikerült elérniijk, hogy az új szövetkezetek többségében megteremtsék a közös állatállományt. Ez évi tervük szerint a 100 katasztrális holdra jutó számosállat-állományt négy darabbal növelik. Egyes termelőszövetkezetek az árutermelési terv kedvező alakulása folytán ezt a tervet túl is teljesítik. A kunbajai Vörös Csillag Tsz terven felül vásárolt 30 darab szarvasmarhát hizlalásra, 50 darab növendékmarhát pedig nevelésre. A baromfiállomány a tavalyi 3609 darabról 14 586 darabra emelkedett ebben az esztendőben. A szövetkezeti építkezéseknél különösen nagy gojndot fordítottak arra, hogy a munkák nagy részét saját erőből valósítsák meg. Jelenleg ott tartanak, hogy a legszükségesebb építkezéseket jelentős részben befejezték és az ősszel teljesen be fogják fejezni. Az építkezéshez az anyagi és munkaerő-hozzájárulás értéke megközelíti az egymillió forintot. A tataházi Aranykalász Tsz például 20 férőhelyes sertésíiaztatót építtet 100 ezer forint értőkben. A járási pártbizottság, de az alapszervezetek is nagy gondot fordítottak az árutermelési tervek teljesítésére. A tervek időarányosan általában teljesítve vannak, sőt a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet már az egész évi áru- termelési tervét teljesítette. Mindez megmutatkozik a termelőszövetkezeti tagok jövedelmében is. A járás számos termelőszövetkezete rendszeresen oszt munkaegység-előleget, így például a katymári Szta- hanov 14, az Üj Tavasz 10, a kunbajai Vörös Csillag 10, a Béke 7, a madarast Dózsa Tsz 10 forint előleget osztott rendszeresen minden hónapban egy-egy munkaegységre. A járási pártbizottság irányításával jelenleg is működik a termelőszövetkezetek munkáját segítő járási operatív bizottság, amely kéthetenként . ülésezik. Legutóbbi ülésükön például a szövetkezeti építkezésekkel kapcsolatos feladatokat tárgyalták meg. A járási bizottság a munka során jarásszerte támaszkodik a kommunista és pártonkívüli szakemberek véleményére és tanácsaira. A szövetkezetek pártszervezetei határozottan kiállnak a mezőgazdasági szakemberek helyes javaslatai mellett és igyekeznek azt megértetni minden termelőszövetkezeti taggal. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a járási bizottság megértette cs helyesen alkalmazza a pártmunkának azt a fontos elvét, hogy a pártszervezetek tevéaenysége mindenekelőtt a termelés fokozását és a hozamok növelését van hivatva elősegíteni. Hibát követnénk el azonban, ha azt állítanánk, hogy a járásban nincsenek nehézségek és fogyatékosságok. A lehetőségek még koránt sincsenek kihasználva. Vannak még termelőszövetkezetek, ahol gyenge a vezetés, nem néznek a jövőbe, mint például a madarasi Dózsában, ahol nem biztosítják az ■állatállomány fejlesztéséhez szükséges takarmánybázist, s ahol a betervezett 2 kilogramm árpa helyett 3 kilogrammot osztottak szét. Olyan nehézséggel is találkozunk néhány szövetkezeti pártszervezetben, hogy egyes kommunisták nem állnak ki elég határozottan a követelőző, demagóg és tógyel- mezetlenkedő tagokkal szemben. Több pártszervezetnél kívánni valót hagy maga után a politikai I felvilágosító munka is. Egészében véve a járási pártbizottság helyesen foglalkozik a termelés és a gazdasági vezetés pártellenőrzésével és pártirányításával. Ha megszívlelik a munka hiányosságait bíráló megjegyzéseket, akkor az elkövetkezendő időben még nagyobb sikereket érhetnek el a szövetkezeti gazdaságok megszilárdításában. Túri József, a megyei párt-végrehajtó- bizottság munkatársa, Tíz kétcsoportos és hat egycsoportos továbbképző iskola szervezését engedélyezte a Művelődésügyi Minisztérium Bács-Kiskun megyében A megyei tanács művelődési osztálya értesítése szerint a Művelődésügyi Minisztérium 10 kétcsoportos és 6 egycsoportos továbbképző iskola szervezését engedélyezte megyénkben, A továbbképző iskolákban azokat a fiatalokat foglalkoztatják, akik elvégezték az általános iskola nyolc osztályát, s a mezőgazdaságban kívánnak dolgozni. A minisztérium intézkedésével ügy gondoljuk megoldódik az évek óta vajúdó probléma: a 14—16 éves fiatalok foglalkoztatottságának kérdése. Bács-Kiskun megyében már komoly hagyományai vannak a továbbképző iskoláknak. Az ellenforradalom után először a bajai járásban dolgozták ki azt a tématervet, melynek elsajátításával állandóan fokozzák az ifjúság érdeklődési körét, s növelik kulturális színvonalát. A minisztérium javasolta, hogy mivel megyénk lakosságának túlnyomó többsége a mezőgazdaságban dolgozik, éppen ezért a továbbképző iskolák szervezésénél vegyék figyelembe és elsőrendűnek a nagyüzemi mezőgazdaság előnyeinek érvény rejuttatását, s így főleg mezőgazdasági továbbképző iskolákat hozzalak létre. Elsőként a termelőszövetkezeti községekben indítsanak ilyen irányú szakoktatást, ahol a gyermekek mar részben megismerkedtek a politechnikai ó“ák gyakorlati jelentőségével. A különböző mezőgazdasági ismeretekre az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakemberei tanítják meg a tanuló ifjúságot. A tervezet szerint egy-egy csoportban 30 fiatal ismerkedik a mezőgazdasági tudomány különböző ágazataival. A minisztérium által megadott keret máris kevésnek bizonyul, annyi a jelentkezők száma. A megyei tanács művelődési osztálya állami . hozzájárulással is támogatja a továbbképző iskolák zavartalan működését. Mire számíthatnak a háziasszonyok és a külföldi beföttkedvelök? Külföldi szállítások, új üdítő italok, raktárgondok.,, A Kecskeméti Konzervgyár igazgatója nyilatkozik Fülöpszállás községben a hangosbemondó mellett gyakori még a hagyományos dobolás is, főként piaci napokon. — Képünkön: munkában Kóth Lajos, a »kisbirö«. Hégi szukái szerint a háziasszonyok már a nyári időben gondoskodnak a téli gyümölcs- ellátásról, belőttek tormájában. Vannak azonban olyanok, akik elfoglaltságuk következtében nem tudnak időt szakítani a sok fáradságot jelentő teli gyümölcseltevéshez. Ezeknek a háziasszonyoknak asztaláról sem hiányzik majd a gyümölcs. Ök a Kecskeméti Konzervgyár tömött raktáraiból szerzik be a kedvelt, jó zamatú gyümöJcsbefötteket. Így cselekszenek azok a külföldi országok háziasszonyai is, akik a boltból vásárolják téli gyümölcsszükségletüket. Az előbb említetteket egészíti ki Bcrel- vás Dezső elvtárs, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója, amikor az idei gyümölcsfeldolgozásról, s a várható téli ellátásról tájékoztatja olvasóinkat. KÉRDÉS: Mennyi gyümölcsöt dolgozott fel eddig a gyár, milyen minőségűek a befőttek? VÁLASZ; Az idén jelentős mennyiségben három fajta gyümölcsöt dolgoztunk fel. Cseresznyéből csak az eredeti szükséglet 60 százalékát tudták biztosítani a felvásárló szervek, s ezért csak 57 vagon nyers- I áruból készítettünk befőttet. A beszállított nyersanyagból elő' állított áruk 85 százaléka elsőosztályú. Egyébként az idén gyártott cseresznyebefőtt j eink mindegyike exportképes. Ez azért van így, mert a beszállított gyümölcsök minősége az idén megfelelő volt. Meggyből az eredeti tervek szerint 56 vagonnal kellett volna feldolgozni. Az előzetes termésbecslések és a SZŐVÖSZ jelentése alapján az Országos Felvásárlási Bizottság a feldolgozásra váró mennyiséget 28 vagom’a csökkentette. A valóság azonban mást mutat. Az általunk tervezett 56 vagonnal szemben 107 vagon nyersáruból készítettünk elsőosztályú befőttet, export pulpot, meggyvelőt, export dzsemet. Ez azt mutatja, hogy a mi tervünk volt a reális. A meggynél mutatkozó többlet mennyiségből pótoltuk a cseresznyénél .bekövetkezett lemaradást. Július elején kezdtünk hozzá a baxackfel dolgozáshoz. Eddig 165 vagon érkezett be. Ebből 37 vagon helyett 45 vagon befőtt készült, a többi pulp, velő, dzsem. Ennyi befőttet barackból a vállalat az utóbbi években nem gyártott. Háromszorosa az eddig gyártott legnagyobb mennyiségnek. De az sem fordult elő, hogy júliusban barackbefőttből már exportáljunk. Nem tudtuk az eredetileg tervezett 85 százalékos darabos- ságú pulpot elkészíteni, mert a felvásárló szervek nem tudták ehhez biztosítani terven felül a szükséges minőségű nyersanyagot. Július 27-e után az igényelt mennyiségnek elenyésző részét kaptuk meg, sőt olyasmi is előfordult, hogy árvita miatt nem kaptunk árut. Egyébként a Bács megyei MÉK-től megkaptuk a szerződésben lekötött mennyiséget. KÉRDÉS: Gyártanak-c üdítő italt az idén? VÁLASZ: Barackléből, meggyléből, sőt őszibarackból is előállítunk üdítő italt. Ezekkel az új gyártmányainkkal segítjük az országos méretekben kibontakozott alkoholizmus elleni küzdelmet. Sárgabarackléből 200 000, meggyléből pedig mintegy 120 ezer üveg üdítő italt adunk át a fogyasztóknak. Őszibarackból még nem tudjuk, hogy mennyit gyártunk, mivel nem ismerjük a várható termést. Az üdítő italokat az ármegállapítás után a kereskedelmi szerveit hozzak forgalomba. KÉRDÉS: Az idei gyümölcs- befőttek hány százaléka kerül külföldre? VÁLASZ: A belföldi szükséglet bőséges ellátása mellett termékeink 78 százalékát a baráti és tőkés országok piacain helyezzük el. Ez azt jelenti, hogy az idén az előző évhez viszonyítva 10 százalékkal növeljük az .exportra szánt befőtt mennyiségét. Gyártmányaink közkedveltségére utal továbbá az, hogy a régebbi gyakorlattól eltérően nem őszszel, hanem már júliusban is szállítottunk külföldre az idei termésű gy ümölcsbef őttekből, — több mint 600 tonnát. Előzetes értesüléseink szerint ebben a hónapban ez az ütem tovább fokozódik. KÉRDÉS: Milyen gondokkal küzd a gyár, s kitől milyen segítséget vár? VÁLASZ: Gyárunk közismerten raktárproblémákkal küzd. A városban kettő, kívül pedig három helvon tárolunk árut. A város iparosítása következtében egy 280 vagonos raktárt kiürítettünk annak reményében, hogy majd kapunk a velünk szembe levő Kossuth laktanyában átmenetileg helyiséget raktározásra. Sajnos, eddig csak az Ígéret van meg, s a jó gazdasági év következtében gondot jelent majd 400 vagon árunak az elhelyezése. Ettől függetlenül a lehető» ségekhez képest próbálunk raktárgond jainkon enyhíteni. Tavaly önköltségcsökkentő hitelből építettünk raktárakat. Ebben az évben újabb 2 700 000 ÖCSI hitelt kértünk raktárépítésre, amelyet a megyei párt- bizottság is támogat. Arra kérjük a beruházási bank vezetőjét, hogy segítsen nekünk a beruházási összeg megszerzésében, hogy még ez évben megépíthessük raktárainkat. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat az előzetes tárgyalások alapján úgy nyilatkozott, hogy képes tető alá hozni a raktárakat — fejezte be nyilatkozatát Beretvás Dezső elvtársi, Már édesapja is galambtenyésztő volt, s ő sem akar lemaradni édesapja mellett, s ezért állandóan azon igyekszik,: hogy minél nemesebb törzsállománya legyen. Ez természetesen pénzbe is kerül. Egyik legszebb galambját például a ceglédi kiállításon 600 lórin-; tért vette. : Szemet gyönyörködtető látvány a szivárvány minden színében pompázó, peckes tartasd; galambsereg. Amikor egy csapatban kirepülnek és kört ír-: nak le a ház felett, akkor érti; meg igazán az ember: a galambtenyésztés valóban hasz- j nos és gyönyörködtető szenve-j dély. ; B. Farkas összetartja. Gábor Béla Mária körúti, dr. Varsányi Mátyás Kada Elek utcai galambtenyésztőkön kívül Szolnokon, Budapesten, Cegléden, úgyszólván az ország minden táján van galambtenyésztő jóbarátja. Ö maga legszívesebben az »Alföldi« fajtával foglalkozik, mivel szerinte ez a legnemesebb fajta hazánkban. Szereti galambjait. Szabad idejét szinte teljes egészében ezeknek áldozza; és amint ez az elismerő oklevelekből kitűnik, nem is eredménytelenül. Az 1951-ben megtartott országos galambkiállításon egy második díjat és két tiszteletdíjat, majd egy városi kiállításon második, harmadik és tiszteletdíjat nyert. A sokféle szenvedély közül az egyik leghasznosabb a galambtenyésztőké, amely az anyagiak mellett egyúttal szórakoztató is. Hasznos és érdekes szenvedély ez, mert művelőit gyakran olyan rejtelmekbe vezeti, amit a " »laikus« soha nem ismerne meg. Magam is kiváncsi voltam ezekre a szakmai ismeretekre, s hogy választ kapjak rá, felkerestem Czinóber József Cédula- ház utcai galambtenyésztőt: mondja el, miben látja »foglalkozása« szépségét, miért hódol oly szívesen neki. Mint mondja, az igazi ga- lapibtenyésztőt talán nem is az anyagiak érdeklik, mint inkább az a baráti légkör, ami őket Akiknek az ország minden táján van barátjuL — Beszélgetés etjg (piLandxteugeizlöaeL —
