Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-25 / 198. szám
4. oldal 1959. augusztus 25, kedd ló termés — másodszori előlegosztás (Községi tudósítónktól) Másodszor osztottak munkaegység-előleget augusztus 20-án az izsáki II. Kongresszus Termelőszövetkezetben. A tsz gabonatermése igen jól sikerült. Búzából a tervezett 9 mázsa helyett több mint 12 mázsát, rozsból 13-at, árpából pedig a tervezettnél öt mázsával takarítottak be többet holdanként. A termelőszövetkezeti tagok elégedettek a gyümölcsterméssel is. Meggyből 9 ezer forintot árultak, a 120 mázsa barackért pedig 45 ezer forintot kaptak. A gyümölcsük minőségileg kifogástalan volt, 80 százaléka exportra került. A MÉK permetezőgéppel jutalmazta a minőségi árut szállító termelőszövetkezetet. Halas fotós szemmel Nagyobb ünnepeink mozzanatairól készített tablók előtt gyakran tömegek állnak ma is, A felvételek készítőit személyesen ismerjük ugyan, de nem volt tudomásunk arról, hogy 11 lelkes tagot számláló fotókör működik Kiskunhalason. A közelmúltban egy nagyon ízléses plakát adta hírül a város lakosságának, hogy az eddig nem is ismert fotókör december 1—15-ig nagyszabású fényképkiállítást rendez a kultúrházban: »Halas fotós szemmel« címmel. Alig jelent meg a plakát a kultúrház kirakatában, máris nagy az érdeklődés a kiállítás iránt. A tárlat legjobb képeire a város tömegszervezetei, vállalatai és a városi tanács értékes díjakat ajánlott fel. C. F. levelező Összefogtak a bácsalmásiak Bácsalmás község lakossága nagy örömmel vette tudomásul, hogy megkezdik a strandfürdő építési munkálatait. Arról is értesültek, hogy a tanácstagok igyekeznek bevonni a község lakosságát a társadalmi munkába. A minap bent jártam a tanácsházán és kíváncsian néztem a társadalmi munkára jelentkezettek névsorát. Szinte pillanatonként növekszik azoknak a száma, akik önkéntes munkát vállaltak. A nevek között tsz-tago- kat, az állami gazdaság dolgozóit, tanácsi dolgozókat, pedaAz emléktábla és környéke Augusztus elején nagyon szép ünnepségen emlékezett meg Kiskunhalas népe az 1919. au gusztus 6-án a téglagyárnál ki végzett kommunista mártírokról. Pótolva a csaknem másfél évtizedes mulasztást, a róluk elnevezett utcában márványtábla őrzi emléküket. A Paprika Antal utcában azonban — nem tudni milyen okkal — úgy eldugták a táblát, hogy azt nem lehet észrevenni. Nemcsak ez az egy üröm- csepp keseríti meg e pohár tartalmát, hanem az 1958. február 1-i, a Petőfi Népében lebontani kért deszkabódé és szemétgyűjtő medence is. Ugyanis még mindig ott "»ékeskedik« az emléktábla alatt, illeve mellett. Városunk már valóban a virágok, a zöldelő pázsit és parkok városa lesz, ez a kis háromszögletű tér azonban dacol az idővel, fejlődéssel az utcaseprők örömére, a környék lakosainak bosszúságára. Úgy hiszem, tartozunk annyival mártírjaink emlékének, de a város szépet szerető lakosságának is, hogy a városképet is rontó teret mielőbb a többihez hasonlóvá, szép parkká varázsoljuk. Czakó Ferenc levelező Box és jam borsáé Spellmann bíboros newyorki érsek kijelentette: »Az ökölvívás áldásos sport a lélek szempontjából. Az általam ismert ökölvívók többsége istenfélő, jámbor ember és sohasem káromkodik.« Rövidesen befejezik a Kecskeméti Katona József Színház tatarozását Több mint egymillió forintos megyei és városi tanácsi támogatással teljesen átépítik és korszerűsítik a Kecskeméti Katona József Színházat. A színház belső terében végre-» hajtott tatarozási munkálatok rövidesen befejezéshez közelednek. Az október elején megnyíló színház nézőterén újra kárpitozott, felújított ülőhelyeket találnak majd a nézők. Átfestették a színház előcsarnokát, megjavították az emeleti páholyfolyosót és új ülőhelyek kerültek a páholyokba. Képünk a színház felújított nézőterét ábrázolja, Mi legyen a Kiskunsággal? Megyénk irodalmi és művészeti folyóirata, a Kiskunság különösen amióta lapunk hasábjain megjelenő irodalmi oldal betöltötte hivatását és mint ilyen megszűnt, szinte az egyetlen lehetőség, mely megyénk irodalmi életének fellendítése és fejlesztése szempontjából számba jöhet, szinte az egyetlen kapcsolat a megyénkben működő írók. irodalmárok, szakemberek és a nagyközönség között. Megjelenése eié az utóbbi időben különböző akadályok állottak. A nemrégiben kiadott új sajtótörvény intézkedései szerint a megjelenést és az országos terjesztés jogát illetékes irodalompolitikai szervektől kell kérni. S ez a folyamat még jelen pillanatban is csak olyan stádiumban van, mely szerint legalább egy hónapig nem kerülhet sor legközelebbi számának kiadására. Ezt elsősorban a nagyszámú megrendelők megnyugtatása céljából is közölni kell, közölni illik, de nem utolsó sorban nyilvánosság elé kivánkosnak azok a meggondolások, melyek pártunk művelődéspolitikai irányelveinek szellemében felvetik a kérdést, vajon helyes és célszerú-e az, hogy megyei folyóiratunk csak megyénk irodalmi életének fóruma, s nem vol- na-e jobb, ha kulturális, tudományos életünk más jelenségeinek is érzékeny visszatü-kröző- jévé válna! Elöljáróban néhány problémát kell megvilágítanunk. Vajon nem kívánkoznának-e a nyilvánosság elé azok a nagyszabású, országos érdeklődésre számot tartó kutatások, kutatási eredmények, gyakorlati módszerek, melyeknek az elismerése eredményeképpen megyénk mezőgazdasági kutatóintézetei, kormányzatunk elismerését is kivívták maguknak. Mint ismeretes, megyénk tudományos kutatóintézeteiben több olyan kutató tudós, gyakori .i szakember tevékenykedik, mint a Kossuth- dijas Mészöly Gyula és Kocsis Pál, vagy Bauer Ferenc, Bognár Károly, Andrási Elemér és még számosán, kiknek munkássága, életműve nemcsak megyénk határain belül nyerte meg a mező- gazdasággal foglalkozók érdeklődését, nevük országszerte, sőt Európaszerte jólismert a szatt- körökben. Jónéhány mezőgazdaságtudományi vonatkozású, megyénk fejlődésére talán sorsdöntő jelentőségű kérdés, kutatási terület megvilágítása, perspektíváinak felvázolása, szinte nélkülözhetetlen lenne megyénk életében. A tudományos marxizmus tételeinek alkalmazása, megyénk gazdasági problémáinak közgazdaságtudományi vonatkozásban való felvázolása, megvilágítása olyan terület, mely szinte kiaknáshatatlan lehetőségeket kínál, de tudomásunk szerint az ilyen jellegű szélesebb körű vitának, a közgazdasági szemlélet alkalmazásának semmiféle fóruma, legalább is irodalmi fóruma nincs megyénkben. Már pedig erre múlhatatlanul nagy szükség lenne. Az ilyen tudományos vizsgálódások szélesebb körű ismertetése olyan munka- területe lehetne a Kiskunságnak, mely ugyancsak országos érdeklődést válthatna ki. Megszólalhatnának a lap hasábjain egyre fejlődő iparunk szakemberei. Hasznos tapasztalatcserét. vitafórum lehetőségét kínálja az ipari termelés bonyolult és sokágú területe, annak számtalan műszaki, tudományos és gyakorlati vonatkozása, mely ugyancsak avatott szakírók tollára kívánkozik. És ezek az írók itt élnek megyénk üzemeiben. Mint ahogy megbecsült és értékes • értelmiségi rétegünk, orvos és jogásztársadalmunk. Értesüléseink szerint vannak megyénkben olyan orvostudósok, akiknek kutatásai eredményeiről nem egyszer külföldi folyóiratok is hírt adtak. E rétegek munkájának megismerése, megbecsülése, nem utolsó sorban értékes tudományos szempontok is annak a szükségét vetik fel, hogy a Kiskunság hasábjait a tágabb tudományos érdeklődés számára is meg kellene nyitnunk. Nélkülöznünk kellett eddig igazában a tudományos igényű híradást, építészeink, irodalmi, történeti és művészeti szakembereink munkájáról, eredményeiről és az e területekkel osz- szefüggő számtalan, nyilvánosság elé kívánkozó problémáról is. Minderre alkalmat és lehetőséget teremthetne, ha megyénk egyetlen folyóirata, szócsöve és terjesztője lenne művészeti tudományos életünknek is, az irodalmi élet, a megyéből származó irodalmi alkotások változatlan értékű propagálása mellett. A folyóirat szemie-jellegű átszervezése éppen ebben az időszakban a legidőszerűbb, hiszen megyei pártbizottságunk kétéves művelődési programjában is megnyugtató erkölcsi és anyagi biztosítékok állnak az irodalom, a tudomány művelőinek a rendelkezésére, amikor e nagy- jelentőségű távlati tervek a társadalmi jellegű szervező és i rod alomfej les zt ő tevékenység egyik legfontosabb orgánumaként jelölte meg a Kiskunságot, melynek támogatása művelődési szerveink fontos feladata. Figyelemre méltó, hogy a megyei tanács legutóbbi ülésén határozatként elfogadott kétéves tanácsi kulturális terv egyik pontja félreérthetetlenül előírja e folyóirat fejlesztését, eddiginél rendszeresebb és erőteljesebb támogatását, amikor így rendelkezik: „A Kiskunságot, a megyei tanács művelődési osztályának szerkesztésében megyei folyóirattá kell tenni.” Ügy hisszük e folyóirat csak ebben az újjászületett, kialakítandó, legszélesebb területeidet felölelő formájában válik valóban megyénk irodalmi, művészeti és tudományos folyóiratává. Csáky Lajos 3500 méter szigetelt villany- zsinórt használtak fel a színház modern színpadi fénycsök- kentő berendezésének szereléséhez. Képünkön a színpad, alagsorában elhelyezett elektromos fémycsökkanitő berendezést láthatjuk, s azt a szinte emberderék vastagságú kábelköteget, mely e bonyolult 'készülékeket a színpadi világító berendezésekkel és a színpadom elhelyezett vezérlőasztallal összeköti. Bizony hatalmas erőfeszítés kellett a több mázsás színpadi vasfüggöny leeresztéséhez és felhúzásához. Eddig ez kézi erővel történt. Képünkön az új berendezés korszerű gépegységét lehet látni, mely villany erővel emeli és ereszti le a vasfüggönyt. Az új társalgó. Toldozott, foldozott öreg székek, ócska asztalok fogadták évek óta a színház dolgozóit a társalgóban. —* Államunk hozzájárulásával, s anyagi támogatásával most új köntösbe öltözött a színházi társalgó. Csőbútorokat, porvédő huzattal ellátott ülőgarnitúrákat vásároltak berendezésére. Amint képünkön látható, a színház Kecskeméten sztinidőző művészeinek máris kedvelt találkozóhelyévé vált a derűs, vendégmarasztaló új színházi társalgó. Szöveg: Csáky Kép; Pásztor 1 gogusosat, part- es Aiöá-tago- kat fedeztem fel. Ahogy elnéztem a jelentkezettek neveit, örültem, hiszen előttem bontakozik ki egy széleskörű mozgalom: a társadalmi munka. Ma már mindenki tudja és érzi, milyen nagy jelentőséggel bír ez a fontos megmozdulás, s ezért gyűlik nap nap után a munkában részt vevők száma. Ez azt mutatja, hogy a falu népe egyesült erővel kíván dolgozni a bácsalmásiak közös céljáért és büszkeségéért, a strandfür-1 dőért. Molnár József levelező
