Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-25 / 198. szám
MAGYAR .SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS- KISKUN Világ proletárjai, egyesüljetek! XIV. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM Ara SO fillér LAPJA 1959. AUGUSZTUS 25, KEDD fl csemegeszőlő hosszú évek pangása után ismét az őt megillető helyre kerül megyénk növényi kultúrái között. . Elszaporítását számos tényező indokolja és sürgeti A meglevő telepítések nagy része kiöregedett, s ma a megye szőlőállományának csupán 3 százalékát képezi, — holott legalább 15 százalék kellene ahhoz, hogy a csemegeszőlő iránt egyre növekvő bel- és külföldi keresletet ki tudjuk elégíteni. A magyar — közelebbről duua—tiszaközi talajokon termelt — csemegeszőlő ízét, minőségét tekintve bármelyik külföldi fajtával bátran felveszi a versenyt. A megye vezető szervei az elmúlt pár év alatt jelentős intézkedéseket tették a csemege- szőlőtermesztés fellendítésére. A kutatóintézet két telepének szakembereivel karöltve bizottság határozta meg azt a 20 csemegeszőlőfajtát, amely a mi megyénk talaj- és éghajlati viszonyai között a telepítésre legalkalmasabb. Ezek között szerepel a legkorábban érő Csabagyöngye, s egyéb, világszerte elismert fajták; az Irsai Olivér, a Gloria Hungáriáé, a Sző- iőskertek Királynéja, az Itália stb. E fajtákból a szaporítóanyag biztosítása érdekében a Mathiász-tolep és több állami gazdaság 40 holdas törzstelepet állított be, amelyet őszre újabb 60 holddal szaporítanak. A telepítés a szaporítóanyag-elö- álhtás meggyorsítására rügy- dugványozással történik. A törzstelepekről 1961-ben már gyökereztetésre alkalmas vesz- szőt nyernek. Addig is, ■ amíg az említett telepek nagy mennyiségben adnak vesszőt, az igényeket a meglevő temicszőlő-állományból begyűjtött és ellenőrzött szaporítóanyaggal elégíti ki a SZÖLFA, elsősorban a termelőszövetkezetek telepítését előmozdítva. A csemegeszőlő-telepítés iránti érdeklődés örvendetesen jelentkezik megyénk közös gazdaságaiban. Az ősz folyamán a tsz-ck összegeu 150 hold új telepítést terveznek, hektáros táblákban, gépi művelésre alkalmas ültetéssel. Csupán a bajai járás három tsz-e; a csá- volyi Kossuth, a bácsbokodi Szaivaj Mihály és Aranykalász Termelőszövetkezet 30 holdra jelentette be as igényt, 12 holdat akar telepíteni a kecskeméti Győzelem Tsz is. Ezek a termelőszövetkezetek az említett terület 30—50 százalékához szükséges szaporítóanyagot kapják egyelőre csemegeszőlőfajtákból, a többit borszőlővel telepítik be, — a törzstelepek beállítása után pedig fokozatosan kapják meg a teljes igényelt mennyiséget az étkezési szőlőből. A jelek tehát biztatóak, de éppen a szaporítóanyag-ellátás fent ismertetett szűk keretei sürgetik; még több állami gazdaság — sőt termelőszövetkezet is! — kapcsolódjék bele a csemegeszőlő-fajták íörastelep útján történő elszaporí fásába, Minden egyéb rendelkezésre áll ahhoz, hogy megyénk á magyar csemegszőlő-tennesztés egyik bázisa legyéül Mezőgazdasági nagyüzemekbe is rendezzenek tanulmányi kirándulásokat az iskolák A falusi ifjúság szocialista nevelésérői tárgyalt a Hazalias Mépfront kecskeméti járási bizottsága Szombaton kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront kecskeméti járási bizottsága, ámelyen; a falusi ifjúság szocialista nevelésének kérdéseit tárgyalta meg. A vita előtt Csupor Benedek, a járási tanács művelődési osztályának tanulmányi felügyelője tartott bevezető előadást. — Igen sok parasztfiatal hagyja el napjainkban a falut. a földet — mondta többek között Csupor elvtárs — & ez egészségtelen jelenség. A legnagyobb problémát a 14— 16 évesek nevélése okozza, akik már elhagyták az iskolapadot, de meg nem kapcsolódtak be a termelő munkába. Nagy jelentősége van a kormány rendeletének, amely szerint országszerte mindenütt megszervezik a serdülök iskoláját. Ezt azonban az egész társadalomnak' segítenie kell, hogy az új iskolatípus sikeresen működjön, Ezután Csupor elvtárs arról beszélt, hogy az értelmi nevelést az iskola végzi «1, míg az erkölcsi nevelésben a családnak, ezen belül az apának van nagyobb szerepe. A testi, esztétikai és munkára való nevelésben már a társadalomnak is nagy szerepe van. A társadalom elsősorban azért felelős, hogy milyen külső hatások érik a serdülő fiaitalt. A kultúrházak, mozik műsorpolitikájának jelentős szerepe van a falusi ifjúság nevelésében, s ellensúlyozni tudja az utca és a kocsma rossz hatását. — Az ifjúság társadalmi nevelésének legjelentősebb tényezői a K IS Z - szer v eze t ek — mondta az előadó — éppen ezért helyes lenne, ha a népfront-bizottságok, a uőtanácsok és egyéb tömegszervezetek a jövőben segítenék a KISZ munkáját. Az előadást követő igen élénk vitában tízen szólaltak fel. A felszólalók hangsúlyozták, hogy' a falusi ifjúság neveléséről nem elég csiak beszélni, cselekedni kell. Többen helytelenítették, hogy a sok iskolái tanulmányi kirándulás közül, eddig egyet sem szerveztek mezőgazdasági nagyüzembe, Az ország nevezetességeinek megtekintése fontos és szükséges, nem hanyagolható el azonban az állami gazdaságok, tangazdaságok és termelőszövetkezetek látogatása sem. mert ezzel a föld iránti aae- retetet ébresztik fel a fiatalokban. Igen hasznosnak bizonyult Lajösrhizsén es Tiszakécskén, hogy az iskolákban bevezették a mezőgazdasági jellegű gyakorlati oktatást. Javasolták, hogy ezt az egész járásban terjesszék el. Jo kezdeményezésnek tartották a felszólalók, hogy az ipari tanulok mintájára már mezőgazdasági tanulókat is akalmaznak egyes helyekcu, mint például az Izsáki Állami Gazdaságban, ahol elsajátítják a legfejlettebb agrotechnikai szakismereteket. A felszólalók még a példa- mutatás jelentőségével foglalkoztak ,cs felhívták a községek vezetőit, tanácstagjait, népfront-tagjait, pedagógusait, hogy saját magatartásukkal is mutassanak példát az ifjúságnak, ezenkívül személyesen is segítsék az ifjúsági rendezvények ünnepélyessé tételét. Határozatot hoztak arról, hogy a községi népfront-bizottságok D&ntSU az üzemi tanáé; Ki kaphat az idea nyereségrészesedés! a Bajai kaaauzsnmsii? Az első félévben a gyár kollektívája 6,5 napnak megfelelő nyereségrészesedést ért el. Nemrég az üzemi tanács foglalkozott a leiosztás módjainak feltételeivel. A vita során egyetértés született abban, hogy a nyereseg- részesedés felosztási módjának elő kell segíteni a munkafegyelem megszilárdítását. Éppen ezért különbséget kell tenni a munkafegyelmet betartó és megsértő dolgozók között. A határozat szerint csökkentett nyereséget kap az a dolgozó, aki 1959. január 1-e óta igazolatlanul mulasztót;, illetve késett. Ha egy igazolatlan napja van, akkor 50 százalékkal csökkentett összegű nyereségrészesedést, .ha. őhnél több, akkor egyáltalán nem kap. Három késésnél öt, ezen felül minden késés után 5 százalékkal csőkben a kifizetett összeg, 10 késésnél a dolgozó önmagát kizárja a nyereségrészesedésből. Csökkent nyereségrészesedésben részesül az, aki fegyelmi Oüntetést kapott, hanyagságával gátolja a gazdaságos termelést — selejtgyártas, géptörés, pénzügyi fegyelem megsértése által, vagy egyéb módon. Azok a munkások, akik régóta és kifogástalanul dolgoznak a gyárban, az alaprészesedésen felül az. eltöltött évek arányában hűségjutalmat kapnak. Három év után tíz, kilenc év után pedig negyven százalékkal növelt összeget, tárgyalják meg községi szinten az ifjúság szocialista nevelésének kérdéseit, működjeinek együtt az iskolai szülői munkaközösségekkel és' KlSZ-szer- vezetekkel, s közösen dolgozzanak ki nevelési terveket. Végül levelet intéztek minden iskola tantestületéhez a tanévnyitó értekezletek alkalmából, s felhívták őket, hogy vegyenek részt az ifjúság nevelésével kapcsolatos problémák megoldásában, 'Baráti találkesÁ a uian&áí&ei naggerdHőezt Egésznapos baráti találkozót rendezett augusztus 23-án, vasárnap a kecskeméti járási KlSZ-bizottság és a bugaci KISZ-szervezet, valamint a községi pártbizottság a monostori erdőben, Laczá János, az MSZMP községi bizottságának titkára üdvözölte az egybegyűlt fiatalokat, majd Havasi László, a járási tanács végrehajtó 'bizottságának titkára, a KISZ járási v. b. tagja méltatta' "'alkotmányunk jelentőségét, s köszöntötte az immár hagyományossá vált ifjúsági találkozó részvevőit. Az ifjúsági találkozón részt vettek a kecskeméti járás fiataljai ' közel [ ezren. Ott voltak az állami gazdaságok, a - termelőszövetkezetek ifjúsági küldöttei is. Az ünnepi megnyitót színes műsor követte, melyen szovjet kom-, szomolisták is felléptek műsor- számaikkal, Vaszilij Limarcjev Kömszomol küldött vezetésével. Az egykori híres bugaci csárda volt az ifjúsági találkozó egyik szíphelye, ahol' borjú- és birkapörkölt, halászlé várta a fiatalokat. Kedves színfoltja volt az ifjúsági találkozónak, hogy i.tt osztotta ki a Városföldi Állami Gazdaság igazgatója a gazdaság legjobb fiatal dolgozói között az összesen több mint 10 ezer forintot kitevő jutalmat, a gazdaság tízéves fennállásának évfordulója alkalmából. N. O. Äs ősszel induló pártoktatásra készülnek cs propagandisták Az első kéthetes megyei propagandista tanfolyam résztvevői az elmúlt hétén hat ' előadást hallgattak meg. Különösen nagy érdeklődéssel vitatták meg a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdéseiről szóló előadást, amelyet Erdősi József, a megyei pártbizottság és Bank Gyula, a megyei tanács osztályvezetője tartott meg. Ezen a héten többek között a termelés pártellenőrzéséről, a hazafiság és nemzetköziség kérdéséről, a kommunista erkölcsről, a revizionizmusról. a szek- tarianizmusról, valamint a pártkongresszusra való felkészülésről hallanak előadást a propagandisták. A termelőtől a fogyasztóig Százezer dolgozó reggelije Indul a tejszállító autó Budapestre. Soha ennyi tej nem gyűlt még össze a kecskeméti tejüzemben, mint ezen a nyáron. Havonta több mint egymillió litert dolgoznak fel az üzem munkásai. Kecskemét kiterjedt tanyavilága és á vonzási körzetébe tartozó községek egész sora képezi az üzem begyűjtő körzetét. Naponta 34—35 ezer liter tej összegyűjtését, vizsgálását, feldolgozását, hűtését és szállítását bonyolítja le az üzem. Hogy milyen fáradságos munka ez, azt beszédesen bizonyítja a tejfeldolgozás útja a termelőtől a fogyasztóig. Beesteledik. A gazdasszony megfeji a tehenet, a gyűjtőkocsik összeszedik a tejet és este 10 órára már ezer és tízezer liter reggelinek való várja, hogy a községi gyűjtőhelyekről Kecskemétre szállítsák. Teherautók kerekei nyelik az éjszakában a kilométereket és az összegyűjtött tej javarésze még éjfél előtt megérkezik a kecskeméti tejüzembe. Az utcák mar kihaltak, a város nyugovóra tért, amikor a tejtenger pasztőrözése, feldolgozása kezdetét veszi. A fehér folyó úgy zuhog le a bordázott hűtő- falon, akár a Niagara. De sietni is kell a kezeléssei, hiszen mire az öreg templom toronyórája éjfél után kettőt kongat, mar indul is az első szállítmány kanna-tej a fővárosba. Gyakorlott dolgozók szorgalmas munkája nyomán hajnalra már annyi tej gyűlik össze, hogy megtölthetik a 6500 literes és később a 2500 literes szállító autó tartályát. Ugyanakkor megkezdődik a napi átlagosan 5—6 ezer liter tej kihordása Kecskemét üzleteibe is. Így mire az olvasó munkába menet betér a tej csárdába, az este fejt tejből már fogyaszthatja is megszokott reggelijét,. Sl G.
