Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-23 / 197. szám

1959. aug, 23, vasárnap 3. oldal A tccMÍ&szwdUtzeUU tndtelt szói: 'tTzeiiai9 községi kiállítások, j ősszel nagyszabású esoporikiállltásj megyénk képző művészeinek terveiben Boldog román gyermekek ■KÉPZŐMŰVÉSZETI életünk élénküléséről pzámolnak be a közelmúlt eseményei és a me­gyei képzőművész csoport ter­vei. Mint ismeretes az év eleje óta több Bács megyei művész rendezett kiállítást. A . kiállí­tási évad egyik legnagyobb eseménye volt a Baján rende­zett, s az 1919-as dicsőséges Ta­nácsköztársaság emlékét idéző csoportos kiállítás, amelyen a Tanácsköztársaság emlékére meghirdetett megyei képzőmű­vészeti pályázat díjnyertes al­kotásait is bemutatták. A kö­zelmúltban több egyéni kiállí­tás is lezajlott. Bözsó János kecskeméti festőművész Szov­jetunióban tett tanulmányútjá- nak élményeiről számolt be igen értékes és gazdag anyagot tar­talmazó tárlat keretében, s újabb alkotásaiból Szegeden is rendezett nagy Visszhangot kel­tő kiállítást. Kiss J■ Zoltán és Udvafdy Gyula kecskeméti művészek kiállítása is megér­demelt elismerést váltott ki. Mindkét művész műveinek be­mutatóján többszázas érdeklő­dő közönség vett részt. Hasz­nosan gyümölcsözött — mint a Bozsó János által rendezett ki­állítás is mutatja — a hatal­mas szovjet fővárosban, Moszk­vában és Leningrádban tett képzőművészeti tanulmányút, amelyen megyénket hat festő, szobrász és grafikus képviselte. A KÉPZÖMÜ VÉSZCSOPORT belső, szervezeti élete is élén­külőben van. Több csoportos műterem] átogatáson tekintették meg a Bács megyei művészek egymás munkáját, s ez a mű­vészeti tevékenység összehan­goltságát, a csoporton belüli egészséges, alkotószellem kiala­kulását nagyban elősegítette. A képzőművészcsoport tervei között az őszi idényben több kiállítás szerepel. Legkorábban — szeptember elején — Goór Imre mutatkozik be új művei­vel. Nagyüzemeinkben és na­gyobb községeinkben is nyilvá­^VVV^>»VVV^if'/WV^A<VVVVVV^VWWVVVW'A<Vl/VVVVVVVVVVWVVA^V«VVVV,«VV‘ KÉPEK A KISKUNFÉLEGYHÁZI ÜNNEPI KIÁLLÍTÁSRÓL Hatalmas áru bőséggel vonult fel a kereskedelem ;j kiskun­félegyházi Kiskun Napokra, s különösen a kultúrcikkekben bonyolítottak le nagy forgalmat. A vásárt és kiállítást az első három napon közel tizenötezer ember teliintette meg. Képünk: a vásár egyik részlete. nosság elé bocsátanak a cső port tagjainak műveiből ki­sebb kiállítási kollekciókat. .4 hírek szerint az első ilyen köz­ségi kiskiállítást Kecelen ren­dezik. December első felében tartja a képzőművészeti csoport szokásos kollektiv kiállítását Kecskeméten. ŰRÖMET és elismerést kel­tett képzőművészeink körében a Kecskeméti Városi Tanács­nak az a nagy jelentőségű hatá­rozata, ameiy kilátásba helyezte a kecskeméti Művésztelep eddig képzőművészeti célokra még rendelkezésre nem bocsátott műtermes villáinak fokozatos átvételét és Kecskeméten lete­lepedett képzőművészek ren­delkezésére való bocsátását, va­lamint az, hogy a tanács elnö­ke ígéretet tett arra, — el­jár a Képzőművészeti Alapnál, hogy a kezelésében lévő 12 műtermes alkotóházban egy műtermet a csoportnak adna át a minimális alkotó igények kielégítésére. Helyeslés fogadta a tanácsnak azt a tervét is, hogy a jövőben a művészeti; élet fellendítése céljából pályá-1 zatokat ír ki a városi tanács és megbízásokat ad képzőmű­vészeink számára, kötött témá­jú alkotásokra. Megvalósítás előtt áll a kecs- i keméti állandó képtár létesítése is a megyei pártbizottság két­éves művelődéspolitikai tervei­nek megfelelően. Ezzel a me­gyeszékhely különböző kulturá­lis intézményeinél felgyülem­lett hatalmas értékű és a kü­lönböző vásárlásokkal, állami hozzájárulásokkal egyre gyara­podó képzőművészeti anyag méltó elhelyezést kap majd. Szó van arról, hogy a kecskeméti állandó képtárat a zsidótemp­lom több helyiségében nyitják majd meg. TÁRGYALÁSOKAT kezde- ményeznek abban az irány­ban is, hogy a művészetkedve- lő közönség ízlésének fejlesz­tése céljából a TIT ismét in­dítsa meg a képzőművészeti jellegű eloadassorosatokat. Ké­rik a TIT-et Kecskemét művé­szeti életének fellendítése cél­jából egy művészklub létreho­zására. Örvendetes jelenség, hogy a megyeszékhelyen és más he­lyeken rendezett kiállítások lá­togatóinak zömét megyénk mukásosztályának tagjai teszik ki. Nem tapasztalható azonban hasonló érdeklődés az értelmi­ség soraiban. Csáky Lajos Mi van a pusztán? Papírlapot táncoltat maga előtt az utóbbi napokban a kelleténél jobban fickándozó szél. Mivel a kiirthatatlan emberi tulajdonság: a kíván­csiság ilyenkor sem hagyja cl az embert, utánakaptam és érdeklődéssel olvasgattam a »Miért« cím után követ­kező -szavakat, mondatokat. A röplap, amely jó szándékú agitációt akar végezni azért, bogy az emberek ne tanyán, hanem belterületen építkez­zenek »Mi van a pusztán?« kérdés alatt ezt mondja: »Petróleumlámpa, fertőzött kút, sártenger, betegség, tu­datlanság, kulturálaílanság,« E keresett kifejezések után két gondolatjel következik, nyilván elfogyott a tovább érvelni tudó puskapor. S mi­vel nekünk még — igaz, hogy más töltettel, de — van be­lőle, önző lenne a nevünk, ba a lap hasábjain azokat nem adnánk közzé és nem se­gítenénk a felelős kiadó ily­nemű ismeret hézagainak be­tömködésében. Az elején még annyit, hogy az ilyes, enyhén szólva sértő és igaztalan érvelés nem ve­zet célhoz. A szándék helyén­való, hiszen a tanyai szét­szórtság tovább segítése csak növelné azon gondjainkat, amelyek mostanság is meg­vannak. Ám ez az oktalan érvelés bumerángként repül vissza és azt sebzi, aki nem akarja észrevenni, hogy pár­tunk és kormányzatunk a tanyavilág érdekében miiy sokat tett. Üj községek létre­hozatala, iskolák, kultúrott- honok, utak építése, orvosi rendelők, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vonzó központjai, az odavezetett villany, a bolthálózat, könyv­tár, vándormozi és az egyre több pedagógus mind-mind egészséges ellentmondói a röplap »beteges« állításainak. De kár tovább szaporítani a szót. A röplap szerkesztője — mert »belterületiként« módjában áll — kattintsa fel a villanyt, hogy fény gyűl­jék azon a tájon, hol fészkel az agy és tudja meg, hogy az általam »légből« kapott röplap légből kapott állítá­sai semmi több, mint szeren­csétlenül pusztába kiáltott szó. — erei — 11 forint haszon egy pecsenye kacsán A sükösdi Vörös Zászló Ter­melőszövetkezetben az idén ha­tározott irányt vettek az állatte­nyésztés fellendítésére. 12 régi kocát kiselejteztek s helyettük 18 elsőhasas anyát állítottak be, amelyek fialási átlaga 9,2 ma­lac. 19ü0-ban a kocalétszámot 50-re akarják szaporítani s ugyanennyi lesz a fejőstehén is. Jól bevált az idén a közös ba­romfinevelés is. 400 darab ka­csából 350 darabot adtak át a vállalatnak pecsenyekorban s minden kacsán 11 forint tiszta haszon mutatkozik. Jövőre vízi- szárnyasból is saját törzset ala­kítanak ki­550 helyett 1100 mázsa közös szemestakarmány A vaskúti Kossuth Termelő- szövetkezet tagjai nagy gondot fordítanak a tartalékolásra. t\ Vísturtulom, mini kukorica-többlet Hétévi börtönre Ítélték a csaló felvásárlót ; Közel két héten át tárgyalta ! a bajai járásbíróság dr. Isa- szegi tanácsa Gaug István bács- borsodi lakos bűnügyét. Gaug István, mint a terményforgal- íjnxi vállalat bácsborsodi tele­pének felvásárlója, észrevette, hogy — főleg a kukoricánál ij— lényegesen több a víztar- ; Italom. Így ,a felvásárlás során : 54 090 kg többletre tett szert, nagyrészt kukoricából. A több­letet nem hagyta »elveszni«, hamis vételi jegyeket állított ki nem létező személyek számá­ra; az érte járó 79 851 forintot pedig megtartotta magának. Gaug Istvánt a bajai járás- bíróság- társadalmi tulajdon ellen elkövetett hivatali sik­kasztás, folytatólagos csalás bűntette miatt nem jogerősen hét évi börtönre, 1000 forint pénzbírságra, három évi jog­vesztésre ítélte és kötelezte a .79 851 forint megfizetésére. tervezetten felüli tartalék ősz- szege tavaly is elérte a 150 ezer forintot, — az idén még több lesz. A tavasszal 550 mázsa sze­mesterményt (árpát, zabot) ter­veztek a közös takarmanyalapoa —, ehelyett a jó termés révén ll vagonnal tettek magtárba. Így persze a hizlalás is nagyobb mérvű lesz a tervezettnél s most építenek saját erőből egy 7 va- gonos górét, alatta 150 férőhe­lyes hizlaldával. Kenyérgaboná­val is elősegítették az áruterme­lési terv teljesítését: 200 mázsát adtak el az államnak. Ölezer darabos tyúktörzs A bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezet tekintélyes jövedelmet és hasznos tapaszta­latokat szerzett a csibenevclés- ben. Megállapították például, hogy az egy kiló súly után ka­pott 5,80 forintos tiszta bevétel jócskán megnövelhető az egy gondozóra jutó állomány növe­lésével. Ez a szövetkezet is azt tervezi, - hogy a jövőévi árucsi­bét saját állományból állítja elő, — ezért az idén már 2 ezer da­rabos tyúktörzset állít be s ezt fokozatosan 5 ezresre szaporítja* Iépünkön: Erdősi József, az MSZMP megyei bizottsága mc- őgazdasági osztályának vezetője és Sarok Antal, a megyei an ács elnökhelyettese megtekinti a Kiskunfélegyházi Bá- lyászatj Berendezések Gyárának a Kiskun Napok alkalmá­val rendezett kiállítását. Kunok az ünnepi vasáron^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents