Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-02 / 180. szám

ct£ ttámj — antiké még, nem lietett

»Az utas, ha vonaton érkezik Halasra, a halottakkal találkozik először. Az ősi erdő-temető sok század óta fogadja be a halasiakat s beszédes őre az ötszázéves városi múltnak... Az élő város maga is őrzi múltjának egy-egy darabját. A zegzugos utcák, szeszélyes terek és a nádas tó a templom tövében még az első megszállás izgalmát lehelik... Mint az árnyék, úgy húzódik egészen a templom alá a legrégibb társ és ellenség: a szikes tó és a mocsár. Kétszáz lépésre a város közepétől már kun pusztaság van: szik és nádas, békák és szúnyogok. Mintha valami zabolátlan elem mindig fenyegetné ennek az ízes régi városnak az életét.

Halas 1936-ban ünnepelte városi létének ötszázadik évfordulóját. 1436-ban városi szabadság birtokába jutott, kiskun lakosai pedig már 1290-től kezdve kiváltságokkal éltek. Ilyenformán a kiskun székváros majdnem két századdal előzte meg a többi mezővárosokat.;.

Halast, mint a legrégibb mezővárost, legjobban is köti a múltja. Semmit sem mutat a többi mezővárosok buzgó és türelmetlen törekvéseiből. Halas nem siet. Kecskemét 1700-ban még puszta volt, 1800-ban már erdőt ültetett és szőlőt telepített. Halas 1800-ban is éppoly puszta még, mint 1700-ban és csak 1900-ban mutatja a belterjesülésnek első jeleit.. .*<

Ezek a sorok 23 évvel ezelőtt íródtak Erdei Ferencnek, a Futóhomok szerzőjének tollából. Tömörebben és plasztikusab- ban senki sem tudná megfesteni Halas akkori képét. A mi törekvésünk az, hogy a jelent híven ábrázolva állítsuk szembe ezzel a szúnyogfelhős, mocsárszagú, tespedt múlttal, a mai megfiatalodott, a fejlődés óriás-csizmáiban száguldó várost. Halas régen elmaradottságával előzte meg a többi várost, — ma országosan is példát mutat: mire képes az a vezetés, amelyet a lakosság apraja-nagyja szíwel-lélekkel támogat, amelynek törekvése egy nevezőn fekszik a dolgozó tömegek óhajtásával.

Jliinél elegebb — annál fiatalabb és szebb I

Két éve még nádas volt, — ma egyre szaporodó családi villák sorakoznak a Dózsa György utcában.

keresné hiába, aki 23 évvel, hanem az is, aki 5—6 évvel ezelőtt járt itt utoljára. Azóta épült újjá a csipkeház s indult meg falai között a világhíres csipke varrása, a múlt évi brüsszeli világkiállításon is újabb elismerést aratva. Azóta nyílt meg a szép művelődési ház, a Sertéstenyésztő Vállalat tágas kultúrháza. Átalakult a filmszínház, gyönyörű olvasóteremmel gazdagodott a könyvtár. A Thorma János Múzeum bővítése a közeli hetekben kezdődik. Taxiállomás létesült és új sportpálya épült.

A templom alá nyújtózkodó békás mocsárnak már a nyomai is tünedeznek. A Dongér- csatorna megnyitásával nemcsak a városhatár parasztsága szabadult meg a tavaszi vadvizek évenként visszatérő makacs átkától, hanem a város is. Az egykori nádas helyén sorakoznak a Dózsa György utca szép házai, előttük parkkal övezett betonjárdával, amely a tavaly megnyílt modern uszodához vezet, s köröskörül a mocsár lengő nádját halálra ítélve, sűrű facsemete sorok sejtetik biztatóan ’ a jövendő árnyas erdőt.

Rövid egy-két hét választ már el Halas egyik legnagyobb új létesítményének, a modern vásárcsarnoknak megnyitásától is. Az árusítás minden mai követelményt kielégít, előtte autóbuszállomás és szép park kap helyet.

A belvízlecsapolással jelentőségében egyenlő rangú munka volt az ivóvízellátás biztosítása. Beszéljenek a számok! Sgy évszázad alatt: 1854-től 1954-ig 17 mélyfúratú kút készült a városban (ennek jó része is a felszabadulás utáni időszakra esik) — a legutóbbi négy év alatt pedig 60 kút! De elkészült a vízhálózat főcsatornája és az utcai kúthálózat is, amelyet folyton szélesítenek.

keméten és Nagykörösön.; Halas nem töri magát.., «

A mai Halas már ezt a vádat is elhárította magáról. A homok hasznosítására egyedül az erdőgazdaság több mint 8 millió forintot fordított, a Faiskola Vállalat évente százezer számra neveli és értékesíti a gyümölcsfát. A meglevő szőlők és gyümölcsösök száma évről évre szaporodik. A termelőszövetkezetek, szakcsoportok és az igen tevékeny termelési bizottság irányításával az egyéni gazdák százai versenyeznek a belterjes homoki kultúra kiszélesítésén.

A hét termelőszövetkezet folyton inkább megérdemelve vívja ki az elismerést. Pár esztendő alatt közel egy millió forintos beruházással gazdagodtak. A Vörös Október Tsz baromfitelepet létesített, sokat épített, a Paprika Antal Tsz új gyümölcsöse még a rosszakarót is dicséretre kényszeríti, a Vörös Szikra állatállománya fejlesztéséért tesz sokat, a bodoglári Szabadság kertészete és baromfiállománya révén híres;

A nagyüzemi mezőgazdaság legfejlettebb példáit az élüzem Tajói Állami Gazdaság, s a kormánykitüntetéses igazgató által vezetett technikumi tangazdaság népszerűsíti Halason, de nem kisebb jelentőségű az országosan legjobbak:

között szereplő Sertéstenyésztő Vállalat hatása sem.

Halasnak édes gyermeke a puszta. A vezetők nemcsak a városszéli házakig látnak el, amikor fejlesztésről, áldozatokról van szó. Legjobb példa erre Bodoglár. Ez a várostól 26 kilométerre fekvő pusztarész ma már faluba áthajló tanyaközpont, saját tanács-kirendeltséggel, orvosi rendelővel, új iskolával, telefonnal felszerelt postával, szövetkezeti bolttal stb.

Igen sokat tett a város a Horthy-féle »kultúrpolitika« legnagyobb szégyeneinek, a nádtetős, roskatag és zsúfolt tanyai iskoláknak felszámolására. Inoka-pusztán, Zsanán, Tajón és Bodogláron ott1 ma- gaslanak a gyönyörű, kényelmes és világos, cseréptetős új iskolák és számuk még mindig nő.

A rossz utak átka alól is egyre több tanyai terület lakóit szabadítja meg a mindenre kiterjedő városfejlesztési tervezés. Csupán az öregszőlőkben több mint 10 kilométer salakos út készült el tavalyig, s az idén újakat csinálnak. A bel- és külterület több kilométeren portalanított makadám- utat kapott és 8 kilométernyi betonjárdát.

Sok halasi nőnek ad állandó munkát a Motor- és Gépjavító. Vállalat fémtömegcikk-gyártó üzeme. Képünkön: munkában- az exender-prések.

Az utolsó simításokat végzik az augusztus 20-án kerülő modem vásárcsarnok épületén.

'Tőnlat (e^LB délének titka

Az az utas, aki ma érkezik vonattal Halasra, már nem a halottakkal találkozik először. A megszépült, árnyas-virágos Kossuth utca jobb- és baloldalán új házak sorakoznak, nem is házak; kertes villák. S az új épületek látványa mindenüvé elkísér. Halas sok évtized mulasztását pótolja most. 1930-tól 1945-ig, tehát tizenöt

esztendő alatt mindössze 68 új lakás készült a városban. 1954-től 58-ig, vagyis négy

rövid év során már 300 lakással gazdagodott a város és több mint 27 millió forintot áldozott erre a célra. 150 lakás állami költséggel épült, 130 házhoz közel 4 millió forint kölcsönt adott az OTP és az építtetők saját beruházása is meghaladja a 11 milliót.

Az új Halas egyre jobban levetkőzi magáról az elmarasztaló értelemben vett mezőváros jelleget is: erőteljesen iparosodik. Négy esztendő alatt több millió forintot fordított üzemfejlesztésre s ez az összeg egyre nő. Csupán a Baromfifeldolgozó Vállalat új részlege 2,5 milliót képvisel, régi téglagyárának kapacitása

egyre bővül. 1957-ben megalakult a Faipari Vállalat, amely ma már nagyban gyártja a nyílászáró szerkezeteket, parkettát és kisbútorokat. Dolgozói a kongresszusi versenyben terven felül 30 családi ház ajtajának, ablakának és parkettjének elkészítését vállalták.

Napjainkban megy át hatalmas fejlődésen a Motor- és Gépjavító Vállalat, amely a nevében meghatározott szüle tevékenységen kívül eddig is tízféle gyártmányt készített. Most, a vas- és fémtömegcikk gyártó részleg átvételével 72 fajta gyártmánya lesz. Munkások — főleg nők — százait fogja alkalmazni új telephelyén, amelyet a volt vágóhíd helyén tekintélyes gyárrá alakítanak ki. Itt épül meg a nagy csarnok, modern szociális létesítményekkel együtt, — eddig legnagyobb arányú társadalmi munkával. Halas üzemei, közületei és magánszek torai eddig már közel 25 ezei munkaórát ajánlottak fel erre a célra, s ez a szám íolytoi növekszik,

A régi Halast nemcsak az

Még sokat lehetne időzni a városban, de vár ránk a megváltozott arcú határ is. Ez még ma, számos új község leszakadása ellenére is, tekintélyes: 24 ezer holdat tesz ki, s ebből mintegy 10 ezer hold gyenge hozamú, 4 aranykoronán aluli homok.

Erdei Ferenc fentebb idézett könyvében szemrehányóan írja: »Kiskunhalas életében nem központi gond és lendítő erő a kerti kultúra, mint pl. Kecsí’eriiuiucs, Eeujotwa varja a Utuasnurat a pompás suaaaeu«

kos utak salakozásához a 100 ezer forintos tanácsi segítséggel szemben a lakosság 900 000 forint értékű munkával járult hozzá, a városi makadámutak megépítéséhez pedig 135 000 forinttal. A Kölcsey utca lakói egyedül köveztek ki egy egész utcát. A bodogláriak 100 000 forint értékű munkát végeztek a születő új faluban, az inokaiak 70, a zsanaiak 110 000 forint értékű munkát és anyagot adtak az iskolához. Sok száz névtelen társadalmi munkás hagyta kezenyomát az uszodán, a parkokon s őket dicséri majd a Motor- és Gépjavító Vállalat már említett új telepe. S a városi tanács elnöke örömmel újságolja, hogy az idén felajánlott és igénybevett társadalmi munka értéke kétszerese lesz annak, amit 1954-től 1958-ig a lakosság végzett. A szebb, kényelmesebb város, bővebben termő homok és jobb élet megteremtésére való törekvés mozgalommá érett Halason, olyan mozgalommá, amelynek zászlaja ezer és ezer tett szálából szövődik.

Gáspár Klára = Pásztor Zoltán

önkéntelenül is felvetődik é kérdés a szédületes iramú előrehaladás láttán, s a felelet egyszerű: a vezetésnek és a város lakosságának olyan összefor- rottsága, amelyet nemcsak a megyében, de országszerte is példaképül állítottak már sokan. Ez a tény a társadalmi munka szinte hihetetlen nagyságú értékében tükröződik legjobban. Csak néhány példát kiemelve a sok közül: a homoElír TM&my líimm/---vmíuÁi »iiiir —MCtfkrisr- Tra'rt'ílCP'—7>TKU\,l.r irru, tnn—■——»