Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-18 / 167. szám
1959. július 18, szombat 3. oldat Az operatív irányítást, az egységes cselekvést segíti elő a községi pártvezetőség Az elmúlt napokban számos pártmunkással beszél gettünk a községi pártbizottságok és a többi pártszervezet irányítását ellátó községi párt- Vezetőségek szerepéről, feladatairól. Ezek a kérdések most sok kommunistát foglalkoztatnak megyénkben, annál is inkább, mert a közeljövőben a szervezeti szabályzat követelményeinek megfelelően pártbizottságokat, Illetve községi pártvezetöségeket választanak. Néhány helyen (Bácsalmáson, Dunavecsén, Kiskörösön, Tiszakécskén) továbbra is párt- bizottság marad, Lajosmizsén, Solton és még több községben pedig a pártbizottság helyett községi vezetőséget választanak. Ezzel kapcsolatban olyan kérdések merültek fel, hogy nem csorbul-e a pártszervezet szerepe, hatásköre, ha nem pártbizottság, hanem községi vezetőség áll a párt-alapszervezetek álén? A problémát az okozza, hogy — bár megyénkben már koráb- 3an is működtek községi párt- vezetőségek —, hivatásukat izonban kevesebben ismerik, nint a pártbizottságokét, mely- íek feladatait a Szervezeti Szabályzat részletesen meghatá- ozzaí Mindezt figyelembe véve elyes visszatekinteni a községi ártbizottságok létrejöttének kaira, működésük tapasztaladra, hogy a fenti kérdésekre .egfeleló választ adhassunk. A községi pártvezetőségek lét- '.hozását a gyakorlati munka :ükségletei indokolták. A ter- lelőszövetkezeti mozgalom te- ibélyesedésével ugyanis a ki- :bb községekben és falvakban megszaporodott a párt-alap- ervezetek száma, ugyanakkor bb olyan feladat maradt — Idául a községfejlesztés, a tö- egszervezetek pártirányítása, tsz-fejlesztés stb. —, amelyek ilamennyi kommunistának yformán feladatai. Az ilyen izös feladat intézése érdeké- n szükséges a különböző alap- ervezetekben tevékenykedő mmunisták munkájának ösz- ihangolása, tapasztalataik együttes megvitatása, s a tennivalók közös kimunkálása, E CÓi érdekében az egy községben működő párt-alapszervezetek összevont taggyűlésen választották meg a községi pártvezetőséget. Garán és Herceg- szántón hét-hét párt-alapszerve- zet kommunistái 13 tagú, Vas- kúton 3 pártszervezet 11 tagú községi vezetőséget választott. A községi pártvezetőségekbe beválasztották a párt-alapszervezetek titkárát is. Ezek a pártvezetőségek általában kéthetenként üléseztek és megtárgyalták 'a párt-alapszervezetek feladatait, a tsz-moz- galom, a tsz-ek megszilárdításának tennivalóit, a KISZ és a Hazafias Népfront-bizottság, a földművesszövetkezet munkáját. Szükség szerinti időközönként, de legalább három havonként a községi pártvezetőség összevont taggyűlést is egybehívott. Ilyen alkalmakkor beszámolt tevékenységéről és a taggyűlés határozatainak megfelelően szervezte a pártmunkát, a határozatok végrehajtását. Figyelembe véve a községi pártvezetőségek eddigi tapasztalatait, kitűnik, hogy a purtve- zetőségeknek nagyon fontos sze- , repe van. Biztosítja az egy köz- ? ségben dolgozó kommunisták egységes cselekvését és a feladatok jó elvégzését. Ilyen he- , lyeken a párt-alapszervezetek-' nek közvetlen felsőbb fóruma,; kollektív vezető testületé nem a 1 falusi vezetőség, hanem az ősz- ; szevont párttaggyűlés. A párt-j taggyűlésen valamennyi kom-: munista közvetlenül részt vesz í a párt helyi politikájának ki- < munkálásában, a feladatok meg- \ határozásában. Éppen ezért minden olyan he- ] lyen, ahol a párttagság _ létszáma nem éri el a 200-at és lehetőség van háromhavonként ösz- szevont taggyűlés megrendezésére, előnyösebb, ha nem párt- bizottságot, hanem községi vezetőséget választanak. Ezek előrebocsátása után most már megadhatjuk a választ az aggályoskodóknak: a községi vezetőség létrehozása nem csorbítja a kommunisták szerepét. Ellenkezőleg, amellett hogy érvényesíti a centralizmust — legteljesebb mértékben lehetőséget ad a pártdemokrácia megvalósulására, növeli a párttagok felelősségérzetét és elősegíti a pártmunkába való bekapcsolódásukat. Az összevont taggyűlés tehát szélesebb alapokon, a párttagság egészének közreműködésével lényegében ugyanolyan feladatokat lát el, mint a pártbizottság, a községi vezetőség pedig olyan hatáskört teljesít, mint a községi párt-végrehajtóbizottság. A Szervezeti Szabályzatnak megfelelően a megyei párt- bizottság néhány nagyobb községben, ahol a párttagság létszáma ugyan nem éri el a 200 főt, de a párt-alapszervezetek egymástól való nagy távolsága miatt nem lehet összevont taggyűlést eredményesen tartani, engedélyezte községi pártbizottságok megválasztását. A többi helyeken viszont, ahol több pártszervezet működik, községi pártvezetőséget választanak és ez így helyes. Nagy József Kő helyett téglatörmelék 325000 forint megtakarítás egy újítással A Bajai Vízügyi Igazgatóság a folyamszabályozásnál az eddigi gyakorlat szerint a műtárgyakat terméskőből építette. A Duna szabályozásához igen sok, évente körülbelül 30 000 köbméter terméskőre van szükség, amit a kőbányák nehezen, igen nagy erőfeszítéssel tudnak csak biztosítani. Az új ipari létesítmények, lakásépítkezések szintén sok terméskövet igényelnek. Figyelembe véve a takarékos- sági mozgalmat, Richter József főmérnök, Mezző Ferenc technikus, a Bajai Vízügyi Igazgatóság szakemberei elhatározták, hogy a terméskövet a Duna mellett működő téglagyárak selejttégláival és tcglatör- melékeivcl helyettesítik. Nagyjelentőségű elgondolásukat az MSZMP kongresszusának tiszteletére ajánlották fel. Az újítás lényege a következő: rőzsehengereket készítenek, melyeknek belsejét téglatörmelékkel töltik ki. Ezzel a módszerrel nagyobb mennyiséget tudnak egyszerre elsüllyeszteni. A kővel töltött rőzsehenge- rekből építik ki a terelő gátat, szabályozó müvet. Az újfajta eljárással a Duna 1471-es folyamkilométerénél már szép eredményt értek el: 2000 köbméter követ takarítottak meg, amely (1 köbméter kő 65' forint) 130 ezer forinttal csökkentette az építkezés költségeit. A két újító saját elképzelését tovább fejlesztette olyanképpen, hogy az épülő műtárgyakat belülről is téglatörmelékkel töltik ki. A zúzalék hely- benmaradását a vízfolyás irányára merőlegesen elhelyezéit két kőgerendával biztosítják, közét kitöltve t(églatörmelékkel Az ilyen módon kitöltött gát térfogatmegtakarítása kőanyagban 100 százalékos. A két szakember elgondolása és gyakorlata alapján kellő figyelemmel történő építkezésnél egy-egy keresztszelvénynél 40—50 százalékkal kevesebb kő szükséges. Figyelembe véve, hogy a Bajai Vízügyi Igazgatóság évente körülbelül 10 ezer köbméter követ épít be, ennek 50 százaléka ezzel az újítással megtakarítható, ami 325 000. forinttal csökkenti a költségeket. Haralyi József levelezd' Fejlődés útjáu a Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító /ÁLLADATUNK a múlt évi munkája elismeréseként gkapta az élüzem kitünte- t. Eddigi eredményeink alapjoggal bizakodhatunk, hogy a szintet továbbra is meg- tjuk. A múlt év hasonló szakához viszonyítva termeink ma több mint kétszere- 5 nőtt, amihez hozzájárult is, hogy minden lehetőséget gragadtunk a termelésben illott nehézségek leküzdé- Visszagondolva erre az szakra elmondhatom, hogy, é helytelenül jártunk el, kor a kultúrtermet — ami ben ebédlő is volt — műdnek rendeztük be. A városi lestől azonban ígéretet kap- ?, hogy 1960-ban a város- ssztésf alapból mi is része- nk, s így megoldható lesz ;ult’úrterem rendeltetésszerű :nálata. Z ÉV TAVASZÁN Budáról új üzemrészt kaptunk, dkívül rövid idő — másfél ip — alatt már feldübö- pk gépeink. Az új részle- r két hónap óta termel fo- ratosan, de az itt dolgozó kások már az első hónapelérték a 100 százalék fö- eredményt. 2 MSZMP kongresszusának sletére munkaversenyt intünk, azonban, nagy féltést nem tudtunk tenni,, s Igozók csak egyénileg tet-í tek vállalásokat. A munkagépeket állandóan tisztán, jó állapotban tartják, takarékoskodnak a villamosenergiával, s -elkerülik a baleseteket. Üzemünk valamennyi munkása bekapcsolódott a tízperces mozgalomba. A GYÁR fejlesztésében végzett jó munkájukért dicséret illeti Ottoványi főmérnököt, Bódi I.-né technikust, Király Lajos művezetőt, akik idejük javarészét a műhelyekben töltik. Tóth Sándor levelező Egy folyamszabályozó mű keresztmetszete Richter József, Mezző Ferenc újítása szerint. Apró kecskeméti bosszúságok Tejbolt — tej nélkül A Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat Wesselényi utcai üzletét tejboltnak titulálják, vagyis erre enged következtetni a kint levő cégtábla. Itt nemcsaktej és tejterméket árusítanak, hanem egyéb élelmi cikkeket is, amelyre a háziasszonyoknak szükségük van a háztartásban: sót, paprikát, élesztőt, stb. Érdekessége a boltnak, hogy éppen tejet kapni benne legkevésbé. Az a néhány liter tej, amit hoznak az üzletbe, rövid idő alatt elfogy. Délután 4-től 6-ig van nyitva, de öt órakor már nem lehet hétköznap sem tejet kapni a nagyforgalmú boltban, a háziasz- szonyok kénytelenek a Széchenyi térre bandukolni a tejért. EQY BALATONI ÜDÜLŐBEN Érthetetlen, hogy a város központjában lévő tejboltot miért éppen tejből látják el ilyen gyengén. A tisztaságról Kecskemét nem valami tiszta város, az utcákon sok a szemét, a különböző hulladék. Ha egy kis szél kerekedik, a piszkos papírdarabok, s egyéb, piszok szennyezi a levegőt. Azt azonban nem lehet állítani, hogy a kecskemétiek zöme alacsony kultúrfokon áll, és akkor érzi jól magát, ha végigszemetelheti az utcát. De sajnos sokszor mégis erre kényszerül, mert a városban kévés a hulladékgyűjtő kosár-. Különösen a parkjainkból hiányoljuk ezt. Sols emberben megvan a készség, nem sajnálja a fáradságot ég az erre szánt gyűjtőkbe dobálja a hulladékot, papírszeletkéket, stb. «««"•««"A köztisztaság érdekei megkö- etelik, hogy több ilyen hulladékgyűjtőt szereljenek fel., Viszonylag kis költséggel isi meg tudná oldani ezt a városil tanács. 1 Ne mindent késsel! A Kecskeméti Kiskereske-4 delmi Vállalat Széchenyi téri« tej- és csemegboltjában, da szinte valamennyi üzletében) tapasztalható, hogy nem sokai adnak a tisztaságra. A vevő-) két felháborítja, hogy mindenig kézzel fognak meg. A kekszet/ teasüteményt, éppúgy mint a> pralinét, vagy egyéb cukorféleségeket, azzal a kézzel adjála amivel előzőleg söpört az. ei-i adó a pult mögött, vagy egyéb, kevésbé tiszta árut fogott meg. Nem kívánjuk, hogy az eladók állandóan kezet mossanak, de azt viszont igen, hogy a kekszet, a süteményeket, a cukorkát az arra alkalmas szerszámmal, kislapáttal kezeljék, mint teszik azt más városokban. K. S. Az aratás-cgéplésről, s a másod ve lésről tárgyalt a Kecskeméti Járási Tanács V. B. T'goP— ikélstcz Az aratás-cséplés, valamint a növényápolási munkák állását tárgyalta a Kecskeméti Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Mint a beszámoló megállapítja, az aratási munkák előrehaladott állapotban vannak a járás községeiben. A gépállomások egy-két kivétellel már Í elvégezték, a termelőszövetkezetekben leszerződött területek aratását pedig több helyen, i.nint például a kerekegyház! IDózsa Termelőszövetkezetnél, [«nehézséget okozott a megdőlt tgabona vágása. Az egyéni gaz- jjOák is időben hozzákezdjek as aratáshoz, azonban nagyba« hátráltatja az aratást, hogy még sok helyen nem érett bei rendesen a gabona. Megindult az őszi árpa cséplése is. Ötj cséplőgép dolgozik a járásban* A termelőszövetkezetek átlag«/ termése 16—18 mázsa közötti mozog. Az aratással egyidőben vé-* gezték a növényápolást is. A/ kukorica második kapálásba mindenhol befejezték, a burgonya második töltését is elvégezték. A gépállomások azt aratás mellett tarlóhánláSsak is foglalkoznak«
