Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-02 / 153. szám

4. oldal 1959. július 2, csütörtök As önkiszolgáló boltok kétszeres forgalmat bonyolíthatnak le Három nemzedék találkozott nemrégen a bugaci általános is­kolában: az első osztályt most végzettek, a búcsúzó VIII. osz­tályosok és a tíz év előtt vég- eett növendékek gyűltek össze. Mint értesültünk róla, az ün­nepségen Sinkó Sándor volt osztályfőnök tartott beszédet, aki elmondotta, hogy a 12, volt növendék közül csak kettő van Bugacon, a többi távol él szü­lőfalujától. Kettő közülük ag- ronómus, egy tsz-tag, egy tanár, egy vasutas, egy kirakatrendező, egy gyári munkás, egy erdé­szeti dolgozó, s van köztük ápolónő, egyéni gazda, postás is. Sutka Mihály az egyik, tíz ’évvel ezelőtt végzett diák elő­vette az akkor útravalónak ka­pott bort és sorra kínálta a vendégeket. Kedves ünnepség , volt Dusnokon a budzsáki isko- I Iában. A tanév befejezésekor '<kettős búcsúzást tartottak; bú­csúztatták az iskola kapuján most kilépő nyolcadikosokat és egy szeretett tanítót, Erdős Lá­zárt, aki végleg elhagyta az is­kolát — 48 év fáradságos és gyakran nehéz napjai után nyu­galomba vonult. Az ünnepélyen Fekete András, az igazgató beszámolt az elmúlt év munkájáról, majd a kitűnő j és a jeles tanulókat könyvvel j jutalmazta. Azok is könyvet kaptak, akik az évben egyszer sem hiányoztak az iskolából. Egy hetedikes kislánynak a vörös­keresztes tanfolyam sikeres el­végzéséért melegítőt nyújtott át a Vöröskereszt nevében. Könnyes szemmel búcsúzott ezután kollégájától, Erdős Lá­zár orpsz-szakos tanártól, aki életének javát a gyermekek ne­velésére, tanítására fordította. Meleg hangon, szeretetteljesen búcsúzott a tanácselnök, a szü­lő, a pedagógus a nyugdíjba vonuló tanítómestertől: sok-sok boldog, pihenéssel teli éveket kívánva neki. Erdős bácsi meghatódásában megköszönni is alig tudta azt a szeretetet, amellyel körülvették. Ígéretet tett arra, hogy taná­csaival tovább segíti a község pedagógusait, szép, felelősség- teljes munkájukban. (Községi tudósítónktól.) A szaküzletek kialakítása lehetővé tette, hogy egy-egy boltban az áruk leg­nagyobb választéka álljon a vásárlók rendelkezésére, de ezzel még nem oldódott meg teljesen a lakosság egy nagy problémája, az hogy tolongás nélkül, gyorsan vásárolhasson. Az utóbbi hat esztendőben az áruforgalom mintegy 70 százalékkal emelkedett, ugyan­akkor az üzletek száma csak 29 százalékkal. A következő években a forgalom további nagyarányú emelkedése várha­tó, viszont a bolthálózat ezzel arányban levő további kiépí­tésének számos akadálya van. Ennek ellenére sem mondha­tunk le azonban arról, hogy a kiszolgálást kényelmesebbé, kulturáltabbá tegyük, — ezt pedig a hagyományos eladási rendszerrel nem lehet megte­remteni. Néhány fejlett kapitalista országban már egy-kót évti­zeddel ezelőtt kísérleteztek az önkiszolgálással és az önkivá­lasztással. A baráti országok­ban elsősorban a Szovjetunió­ban, valamint Csehszlovákiá­ban és a Német Demokratikus Köztársaságban 1950 óta szin­tén eredményesen , alkalmaz­zák az új módszereket. ■-lazánk kereskedelme e téren kissé megkésett, s első új módszerű üzleteit 1955—56-ban kezdte létrehoz­ni. Megyénkben az első önki­szolgáló bolt 'megnyitására 1958 februárjában került sor. Azóta már nálunk is nagy a fejlődés, sokan dicsérik a ba­jai önkiszolgáló illatszer boltot, a kalocsai önkiválasztó kon­fekció boltot, a kecskeméti ön- Kiszolgáló élelmiszer boltokat, önkiválasztó cipő, illetve jár­mű szaküzleteket stb. A föld­művesszövetkezetek május vé­gén nyitották meg első ön- kiszolgáló üzletüket Jánoshal­mán, s azóta már Kerekegy­házán, Alpáron, Tiszakécskén, Tompán és máshol is nyitnak új módszerű boltok. Tervünk, hogy az év végére az április 1-én meglevő hét ilyen üzlet­tel szemben 30—35 szövetke­zeti és 20—25 állami bolt le­gyen megyénkben. Mi a lényegük ezeknek az új elárusítási módszereknek? 1%T agy előnye az önkiszol- gálásnak, hogy a boltok vevő-átbocsátó képessége csak­nem megkétszereződik. A jó önkiszolgáló boltokat figyelve, úgy tűnik az embernek, mint­ha kevés vásárló látogatná ezeket, pedig forgalmuk sok­kal nagyobb mint a más ha­sonló boltoké. A óevő itt so­hasem áll sorba az eladó eset­leges elfoglaltsága miatt. Nép- gazdasági szempontból külön előnyük ezeknek a boltoknak, hogy kevesebb összeget emészt fel a berendezés, mint a ha­gyományos üzleteknél, mivel itt a pultok és egyéb beren­dezési tárgyak nem szüksége­sek. Az önkiválasztó üzleteket elsősorban az iparcikk és ru­házati szakmában alkalmaz­•A«<VVVWSA^»A'V^>/VvVvyvWWVWV' Megjárta a sikkasztó állomáskezelő . Forró József a bátyai vasútállomáson dolgozott, állomás­kezelőként. Az elmúlt két évben a készpénzbevételből 2400 forintot elsikkasztott. Később felbuzdulva a sikerein, nem tün­tette fel a fuvarleveleken a házhozszállítás összegeit; 1276 fo­rintot ebből is felvett és saját céljaira használt fel. Ezenfelül a két év alatt a MÁV-ot e címen illető fuvardíjakból 2195 forin­tot nem szedett be. Sikkasztásával 3757 forint, hűtlen kezelé­sével 2195 forint kárt okozott a Magyar Államvasutaknak. A kalocsai járásbíróság Lakatos-tanácsa Forró Józsefet sik­kasztás, hűtlen kezelés és 12 rendbeli közokirathamisítás miatt nem jogerősen egy év és két hónapi börtönbüntetésre ítélte. zák. Megyénkben csak a ka­locsai konfekció és és a kecs­keméti cipő- és járműbolt mű­ködik még ezzel a rendszerrel, de a tervek szerint az ezután létesítendő üzletek javarészé­ben ilyenek lesznek és a már meglevő boltok közül is - töb­bet átalakítunk önkiválasztó rendszerűvé, Az önkiválasztás lényege az, hogy a vásárló már az eladó­val való beszélgetés előtt vé­gignézheti a boltnak szinte majdnem minden áruját, és kiválaszthatja az eladó nélkül is a neki megfelelő fazont, színt és árt. Ezután a kivá­lasztott cikket kéri az eladó­tól, melynek kiszolgálása jóval kevesebb időbe kerül, mint a bizonytalan választás esetén. Az önkiszolgáláson és ön- kiválasztáson kívül még más, modern eladási formák is vannak, azonban gyakorlat­ban ezek bizonyultak _ leg­eredményesebbeknek és ezek széles körben való elterjeszté­séért tesznek erőfeszítéseket Kereskedelmi vezetőink, szak­embereink, Gcrőcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője VWVWWVV^AA(VWVVWVVVWIA«VW« Kevesebb a raktárkészlet, mégis nagyobb a forgalom a líszakéeskei új önkiszolgáló boltban Tiszakécskén június 1-én nyi­totta meg ajtaját a község első földművesszövetkezeli önkiszol­gáló boltja. Az első hetek tapasztalatai azt mutatják, hpgy az új bol­tot megkedvelték, mert igen sok a látogatója. Ezt bizonyítja a forgalom is. Tavaly az előző év hasonló időszakában, míg nem volt önkiszolgáló ez az üzlet, addig 85 186 forint .forgalmat ért el. Az idén több mint 7500 vásárló után a forgalom össze­ge 91 942 forintra nőtt. Ezt a nagyobb forgalmat az üzlet 25 ezer forinttal kevesebb értékű raktárkészlettel bonyolította le. A Zománcípari Műveknél megszerették a KST-t Megyénkben a Zo­máncipari Művek Kecskeméti Gyáregy­ségében elsőik között alakult meg a KST. Ebben az évben már ötéves jubileumükat 1 ünnepelnék, ha egyál­talán szokás volna ezt ünnepelni. Az öt év tapasztalatai iránt ér­deklődtünk a gyári KST ügyintézőjétől, Cs. Szabó Józsefnétól, — Miért előnyös, és mi a célja a KST- mozgalomnak — in­téztük hozzá az első kérdést. — A KST alapsza­bálya kimondja, hogy ez a szervezet a dol­gozók önkéntes egyesí­tése, abból a célból, hogy szervezetük út­ján gyűjthessék össze megtakarításukat, s abból a kölcsönös se­gítés elve alapján a KST tagjainak kisebb- nagyobb összegű köl­esönöket nyújthassa­nak. — Öt esztendő alatt hogyan fejlődött a KST-mozgalom a gyár­ban? — Taglétszámunk a megalakulás időpont­jában 56 fő volt, je­lenleg 319. Elmondhat­juk, hoigy igen jelentős összeget takarítunk meg havonta, mert a havi együttes beté­tünk 36 ezer forint. — Ügy tudjuk, der cemberben telik le a fizetési időszak, meny­nyi pénzük lesz akkor­ra együtt? — kérde­zem ismét saves ka­lauzomat. — Ebben az évben 430 ezer forintot aka­runk megtakarítani, s ez kerül kifizetésre év végén a KST 319 tag­ja között. De nemcsak ez az összeg ösztönzi a KST tagságát a pon­tos befizetésekre. Je­lentős az a segítség is, amelyben év közben részesülnek a rászo­rult tagok a KST ró- yén, Ebben az évben üzemünkben 176 dol­gozó kapott kisebb- nagyobb kölcsönössze­get, amellyel sok sür­gős problémát tudtak elintézni. Ezért szere­tik nálunk a KST-t, amely egyébként a szakszervezet irányítá­sa és ellenőrzése mel­lett működik. Látogatásunkkor ter­mészetesen nemcsak az ügyintéző, hanem a KST-tagság vélemé­nyére is kiváncsiak voltunk. Több dolgo­zót megkérdeztünk te­hát, milyen vélemény- nyel van a KST-ről, s miben látja hasznát. Major Ferenc, a KST egyik alapító tagja el­mondotta, hogy ő minden munkatársá­nak őszintén ajánlja az önkéntes takarékos- sági mozgalomban va­ló részvételt. — En a múlt évben csak 30 forintot fizet­tem havonta, de az idén százra kerekítet­tem, hogy december­ben 1200 forintra szá­míthassak, ha karácso­nyi ajápdékvásárlásra indulok. Farkas Ferenc, a zo­máncozó üzem dolgo­zója kérdésünkre el­mondja, hogy ha nem volna előnyös a KST, nem ajánlotta vqlna1 öccsének se, aki rövi­desen szintén belép. Ö már többször kért kölcsönt, hogy családi háza építését hama- ' rabb befejezhesse, s $ nem mulasztja el meg- J jegyezni azt sem, hogy 1 1943 óta dolgozik már j a gyárban, de úgy ér­zi, hogy ilyen gondos­kodásban, mint most, soha nem volt része. Azt szokták monda-, ni: kétszer ad, aki gyorsan ad. Hát a KST mindig gyorsan ad. S emiatt a gyors segít­sége miatt is nagyon kedvelik a dolgozók. Kohl Vajon melyiket válasszam? Endre Mária Magdolna és Fehér László még nem döntötték el, hogy mit rakjanak a kosárkába Hoffmann Gabriella és Szabó Erzsébet már megtalálták nekik tetsző árut. (Foto: xólJi íjámior; e ÜŐfA is qMtmtktfUk her, s a zsák csak nyugtalanul mozog a sugáron, majd nehezebbé válik a beivódó víztől, szét- : terül a szökőkút j terméskötalapzatán. ] Aztán egy helyen : átlyukad, s a víz- sugárka diadalmasan tör fel ismét kerek egy méter magasra. S a zsák úgy he­ver ott a sugár alatt, mint valami legyőzött, félelmetes barna vadállat bő­re. .. A szökőkút, ame­lyet mi KÖFA- létesítménynek ne­vezünk — úgy lát­szik — sajátmagát védte meg... — ng — bokornak még nem nevezhető zöldjei közt. Lábujj hegyen jár­nak. Hátratett kezük­ben valamit cipel­nek. Szétnéznek, s hogy biztonságos magány­ban érzik magukat, a hátuk mögött le­vő valamit — nagy cementes zsákot — a méter magasra ugráló szökőkútra dobják, aztán — uc­cu, vesd el magad e— elszaladnak! Egy ház sarkához bújva figyelik az­tán: mi történik. A gyengécske szö­kőkút sugarát el­fojtja a nehéz te­( Soha, senki nem gondolt még ^arra, hogy községfejlesz- tésí létesítményeink 4L falu szépségének, lhangulatának eme­lése, a község lakói kényelmének nőve-> lése mellett még — gyermekjátéknak is alkalmasak. Csak Soltvadker- <ten jöttek rá erre. Ott sem a felnőttek, hanem a gyerekek. S nem is a játszó­téren, hanem... De ne vágjunk az általunk látott és itt leírandó dolgok elé­be. Két 8—10 éves fiúcska lopózik az újdonsült és friss pázsitú kis park, Tízéves találkozó - tízéves borral

Next

/
Thumbnails
Contents