Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-16 / 165. szám

1959. július 16, csütörtök 3. oldal Választáskor ígéret, — ma: valóság Mennyit valósított meg a lakosság javaslataiból a jászszentlászlói községi tanács? Jászszentiászlón a múlt évi választásokat megelőző kis- gyűléseken a lakosság nagyon sok közérdekű és megvalósít­ható javaslatot tett. Ezek meg­valósításához, illetve megterve­zéséhez részben már a válasz­tások ideje alatt hozzákezdtek a tanács vezetői, részben pe­dig az azóta eltelt idő alatt kutatták, keresték a megvaló­sítás módjait. Érdekes és figyelemre méltó jellemzőjük ezeknek a javasla­toknak, hogy nem csupán ap­ró-cseprő, egy-egy kisebb kö­zösség által megvalósítható dologra irányultak. Így például a rnlasxtók javasolták a vásártér áthelyezését, s a piactér bekerítését, amelyet azóta a tanács meg is valósí­tott. Az új vásárteret ez év tavaszán betonoszlopos vaske­rítéssel körülkerítettük, s a piactér kerítését szintén meg­csináltattuk, amely a vásár­térrel együtt 57 ezer forintba került. A lakosság a hangoshíradó hálózatának bővítését is kérte a község újfalusi része felé. Ezt is megvalósítottuk 3500 forint költséggel. Ezenkívül, ugyancsak a lakosság javasla­tára, 45 ezer forint felhaszná­lásával WC-t építettünk a piactérre, a kalmárföldi és ür- gési lakosok, valamint a Kos­suth Tsz javaslata nyomán pe­dig az évtizedek óta elhanya­golt halasi utat 5000 forintos költséggel járhatóvá tettük, s az Ilona iskola felé vezető ke- resztutat 3000 forintos költség­gel szintén kijavítottuk. Ugyancsak a lakosságnak a választás alkalmával felmerült javaslatai nyomán javítottuk ki a rozoga dülőúti hidakat, töltöttük fel a Petőfi utcát, s építettük meg az Újfalu elne­vezésű községrész felé vezető járdaszakaszt. Ez utóbbi 25 ezer forintba került, A válasz­tók kérték, hogy a tanyai is­kolákra fordítsunk nagyobb gondot, javítsuk meg a kuta­kat, hozzuk rendbe a keríté­seket. Ez is megtörtént a ta­vasz folyamán. Sokat tett a tanács — választási Ígéretéhez híven — az ivóvízellátás megjaví­tása érdekében is. Tavasszal 200 ezer forintos költséggel új artézi kutat fúrattunk, továb­bá korszerűsítettük a fürdőt es megkezdtük egy kultúrpark lé­tesítését, ahol sportpályát, sza­badtéri fürdőt, ligetet létesí­tünk majd négyéves beruhá­zással, s nem csekély társa­dalmi munkával. A tanyai la­kosság kérésére az Ilona-szál- lási megállóhoz 1« ezer forint értékben új várótermet építet­tünk, s a belterületen, közben­járásunkra, a Közúti Üzemi Vállalat portalanította a köz­ség főútvonalát, Mindezek a létesítmények kivétel nélkül a választók ja­vaslatai nyomán valósultak meg, s a végrehajtás során derekasan közreműködtek a községünkben dolgozó társa­dalmi szervek, s a pártbizott­ság. A községfejlesztési alap­ból 360000 forintot fordítottunk a választók által javasolt létesítmények, beru­házások megvalósítására. Ezen­kívül az iskolák tatarozására 70 ezer forintot kapott köz­ségünk állami beruházásból. Természetesen sok más ja­vaslat is felmerült, amit még nem tudtunk megvalósítani — ilyen például az ú.i mozi, tör­pevízmű, villanyhálózat bőví­tés, utca-fásítás stb. —, amely­5000 óra társadalmi munkával fejlesztik üzemüket a permetezőgépgyár fiataljai A Tiszakécskei Permetező- gépgyárban az elmúlt napok­ban a kultúrház nagytermében gyűltek össze a KISZ-fiatalok. A taggyűlés napirendjén a vezetőség kiegészítése, vala­mint a kongresszus tiszteletére folyó munkaverseny helyzeté­nek, tennivalóinak megvitatása szerepelt. Ezenkívül szó volt a KISZ Központi Bizottságának a közelmúltban megjelent fel­hívásáról és az 1959—60. évi KISZ-oktatás előkészítéséről is. Az üzem fiataljai nagy örömmel fogadták a műhelyek bővítésének tervét, az új öltö­ző és mosdó létesítésének ter­veit. E tervek megvalósításá­hoz az üzem dolgozóinak 9000 óra társadalmi munkájára van szükség. A KISZ vezetőség a fiatalság elé terjesztette a javaslatot és kérte, ők is já­ruljanak hozzá üzemük fej­lesztéséhez. A társadalmi munka mérté­kéről élénk vita alakult ki a taggyűlésen. Az előadó 500 Tj'ébI) jIfaiift a halad ideákba! Az utóbbi tíz esztendőben Kiskunhalas hatalmas fejlődés­nek indult. Szépül, csinosodik városunk. Már egy éve, hogy teljesült a halasiak vágya, fel­épült a gyönyörű strandfürdő, a város közepén szép park lé­tesült, az utcák tiszták, vilá­gosak. Mindez örömmel tölt el ben­nünket, s büszkén sétálunk, gyönyörködünk városunkban, de csak nappal. Ahogy a nap le- hanyatlik, sötétség borul a vá­rosra. Ha nincs holdvilág, ak­kor még az orrunk hegyét sem látjuk. Az igaz, hogy a tanácsháza szép zöld, piros és sárga vil­lanyégők fényében pompázik, de ahogy távolodunk tőle, úgy EGYSZER NEKIK IS SZABAD A nagylegenyei Kossuth Tsz kiváló eredményeket ért el. Ebből következik, hogy or­szágos híre lett és egymás ke­zébe adják kapuja kilincsét a látogatók. Annyira zsúfolt min­dennap a program, hogy a ter­melőszövetkezeti tagság hozzá­járult egy titkári állás létesíté­séhez, aki megszervezi a láto­gatók fogadását. Hiszen az természetes és ért­hető, hogy a vendégek nemcsak látni, tapasztalni jönnek, hanem élvezni akarják a magyaros vendégszeretetet, meg akarják kostolni a baromfiállomány hú­sát, a közös által termelt bort. Némelyik vendég már annyira szemtelen, hogy már a látoga­tás kezdetén megjegyzi: — Mi meg is akarjuk ám ízlelni a szövetkezet termékeit, mert másként nem hiszünk a sze­münknek, Aflit válaszolhat erre Szor- gos Demeter, a szövet­kezet elnöke? Nyel egyet, s magában azt gondolja: Hiszen adnánk is mi szívesén, ami az «rönkből telik, de ami sok. az sok. Lassan már azt sem tudom, hogy szövetkezeti elnök vagyok, vagy idegenvezető.., Böhönyei, a titkár már mond­ja is a napi programot: — Délelőtt 30 tagú küldött­ség a legenyel járásból, tízórai a 2-es számú tanyaközpontban, házi kolbász, fehér kenyér, 1957-es évjáratú rizling. Ezt a tagok adják össze saját kam­rájukból. Ebéd a központi ta­nyán: becsinált leves, csirke­pörkölt galuskával, uborkasa­láta, szárazsütemény és bor. Á z elnök mérgelődve vá- laszol: — Akkor csak délután tu- ßom megnézni, miként halad a lasz. — Egyszer nekünk is sza­bad házon kívül lenni... K. S. silózás, azt sem tudom, hogy mennyire állunk a csépléssel. A titkár közbevág: — Téved, elnök elvtárs, dél- után a szomszéd megyéből jön egy küldöttség, érkezik délután 3 órakor. Megnézi a süldőszál­lásokat, majd 4 órakor uzsonna. — Elég! — Kiabálja türelmét vesztve Szorgos Demeter. — Szerezzen két autóbuszt szom­batra, elmegy az egész tagság a Balatonra. Csak az örök ma­radnak itt. — Erről szó sem lehet — el­lenkezik a titkár —, mert szom­baton a dunakönnyűi járásból jön egy 50 tagú küldöttség. — Na és? — hangzik a vá­hódít tért egyre jobban a sö­tétség. A Kossuth utca például erő­sen nélkülözi az éjszakai köz­világítást. A szegény utast Ha­lasra érkezve a jószerencse óv­ja csak a sártól, mert mire a Kossuth utcán begyalogol, vilá­gítás híján nehezen menekül a járdán leselkedő víztócsáktól. Joggal kérdezhetné az idegen városunkba érkezve:, milyen vá­ros ez, ahol világítás sincs? Ügy vélem, a várost körül­vevő sötétség nem növeli annak jó hírnevét. Szerintem lehetne és kell is ezen változtatni. Hazai Endre levelező Szerkesztői üzenetek: Kiváncsi olvasó, Kecskemét: Va­lószínűnek tartjuk, hogy vannak az ügynek olyan motívumai, melyek az igazságszolgáltatási szerveknek, a vádiratnak, az olvasó által kifogá­solt megfogalmazási módjára okot adtak. Temesvári Dezső, Lakitelek: A mozgóbolt ügyében írt levelében foglaltakat jogos kérésnek tartjuk, ezért felhívtuk rá a MÉSZÖV fi­gyelmét. munkaórát javasolt a fiatalok* nak. A hozzászólók azonban ennél többet Ígértek, végül ösz- szegezték az elhangzottakat és a KISZ-tagok összesen 5000 óra társadalmi munkát vállal­tak. A járási KlSZ-végrehajtóbi- zottság örömmel értesült a Ti­szakécskei Pcrmetezőgépgyár fiataljainak vállalásáról cs an­nak teljesítésére sok sikert kíván a pártkongresszus tisz­teletére indított versenyben lelkesen részt vevő ifjaknak, Szabó Gyula, a kecskeméti járási KISZ- bizottság munkatársa, 'VWWW\AA/W\^WW Ot százalékkal csökkent a termelési költség A Bajai Epületasztalosipari Vállalat 1959-ben 2500 ajtó- és ablakrámával gyárt többet az elmúlt évhez viszonyítva, 335 ezer forint változatlan termei lési értékben, a jó minőség bizi tosítása mellett. A termelési költséget öt szái zalékkal csökkentették eddig, amely 90 000 forint önköltségi megtakarítást eredményezett. Az MSZMP kongresszusára 4 szá-1 zalékot ajánlottak fel. Megszen vezték az éjjeli műszakot egyes gépeken s új termelő gépeket is szereztek és állítottak műm kába. A második negyedévi feli ajánlásukat túlteljesítették, a jelenleg 107,1 százaléknál tan tanak. Az Epületasztalosipari Vállas lat a takarékossági mozgalom* ban is részt vesz. A termelést költségek 93,7 százalékosak, tehát üzemi nyereség 6,3 százalék, ami annyit jelent, hogy 1000 forint után 63 forint tiszta nyeresége van az üzemnek. Fenyőfűrész­áruból az első negyedévben az előző időszakhoz képest 18 köb* métert takarítottak meg, s úgy tervezik, hogy a második ne. gyedévben ezt fokozzák. Jelem tős megtakarítást értek el a se- gédanyagok felhasználásával is, Túri Istvánná levelező bővítik a borsodi veqyikombinátot — A KISKUNHALASI Vörös Október Tsz kommunistái az elmúlt napokban párttaggyűlé­sen vitatták meg a márciusi határozat végrehajtásának ered­ményeit és további tennivalóit. Az értekezleten több javaslat hangzott el, amit megvalósítás, illetve elfogadás céljából meg­vitatnak a szövetkezet tagjai­val. A kommunisták javaslata között szerepel, hogy az aratás közbeni szünnapokon 340 hold rétet a tsz-tagok maguk ka­szálják le és helyi erőből épí­tenek egy kocsiszínt. ♦ — MEGYÉNK VÁROSAIBAN és községeiben a nagyobb lét­számú párt-alapszervezetek jú­liusban megvizsgálják a párt­csoportok tevékenységét, újjá­választják a pártbizalmiakat és gondoskodnak a pártcsoporlok működésének megjavításáról. < Évente egy hónapig áll a ■Borsodi Vegyikombinát. Az füzemben ez alatt a harminc ■nap alatt a Klement Gott- íwald Villamossági Gyár és a ■Ganz—MÄVAG Gépgyárak •szerelői dolgoznak. Megvizs­gálják, szétszedik a gépeket, ’kijavítják a- hibákat. • Az idén a nagyjavítás mel­lett folytatják a gyár bővítését is. A szintézisüzemben már a harmadik óriáskompresszort próbálják. ■ A kibővített szinté­zisüzemben most szerelik a ne­gyedik szovjet óriáskompresz- szort; ez még ebben az eszten­dőben megindul. A négy óriás­kompresszor munkába . állítása az első lépcső a gyár termelé­sének megkétszereződéséhez. Kicserélték a szintézisüzemhez tartozó CO-konvertereket. A műtrágyagyártás megduplázá­sához szükséges konverter­torony korszerűsítése is jól ha­lad. Képünkön: a Klement Gottwald szerelői javítják az üzem óriáskompresszorát, Ire az idén már nem futja a községfejlesztési alapból. Nem vetjük el azonban ezeket a javaslatokat sem, hanem fel­használjuk jövő évi községfej­lesztési terveink készítésénél annál is inkább, mert helyi tapasztalatok szerint állíthat­juk, hogy a választók nemcsak kérnek, de szívesen tíldoznak is az érdekükben történő létesít­mények megvalósítására. Ahhoz, hogy a tanács a legnagyobb körültekintéssel, emberséggel és jóindulattal dolgozhasson választói érdeké­ben, arra is szükség van, hogy a lakosság szívügyének tekint­se községe fejlődését. A jász- szentlászlói lakosok ebben is jó példát mutatnak, hiszen ed­digi javaslataikat nagyarányú társadalmi munkával segítet­ték valóra váltani. Papp Ádám vb-elnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents