Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-14 / 163. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B A'CS - KISKUN MEGYEI LAPJA ) taV. ÉVFOLYAM, 163, SZÁM Ara 50 fillér 1959. JŰLIUS 14, KEDD ^ ^Mtí& proletárjai, egyesülJetek! A SZOCIALISTA BRIGÁD CÍMÉRT Vasárnap is arattak megyénkben 'Pártházat építenek 'Xxyntoktnígy.eti Vidám dal visszhangzott va­sárnap reggel a homokinégyi főutcán. Lelkes társadalmi munkások érkeztek a község­be Kecskemétről, a pártház építésére. Egy héttel ezelőtt néhány szakember irányításá­val KISZ-fiatalok végezték el az építkezés földmunkálatait és kezdték meg az alapozást, most pedig kecskeméti kom­munisták 14 főnyi csoportja ragadta meg a szerszámokat, szállította a téglát, hordta a maltert és rakta az épület fa­lait. A helyiek közül Matos Sán­dor 12 holdas és Demsa László 5 holdas pártonkívüli egyéni gazdák fogataikkal segítették az építkezést. küzdenek a kong remiül oenentjben Több mint 5000 tonna gabonát csépeltek ki eddig a kombájnok ! A Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregységében is meg­alakult az első, kommunisták­ból és pártonkívüliekből álló szocialista címért küzdő mun­kabrigád. Jó példa Hírt adtunk arról, hogy a bajai járás 34 új termelőszö­vetkezete közül 31-ben létre­hozták a közös állatállományt. A járás közös gazdaságaiban tudja a tagsag, hogy az állat- tenyésztés, a termelőszövetke­reti gazdaság jövedelmének egyik fő forrása. Huszonhat helyen építkeztek saját erőből. Ismeretes, hogy az állam sok segítséget ad a termelőszövet­kezeteknek, de ez a segítség véges, ki kell egészíteni a sa­lját erőforrásoknak. A járási ta­nács felmérése szerint többek között 7 szarvasmarha-istálló, 12 sertésfiaztató, hizlaló és sül­dőnevelő épült saját erőből. A nagybaracskai Úttörő Termelő- szövetkezet tagsága víziszár­nyas telepet létesített. Bele­számítva a ráfordított munka­egységeket, az egész létesít­mény 6000 forintba került, ha nem maguk készítették vol­na, akkor 20 ezer forintnál olcsóbban egyetlen egy válla­lat sem építi meg. Tovább lehetne sorolni a sa­lját létesítményeket. Az új szövetkezetek tagsága összefo­gott, fdmérte a lehetőségeket, anyagot, munkaerőt, s meg­tette a lépést a közös gazda- ;sag további fejlődése érdeké­ben. Közös állattenyésztés nél­kül nem lehet elképzelni nagy­üzemi gazdálkodást. Sajnos, a ■megyei tanács termelőszövet- ikezeti csoportjának eddigi vizsgálatai azt bizonyítják, Ihogy sok helyen ezt nem is­merték fel. A háztájiban a megengedettnél magasabb az tál lati etszäm, a közösben pe­dig nincs, vagy alig van jó­szág. így van ez a kunpeszéri "Paraszt becsület Termelőszö- fvetk esetben, a kunadacsi Űj ‘Életben, valamint az Üttörő- 4ten. Ez utóbbiban a felszere­léseket, valamint az állatokat »nar ki is fizették, de a lovak ,például továbbra is a tagok­nál vannak. Ez figyelmeztető a termelö- möveikezetek vezetőinek, de a község és a járás vezetőinek is. Helyes lenne, ha a bajai termelőszövetkezetekbe tapasz­talatcsere-látogatásokat szer­veznének és tanulmányoznák, hogy miképp lehetne megolda­ni olcsón, gyorsan és jól az istállóépítkezéseket, mely fel­tétele a közös állatállomány megteremtésének. Nem egy termelőszövetkezetben kisebb átalakítással meg lehetne ol­dani a jószágállomány össze­hozását. Ennek érdekében azonban fel kell mérni a le­hetőségeket. Fogjon össze a tagság, mert csak így juthat előre. Ha erre a tagság saját erőből nem képes, akkor a köz­ség vezetői találják meg a módot arra, hogy ez megol­dódjék».' Alapvető feladatuknak a ter­melékenység fokozását, az ön­költség csökkentését, a minő­ség megjavítását, a selejt csök­kentését tekintik. E célból őr­járatokat szerveznek, ellenőrzik a mintákat, s ahol hibát ta­pasztalnak, azt azonnal kija­vítják. Ezenkívül tevékenyen bekapcsolódnak a korszerű technológiák kidolgozásába. A brigád minden tagja részt vesz szakmai továbbképzésben és politikai oktatásban, tanfo­lyam és szervezett állami ok­tatás — technikum, egyetem — formájában. Arra törekszenek, hogy az idősebb szakmunkások mellett fiatalabbakat is bevon­janak a brigádba. Vállalták, hogy a brigád minden tagja szocialista embertípusra jellem­ző magánéletet él, betartják és betartatják a szocialista erkölcs normáit. Az alakulásról készített jegy­zőkönyvet az alábbiak írták alá: Nagy László, Szeghalmi Sándor, Vincze Ferenc, Gál Fe­renc, Fülöp Sándor mintalaka­tosok, Pogány Károly műve­zető, Vass János gyártáster­vezési osztályvezető, Gál László kohómérnök. Vasárnap délelőtt 11 órakor népes érdeklődő közönség je­lenlétében, ünnepélyes külsősé­gek között nyitották meg a kecskeméti Piarista Gimnázium dísztermében Kiss J. Zoltán és Udvardy Gyula kecskeméti fes­tőművészek műveinek kiállítá­sát. A Hazafias Népfront kecske­méti városi bizottsága nevében Eszik Sándor titkár üdvözölte a megjelenteket és méltatta rö­vid megnyitó beszédben a kecs­A tikkasztó hőségben is lan­kadatlan lendülettel dolgoznak az aratók megyeszerte. Az ara­tás megkezdése óta dolgozó 90 kombájn több mint 5000 tonna gabonát csépelt el. A rozs ara­tása legtöbb helyen már befe­jeződött. A búzának mintegy 70 százalékát takarították már le a közös gazdaságok földjeiről és az egyéni gazdák parcelláiról. A megye déli részén a zab betaka­rítása is megkezdődött. Gyors ütemben halad a gabo­na szérűre hordása. Mintegy fél­ezer lovasfogat, valamint 120 vontató hordja naponta a kévé­ket asztagokba. A kiskunfélegy­házi járás legtöbb községében ezt a munkát is közösen végzik az egyéni gazdák. Tekintettel a munka sürgős­ségére, vasárnap sok helyen arattak a megyében, végezték a hordást is. * A fülöpszállási Kossuth Ter­melőszövetkezet 115 katasztrális hold kenyérgabona tábláján a Kiskőrösi Gépállomás befejezte az aratást. A tavalyi 8—10 má­zsás •áilagőal szt-mben az idén 15—16 mázsát értek el holdan­keméti képzőművészeti életnek ezt a jelentős eseményét. — megnyitó után a látogatók meg­tekintették a kiállítást, melyet a nap folyamán még igen sok érdeklődő keresett fel. Értesüléseink szerint Kiss J. Zoltán és Udvardy Gyula kiál­lítása két hétig tart nyitva. Szó van arról, hogy a kiállítás anyagából összeállított, egy ki­sebb kollekció megyénk na­gyobb községeiben is kiállítás­ra kerül. ként. Ez köszönhető volt a jó minőségű vetőmagnak, valamint a műtrágya rendszeres felhasz­nálásának. A termelőszövetkezet 59 ka­tasztrális hold kapásnövényét az aratás időszakában sem hanya­golták el, mert az aratást a gép­állomás gépei végezték és a nagy műnk-—' bevonták a csa­ládtagokat is. Fazekas János levelező Megyénk dolgozói egyre na­gyobb tömegben tiltakoznak Manolisz Glezosznak, az Akro­polis hősének törvénytelen per­befogása ellen. Kecskemét majd­nem összes üzemeiben, vállala­taiban voltak tiltakozó gyűlé­sek. Az Építőipari Vállalat, a Lakatosipari Vállalat dolgoaói üzemi gyűlésen szálltak síkra a görög uralkodó körök égbekiáltó törvénytelensége ellen. A kiskunhalasi vásárcsarnok építő munkásai előtt Fülöp Já­nos kőműves beszélt Manolisz (Községi tudósítónktól.) A Sükösdi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén az 1959. évi községfej­lesztési munkák módosított ter­véről tárgyalt, majd azt elfo­gadva a tanácsülés elé terjesz- l tette. A terv alapján 300 méter- | rel bővítik a község törpevíz- j mű hálózatát, s 6 kilométer ; hosszú vízvezetékét építenek. Az i idén a község lakóinak másik régi kívánsága is. valóra válik,. Augusztus 20 tiszteletére új kulturális intézményeket avatnak a járásban. Bácssző- lősön az Alkotmány ünnepén adják át rendeltetésének a 650 ezer forintos költséggel épült szép művelődési házat. Mada­rason új óvoda és szélesvász­nú mozi nyitja meg ugyanak­kor kapuit. A két létesítmény értéke közel 1 millió forintba kerülj Glezosz forradalmi tevékenysé­géről és arról a hatalmas mé­retű tiltakozó mozgalomról, me. lyet a világ haladó emberei kez­deményeztek a hős meggyilko­lására tervezett terrorper ei­len. A gyűlésen megjelent építő- munkások elítélték a görög kor­mány fasiszta eljárását és tilta­kozásukat fejezték ki Manolisz Glezosz fogvatartása ellen. Hasonló tiltakozó táviratokat küldtek és határozatokat hoz­tak a kecskeméti kereskedelmi vállalatok és hivatali szervek dolgozói is gyűléseiken. hiszen a községnek már majd-» nem egész területét villamosít-! ják. A nagyösszegű államsegély, H az előirányzott községfejlesztésii járulékon felül a lakosság 63l ezer forint értékű társadalmi! munkára tett felajánlást. Ez a munkavállalás teszi lehetővé a piactér cementtel való lefedését* a körülötte levő úttest kövezfej sét, a törpe vízmű és a villany-« hálózat bővítésének befejezését» Kiss J. Zoltán és Udvardy Gyula kiállítása Kecskeméten SZABADSÁGOT GLEZOSZNAK!1 Képünk a megbilincselt kezű Manolisz Glezoszt mutatja, amint katonatisztek kísérik az athéni katonai börtön udvarán Bővítik a villany- és vízvezeték-hálózatot* betonozzák a piacteret Sükösdön Cz állami gazdaságok búzája Pesten Az alapúak első búzáját né­zik, bontják a garaiak: Pusz­tai József igazgató és Pala- tinszky József pártlitkár, mel* lette Rák Imre, az alagi fő- agronómus, aki öt perccel megelőzte őket és Sebők Já­nos, a főmolnár.

Next

/
Thumbnails
Contents