Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-12 / 162. szám
tálán elméje csodálatos találmányokat hívott életre. Kligl József a neve. 1870-ben halt meg Pesten egy nyomortanyán. Mert éhen halt Kligl József, aki hosszú évekig abból élt, hogy találmányait mutogatta krajcárokért a gyér számú érdeklődőknek. Tervezett és készített egy újfajta nyomdai szedő- és osztógépet. Volt egy olyan mozdonya (a későbbi hernyótalp elődje), amely mechanizmusával rosrendt'zés egyik kiindulópontját is jelenti. A fáj és az ember Van azonban valami, ami ugyancsak a múltból maradt meg, de ezt az örökséget szívesen vállalja Baja: a táj, a szépséges dunai táj, amelynek lankás hullámaira, zöldelő berkeire, langyos vizére, nyári süt- kérezést kínáló parti homokjára ugyancsak nagy terv épül. Baja fürdőváros lesz. Mérnökök készítette tervek várnak megvalósításra a Petőfi-sziget üdülő- és kultúrparkká való avatására. Az egyre fejlődő vállalatok, gyárak, üzemek, csónakházai, hétvégi pihenő hajlékai gombamódra nőnek ki a, 3ugovica-part homokjából, s felépült a városi strandfürdő központi épülete is. Tágas öltözők, kabinok találhatók benne és egv szép, modern vendéglő, amelynek színes asztalai minden este, no meg szombat és vasárnap várják a pihenni, üdülni vágyókat. Sportstadion és sportszálló is lesz a Petőfi- szigeten. A sporttelep építésével kapcsolatos társadalmi munkára már sokan jelentkeztek. Sok minden hiányzik még ahhoz, hogy Baja valóban fürdőváros legyen. Többek között az ivóvíz-probléma végleges megoldása, s az sem kis nehézség, hogy mostanában kellett bezárni Baja egyetlen szállodáMi a különbség ? Mi a különbség...? Talányos viccek, pikáns szójátékok kezdődnek ezzel az örök kérdéssel. Ha halljuk, hegyezzük a fülünket és várjuk a csiklandós folytatást. Itt Baján a kérdés így hangzanék: mi a különbség a bajai vízvezeték, a csatornázás és a mátéházai puszta ezer holdja között? A feleletet nem lehet egy szóban megadni. Válaszoljon hát egy történet, melyet talán a fiatalabb olvasók a mesék honába sorolhatnak az öregek régi elbeszéléseihez hasonlóan, de az idősebb bajai polgárok tudják, így volt az, nem is lehetett másként. Nagy ára lett volna a 30-as évek korabeli bajai víz vezetékes csatorna-hálókat megépítésének. Olyan, hogy amikor a városatyák meghallották a javaslatot, elsárgultak-zöldültek és gyorsan nemet mondtak. El kellett volna adni ugyanis a mátéházi puszta — a város birtoka — 5000 holdjából ezret, hogy a várossá fejlődés e két fontos feltételét megteremtsék — lévén üres akkoron a város kasszája és nagyon sürgető a haladóbb elemek részéről a követelés. Jó az a vízvezeték, meg a csatorna — hümmögtek a városatyák —, de lemondani az ezer hold után járó különjöve- delemről — azt már nem. Húzzák csak a derék lakosok továbbra in n> üreg kútból a vedret, döntögessék ki a tisztes családanyák a mosogatólevet az utcára, ha nagyapáik nem zúgolódtak ellene, jó lesz a régi módi még egy ideig. Így esett, hogy ez a terhes örökség is ránkmaradt, a felszabadulás utáni nemzedékekre. És mivel fordult a világ, a pont mostanában kerül rá a történet végére. Tavaly 1 milliót, az idén 1 200 000-ret fordítanak a csatornázásra, jövőre még egy millióval tetézik meg a költséget. A csatornarendszer pedig, ha felépül, nemcsak a kérdésre ad választ, hogy »mi a különbség-«, hanem egy korszerű vámindig maga elé rakta a síneket, amelyen gördült. Az egyik találmányának egyetlen példányát állítólag hosszú ideig a Nemzeti Múzeum őrizte. Zongora ez — mert Kligl József a zene szerelmese is volt. Zongora, amely kottapapirra azonmód lejegyezte a billentyűkön játszott dallamot. Kligl József alakja az ismeretlenség ködébe vész. De itt élnek Baján örökösei, utódai, a bajai munkások, a- fejlődő, erősödő gyárak gazdái. Mert a szép táj mellett Baja iparosodásáról is nevezetes. Nem lenne teljes a kép, amit egy rövid bajai séta adhat az érdeklődőnek, ha nem vezetnénk el a Gyapjúszövetgyárba, melynek takaróit, szöveteit jól ismeri a külföld is. Amikor a Bajai Villamosipari Gyár egykor kaszárnyának épült helyiségeit járjuk, ennek az új bajai munkásosztálynak a keze nyomát keressük. Ott van ez a porszívógépeken, amelyek megyénk minden kirakatában megtalálhatók. És a régi bajai feltaláló utódai olyan új mosógéptípust teremtettek, amelyeknek jó tulajdonságait eddig nem szárnyalta túl egyetlen hasonló hazai gyártmány sem. No és a krómozott hófehér köpenyeges konyhai tűzhely sem megvetendő, vagy a házi vízellátó berendezés, amelyet teljes egészében ebben az új üzemben gyártanak. A felsorolás korántsem teljes, hiszen még el kellene vezetnünk a látogatót a nagyszerű Ruhaüzembe, s ha a Sugovica partján sétálgatunk, az országos hírű Halászati Szövetkezetről is kellene néhány szót ejtenünk. Sajnos, az idő sürget. Ügy hogy csak egy színházi plakát előtt állunk meg, amelyik a bajai élet egy másik sajátosságát szimbolizálja. Az egyre erősödő munkásosztály, a tudomány, a művészetek iránt érdeklődő bajai értelmiség olyan csodákra is képes, amellyel nem dicsekedhet minden vidéki városunk* A városi strandfürdő modern épülete a Susovicára. néz. TÖRTÉNETEK A DUNA PARTJÁN A színház rövidesen záruló évadja hatalmas sikert hozott, hogy arra nem volt példa. ÉS ami különösen jól mutatja a kulturáltság magas fokát, a legnagyobb erkölcsi sikert nem az operettek, hanem a prózai előadások váltották kn Telt házat vonzott Lorca nagyszerű darabja, a Bernarda háza (ugyanakkor egy mindent ígérő, csillogó esztrádműsor fél házat sem kapott). A Szegedi Szabadtéri Játékokra máris népes csoportok alakultak. Külön buszok viszik a bajaiak százait a Tisza-parti metropolisba, mert kell a művészet, a kultúra. De zsúfolt nézőtér hallgatja végig az ismeretterjesztő előadásokat is* Legutóbb Zsombor János, a Népszabadság munkatársa mesélt a hallgatóság előtt északi sarki élményeiről. A hétfői zenekari esteket nyáron is meg kell rendezni, — pedig ez közismerten »uborkaszezon« —i mert követeli a közönség; A szépen fejlődő kulturális igények hivatott irányítója és élesztgetője a város pártbizottsága. Az ő határozatuk alapján alakult meg nemrégiben a városi művelődési tanács, hogy legyen megfelelő szerv az egyre bonyolultabbá váló kulturális mozgalmak összefogására, irányítására. Nem hiányzik a kultúra anyagi támogatása sem. Éppen most szavazott meg a megyei tanács 300 ezer forintot az eljövendő bajai színházi idények technikai feltételeinek javítására, a színpad fejlesztésere, a városi tanács pedig 44 ezer forintot ad korszerű színpadi világító berendezés beszerzésére. Még sebtében körüljárjuk * Bajai Csillagvizsgáló kupolás épületét, amelynek megteremtője ugyancsak a társadalom összefogása volt, mint ahogy sok más is így született Bajám Az olvasó Baja jelképe: a könyvtár. Aztán búcsúzunk a tájtól, a vízbe hajló erdők lombkoronájától, a Sugovicán ringatózó ezernyi csónaktól, az épülő fürdő-várostól, amelynek háza) között gyárak kéménye füstöl és a kultúra lobogó fáklyái égnek. Szöveg: Csáky Lajos Kép: risztet Zoltán * jártunk — hallatlan igyekezettel építették a táborukat. De mindenkinek felderült az arca, ha a Sugovica partján eltöltendő két hét várható szépségeire gondolt.' Jönnek nemsokára a Türr István kilátó melletti KISZ-tábor üdülni vágyó lakói is, hogy megízleljék a fölséges ját, a Béke Szállót, amely mint múltból maradt örökség, úgy látszik, éppen most mondta fel a szolgálatot. Felújítása azonban — ahogy a tanács vezetői tájékoztattak — még ebben a hónapban megkezdődik. Nem kevesebbet, mint három és félmilliót fordítanak majd a korszerű, űj vendéglátó kombinát kialakítására. halászlét, meg a rác pontyot, a Délvidéknek ezt az ínycsiklandó specialitását. No meg tanulni is, ismerkedni a város múltjával, jelenével, jövő fejlődésének távlataival. A régi és az új Baja Ha idegenvezetőnek szegődnénk a Baján járó látogatók mellé, azért mégis csak a múltnál kezdenénk. Nemcsak azt mondanánk el sétáink közben, milyen megragadó bája, sajátos egyéni hangulata van a kanyargós régi utcáknak, az öreg házsorok közé ékelődő új házaknak. Nemcsak arról kellene beszélni, milyen egyedülálló szépségű a négyzetes főtér, amelynek három oldalán klasszicizáló stílusú épületek tekintenek le a forgalmas utakra, itt is — ha a múltról szólunk — az embert kell dicsérni. A gyárak tövében Az iparosodó Baja egy régi, ma már porladó mesterember nevét idézi, aki ebből a városból indult el és akinek uyugVannak azonban akik nem várják meg Bajának ezt a fürdővárossá való átalakulását. Ide vonzza őket a szépséges táj, amelynek csinosítására az ember, a felszabadult, régi nyűgöktől megmenekült ember olyan sok erőfeszítést tesz. A strandfürdő háta megett úttörőtábor fogad be távolról jött vendégeket. A baranyaszentlő- rinci iskola 35 pirosnyakkendős pajtását, akik — amikor ott A régi utcák öreg házaival modern bérpaloták néznek szembe. _ ...dia- m jsm^m. .ip /ffWLJiiife __m /isp—j w~ Ámr áir—51 jmüt *-TOlár-Tniir^tlr-iifTmlnmirjfflirifT tasr-— ■jm'Lirm waa—«M vsa—miiung—rm*ar tiMiiiUJ Agy tor A hófehér tűzhelyek a Villamosipari Gyárban elszállításra várnak.
