Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-08 / 158. szám
1959. július 3, szerda' 3. oldat 10000 hold öntözése = 30 millió Ft többletbevétel Ez az elv vezérelte a kalocsai járás vezetőit, mikor elhatározták, hogy kimunkálják a járás öntözési tervét. Az elhatározást nemsokára tett követte. A járási párt és tanács v. b. megbízása alapján egy mérnökökből és mezőgazdasági szakemberekből álló bizottság elkészítette a járás perspektivikus vízgazdálkodási tervét. Ezt a tervet vitatta meg pár nappal ezelőtt együttes ülésén a járási párt és tanács végrehajtó bizottsága, amelyet kisebb módosítások után az Or- ;os Tervhivatalhoz terjeszMit is tartalmas es a terv, tnií fog eredményezni megva- lósitasa, hogyan, miként lehet végrehajtani? — ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaptunk választ a terv ismertetése és az elhangzott vita során a közös vb-ülésen. Az előterjesztés megállapítja, hogy a kalocsai járás egész területe a vízszállító csatornák egész rendszerével van sűrűn átszőve, és ilyen szempontból az egész megyében a legkedvezőbb helyzetben van. A járásban levő főbb vízszállító csatornák hossza több mint 200 km, ezenkívül a vizet nem szállító, de erre kevés költséggel könnyen alkalmassá tehető, kisebb csatornák hossza is több mint 100 km A járásnak e rendkívül kedvező lehetőségei ellenére sem áll módjában nagyobb területeken a korszerű öntözést megvalósítani, mert ezekben a csatornákban, — főleg az öntözési idényben — nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű öntözővíz. A foktői szivattyútelep megépítésével — aránylag kérés beruházás — az egész csatornahálózatba átemelhető a Duna vize, amely lehetővé tenné már a kezdeti időben is mintegy 10—15 ezer holdnyi területen az öntözéses gazdálkodást. A tervezet szerint a későbbiek folyamán ez a terület duplájára fejleszthető. E nagy jelentőségű terv megvalósításával lehetővé válna járásunk hagyományos ipari növényének, a fű&erpapri- Jkának az öntözéses termelése. TERMELÉSI ÉRTEKEZLETEN ÉHÉI A kalocsai járás igen sok községében — de különösen a Duna-menti községekben — már évtizedek óta, nagy területeken, holdszámra termelnek száraz műveléssel zöldségféléket. A tervezet szerint a zöldségfélék öntözését 1000 holdra kívánják kiterjeszteni. Egyes ipari növények hozama is ugrásszerűen emelkedik az öntözéssel. Így a majoránnát kétszer lehet aratni, a cu- korépa hozama a duplájára emelkedik az öntözés hatására. Mivel az öntözött területek nagy mennyiségű tápanyag-visz- szapótlást — főleg istállótrágyát — igényelnek, ezért az állattenyésztés egyidejű nagyarányú fejlesztése is szükséges. Az állattenyésztés fejlesztése viszont fokozott takarmányigénnyel jár. Ezért a tervezet nagyon helyesen 1000 hold legelő öntözését 2000 kh-on lucerna, 3000 kh-on pedig kukorica öntözéses termelését irányozza elő. A gazdaságossági számítások szerint a 10 000 holdas öntözéses termelés — a mostani száraz művelési termeléssel szemben — több mint 30 millió forint többletbevételt jelentene évente. Ez pedig annyit jelent, hogy a szivattyú- telep és a tervezett 10 000 hold szórófejes öntözés egész beruházási költsége pár év alatt megíériilnc Nem kevésbé szól a terv megvalósítása mellett az a körülmény is, hogy a gépesítéssel felszabaduló munkaerőt — mivel a járás területén jelentősebb ipari üzem nincsen — a belterjesebben gazdálkodó mezőgazdaság foglalkoztatni tudja. Reméljük, hogy a járási pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottságának e jelentős kezdeményezése a felsőbb szerveknél megértésre talál és akkor nemsokára a járás ap- raja-nagyja társadalmi munkával is hozzájárulhat e közös érdekeket szolgáló nagy jelentőségű létesítmény megvalósításához. Radvánszki Imre vwwvs<wvwwwwwvwwwyvwwv\ Megjegyzés A munkásokra is gondoljanak... Világszerte mérföldes léptekkel halad előre a technika, s ez megkívánja, hogy üzemi dolgozóink a lehelősegekhez képes állandóan bővítsék, gyarapítsák szakmai tudásukat. Ilyen törekvéssel találkozunk a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatnál is. A most folyó munkaügyi és időclemző tanfolyam, a termeltetésnél hetenként rendszeresített szervezett továbbképzés a felügyelők részére igen örvendetes, dicséretes dolog. Sajnos, hogy ezzel a szakmai oktatás köre he is zárul. Kívül rekedtek az őrlő üzemi munkások, a csomagoló- ban dolgozók, a karbantartók, azok, akiknek továbbképzésétől döntően függ a gazdaságos termelés biztosítása. Ezzel kapcsolatban elhangzott olyan megállapítás: ezek a munkások úgy ismerik a munkaterületüket, hogy nehéz lenne nekik újat mondani. Enyhén szólva ez a megállapítás egy kicsit túlzás. Éppen ezért meg- kezdezzük: a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatnál minden munkás elméleti szaktudása megközelíti az üzemben dolgozó mérnökökét vagy technikusokét? Nekünk az a véleményünk, hogy núg ez az idő elérkezik, addig sokat kell tenni. Éppen ezért helytelen kirekeszteni a fizikai munkásokat a szakmai továbbképzésből. — venesz — A búzaföldadóról Oj ÜZLETEK CSAVOLYON A minap Csávoly szocialista községen vezetett át utunk. Elhagyva az autóbuszmegállót, a nemrégen kibetonozott téren megálltunk az új cukrászda előtt, amely a múlt vasárnap nyílt meg. Az új üzlet nagyon szép, s egy újabb szórakozóhellyel több van a falusi fiataloknak. Megnéztük az új önki- szolgáló boltot is. Meglepett bennünket a szép berendezés. Az élelmiszereken kívül még háztartási cikkeket is árusítanak itt. Bevásároltunk, letettük a kosarat és már az ajtóban voltunk, amikor utánunk szólt a boltvezető. — A napokban adták át a község lakosságának a tanácsháza melletti kisvendéglőt. Ha már Csávolyon vannak, ne felejtsék el felkeresni. Pfeil József levelező Á községfejlesztés tanulságos története Gorán (Községi tudósítónktól.) Gara lakossága elégedetten, sőt némi büszkeséggel nézi a fejlődést, amely községében az utóbbi másfél év alatt történt. Talán feltűnő, hogy csak másfél évet írok, de ennek története van. Kezdetben — 1935-ben az Elnöki Tanács határozatának megjelenésekor — sok emberben felvetődött: mi is az a községfejlesztés? Akkor a községi tanács vezetői sokat tanakodtak ezen és leginkább csak újabb tehertételt láttak abban, hogy községpolitikai terveket kell készíteniök és megvalósítaniok. A községi tanács 1955-ben az általános jövedelemadónak 10 százalékát, 1956-ban pedig már csak 5 százalékát szavazta meg a községfejlesztési alapra. A lakosság immel-ámmal fizette a járulékot, de annak a néhány létesítménynek a megválasztása — ami felépült — sem serkentette jobb fizetésre őket, mert meg sem kérdezték tőlük: mit építsenek. Garán uem szavaztak meg községfejlesztési járulékot a tanácstagok. Elutasító magatartásukat azzal indokolták, hogy előbb szedje be a végrehajtó Előadó: .. .mert, kedves kartársak a rtdeg akták mögött látni kell az embert. Verekedés tánc közben ' Súlyos testi sértés bűnügyében emelt vádat az ügyészség Bodor Sándbr és Szabó László lajosmizsei lakosok ellen, akik a Kunsági Csárdában tó.nc közközben egy lekérésből, eredő vita után megvertek egy fiút, Áldozatuk orrcsonttörést szenvedeti cs agyrázkódást kapott. A kalocsai újonnan épült és nemrégiben felavatott korszerű rendelőintézet emeletén találok rá, Nem az irodában, amelynek ajtaján kis tábla hirdeti dr. Szántó István, a rendelőintézet igazgatójának hivatalos j tartózkodási helyét, . hanem a szomszédos ! fogászaton, ahol szakorvosi teendőit is el- i látja. Egy’kis szünetet : kihasználva beszélge- » lünk éleiéről, munká- > járói, és arról a kelle- ; mes meglepetésről, $ amely a közelmúltban érte, amikor a fővárosi Semmelweis teremben mellére tűzték az »-Érdemes orvos« kitüntetést. 1925-ben szerezte meg a diplomáját, majd hosszú évekig magánorvosként élt Bátya községben. — Amint mondja, a ki nevezést akkor nem adták könnyen. Diplomás emberek, köztük orvosok is, jobb híján alkalmi. munkásnak Stdctncs öci/frs mentek el, ő is csak nagynehezen kapott 1941-ben községi orvosi kinevezést. A fel- szabadulás utáni években két évig Kalocsa városi főorvosa volt, s hét esztendeje vezeti a rendelőintézetet. Legkedvesebb beszédtémája ennek a szép új rendelőnek ’ a létrehozása, ami neki is sok munkát, fáradozást, sőt harcot is jelentett, hiszen milliós értékekről van szó. Emlegeti a régit, amikor csak kétféle szak- rendelésük volt és számlálgatja, hogy most 11 szakorvosi ^rendeléssel állhatnak a betegek szolgálatára. j_ Méghozzá képzett erőkkel, a kórház kiváló szakorvosaival. Tervezgeti, hogy 1961—62- re már párhuzamos szakrendeléseket is létrehozhatnak, több önálló osztállyal. Látszik, hogy szívügye ez az intézet, ez foglalja le idejének, gondolatainak nagyrészét. Egyébként nincs sok ideje az »unatkozásra«, azok közé tartozik, akiknek a társadalmi tevékenységből is bőven kijut. A városi egészségügyi álladó bizottság elnöke. A népi ellenőrző bizottságnál csoportvezető, a kórházi és intézeti szakszervezeti bizottság vezetője stb. Azt már másoktól tudtam meg, hogy aktív munkásőr és 1945-ös párttag. Szívesen időz beszéd közben a családjánál. Felesége a munkájában is segít, az asszisztensi feladatokat végzi. Nagyobbik fia Budapesten üzemvezető főmérnök, kisebbik fia harmadéves orvostanhallgató és most a kalocsai kórházban tölti szünidei gyakorlatát. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom: boldog és megelégedett emberrel találkoztam dr. Szántó István személyében, aki egy város egészségügyének fejlesztésében találja meg hivatását, életcélját. Rajta kívül a • megyénkben ezúttal még két orvos, dr. Mamuzsich Antal bajai mentőfőorvos és dr. Mihály Gyula járási főorvos kapta meg az »Érdemes orvos« címet. Ügy gondolom, a megye dolgozóinak — mindhármójuknak szóló — őszinte jókívánságait is tolmácsolhattam, amikor e szavakkal köszöntem el dr. Szántó Istvántól: — Kívánom, hogy még sokáig viselje erőben, egészségben ezt a szép kitüntetést. í F. Tedi Fal bizottság a fennálló, több mint 100 000 forint hátralékot és bizonyítsa be a községfejlesztés előnyeit, — akkor majd lehet beszélni kivetésről. A hátralék 85 százaléka befolyt, amihez hozzájött még a költségvetési többletbevétel, s ebből fúratott 4 kútat a v. b.. mert ez iránt mutatkozott legnagyobb igény a lakosság részéről. Ezután már több felől érkezett javaslat, hogy ezt, vagy azt kellene építeni. A lakosság javaslatait figyelembe véve készítette el a v. b. az 1958-as községfejlesztési tervet. A tanácsülés a tervet jóváhagyta és 10 százalékos járulékot szavazott meg végrehajtására. A tervbevett létesítmények mind felépültek, ami olyannyira megnyerte a lakosság tetszését, hogy az 1959. évi fejlesztési terv tárgyalásakor sok tanácstag tolmácsolta választóinak elismerését a tanács községfejlesztési munkájáért. Ezután a jég teljesen megtört, amit az is bizonyít, hogy 1959- re 18 százalékos hozzájárulást szavazott meg a tanácsülés. Erre az évre ütemezték a művelődési otthon teljes befejezését, gyepmesteri lakás építését, 5000 négyzetméter járda, ezer négyzetméter kövesút építését, s még egy sor más létesítmény megvalósítását. A tervezett községfejlesztés értéke a társadalmi munkával együtt 634 ezer forintra rúg. A munkálatok igen szépen indultak, s a legörvendetesebb jelenség az, hogy a lakosság nagymértékű társadalmi munkával járul hozzá a létesítmények megvalósításához. A községben úgy tervezik, hogy az idén öt- szörannyi társadalmi munkát végeznek mint tavaly. Már befejezték a gyepmesteri lakás építését is, 90 000 forint értékben, Jelenleg a betonjárda, a téglajárda és a művelődési otthon építésén dolgoznak. a gabona az adott időben rendelkezésre álljon. Már bevett szokás a dolgozó parasztok körében, hogy a búzaföldadó fizetési kötelezettségeiket nem viszik a magtárba, hanem egyenesen a cséplőgéptől viszik az átvevőhelyre. Mindenesetre nem árt, ha a tanácstagok választókerületükben újólag felhívják erre a termelők figyelmét. Vannak azután notórius rossz adózók, közöttük olyanok is, akik az elmúlt években sem fizettek rendesen, és jelentős mennyiségű búzaföld- adóval tartoznak. Ezeket — ha most sem akarják tartozásukat leróni — az adóügyi szervek elszámoltatják és szükség esetén kényszerintézkedéseket is foganatosítanak velük szemben, A tanács részére kiadott utasítás értelmében pedig azokat a hátralékosokat, akik az idén is vonakodnak búzaföldadójukal rendezni, már közvetlen a csép- lés után el kell számoltatni. Reméljük azonban, kényszer- intézkedésekre nem kerül sor, hiszen a második negyedéves adótervek példás teljesítése is azt bizonyítja, hogy sokat javult az állampolgári fegyelem az adófizetők körében. N. O. Ilyenkor nyáron, a termesbetakarítás idején gyorsan változik a határ képe. Ahol tegnap aranyló búzatengert ringatott a szél, holnap már a másodvetés zöldell. Mire azonban előbújnak a zsenge, zöld hajtások, már a cséplőgépek is búgnak a határban. Ömlik a mag a zsákokba, s a gazda behordja a hombárba évi kény érnek valóját. Nem árt, ha már most felhívjuk a dolgozó parasztok figyelmét arra, hogy az ország éléskamráját is előkészítették az új termés fogadására. Jó árat fizet az állam a szabadfelvásárlás keretében eladott gabonáért, de ezt megelőzi a búzaföldadó. Arról van szó, hogy falun és városon egyaránt minden család asztalára biztosítani kell a mindennapi kenyeret. Éppen ezért, amikor a gazda a saját kamrájára gondol, a búzaföldadóról sem feledkezhet meg, Ezt kívánja tőle a becsület és szövetségese, a munkásosztály. Az idei terméskilátások igen jók. Az ország készleteivel azonban jól is kell gazdálkodni, ezért az állam szempontjából igen fontos, hogy a búzaföldadó határidőre befolyjon, s
