Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-04 / 155. szám

1959. július 4, SzombZ.

3. oldal

ÖRÖKFÖLDNEK hívták a felszabadulás előtt azt a határrészt, ahol akkor a legjobb módú kulákok gazdálkodtak, s amelyen a község agrárprole- lárjai kilenc évvel ezelőtt megalakították a tompái Szabadság Termelőszövetkezetet. A közös gazdálkodás útjára lépett tagság eleinte nem értette, nem látta tisztán azokat az eszközöket, amelyeknek a felhasználása meggyorsította volna saját boldogulását, a gonddal járó bizonytalanság megszüntetését. Ügy gondolkodtak, mindent osz- szanak ki, amit termelnek. Ebben az időben állattenyésztéssel még nem foglalkoztak. Egyszóval a mától nem látták a holnapot.

Az ellenforradalom után merőben megváltozott a helyzet. Az új vezetőség szakított a régi felfogással, s olyan gazdálkodási módszereket dolgozott ki, amelyek már a jövő útját egyengették. Ügy döntöttek, hogy rátérnek fokozatosan a közös vagyon gyarapítására, elsősorban az állattenyésztésre. Mi késztette a vezetőséget erre az elhatározásra, amikor a tagság idegenkedett a gondolattól? Az a »legenda« járt szájról szájra, hogy az állatok megeszik a termest, s mi marad a tagságnak? Nem értették meg, hogy a közösben értékesített takarmány többet hoz az egyénnek is. Mivel még kevés állat volt, s takarmány hiányában mindent kiosztottak, az állatokból kevés haszon jutott, így nem tudtak munkaegység-előleget osztani, s ez is rossz hangulatot teremtett a tags*ág körében. A tagság természetben kapott osztalékot, rendszerint egy évben egyszer. Egyszóval főtt a feje a vezetőségnek, kereste a kivezető utat, s ekkor született meg az elhatározás: rátérnek az állattenyésztésre, véget vetnek a »mindent osszunk ki« elvnek, s megteremtik alapját a rendszeres pénzclőleg-oszlásnak, mert ez biztosítja a zavartalan megélhetést!

Boros Antal elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke, a tsz vezetősége és a pártszervezet kemény csatát vívott a tagsággal, amíg hajlottak az okos szóra. Sok álmatlan éjszakájukba került az emberek gondolkozásmódjának megváltoztatása, s a bizakodó hangulat megteremtése. A bizonyos fokú maradi- ság megszüntetésével kitárult az eredményeket kecsegtető jövő ablaka, s a kezdeti siker nyugalmat, egyetértést varázsolt a szívekbe.

KÉT ÉV ALATT megvalósult a terv. Most már jelentős állatállománya van a szövetkezetnek. Jelenleg van 177 hízójuk, amelyből 30-at már elszállítottak, 160 növendékállatuk, illetve süldőjük és 26 te- nyészkocájuk. 29-re emelték a tehenek számát, s a múlt hetekben vásároltak 20 hasas üszőt. Ezenkívül hizlalnak 15 növendékmarhát és van 18 szerződött növendékük.

Az állatállomány fejlesztésével növelni kellett a takarmánytermő területet is. 70 hold lucerna és 45 hold fővetésű siló- kukorica biztosítja az állatok takarmánnyal való ellátását. A 70 hold lucernából 30 hold idei vetésű, amely az első kaszálás előtt 55 centiméter magasságot ért el.

Az állattenyésztés felfrissítéséből adódó férőhely-igényeket ügyesen, saját erőből oldották meg. Építettek egy sertésfiazta- tót hulladékdeszkából, s a régit átalakították növendék- marhaistállónak.

A közös erőfeszítés, a szakszerű állattenyésztés meghozta gyümölcsét. 1958 május óta rendszeresen fizetnek munkaegység-előleget. Az anyagi érdekeltség eredménye jó hangulatot teremtett a tagság körében. Megnövekedett a munkakedv, bizakodás, tervezgetés adott új erőt, lendületet a jövőbeni munkákhoz. A fejési átlagban 12,8 litert, az istállóátlagban 10,2 litert értek el. A kézzelfogható sikerek láttán a termelőszövetkezet tagjai igazat adtak Boros Antal elvtársnak,, s ma már nincs az az ember, aki letéríthetné őket a megkezdett és bevált járható útról. 1959 június elejéig 10 624 munkaegységre 106 240 forintot osztottak. Az 570 holdon gazdálkodó 62 család megnyugodott, s a legnagyobb egyetértésben végzi napi feladatát. Ide vezetett a helyes vezetés, a hozzáértés, az emberek gondolkodás- módjának megváltoztatása.

Az állattenyésztés, a jó termést ígérő gabonaneműek termesztésén kívül a tsz másik jövedelemforrása a kertészet. Az idén palántagéppel ültettek 10 hold fűszerpaprikát. Először idegenkedtek a technika alkalmazásától, de amikor látták pontos, precíz munkáját, olyan népszerűségnek örvendett, amilyennel még nem találkoztak Tompán. Azon versengtek, vgjon ki üljön a csodálatos masinára.

Ezenkívül ültettek még 4 hold paradicsomot, 4 hold csemegepaprikát, másfél hold karfiolt, 1 hold káposztát és 1 hold zöldséget. A kertészet évi tervét 339 ezer 300 forintban állapították meg, de ezt a számot a kedvező előjelek szerint szeretnék túlteljesíteni.

A SZABADSÁG Termelőszövetkezet ilyen göröngyös, rögös utakon, buktatókon jutott el a napfényes jövő küszöbéhez. Ma már büszkék eredményeikre és arra is, hogy a környék középparasztjai, akik eleinte mosolyogva nézték a közösség erőfeszítéseit — gondolván: mit akarnak ezek a nincstelenek — ma már fejet hajtanak az elért eredmények előtt.

Bieliczky Sándor

Vessünk minél több másodnövéuyt!

si módszer megválasztásával azonban az eredmény itt sem marad el.

A zöldtrágyázásnak a mi homokos területeinken a szerves anyagok visszapótlásában különösen nagy a jelentősége, Westsik Vilmos Kossuth-díjas kutató bölcs megállapítása szerint a zöldtrágya üdíti a homokos talajt. Szükségességét, hatását eléggé ismerik megyénkben, csupán nem alkalmazták eddig a zöldtrágyázást széles körben. Elhanyagolása

azonban jövő évi termésünk csökkenését okozza, tekintve, hogy tsz-eink nem mindenütt rendelkeznek a szükséges szervestrágyát biztosító állatállománnyal.

Az adottságoknak megfelelően vessünk tehát mindenütt legalább annyi hold tarlóba zöldtrágyának valót, ahánnyal kevesebb harmincnál a száz hold szántóra szükséges számosállatok mennyisége.

Szabó Imre

A bratszki vízierőmünél elzárják az Angara folyó útját. Gépkocsik százai öntöttek a folyóba hatalmas vasbeton tömböket, s szinte órák alatt nőtt ki a vízből a zárógát. Képünk a folyót a teljes elzárás előtt mutatja, amint az önkiürítő autók a betontömböket a folyóba szórják.-<vvwwvwwwwvwvwwvww

vannak is olyanok, akik nem tartoznak a sörkedvelők táborába, elmondhatjuk, hogy szinte évről évre gyarapszik azok- , nak a száma, akiket sörfogyasztóként lehet számontar- jtani. Egy érdekes statisztikai fadat is bizonyítja ezt, Az álla- Imosítás előtt három magán- jsorlerakat volt Kecskemétem tÉvi összes forgalmuk 2800 j hektoliter sör volt. Az államo- fsítás után fokozatosan emel- ikedett a sörfogyasztás, 1951- Jben már 7200, 1953-ban 9600. 11955-ben 13 200, 1958-ban pe♦dig 19 000 hektoliter sört fo- fgyasztott el Kecskemét város llakossága.

I Érdeklődésünkre a Kecskéimét! Sörlerakat telepvezetője lelmondotta, hogy az idén mint- íegy 20—22 ezer hektoliterre »számíthatunk. Az üzemben folly amatosan végzik a palacko- fzást, s naponta 20—22 hekto- Jliter sör kerül »családi palac- fkokban«. az üzletekbe, s mint- legy lí hektolitert palackoznak 14,5 decis üvegekbe. Tévedés I volna azonban azt gondolni, ♦ hogy a sörfogyasztás növeke- fdése az alkoholizmus terjedé- |sével van Összefüggésben. A »fenti számok inkább az élei- Iszínvonal emelkedésére engedőnek következtetni, annál is ín- fkább, mert nemcsak az elfo- fgyasztott mennyiség, hanem la sörfogyasztók száma is jelien tősea növekedett. mohi.

VIRÁGZÓ ÉLET AZ .ÖRÖKFÖLDEKEN'

A kongresszusi verseny nyomán:

Jelentfis megtakarítások megyénk élelmiszeripart üzemeiben

Az ÉDOSZ Bács-Kiskun megyei Területi Bizottságához én kezelt jelentések szerint a kongresszusi versenyben megyénk élelmiszeripari üzemei jelentős megtakarítást értek el.

A tájékoztatóból kiderül, hogy igen jól halad a vállalások teljesítése a Kecskeméti Baromjifeldolgozó Vállalatnál. Eredet tileg 1 041 000 forintnyi összeg megtakarítását ígérték. Az cd* digi teljesítés — 580 000 forint — azzal biztat, hogy az év vét gére a vállalt összeget még újabb ezresekkel megtetézik. Egyéb* ként vállalásuk esedékes részét 67 százalékkal túlszárnyalták.

Hasonló jó eredményekről adhatunk számot a Bács-Kis,kun megyei Malomipari Egyesüléshez tartozó malmokból. Felajánlót sukban 3 133 000 forint megtakarítása szerepel. Ebből a második negyedévben 1 239 000 forintot teljesítettek. Az Alföldi Állami Pincegazdaság is túlteljesítette kongresszusi versenyvállalásának időarányos részét.

A Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat azonban az 1 150 000 forintos vállalásából június közepéig csak 51 000 forintot teljesített. Ez a »lemaradás« azonban csak látszólagos. A megtakat rítás zöme ősszel, a paprikaszezon megindulása idején jelenít kezik majd.

A tanácsi helyi ipari vállalatok közül csak néhány jelentőt sebb üzemet említünk meg. A Kiskunfélegyházi Vágóhíd Válla- lat áprilisban és májusban 180 200 forintot takarított meg a vállalt 645 000 forintból. A kecskeméti sütőipar megtakarítása eléri a 60 ezret, a kalocsai sütőiparé pedig a 23 900 forintot.

Kecskemét 20—22 ezer hektó sört fogyaszthat az idén

Ki az, aki nyári kánikulában nem szívesen enyhíti szomját egy pohár jéghideg, frissen csapolt sörrel? Ha még

A KERÉKPÁROSOKAT FIGYELMEZTETIK — A LOVAKAT JÖVŐRE ELSZÁLLÍTJÁK — KIK KÖTHETNEK MUSTRA SZERZŐDÉST? — LAKÁST UTALTAK KI RESZERE

Szükségesnek tartjuk közölni, hogy mustra csak a tsz-ekkel kötünk szerződést, egyéni termelőkkel, termelőszövetkezeti csoportokkal, szakcsoportokkal kizárólag egyszer és kétszer fejtett borra. A szerződéskötés feltételeinek megváltoztatását a nagy borkészletek tették szükségessé.«

*

Hinterszer József katymári olvasónk levelében arról számolt be, hogy több év óta rossz viszony van közte és lakásának tulajdonosa között. A dolog már annyira elfajult, hogy nap nap után nézeteltérésekre került sor. Olvasónk elmondja még azt is, hogy a községi tanácshoz benyújtott igénylését válaszra sem méltatták. Segítségünket kéri. Az ügyben vizsgálatot indítottunk, melynek során Hinterszer Józsefnek a .Katymári Községi Tanács Katy- már, Petőfi utca 26. szám alatti állami tulajdonba vett lakást kiutalta. Ilyen módon olvasónk lakásproblémáié megoldódott.

szennyezi a város levegőjét. Ehhez még hozzá kell számítani 4—5 kutyát, amelyek néha egész éjjel hangosan vonítva zavarják a pihenést. Olvasónk sürgős intézkedést kér. Az ügyet kivizsgáltuk és a következőket állapítottuk meg:

A városi tanács felismerte ezt a tarthatatlan helyzetet, de sajnos pénzügyi helyzetük nem engedi meg a lovak kihelyezését. Előreláthatólag a következő évben felépül a végleges telep és jövőre a lovakat ott helyezik el,

*

Kónya János hetenyegyházi olvasónk levelében azt kérdezi, hogy mikor lehet mustra szerződést kötni? Ahány emberrel beszél ugyanis, annyiféleképpen tájékoztatják. Szeretné megtudni az igazságot. Olvasónk kérdésével az Alföldi Állami Pincegazdasághoz fordultunk, ahonnan a következő információt kaptuk:

»A szerződéskötés előreláthatólag július elején, indul meg.

| »Olvastam a Petőfi Népében, íhogy nagyon sok a szabálytalan » közlekedés miatt történő baleset. JEz így igaz. Kunszentmiklóson t a kerékpárosok nagy része a | járdán közlekedik, veszélyeztet- Ive a gyalogjárók testi épségét.

♦ Arra kérem önöket, hívják fel la rendőrség figyelmét erre a I tarthatatlan állapotra« — írja fáz egyik kunszentmiklósi olva- fsónk. A levél alapján értesítet- ftük a dunavecsei járási réndőr- | kapitányságot. Lantos Ambrus I főhadnagy elvtárs közölte ve- I lünk, hogy a fenti szabályta- I lanságok valóban fennállnak. A | szabálysértések elkövetőivel i szemben súlyosabb esetekben t pénzbírságot rónak ki. Ezenkí- |vül fokozottabban ellenőrzik a

♦ járás községeiben a kerékpáro- | sokat.

| *

♦ »Hű olvasó« jeligével Kecskemétről kaptunk levelet, mely- I ben azt kifogásolják, hogy a vá- fros központjában, a, tanácsháza I épületétől 50 méterre a község♦ gazdálkodás több mint 30 lóval

Mezőgazdasági üzemeinkben ■— a szocialista szektorokban és a kisparaszti gazdaságokban egyaránt — legfőbb feladat most az aratás időben való elvégzése.

Helytelen volna azonban a többi feladatról, a tarlóhántásról, másodvetésről, a szénabetakarításról és a harmadik kapálásról megfeledkezni,

Megfelelő üzemszervezéssel — amelynek szép példáit tapasztalhatjuk állami gazdaságainkban — megoldhatók e leiadatok. <

A másodnövónyek termesztését két fajta szükséglet sürgeti termelőszövetkezeteinkben, de az egyénileg gazdálkodóknál is. Az egyik: a felfejlődött állatállomány takar- mánycllátásának biztosítása; a másik: a talajerő visszapótlása.

Vessünk tehát a íelhántott tarlóba takarmánynövényeket! Különösen azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyekben nincs összhangban a ta- karmánykcszlet az állatállomány nagyságával, ez az egyetlen alkalom, hogy a megfelelő takarmányalapot a jövő tavaszig biztosítsák.

Megyénkben a tarlóba vetett takarmánynövények termesztésének régi hagyománya van, a tsz-ek és az egyéni termelők még száraz esztendóüen is megkísérelték, — éppen ezért szinte pótolhatatlan hibát követnénk el, ha a biztos termést Ígérő, kedvező Időjárás adta lehetőséget most nem használnánk ki.

A zöldtrágyának való másod nő vények termesztése, igaz uéba kevésbé szokott sikerűim,; —, a szakkönyvek és a szak-: emberek útmutatásai alapján,: a megfelelő vetőmag és veté-