Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

1959;-július 31; péntek 3 oldal Már harminc brigád vetélkedik a szocialista elmért — a Bányászati Berendezések Gyárában A Bányászati Berendezések Gyára nagycsarnokának nyitott •ajtaján át messze haliik a mun­ka ütemes zaja. A csarnok kö­zépső részén találjuk a Petőfi- brigádot. Azon serénykedne!?, hogy a vállalt 10 mázsa anya­got mielőbb megtakarítsák. Tő­lük bem messze a Dőjpa és a Táncsics-brigád tagjai dolgoz­nak. Ök selejtmentes munkát ígértek. A Harcos-brigád nevé­hez méltóan, serényen munkál­kodik: az általuk készített gyárt­mányon' az utolsó simításokat végzik. Hasonló lázas tempójú munka köszönti a látogatót a forgácso­lóban, .a kovácsműhelyben, a darabolóban és másutt is. Mióta több brigád meg akarja szerez­ni a szocialista címet, azóta ke­vesebb álldogáló, trécselő em­bert látni, Múltkori híradásunkkor 25, jelenleg már 30 brigád küzd a szocialista címért folyó verseny­ben. Ezek a brigádok tetézni akarják az első félév szép ered­ményeit. Ugyanis a közös össze­fogás gyümölcseként hat hónap alatt terven felül 900 000 forint nyereséget értek el, miután ter­ven felül ennyivel csökkentet­ték az elkészült gyártmányok önköltségét. Ez az összeg magá­ban foglalja a félévre szóló kongresszusi felajánlás 20 ilfcer forinttal való túlteljesítését, a félévi terv 101,9 százalékos ered­ményét, a 97,1 százalékos terv­szerű gyártást és az egy főre eső termelés 3,7 százalékos túl­teljesítését. Elkészült az ígért 16 ló vonta­tásé permetező és a két papri- kapalántázó gép is a mezőgazda­ság dolgozóinak. A gépeket már elszállították az állami gazda­ságokba, tsz-ekbe. Az- első félév jó eredménye a műszaki és a fizikai dolgozók baráti, egyre javuló elvtársi együttműködéséről tanúskodik. A forgácsoló üzemben két esztergályos, egy lakatos és egy marós brigád verseng ’ a »Szocialista brigád« címért. Képün­kön: Térjék Mátyás, ak! már hét éve dolgozik az üzemben, a horizontál esztergapadon sebességvaltó-házat esztergályoz. VSA/VWWW'/WV'A^/S/WVAAAOZWVA A fiatal generációhoz tartozó Mogyoró Zsuzsa esztergályos is részt vesz a versenyben, de közben jut ideje arra is, hogy; a szakma titkaira oktassa a; még ifjabb nemzedéket. Képün­kön: egy ipari tanulónak mu­tatja a csavarorsó esztergálását, 536.000 forint értékű elfekvő áru talált gazdára, 10.000 forinttal csökkent a raktározási sesejt A Vas és Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat dolgo­zói munkakörük sajátosságá­nak megfelelően állították ösz- sze a kongresszusi versenyvál- laiásukat. A legutóbbi _ terme­lési tanácskozáson Juhász Mi­hály üb-elnök részletesen is­mertette, hogy ki milyen for­mában járult a márciusi ha­tározatban ajánlott célok meg­valósításához. A vas-osztálynak három részlege van. Mindegyik rész­leg az elfekvő árukészlet 20 százalékos csökkentését vállal­ta. Az első és harmadik osz­tály ielajánlását túlteljesítette, a második osztály 15,5 százalé­kos készletcsökkentést ért el. A raktározással kapcsolatos selejt csökkentésben a máso­dik osztály kollektívája ért el legjobb eredményt. Selejtjük mindössze 6 fo­rint 80 fillér volt. A műszaki osztályon is három részleg található. Ezek a kol­lektívák is az elfekvő rak­tári készlet csökkentését vál­lalták. A legjobb eredménnyel a Il-es részleg kollektívája- di­csekedhet. Ök 303 ezer forint értékű el­fekvő árut értékesítettek. Ugyanakkor a raktári selejt- csökkentésnél is az első hely­re verekedtek fel magukat. Dicséretet érdemel még az I-es részleg is. Nekik azonban az eddiginél jobban kell vigyáz- niok a raktározásnál. A nagykereskedelmi válla­latnál az 1958. évi 29 873 forint raktári selejt 1959. első félévében 4938 forintra csökkent. Tehát az 1958 első félévhez vi­szonyítva majdnem 10 ezer fo­rint a megtakarítás. Emellett megállapíthatjuk, hogy a kongresszusra tett fel­ajánlást, 580 ezer forint értékű elfekvő áru értékesítését, a vál­lalat dolgozói 598 ezer forintra teljesítették. Nem könnyű munka a vastag lemezek elvágása, de megköny- nyíti most ez az ötletes gépe­zet, az úgynevezett székátor. Egyenletesen, sima vágási felü­lettel dolgozik a hozzáértő ke­zében. Bajnóczi Antal érti a mesterségét, s az új géppel szép eredményeket ér el a munkaversenyben. Segít a gyár igazgatósága A Tiszakécskei Permetezőgép­gyár KISZ-szervezete eddig is szép eredményeket ért el a kecskeméti járás ifjúsági moz­galmában, bár munkájukban voltak apróbb zökkenők. Ezek főként abból adódtak, hogy a KISZ-vezetőség nem tudta kel­lőképpen kiaknázni a lehetősé­geket. A közelmúltban azonban nagy változás állt be. Ugyanis a fiatalok megkapták a vállalat kultúrtermét, amelyet saját igé­nyeinek megfelelően rendeznek majd be. Ígéretet kaptak arra is, hogy ha megfelelő anyag ér­kezik a vállalathoz, 40 darab széket . készíthetnek belőle a kiszisták. Ugyancsak a vállalat vezetősége segíteni akarását mu­tatja az az ígéret is, hogy egy üveges szekrényt ajándékoznak a könyvtár részére, valamint átengedik a szakszervezet le­mezjátszóját. Kovács Sándor levelező vwvwvwwwvwwwvwwwwv Megjegyzés Kavácsmülieiy a város szívében Furcsa dolog, hogy a város­ban egyes embereit megsért­hetik törvényeinket, s még a hajuk szála sem görbül meg. Rendelet tiltja, hogy a város belterületén piszkos, zajos üzemeket, műhelyeket létre­hozni nem szabad. Ez úgy látszik nem vonatkozik Gara- czi János kecskeméti kovácsra, aki máról holnapra a Csong­rádi utca 30. számú házban kovácsműhelyt rendezett be. A városi tanács ipari osztálya szerint Garaczi János kovács önkényesen nyitotta meg ko­vácsműhelyét a Csongrádi ut­ca 30. számú házban. A me­gyei tanács illetékes osztályá­tól pedig olyan értesítést kap­tunk, hogy iparengedélyét megvonták. Ennek azonban már több mint három hete. Azóta ebben az ügyben annyi történt, hogy a cégtábla lekerült a bejárati ajtó fölül. A kovácsműhely azonban maradt, a környék­beli lakosok pedig egyre töb­ben jönnek a szerkesztőségbe és panaszkodnak, hogy a ko- vácsműhely zaja miatt nem tudnak pihenni. Az újabb kombinációk sze­Megtériilt a kár 28 400 forintot fizetett ki jú­niusban az Állami Biztosító bácsalmási fiókja a termelő­szövetkezeteknek állatbiztosí­tással kapcsolatos károk meg­térítésére. A mélykúti Alkot­mány 4500 forintos, a bács- szőlősi Ü.j Ötéves Terv Tsz 6000 forint biztosítási összeget vett* fel. | Ha az úgynevezett Zárdái út kikövezésé­ről esett szó a múlt­ban Tiszaújfalun, bi­zony az emberek csak legyintettek, s meg is volt az okuk rá. Hiá­ba kilincseltek érte a hajdani hivatalokban, ügyük elintézetlen maradt. Legfeljebb a képviselő urak ígérték meg kortesfogásbol, de azután azok is elhall­gattak vele a követke­ző választásokig. Pedig nagyon sokat jelent ez a község lakói szama­ra, hiszen Tiszaújía- lu szinte kiesik a for­galomból. A vasúti megállójuk vagy öt ki­lométerre van a falu­tól és az autóbusz- megállóhoz is több mint két kilométert kell gyalógolnjoK:. Hiányzik a . c&Qftgrád.i főútvonalhoz . kivezető kövesút, s ennek híján az autóbusz sem ka­nyarodik be a község­be. a sáros, kátyús út Most már nemcsak igére!... nem nagyon vonzza az idegeneket — és így lehetne sorolni tovább a panaszt, amiből az csengett ki: »Égetően szükség volna arra a bekötőutra.« Nehéz volna már megállapítani, hogy ezek a sóhajok hogyan és mi módon jutottak el a mai hivatalos fó­rumokig, a -dolgozó nép ügyeit szívén vi­selő kormányzatig. Ta­lán az országgyűlési képviselőjük, a köz­kedvelt »Nagy Józsi bácsi« súgta meg oda- lönt a dolgot, talán a község vezetői kopog­tattak jó' helyen, tény az, hogy ma már a mérnöki felmérések folynak, s rövidesen megkezdődik a Zárdái út építése'. Amikor Csató. elv­társ, a községi tanács titkára . Budapesten járt ez ügyben, azt a választ kapta, hogy a pénzt biztosítják erre a célra, hanem a kér­dés az, a kőbánya vállalja-e terven felül a szállítást. Nosza, motorra ültek, s meg­tettek vagy 650 kilo­métert, hogy a »tett­helyen« letárgyalják az ügyet. Nemesgulácson aztán meg is ígérték: biztosítják, leszállítják a követ az útépítés­hez. A község lakói pe­dig megelégedetten szemlélik a mérnöki munkálatokat, az út megvalósulásának. csal­hatatlan . bizonyítékát. S amikor Bukovenszky > Sándor tanácselnök és Lakó Sándor párttit­kár elvtársak — a va­sárnapjukat sem saj­nálva —■ végigjárták a portákat, ugyancsak :gyűlt az aláírás: a község lakossága mun­kával, a kő befuvaru-« rint Garaczi kivágta magát a inehéz helyzetből: be akar len­ini a ktsz-be. Sőt, mi több, féí- 1 tételeket is szab. Többek kö- ízött azt, hogy csak akkor lesz jktsz-lag, ha a műhelyét meg- | hagyják a Csongrádi u. 30. i számú házban. ♦ Ehhez csak annyit tűznénk «hozzá: most már itt az ideje, »hogy a városi tanács ipari osz- *tá!ya a törvényeknek megfe- lleiően sürgősen intézkedjen, zásával, földfuvarral, földmunkával stb. is segíti saját vágyainak mielőbbi valóraváltá- sát. Sajnos, ezt nem tudtam pontosan el­lenőrizni, de a titkár elvtárs becslése sze­rint több mint 100 ezer forintot érő tár­sadalmi munkára tet­tek kötelező, aláírá­sukkal is hitelesített ígéretet. Bár van aki azt mondja: lesz abból félmillió is... Majd elválik. Annyi bizonyos, a dolgozó parasztság so­raiból többen is kije­lentették: »Ha ez az út készen lesz, s re­méljük, rövidesen, olyan mulatságot csa­punk, hogy még az árokba is kifolyik a halászlé . ..« ■ Amihez — a tiszai ételt meg rie.m vető — újságíró a maga ré­széről mit tehetne hoz­zá? ... Ügy legyen! F, Tóth Pál Tataraztatják a külsőbogyiszlói iskolát (Községi tudósítónktól.) A Nemesnádudvari Községi [Tanács végrehajtóbizottsági ülé- jsén határozatot hozott a ter- • melőszövetkezetek szakmai ve- ízetésének megerősítésére és az [önkéntes földcsere előkészítésé­ire, s lebonyolítására. Meghallgatták ezután az is- ikólái igazgató beszámolóját: és [elhatározták, hogy. tataroxtatják ja külsőbogyiszlói iskolát'. Mi­ivel a község iskoláiban egyelőre [szükségtantermek vannak, kérik la járási tanács vezetőit, hogy jegy-két éven belül segítsék e!ő [a nyolctantermes iskola épité- [set. \ Néhány helyen szorít a csizma mutat az egyes járások és váro­sok között, s ezért nemcsak di­csérni, hanem bírálni is kel!. Dicséret illeti elsősorban a kis­kunfélegyházi járást, mért jú­nius 30-ig egész évi községfej­lesztési tervét 41,2 százalékra teljesítette. Utána a kiskőrösi következik 26,1, majd a bajai járás 26 százalékkal. A váro­sok között Baja vezet 50,7 szá­zalékos kitűnő eredménnyel, majd Kiskunhalas következik 30,6 és Kalocsa 29,6 százalékkal. Ugyanakkor a kecskeméti já­rás 14,6, a kalocsai járás 19,6, a kiskunhalasi járás 19,7, Kis­kunfélegyháza város 18,8 és Kecskemét város 19,6 százalékos eredménye igen gyenge község- fejlesztési munkára vall. Ezeken a helyeken nagyon szorít a hétmérföldes csizma, mert csak csoszognak benna Jellemző például, hogy az ivó* vízszegény kalocsai járásban alig 10 százalékát építették meg a tervezett törpevízműveknek. REMÉLJÜK, az év végi kimu­tatás elkészítésekor ezeknek a járásoknak és városoknak sem kell szégyenkezniük a lemara­dás miatt. Ehhez azonban az szükséges, hogy jobban szív­ügyüknek tekintsék a községfej­lesztési tervek megvalósítását. —no— MA MÁR igazán elmondhat­juk, hogy megyénk községei, városai felhúzták a mesebeli csizmát és hétmérföldes léptek­kel haladnak a fejlődés útján. Ezt tükrözi a községfejlesztés első félévi eredményeiről készí­tett kimutatás is. Igaz ugyan, hogy megyei viszonylatban az elmúlt év hasonló időszakához képest 0,7 százalékos lemaradás mutatkozik, azonban az idén az átárazást leszámítva, mintegy 30 millió forint községfejlesztési keret felhasználásáról kell gon­doskodni a tanácsoknak. Ez pe­dig nem lebecsülendő dolog. AZ IDÉN a legtöbbet — 23 millió 850 000 forintot — villa­mosításra költenek és ebből jú­nius 30-ig 5 300 000 forintot ru­háztak be. öt községben, Csó- lyospáloson, Kömpöcön, Harka- kötönyben, Kaskantyún és Kun- baracson gyulladt ki a villany­fény. A villamosítás után jelentősé­gében az út- és járdaépítés kö­vetkezik 4 850 000 forint már beruházott összeggel. Mélyfúrá­sú kútra és törpevízműre 3 mil­lió 400 000, kultúrházra 1 mil­lió 250 000, orvosi rendelőre pe­dig 400 000 forintot költöttek eddig. AZ ELSŐ félév eredményeiről szóló kimutatás nagy eltéréseket

Next

/
Thumbnails
Contents