Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-30 / 177. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄC$ - KISKUN MEGYEI LAPJA ' 1 ■■ ■ - —- '• ■ _2 ■ ■ • T». i. ' 1 _____________--------------------------- ■. ÍmmmmímbÍÍiH Vi lág proletárjai? egyesüljetek! 3KIV. ÉVFOLYAM, W, SZÁM <4ra SO fillet« 1939. JŰLIUS 30, CSÜTÖRTÖK ü zöldségfélék termesztése jelentősen növelt a városföldi Törekvés Tsz jövedelmét A városföldi Törekvés Tsz 51 tágja úgyszólván kivétel nél­kül dicséretre méltó szorga­Auguszíus 20-a előtt Augusztus 20-a nem egyszerű pirosbet üs naptári ünnep. Egy­re inkább úgy él az emberek tudatában, mint az új kenyér és a felszabadult emberi jo­gok ünnepe. Tíz év óta —1 nép- köztársaságunk alkotmányának megszületése óta — ünnepeljük e gondolatok jegyében ezt a napot. Megyénkben már szinte min­den községben, városban meg­kezdődtek az ünnep előkészü­letei. Mint az előbbi napokban is hírül adtuk, több mint 31 millió forint értékű községfej- iesztési létesítményt adnak át ezen a napon, köztük nem egy kultúrbázat, óvodát, iskolát, több község egy-egy eddig el­hagyatott ' részén ekkor gyul­lad ki a villany stb. Mindez azonban az ünnepnek helyen­ként egy-egy mozzanatát ké­pezi, mint ahogy az előkészü­leteknek is. Fontos állomása augusztus 20-a a pártkongresszus tiszte­letére tett felajánlások teljesí­tésének is. Nemcsak üzemek­ben, gyárakban született olyan felajánlás, amelynek teljesíté­sében fontos dátum az alkot­mány ünnepe. Községeinkben és városainkban is ezernyi le­hetősége van annak, hogy egy- egy létesítmény vagy felaján­lás befejezésének, teljesítésé­nek napját az ünnep tisztele­tére előbbre hozzák. 8 remél­jük, ez Ígéretének beváltásá­ra nem kell figyelmeztetni me­gyénk lakosságát. Mindenütt készül már a gaz­dag ümiepi program, melyen fő helyen szerepel a munkás­paraszt találkozó megrende­zése. A cél az, hogy ezeket a találkozókat tartalommal tölt­sék meg, hasonlóképpen az ün­nep kulturális műsorait is. Feltétlenül helyes törekvés — mint azt már több helyen is tapasztaltuk —, hogy a kul­túrműsorok híven tükrözzék a munkás-paraszt barátság és összeforrottság eszméit, a fel­szabadult nép jövőbe vetett hitét, a még szebb, boldogabb élet megteremtésére való tö­rekvését. Feltétlenül kívánatos, hogy az ünnep hangulatához illően állítsák össze mindenütt a műsorokat, rendezvényeket, hogy az ünnep ne csak monu­mentalitásában, hanem monda­nivalójában és tartalmában is híven tükrözze népünk egységét, hűségét és ragaszkodását az al­kotmányhoz, szocialista építé­sünk legfőbb alapeleméhez. Mindez nem egyszerű dolog. Az ünnepi programok összeállí­tása, g az egész előkészület nagy gondot, S odaadó munkát igényel, de minden bizonnyal megér! a fáradságot, hiszen méreteiben is nagy erőpróbá­nak, fontos állomásnak ígérke­zik ez a? ünnep megyénk éle­tében. lommal végzi munkáját 1000 hol­das gazdaságában. Ennek meg is látszik eredménye abban, hogy egy-egy tagnak átlag 220 eddig a munkaegysége, s a ter­méseredmények is jobbak az előző évekénél. A kalászosokon és takar­mánynövényeken kívül foglal­koznak a termelőszövetkezet­ben különböző zöldségfélék és ipari növények termesztésével is. Hagymát 39 holdon termesz­tenek, s előreláthatóan 100 má­zsát takarítanak majd be egy- egy holdról. Minthogy előzőén szerződtek a MÉK-kél, 10 szá­zalék felárat kapnak, sőt, mert a tsz tagszövetkezete a felvá­sárló vállalatnak, még külön 10 százalék is »üti a markukat«. Remélhető, hogy a hagymater­més 90 százaléka exportálható lesz, s így is magasabb vétel­árat fizetnek érte. Ha figye­lembe vesszük, hogy a szövet­kezet nem vett igénybe előle­get, elképzelhető, mekkora sum­mát írnak a javára nemsokára a bankszámláján. Jó termést ígér a 15 hold görög-, s a 10 hold sargadiny- nyé. Termesztett a tsz 2 hol­don uborkát (az eladást, mint primőrrel, ezzel kezdte), s 3 hold étkezési tök, 6 holdon a konzervgyárnak szerződésre termesztett paradicsom is a jö­vedelme forrását képezi. A 10 hold cukorrépaföldet háromszor ekekapázták, egy­szer sarabolták, majd ritkítás­sal egybekötve kétszer megka­pálták, végül ismét végeztek rajta gyomirtást, — s bizton remélik, hogy legkevesebb 150 mázsás átlagtermést takarít­hatnak be az ipari növényből. Mindezek és egyéb termé­nyeik, valamint állatállomá­nyuk hozamai előreláthatóan biztosítják a Törekvés Tsz tag­jainak, hogy munkaegységen­ként megkapják majd a tervbe vett 45 forintot. T. I. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága július hó 28-án. kedden ülést tartott. A végrehajtó bizottság a MÉ­SZÖV elnökének jelentése alapján megtárgyalta a felvá­sárlás helyzetét és elismerését fejezte ki azért a jó munkáért, amelyet a felvásárló szervek végeztek. A végrehajtó bizott­ság a továbbiakban foglalko­zott a kecskeméti városi párt- bizottság, a vezetőségválasztá­sok előkészítésével kapcsolatos munkájával, majd elfogadta az augusztus 20-a, valamint a megye felszabadulásának 15. évfordulója megünneplésével foglalkozó előterjesztést. A to­vábbiakban a végrehajtó bi­zottság folyó ügyeket tárgyalt. Jó eredmény a kongresszusi munkaversenyben Csökkentették a sínhegesztés költségét A tási kecskeméti pályafenntar- főnökség dolgozói hatá­rozatban rögzítették, hogy a vasutasnap tiszteletére egyhetes vasutas műszakot indítanak a kongresszusi munkaverseny ke­retén belül. A dolgozók egyet­értettek a határozattal, amit bi­zonyítanak a felajánlások is. Az egyhetes műszak alatt a munka­időt még jobban kihasználják, s a ki- és berakodási időt a mi­nimálisra csökkentik és bizto­sítják a kocsifórdulókat. Ezután Gyóni Rezső pálya­mester ismertette a kongresszusi versenyben elért teljesítménye­ket. Megállapította, hogy a mun­ka minősége megjavult és a ter­melékenység is emelkedett. A termelésben a kommunisták jár­nak élen, mint például Gábor József és Babis János, akik a legjobb tudásuk szerint eredmé­nyesen végzik munkájukat. Ezt követően Sárkány elvtárs, a hegesztőszakasz helyettes pá­lyamestere a hosszú sínhegesz­tésben elért eredményekről szá­molt be. Elmondta, hogy Vá­rosföldön nemrégiben egy sín- hegesztés 200 forintba került. A kongresszusi munkaverseny során a városföldi hegesztő cso­port 169 forintra csökkentette ezt az összeget, ami hegeszté­senként 31 forint megtakarítást 110 millió forint termelési értók 7 millió 450 ezer forint nyereség — Kisipari szövetkezeteink félévi mérlegéből —. A KISZÖV megyei vezetősé­ge a héten összesítette Bács me­gye 82 kisipari szövetkezetének 1959 első félévi termelési ered­ményeit. Az eltelt időszak alatt 110 millió forint értékű terme­lő, javító és szolgáltató tevé­kenységet végeztek szövetkeze­teink. A számokból kitűnik, hogy az év elején végrehajtott termelői árrendezés, valamint az építő­ipar késedelmes beindulása mi­att az első negyedévben 10 mil­lió 750 000 forinttal kevesebb ter- rpelési értéket állítottak elő szö­vetkezeteink. Ezt a lemaradást azonban hamarosan pótolják. A zökkenőmentesebb munka, nem kevésbé pedig a kongresszusi munkaverseny eredményeként a második negyedévben már 110,6 százalékra teljesítették tervüket. Eredményük lehetővé tette, hogy 6 280 000 forintot pótoljanak első negyedévi veszteségükből. Szembetűnőbbek az eredmé­nyek, ha az idei első félév 110 millió forintos termelését 1958 azonos időszakának 98 millió 720 000 forintos termeléséhez vi­szonyítjuk. A két szám össze­hasonlítása szemléltetően mu­tatja szövetkezeteink 1959. évi terveinek ösztönző feszítettsé- gét. A kongresszusi verseny ked­vező hatása azonban más vo­natkozásban is megmutatkozik. Az elmúlt év második felében még négy szövetkezet vesztesé­ges volt. A KISZÖV vezetői most örömmel újságolták, hogy mind a 82 kisipari szövetkezet rentábilisan működik, a félévi nyereség összege pedig 7 millió 450 000 forintra emelkedett. — Eredményeikkel különösen az alábbi szövetkezetek tűntek ki.: Kiskőrösi Vegyes, Jánoshalmi Építő, Kiskunhalasi Fa és Építő, Kecskeméti Ruházati, Kalocsai Vas- és Fém, Kecskeméti Me­zőgazdasági, Tíszakécskex Ci­pész, Kalocsai Fodrász és a Ba­jai Fodrász Ktsz. g, Q, eredményez. Sárkány elvtárs foglalkozott még azzal is, hogy a hegesztő központi szakasz el­nyerte a pályafenntartási fő­nökség vándorzászlaját, s min­den dolgozó 200 forint juta­lomban részesült. Cseri József levelező SS eset1- forint a kultárháx bevendesésére Dávod községben az elmúlt évben avatták fel a járás egyik legszebb kultúrházát. A felsze­relés azonban hiányos volt. Asz­talok, székek, függönyök, zongo­ra, televízió és még sok' minden szerepelt a hiánylistán. A köz­ségi tanács június havi ülésén olyan határozatot hozott, hogy ezek beszerzésére mintegy 23 000 forintot fordít. Elsőnek egy televíziós bérén« dezést vásároltak, amelynek fel­szerelése a közelmúltban történt meg. Esténként 50—60, vasárna­ponként 2—300 személy látogat­ja az adásokat. Legutóbb a me­gyei tanács művelődési osztálya egy vadonatúj pianinót juttatott a kultúrháznak. A még hiány­zó berendezési tárgyakat rövi­desen megvásárolják a községi tanács erre a célra megszava­zott pénzéből. Molnár János levelező Újra dolgozik a cipőgyár A Kecskeméti Cipőgyár dol­gozói évről évre egyszerre veszik ki két hót szabadságu­kat. Az idei szabadsaguk most jár le: csütörtök reggel újra megindul a munka a gyárban, A munkások kipihenten, fris­sen érkeznek vissza, legtöbben a Balaton mellett töltötték el a két hetet. A két hét alatt csak a la­katosok és a kőművesek . nem pihentek, a Kecskeméti Cipő­gyárban. A lakatosok sorra át­vizsgálták, megjavították a gé­peket, berendezéseket, a kő­művesek pedig . tatarozással, festéssel csinosították a gyá­rat. A két heti pihenő után csütörtökön reggel új lendü­lettel indulhat a munka a fris­sen festett , termekben, á ki­javított gépekkel, Látogatás a kiskunmajsai barackíelvásárló telepen Sárgul, piroslik a barack. Ros kadoznak a fák, de a szekerek is, amelyek a földművesszövet­kezeti átvevőhelyre szállítják a gazdag termést. A telepen haj­naltól éjfélig nincs megállás. Kocsik, szekerek, targoncák hoz­zák a sok barackot, másik ol­dalon pedig teherautók szállít­ják tovább a városba, és feldol­gozó üzemekbe. Van ebben a sürgés-forgásban öröm, de bosszúság is bősége­sen. De meg kell azt is mon­danunk, hogy a bosszúságot nem az átvevők hibája okozza az idén, hanem egyes termelők kapzsisága. Garas István, kiskunmajsa-kő- kúti lakos s a hozzá hasonló gazdák háza elejét ugyan nem érheti szó, mgrt kiválóan sze­lektált barackjáért rövid vára­kozás után 4 forint 40 fillért ka­pott kilónként — egy néni azon­ban most rakja másodszor lá­dába kosárban behozott barack­ját, s az átvevő még mindig kifogásolja: át kell rakni har­madszor is, mert ravasz módon az aljára apróbbakat rakott, mint a láda tetejére. A néni most sajátmagára mérgelődhet, mert bár hajnali három óra óta ácsorog a telep előtt, tőle még késő délelőtt sem vették át a barackot. Ezen az átvevőhelyen sokan jártak, így az idén: nem osztá­lyozták áruikat lelkiismeretesen és az emberi gyarlóságtól indít­tatva szándékkal rakják be a gyengébb árut az első osztályú barack közé. Vannak aztán olyanok is, akik fél napot vitatják, hogy az ő barackjuk is volt olyan minő­ségű, mint amilyent előtte vet­tek át. Egy néni egyenesen osz­tályon aluli gyümölcsét akarja első osztályúként átadni. Bosszúság ide, bosszúság oda, valljuk be azonban: az öröm jóval több mint gond. A fel­vásárló helyek az idén kivá­lóan működnek, s ha a gazdák is megértik, hogy alacsonyabb osztályú áruikat magasabba nem veheti át a felvásárló, mert az­zal a külföldre került áru ha­zánk mezőgazdaságának hírne­vét járatná le — gyorsan és zökkenő nélkül adhatják át ter­mékeiket. KÁNIKULA A MEZON Meleg van Városföld széles határában is. Annyira, hogy a bivalyok türelmetlenségükben le sem vetkőznek, csak úgy, teljes »ancugban«, jármostól-szekerestöl merülnek bele a Gátér vizébe. Czakó Menyus bácsi, a Törekvés Tss takarmány Q6a törheti a fejét, hogy miként vet véget a fürdőzésnek, mert köztudomású: alkonyat előtt a bivaly bajosa» teszi azt meg a mag »szántából, ...............goto: Pásztor £altárú Ül ést tartott az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents