Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-03 / 154. szám

4. «Ida! 1939, július 3, péntek Töbti mint 600 fiatal jelentkezett az idén egyetemi továbbtanulásra megyénkben 'Tjantpai úttörők. a, QiaLaJötioti Az iskolákban még alig ült el a gyermekzsivaj, de az ajtó­kon már új gond kepógtat. Mindenütt megkezdődlek az előkészületek az új iskolai év­re. Ezek közé tartozik a beis­kolázás is. A megyei tanács művelődési osztályán elhang­zott tájékoztatás szerint a kö­zépiskolát végzett diákok kö­zül 606-an jelentkeztek az egye­temekre cs főiskolákra. Közü­lük 137 orvostudományi, 50 műszaki, 114 tudományegyete­mekre, 53 agrárggyetemre és kertészeti föisKotöra, 73 peda­gógiai lóiskolára, 15 állatorvosi főiskolára, 44. ta*«átöi akadé­miára, 28 testnevelési főiskolá­ra, 27 a jogi karokra, 22 köz- gazdasági egyetemre, 16 óvónői ,A. garai művelődési ház épí­tése, ha minden jól megy, ezen a héten befejeződik. Ép­pen a legfőbb ideje, hogy pon­tot tegyenek erre a kínosan lassú átalakítási és tatarozá- si munkálatra, hiszen a meg­felelő helyiség hiánya — így mondják a faluban — több mint 'tízhónapos kényszerű hallgatásra ítélte a község kul­turális életét. Ez alatt éppen csak arra futotta az erőből és •a lehetőségből, hogy a nem­rég befejezett ifjúsági kultu­rális seregszemlére elküldjék csoportjukat, s néhány ismeret­terjesztő előadást tartsanak. Már pedig ez nem sok — különösen olyan községben, ahol több nemzetiség 'kulturá­lis igényeit, törekvéseit kell kielégíteni cs összefogni, de a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése is problémák sorát veti felszínre, De hogyan? Ez foglalkoztatja a tanács ve­zetőit is, és ennek adott han­got a község néhány népmű­velési dolgokban tevékeny ne­velője közül éppen a népmű­velési ház igazgatója, Zegnál Márk is a tavasszal, Csátalján, a megyei népművelési tapasz­talatcserén. Magára hagyatott- nak érzi magát, és joggal, Nemcsak azért, mert a község 36 nevelője közül, alig 4—5-öt lehet találni, aki felelősséget érez az iskola falain kívül fo­lyó népművelés iránt és szí­vesen áldozza szabad idejét, fö­lös energiáját a műveltség ter­jesztésére, hanem azért is, mert a helyi tanács részéről sem kap elegendő segítséget, elvi irányítást és a művelő­dési tanács sem végzi azt a munkát teljes felelősséggel és elfogadható színvonalon, ami­re alaktűt. Üresen jár a malom! A mű­velődési ház igazgatója az egyébként jó, munkatervben szereplő feladatokat vajmi ke­DLéiziiL mint a. Jliiia-iztke. Nemrégiben elkezdték Fél- egyházán a Csólyosi út feltöl­tését földdel, mert a kő közül az eső, a szél úgy kihordla a ■ földet, hogy szinte életveszé­lyes volt arrafelé valami jár­müvei járni. Két-három em­ber dolgozgatott rajta, s min­denki örült, hogy hamarosan el is készülnek vele. Hanem ikorai volt az öröm, mert a h/irmadik napra abbamaradt a aiirgés-forgás, s azóta sem lát­ták ott a munkásokat. Mire újra megjönnek, talán kezd­hetik elölről. Feltéve, ha az illetékesek nem intézkednek rövidesen. v, p. akadémiára, 4 vegyipari egye­temre, 18 pedig egyéb tudomá­nyos és művészeti pályára adta be felvételi kérelmét. A jelentkezettek származás szerinti megoszlása: 20,7 száza­lék munkás, 22,4 dolgozó pa­raszt, 17,7 értelmiségi, 23,6 al­kalmazott és 15,6 százalék egyéb származású. Egyre több általános iskolát végzett fiatal tart igényt középiskolai tovább­tanulásra. Az 1959/60-as tanév­re 1365 tanulót vettek fel a gimnáziumok I. osztályába, 433 tanulót a különböző techniku­mokba. Örvendetes, hogy a mezőgazdasági technikum iránt is szép számban érdeklődnek, s 284 tanuló kérte felvételei ezekbe az intézetekbe. vés sikerrel tudja kiosztani. Amint mondotta, 36 nevelő ta­nít a községben, és csak néhá- nyan segítenek a kultúra ter­jesztésében. Több okból van ez így. Egyrészt, mert a neve­lők jő része vidékről jár be. Reggel 8-ra megérkezik az is­kolába és 1 órakor ssetli a sátorfáját és utazik haza. Az a 16 hely­ben lakó nevelő sem segít so­kat — tisztelet a kivételnek. Így aztán lassan csordogál az ismeretterjesztő előadások vé­kony erecskéje, a tanfolyam- szerű oktatás módszereivel még nem is igen próbálkoz­tak, mert nincs aki összefogja és irányítsa. A klub-esték rendezésének nem igen van gazdája, pedig még a januári tanácsülésen tervet terjesztett elő erről a művelődési ház igazgatója. A községi népi együttes létrehozása még a jövő ködében dereng, pedig ez a terv is ugyanakkor szü­letett. Nem járt sikerrel az az erőtlen próbálkozás sem, amely a jól működő délszláv együt­tes mellé .és példájára német­ajkú művészeti csoportot sze­retett volna szervezni. Nem mozgolódnak az új termelőszö­vetkezetek sem kulturális vo­natkozásban. Csak a nagy- multú garai Vörös Csillag kul- túrf elelöse tevékenykedik lel­kesen, előadásokat rendez — nagy közönségsikerrel. De itt sincs például ismeretterjesztés. A fő ok: az egységes irányítás hiánya. A tanács végrehajtó bizottsá­gának véleménye szerint köz­A munka nélkül való pénz­szerzésnek, mások becsapásá­nak egyik iskolapéldája került a félegyházi rendőrség bűn­ügyi osztályához. Az ügy főszereplője özv. Bar­na Józsefné 54 éves, nyugdí­jas, Petőfiszál-lás 380. tanya- szám alatti, büntetett előéletű asszony, aki azelőtt Kecskemé­ten is, Félegyházán is lakott. özv. Barna Józsefné elhatá­rozta magában, hogy ►»tisztes« nevét nem szennyezi be holmi csalás . elkövetésével, ezért a Czombos Menyhértné álnevet vette fel, és mint ilyen, nem­létező földeket adott cl, nem- létező hízott sertésért vett fel előlegeket. A csalási ügy egyik .szenve­dő alanya Cserép Erzsébet fel- egyházi lakos, aki. 13 ezer fo­rintért . vette meg azt a bizo­nyos (talán a Holdban levőj Qö-io-afäL kifutdap. Aggtelek-jósvafői Baradla- barlangról készült képeslapot kézbesített a minap szerkesztő­ségünknek a postás: kecs­keméti Mátyás téri Általános Iskola Hollós Mátyás úttörő- csapat tagjai nevében szeretet? tel köszöntjük önöket kedves és jó nyári táborozásunkról. Igen kellemesen telnek napjaink, sok szép emléket szereztünk már. Ezúton köszönjük nyári prog­ramunkról megjelent értékes tudósításaikat.« — írja. Ambrus Zoltán levelező A tatahází Petőfi Termelő- szövetkezet IílSZ-szervezete most a legnagyobb munkaidő­ben is aktívan végzi a kuiturá­pontilag kellene intézkedni ar­ról, hogy a község művelődési ügyeinek vezetőjévé tegyék az egyik nevelőt, aki az iskola- igazgatóval, illetve igazgatók­kal közösen, azok felelősség- teljes támogatásával, no meg a tömegszervezetek, a ,tsz-ek és - az állami gazdaság köz­reműködésével mindenre ki­terjedő, valóban az élet dik­tálta igényekből kiinduló egy­séges falusi művelődési politi­kát aprópénzre váltsa, vagy éppen megfogalmazza. Mert itt még a fogalmazással is bajok vannak. Az egységes irányításnak az óhaja merült fel csak, de annak a részle­teit nem látják tisztán. Ha a művelődési tanács va­lóban jól dolgozna, s talán ak­kor, ha ebben több nevelő fe­lelősséggel részt venne, min­den másként indulhatna. Ak­kor meg lehetne határozni a különböző rétegek szükségle­teinek megfelelő ismeretter­jesztés alapelveit, átgondol­tabban lehetne gazdálkodni a művészkedésre hajlamos hely­beli erőkkel, további célokat lehetne kitűzni, — persze közös erővel, a tanács céltudatosabb irányí­tó tevékenységének bekapcso­lásával. Garán erre igen nagy szük­ség “van, hiszen a község la­kói gazdag népi hagyomá­nyokkal rendelkeznek, tudás« szomjuk egyre erőteljesebben jelentkezik, a szocializmus út­ján lépdelő falu gondjai, kul­turális problémái megoldásra várnak. Cs. L. föld^cskét. A másik áldozat Herpai Józsefné, félegyházi ci­pész felesége, aki 21 ezer fo­rinttal járult hozzá Barna Jó­zsefné, vagy ha jobban tetszik Czombos Menyhértné ►»élet- színvonalának« felemeléséhez. A nem létező sertésre Frei- zer Antalné és H. Kovács Im­re adományoztak előlegként 600—600 forintot. Érdekes és elgondolkoztató, hogy a «földbirtok« egyik adásvételi szerződését dr. Tér­jék József félegyhází ügyvéd Jókai utcai lakásán kötötték meg. A sorozatos csalás elkövetője rövidesen a bíróság elé kerül, ahol elnyeri méltó büntetését. A károsultaknak viszont ez nem nagy vigasz, mert a kár ezzel nem térül meg, ugyanis a csaló asszonynak semmiféle vagyona nincs, X. Mű­A madarak is szebben éne­keltek, a lombok is szebb szín­ben pompáztak az erdei úton, amikor meghallottuk az isko­lánk előtt a hatalmas Ikarus gépkocsi zúgását. Ebben az év­ben a tanító bácsi több elő­adást tanított be velünk, ami­nek bevételéből elmentünk két napra a Balatonra. Mindannyiunk szíve elszo­rult, amikor Siófok határában a jegenyefák közti nyílásokon megpillantottuk a nagy vizet. ljs munkát. A KISZ színjátszó­csoport tagjai Knoska János postavezető rendezésével estén­ként összejönnek és megbeszé­léseket, próbákat tartanak. A kultúrcsoportnak igen szép múltja van. Legutóbb nagy si­kerrel adták elő a „Három em­ber a hóban” című háromfelvo- násos színdarabot Tataházán. Az előadások tiszta bevételét a KISZ-i'iatalok kirándulásra for­dítják. Kirándulásuk alkalmá­val Budapesten a Ganz Vagon­gyárban is szerepelnek, ahol megtekintik a gyárat, majd to- vábbmennek Dobogókő, Eszter­gom, Visegrád útvonalon, ahon­nan hajón érkeznek vissza Ba­jára. Salamon László levelező Az alpári rendőrőrs jegyző­könyve fekszik előttünk. Arról szól, hogy járőrszolgálat köz­ben B. Hajagos Gábor, Alpár 245. sz. alatti lakbs tanyáján egy 9 éves, Bódi István nevű kiscselédre bukkantak. A gye­rek rongyos, tépett ruhában őrizte a birkákat és sertése­ket. Lába kirepedezve, talpán kétforint nagyságú seb, a tel­jes elhanyagoltság látszott rajta. Bódi Pistáról kiderült, hogy már másodszor járja az elsőosztályt és most is bukás­ra áll. Az iskolában mindig elaludt, mert már 3—4 óra­kor felkeltették a jószágot le­geltetni. Édesanyja azzal adta a 18 holdon gazdálkodó Ha- jagosékhoz ez év áprilisában, Majd egy negyedórái autózás után elénk tárult a hatalmas víz zöld tükre. Éppen indult egy gyönyörű sétahajó Tihany­ba, amire mi is felszálltunk* Igen élvezetes látvány volt* mert még egyikünk sem látta a Balatont. Tihanyban meg­néztük a hegy tetején az apát­ságot és a múzeumot. Dél­után mentünk vissza Siófokra* ahol este a, Fővárosi Nagycir­kusz egy csoportját láttuk sze­repelni. Más-nap fürödtünk es gyönyörködtünk a szép vitor­lásokban és a vízibuszokban* Este 7 órakor indultunk vissza* igen jó hangulatban. Ez a kétnapos kirándulás felejthetetlen élményt és nagy örömet szerzett a negyven kia tanyai pajtásnak. Ezt a nagy örömet ezúton szeretnénk meg­köszönni szeretett tanító bá­csinknak, Molnár Sándornak, akinek szívügye, hogy a gye­rekek ne csak a tankönyvből, hanem a valóságban is meg­ismerjék a Balatont. Hálás köszönetét mondunk még a szülői munkaközösségnek és a gépkocsivezetőnek, Szegedi Lászlónak. Józsa KataUn> Majláth-telepi iskola VI, o. tanulója hogy azok »»nevelik« egészen 13 éves koráig, bére a ruhá­zat és az élelmezés, űrökbe is fogadta volna a gazda, de a tanács nem járult hozzá, isme­rik már arról, hogy rosszul bánik a kiscselédekkel. Ez a gyerek is csak erre kellett ne­ki. Az •' SZTK-ba sem jelen­tette be. Hajagost egyébként speku­láns, kapzsi embernek ismerik a községben, akinek gyakran van dolga az adóhatósággá}, végrehajtóval és egyéb hiva­talos közegekkel. Bódi István ügyét sem úszta meg szárazon: a gyermeket' tetőtől talpig fel­öltöztették, rendbeszedték, ter­mészetesen a gazda költségére* t. p. cAUzik a pávdot VWNOíV^/VVt/VWWVVVWVVVWVVV Földet vásároltak a „Holdban“ 1 tatahází Petőfi Termelőszövetkezet színjátszóinak nagy sikere Kiscseléd-sors az alpári tauyavilágban ilyen voll a kis Bodj Pista, amikor ráakadt a rendőr- Járőr.., ,.. és ilyen Jóképű, tiszta kisgyerek lett belőle a gon- űcí ksack nyomán.

Next

/
Thumbnails
Contents