Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-25 / 173. szám

LÁPJ A. r.jV 1959. JÚLIUS 35, SZOMBAT Hétfőn kezdik a csépiéit Jakabszálláson Az utóbbi napok esőzései Ja­kabszálláson is hátráltatták a gabonahordás befejezését, a cséplés megkezdését. A cséplés időpontját a tervezett július 21-e helyett a jövő hét elejére hétfőre kellett áthelyezni. A gabona elveretését egy közös szérűn és a szétszórt tanyasi gazdaságok portáin öt cséplő­gép végzi majd. Becslés szerint ebben a községben is másfél­két mázsával jobbak a . termés- eredmények az elmúlt eszten­dőkénél, a rosszminőségű ho­moktalajon azonban természe­tesen alacsonyabbak az átla­gok, mint a megye többi' köz­ségében. XIV. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Világ proletárjai9 egyesüljetek! 30 fillér A kongresszust verseny eredményei Gazdaságosan termelt a ZIM kollektívája A Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregységének kollek­tívája teljesíti, illetve túltelje­Ä megye és az ország Több mint két évvel ezelőtt érdeket, kezdeményezésről adott hírt a Petőfi Népe, amely a bajai járás egyes községeiből indult el. Itt is, mint minde­nütt nagy gondot okozott a kommunistáknak az ifjúság sorsáért felelősséget érző pár- tonkívüli dolgozóknak: mi tör­ténjék azokkal a fiatalokkal, akik az általános iskola el­végzése után nem tanulnak to­vább, s a pályaválasztás, gond­jaival küzdenek? Az iskola nevelő fegyelme ezek számára megszűnt, de még nem vehette karjai közé további sorsuk, alkotó munka felé induló életük irányítását az üzent, a gyár, a munkahely- kollektívájának nevelő ereje. Bak közülük cél nélkül bolyon­gott a község utcáin, s nem egy szülő panaszolta, milyen nehéz feládat elé állítja őket nevelésük, milyen fáradságos munka megvédeni őket az esetleges káros behatásoktól. És ekkor született meg an­nak a gondolata, hogy az isko- ! ah agyait fiatalok részére to­vábbképző tanfolyamokat kel­lene létesíteni. Az első kísér­leti esztendőben néhány köz­ségünkben próbálták ki a já­rás vezetői, a tervekért lelke­sedő nevelők a körvonalaiban akkor kibontakozott új kezde­ményezés nevelési elveit, peda­gógiai gyakorlatát, politikai és társadalmi célszerűségét. Egy év múlva már a bajai járás minden községében sikerrel folyt a serdülők iskolájában az oktatás, a tematika pedig gyakorlati irányba fordult, amellett, hogy tágította a fia­talok politikai, társadalmi látó­határát is. S a napokban olvastuk, hogy a kezdeményezés az or­szág színe előtt is jól vizsgá­zott. Minisztertanácsi rendelet született a kezdeményezés nyo­mán, amely nagyrészt a bajai és később más járások, más megyék tapasztalatai alapján rendeletbe foglalta a bevált elképzeléseket, s az ősztől kezdve az ország minden ré­szén megszervezik a tovább­képző iskolákat a 14—16 éves fiatalok oktatására. Így vált az okos helyi elkép­zelésekből az ifjúságért való felelősségvállalásból országos törvény, mutatva uépi demok­ráciánk legsajátosabb vonását, b népi állam demokratizmusá­nak alkotó' erejét. Ez az al­kotó erő, mely szocializmust építő életünk minden területén megnyilvánul, arra kötelez bennünket, hogy az államot vezető párt, a munkásosztály, az egész dolgozó nép összefo­gása nyomán tovább kutassuk ez utakat, módokat, s tegyünk meg mindent a szocialista épí­tő és nevelő munka érdeké­ben. ■ ­siti a kongresszusi versenyben vállaltakat. Többek között tel­jes termelési tervüket, beleszá­mítva a felajánlást is, majd egymillió forinttal túlteljesítet­ték az első félévben. Az egy főre, egy napra eső termelési érték három hónap alatt 6 fo­rinttal emelkedett. Vállalásukban szerepel, hogy az év végéig terven felül 3000 darab fürdőkádat adnak. Eb­ből július 1-ig 1294-et készítet­tek él. Ennél nagyobb ered­ményt értek el az önitatóvályú és az ehhez szükséges alkatré­szek gyártásánál. A felajánlás szerint 4800 darabot kellett volna elkészíteni. A munkások ennél 787-tel többet gyártottak. Ezenkívül nem a terv szerint 104 ezer, hanem 150 ezer fo­rint értékű alkatrészt gyártot­tak. Több mint ezer vagen barackot vettek át már a felvásárló telepek A megyei tanácson belül működő termésbecslési bizott­ság az ez évi baracktermést 2150 vagonra becsülte. Ez a becslés azonban jóval keve­sebb a ténylegesen megtermett mennyiségnél, Körülbelül 5— 600 vagonnal lesz több barack ennél. A szakemberek szerint körülbelül 2200 vagont fognak felvásárolni a MÉK és a föld­művesszövetkezeti átvevő te­lepek az idén. Július 22-ig bezárólag 1063 vagon barackot vettek át a felvásárló telepek a termelők­től. Ebből 619 vagont szállí­tottak exportra. A konzervipar 217 vagont vett át, szeszipari feldolgozásra kerül 75 vagon. A többi barack az ország belső ellátására lett felhasználva. Exportra legtöbbet Nyugat- és Kelet-Németországba, valamint Csehszlovákiába szállítottak. Ezenkívül kisebb mennyiséget átvett Belgium, Svájc, Ausztria és Anglia is. Az angol export különleges minőséget kíván, amelyet természetesen a fel­vásárló telepek megfelelő ár­ral honorálnak a termelőknek. Sajnos ez utóbbiak nehezen tartják be a követelményeket. Érdemes megemlíteni, hogy jú­lius 21-én 103 vagont vettek át, 22-én pedig 123 vagont. Megjegyzendő, hogy ilyen mennyiség sem a felszabadu­lás előtt, sem azóta egy nap még nem került felvásárlásra. Sajnos a szeszipari barack át­vételét meg kellett szüntetni, mert nem tudják elhelyezni. A felvásárlás eléggé zökke­nőmentes, amelyet jelentősen elősegít, : hogy az - idén beve­zették a termelői csomagolás* Enélkül a naponta jelentkező hatalmas mennyiséget nem tudták volna átvenni a fel­vásárló telepek. A tapasztalatok szerint egyes termelők nem törődnek a nö­vényvédelemmel, ennek követ­keztében a beszállított barack átvételével sok esetben prob­léma van. A fertőzött, molyos gyümölcsöt nem veszik át kül­földön, ha véletlenül át is csú­szik a határon, a rendeltetési állomásról visszairányítják. Ezért a jövőben minden ter­melőnek az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a nö­vényvédelemre, mért ellenkező esetben nem tudják átvenni a termését. Megközeliti a rekordot a tompái Szabadság Tsz búzájának fajsúlya (Községi tudósítónktól.) A tompái Szabadság Terme­lőszövetkezetben eddig majd­nem 95 százalékban elvégezték a tarlóhántást az előirányzott 155 holdon. Zöldül már a má­sodvetésük is. A termelőszövetkezet az adó­gabonáját a cséplőgéptől azon­nal szállítja a Terményforgalmi Vállalat raktárába. A beszállí­tott gabona fajsúlyának méré­sekor megállapították, hogy a búza fajsúlya rekordot megkö­zelítő, 84 százalékos, s ilyen eredmények elérésével a köz­ségben Osak a termelőszövet­kezet dicsekedhet. C7Í feMnel&lt Imibe! Szombaton nincs fel vásárlás a zöldség“ és gy iimölesátvevő telepeken A felvásárló telepek csütörtökig több mint ezér vagon ba­rackot vettek át. Ilyen nagy felhozatalra még nem .'volt példa. Annak érdekében, hogy a felvásárlás továbbra is zökkenőmen­tes legyen, a telepekről'.ej tudják szállítani az árut, .megfelelő göngyöleg-mennyiségről ' tudjanak gondoskodni, V MÉK-től- nyert értesülés- szerint, a felvásárlás szombaton szünetelj Vasárnap, éppen úgy mint eddig, lesz gyüm.ölcsátvéte), * Az aratási munkák befejezé­sével nem pihentek a termelő­szövetkezeti tagok, azonnal hoz­záláttak a behordáshoz. Ebben a munkában a termelőszövet­kezet földjével szomszédos egyé­niek is segítettek, mint például Horváth A. Rókus és Horváth A. Mihály. Kereskedelmi dolgozók KatosiaSelepen Ismeretterjesztő kirándulást szervezett a KPVDSZ kultúr­otthon a kiskereskedelmi, ven­déglátóipari és á nagykereske­delmi vállalat 30 dolgozója ré­szére a Katonatelepi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetbe. A látogatás alkalmával a te­lep igazgatója és főagronómu- sa előadást tartott, a szőlészet­ről és a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséről. Érdekes és hasznos volt a kirándulás a részvevők, számára, és kérték a szervezőket, gyak­rabban rendezzenek részükre ismeretterjesztő • kirándulásokat. Csak a törzsoldatot kell szál­lítani, ezáltal a permetlé ké­szítése könnyebb, egyönte­tűbb. A képen a permete­zéshez készül a gazdaság egyik dolgozója­zetése az említett területen 187 ezer forint beruházási igényel, vagyis a bérutazás összege égy év alatt jóformán teljesen megtérül. Ha éhhez, hozzászámítjuk, hogy mennyi­vel kevesebb fáradsággal .és. gyorsabban folyik a permete-'. zés, mennyi munkaerőt, era-,.' bept kímélnek . meg, a*kkor kü- - lönösen dicsérendő a Csengődi” Állami Gazdaságnak ez,". at kezdeményezése. Egy ér alatt megtérül a beruházott összeg Ügyes megoldás a Csengődi Állami Gazdaságban a szölőpermetezés megkönnyítésére á toronyba nyomatják a vi­zet, innen csőhálózat útján kerül a táblák sarkára, ahol betonkádakat helyeztek el,-Á tabdi üzemegység XI. szá­mú brigádterületén, melyből jelenleg 126 katasztrális hold van szőlővel betelepítve, előző­leg csupán egy ásott kút volt, amely nem biztosította a terü­let vízszükségletét. A dombos, futóhomokos ta­lajon a szállítás nagy problé­mát jelentett a permetezés ideje alatt A vízellátást ezen a területen úgy oldották meg, hogy minden négy hektáron egy-egy fúrott kutat létesítet­tek, melyekből a vizet egy tar­goncára szerelt szivattyúval emelik ki es csőhosszabbítással szállítják a tábláknál elhelye­zett betonkádakba. A Csengődi Állami Gazda­ságban megkönnyítették a sző­lőterületek vízellátását, ezzel együtt a permetezést. A Csen­gődi üzemegység II-es számú brigádterületén 45 katasztrális holdon vízvezeték-rendszert építettek ki; A korábbi évek­ben ezen a területen hat ásott kútból nyerték a vizet. Ezek, mivel a talaj homokos, minden évben tisztításra szorultak, s négy-öt évenként a kutak be is omoltak. A viznyerés ezért igen költséges és bizonytalan volt;.. Az említett 45 hold központ­jában egy korábban megépí­tett két emelet magas vízto­rony áll. Emellé a gazdaság egy fúrott kutat létesített, melyből szivattyú segítségével A csőhálózatból közvetlenül .a. .betonkádba kerül a per- metlé készítéséhez szükséges víz. A gazdaságban most mái 400 katasztrális hold szőlőn oldják meg ilymódon a per­metezést. Érdekes számítási végeztek ; a gazdaság vezetői a szőlőtelepek vízellátásával kap­csolatosan. Egy katasztrális hold szőlő hatszori permetezé­séhez 3300 liter vízre van: szükség. Ezt beszorozva 400-zal összesen 1 440 000 liter az em­lített terület vízszükséglete; Egy lófogat napi teljesítménye 3000 liter víz szállítása. A 14 400 hektoliter víz szállításá­hoz 480 fogatnapra van szüki> ség. Egy fogatnapot a gazda­ságban 225,93 forint költség­terhei. A 480 fogatnap költ­sége 108 398 forint, a kézi. munkaerő, a vízhúzás költsé­ge 77 424 forint, összesen ' te­hát a megtakarítás egy évben 185 822 forint. A vízszállítás ismertetett rendszerének beve­A csengődi üzemegység XI-s számú brigádterületén levő kétemeletes víztorony, ahon­nan csőhálózat útján árad szét a víz.

Next

/
Thumbnails
Contents