Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-24 / 172. szám
1959r Jflllus 24, péntek 3. oldal Huszonöt brigád bűzd a szocialista cím elnyeréséért a Bányászati Berendezések Gyárában Türelmes, sokágú előkészítő munka előzte meg ennek az új versenyformának a kibontakozását ebben az alföldi nagy vasgyárban. Tengernyi kérdésre kellett választ adni, s még ennél több kételyt kellett szétoszlatni. Végül azonban megtört a jég, megalakították az első szocialista címért küzdő brigádot. Ma már 25 ilyen brigád van versenyben 200 munkás részvevővel. Azonban senki se higgye, hogy minden úgy Van, ahogy az új versenyforma megkívánja. — Gyermekbetegségek, amelyek minden új velejárói, itt is fellelhetők, De ahogy erősödik a mozgalom, úgy tökéletesedik, terebélyesedik, új színekkel gazdagodik ez a sokat • ígérő versenyforma. ’ Tudott dolog, hogy ha valamelyik brigád a szocialista címet akarja elnyerni, annak először hibátlanul, vagy elenyészően kis hibával szabad dolgoznia. Ennek érdekében emelni kell a szakmai és politikai képzettség színvonalát. Az is követelmény,' hogy a szocialista erkölcs követelményeinek megfelelően segítsék egymást a brigád tagjai.. Vajon a brigádok írásos vállalásai tükrözik-e. ezeket a követelményeket? Nem lehet erre a kérdésre egyértelmű igennel, vagy nemmel válaszolni. Az egyiké megközelíti, ,a..másiké kevébé, de van olyan is, amelyik egyértékű a régi mun- kabrigád-felajánláásal. Egy közös gondolat azonban mindegyikben erőteljesen kidomborodik: a gazdaságos termelés megvalósításának óhaja. A Harcos-brigád selejtmentes munkát, a határidő lerövidítését ígéri. A Petőfi-brigád egyszázalékos önköltségcsökkentést, tíz mázsa vasanyag-meg- takarítá&t és a baleseti napok számának csökkentését vállalta. A villanyszerelők félévenként két újítással kívánják segíteni a gazdaságosabb termelést, A Dózsa- és Táncsics- brigád selejtmentes munkát és 0,5 . százalékos önköltségcsökkentést vállalt. Ami az első követelményt illeti, egyes felajánlásokban olyan kitételek is szerepelnek, hogy kidolgozzuk a 480 percet, nem késünk, igazolatlanul nem mulasztunk, gépünket karbantartjuk stb. Mindezek megtalálhatók az üzemi munkarendben. Ezek kötelezőek minden munkásra, tehát nem lehet külön felajánlás még az egyszerű munkabrigádok számára sem. Nézzük meg ezután miképp akarják megoldani a politikai és szakmai továbbképzést? Konkrétan csak néhány brigád dolgozta ki erre a tervét. A Lenin-brigád a technikumi végzettség megszerzését, a Petőfi- brigád négy tagja rajztanfolyamot, egy technikumot kíván végezni, a másik Petőfi-brigád a technikai minimum és a rajztanfolyam elvégzését vállalja. A többi brigád azonban csak így intézi el ezt a fontos, kérdést: »szakmai és általános műveltség emelése«, vagy »politikai és szakmai továbbképzés« és ehhez hasonló, általános szólamokkal. Ki tudja ezt értékelni? Senki. Ez olyan nesze semmi, fogd meg jól vállalás. Ez is a mozgalom egyik gyermekbetegsége. Élénken vitatott kérdés az Készülődés a Kiskun Napokra Több oldalról is elhangzott olyan bírálat, hogy keveset foglalkozunk az augusztus 20—23-a között Kiskunfélegyházán megrendezendő Kiskun Napokkal. A bírálat jogos, mivel már egy hónap sincs hátra a város minden rétegét megmozgató nagy eseményig, ahol méltó keretek között akarják bemutatni a város és környéke mezőgazdaságának, de nem utolsó sorban kultúrájának és sportjának fejlődését. Felkerestem tehát Farkas Sándor elvtársat. a helyi tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét, aki a mezőgazdasági albizottság munkatervét ismertette. Ezek szerint a Kiskun Napokon megrendezésre kerülő mesíőgasdaság'i kiállításon bemutatásra .kerül a növénytermelés fejlődése, ennek keretében termény-, gyümölcs- és borkiállítást láthat - az érdeklődő? közönség. | Az állattenyésztés fejlettségét az dáság a KISZ-teremben, a Mag. termeltetési Vállalat a IV. n. osztályban mutatják be terményeiket. Bejelentette részvételűt Kovács István, tanya 338 3Z alatt lakó neves termelő is,, akj több kiállításon nyert m-jr díjakat. Bemutatja terményeit Btboíc Sándor, tanya 203*). 3Z. alatti szőlő- és gy üm ö 1 őstermelő és még sokan, a'nk nevezésüket még most jeleneik- be. Az állatkiál u'tás a képző melletti spor p i Vyán lesz. Az állatok megfelelő elhelyezését biztosító 400 folyóméter istáliót már augusz* us 15-ig felépítik. Biztosítja^ a bőséges ivóvíz- ellátás:, állandó állatorvosi szolgálat is iesz a kiállított állatok egészségének megóvása érdekében, Tóth Miklós üzemben: a szerkesztésben dolgozó mérnökök külön brigádot alkossanak-e, vagy az üzemben dolgozó brigádok munkáját segítsék? A vélemények megoszlanak. — Külön brigádot alkossanak — mondják egyesek —, a munkások viszont kérik a mérnökök segítségét. Mi az utóbbit támogatjuk, mert tudjuk, hogy a munkásoknak a mérnökök elméleti tudáséra igen nagy szükségük van. ' Ezenkívül előnyös . a mérnököknek azért is a brigádban dolgozni, mert a munkásokkal együtt dolgozva, gyakorlati tapasztalatuk nő. Vita folyik akörül is, hogy mi legyen azokkal, akik eddig csak gúnyolták a szocialista címért küzdő brigádokat, s mikor megtudták, hogy tízezer forintot kap a legjobb brigád, rögtön, véleményt változtattak, s most be akarnak kapcsolódni a mozgalomba? Pár nappal ezelőtt még ezt mondták róluk: maradjanak maguknak. Ma ' már azonban az a vélemény az üzemben, hogy előttük-sem lehet bezárni, a kaput, nekik is joguk van a szocialista címért verse- nyézni. Felmerült az a kérdés is: ki lehet-e zárni a brigádból azt, aki' fegyelmezetlen? — Szerintünk ezt mindenesetben a brigádnak kell eldöntenie. A kizárásra azonban csak a legvégső esetben kerüljön sor. Hiszen nyilvánvaló, hogy egyik napról a másikra ‘a szocialista brigád ser, formálhatja át szocialistává az emberek gondolkodását. Recepted adni minden kérdésre nem tudunk, s nem is szánd-; nozunk. A leghelyesebb utat ott a helyszínen lehet megválasztani. Egy azonban biztos: ha gyermekbetegségekkel küszködik is, sikeresen útjára indult az új típusú versenymozgalom. Nem árulunk el azonban titkot, amikor azt mondjuk: a munka neheze — a versenynyilvánosság biztosítása, az ellenőrzés, a segítés, a mozgalom gyermekbetegségeinek meggyógyítása — még hátra van. Sok és szívós munkára lesz még szükség ahhoz, hogy a brigádok kiérdemeljék a szocialista címet. goknak a vezetésben való részvételére legjobb alkalom a taggyűlésen nyílik. A kommunisták tömegei legközvetlenebbül a taggyűléseken kapcsolódnak be a vezetésbe a pártszervezet tennivalóinak, feladatainak kimunkálásába, meghatározásába, A kollektív vezetés elvét nem szabad tehát a pártbizottságra és a vezetőségekre korlátozni. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy a pártszervezet közvetlen felettes szerve, kollektív vezető testületé a taggyűlés. A pártvezetoségnek az a feladata, hogy két taggyűlés közötti időben szervezze meg a taggyűlés határozatainak végrehajtását és képviselje a pártszervezetet. A vezetőség tagjai tevékenységükről rendszeresen kötelesek szamot adni a taggyűlésnek. Ahhoz, hogy a taggyűlések betöltsék kollektív vezetőtestületi szerepüket, arra van szükség, hogy a párttagok éljenek a szervezeti szabályzatban meghatározott jogaikkal és kötelezettségeikkel. A taggyűléseken rendszeresen tárgyalják meg a legfontosabb politikai és gazdasági kérdéseket, hozzanak megfelelő határozatokat és konkrétan szabják meg a vezető- ség, valamint a párttagok . feladatait. A szervezeti szabályzat jogot ad, de egyben a kommunisták kötelességévé is teszi a párt politikájának alkalmazását a helyi viszonyokra, a határozatok meghozatalában’ és végrehajtásában való részvételt. Éljenek ezzel a jogaikkal. Ha a kommunisták valamennyien aktívan kapcsolódnak be a taggyűlések munkájába, akkor azokon egyre jobb határozatok születnek és a kollektiv vezetés éltető légkörében egyre pezsdülőbb, eredményesebb lesz a pártszervezet munkája. Nagy József . A Német Demokratikus Köztársaság filmgyártásának ez az új alkotása, melynek forgató könyvét a külföldön élt Hans Székely írta. a vietnami gyarmati háborúba viszi el a nézőt. Az izgalmas filmtörténet a 1 randa gyarmati hadsereg Zsoltijában amerikai pilótáktól szói Erich Éngel, a film rendező j feszült helyzeteket teremtett, mindvégig érdekesen tudja bonyolítani a történetet, anélkül, hogy sematikus megoldásokhoz folyamodna. A film szereplői Hű emberek, nem pedig pa- oírfigurák. A film szereplői kozott ott. találjuk a kitűnő német drámai színészt, Günther Simont.- állátkiállításon láthatjuk meg, melyen 100 szarvasmarha, 100 juh, 100 sertés, 10 ló, 100 baromfi képviseli a város-állatállományát, ezenkívül a nyúltelep ís bemutat 100' nyulat, a galambtenyésztök pedig 200 dísz-, posta- és íöpga- lambbal vesznek részt a kiállításon. A mezőgazdasági gépkiállításon azokat a. gépeket láthatjuk, amelyek a nagyüzemi mezőgazdasági termelést vannak hívatva segíteni. 0 Bizonyara sok-sok megfigyelés és tapasztalatgyűjtés szülte ezt a régi közmondást, melynek igazát ma sem lehet elvitatni. A gyakorlati élet számtalan példája bizonyítja, hogy ha az emberek egy-egy csoportja összefog, akkor többre képes, mint küiön-külön. Az együttes fellépés, közös erőfeszítés nagyobb eredményt hoz a gazdaságban és a politikában egyaránt. A több szem nemcsak többet, hanem több szempontból, sokoldalúbban, élesebben és jobban is lát. Különösen így van ez a pártszervezetek életében, melyeknek lenini vezetési elve a kollektív vezetés, a feladatok közös kimunkálása és végrehajtása. Ezek az elvek nem ismeretlenek megyénk kommunistái előtt sem. Elmondhatjuk, hogy a pártszervezetek gyakorlatúban alapjában véve érvényesül a kollektív vezetés követelménye. Számos jó tapasztalat mellett azonban nem kevés helyen találunk hibákat és hiányosságokat is. Ezek közé tartozik, hogy egyes elvtársak a pártbizottságok és pártveze- töségek működésére szűkítik le a kollektív vezetést. Olyan véleményeket hangoztatnak, hogy ha a pártvezetőség rendszeresen ülésezik, a vezetőség tagjai részt vesznek a tennivalók meghatározásában és végrehajtásában, akkor már minden rendbein van. Természetesen a pártbizottságok és pártvezetőségek kollektív tevékenysége nagyon fontos és jelentős megnyilvánulása a pártszerű vezetési módszernek. Ez azonban önmagában kevés. A párlvezetőségek kollektív tevékenységét ki kell egészítenie a párttagok közreműködésének, a vezetésbe való bekapcsolódásának. A párttávyyyyvww«nw szem é&fr&eí Nagyüzemi istállót építenek, növekvő gyapjú- és tejliozam a kecskeméti te emelő szövetkezetek ken egy épületet ötven férőhelyes szabadtartásos növendékmarha- istállóvá, s ugyancsak „házilag” épít hasonló befogadóképességű szarvasmarha-istállót is, amelyhez vályogot vertek és elfekvő anyagokat (bontástéglát, stb.) használnak fel. A megyeszékhely tizenhárom termelőszövetkezete közül négyben foglalkoznak juhtenyésztéssel. Ezekben a szakszerű gondozás, a jobb minőségű egyedek — általában merínót, s kevés algája — tartása révén a tavalyi 4 kilogramos átlag-nyírósúlynál magasabb volt idén a gyapjuho- zam. A Petőfi Tsz-ben 141 juhnál 5,06, a Vörös Csillagban 280 darabnál 4,6, a Törekvésben 189-nél 4,5 kilogram volt az átlagsúly, a Szabad Nép Tsz 120 darabos állományában pedig 4,09 kilogram gyapjút nyírtak le '’egy-egy juhról. . ■A szakszerűbb ápolás és jobb takarmányellátás eredményeképpen növekedett a kecskeméti termelőszövetkezetek tehenészeteiben a tejhozam Is. Az első félév átlaga az Előre 20 darabos állományánál 1687, a Béke Tsz 19 tehenénél 1838, a Szabad Nép 43 tehenénél pedig 18.28 liter. (A tej Zsírtartalma sehol sem alacsonyabb 3,5 százaléknál). Tejátadási évi tervét a Béke Tsz már 109 százalékra teljesítette, az Előre 58,2, a Petőfi 47, az Alkotmány 46, a Szabad Nép 45,8, a legnagyobb — 90 darabos —. tehénállománnyal rendelkező Aranvka'ász pedig 41,5,százalékra teljesítette tervét. A Béke Tsz tervtúlteljesítése azt a fejlődést tükrözi, amelyet a szövetkezet a tehenészetében ic elért ebben az' évben. A Kecskemét határában működő borfcási Vörös Csillag Termelőszövetkezet állatállománya növelésére rövid két hét aiatt ötven darab szűz üszőt, száz darab választott borjút, hizlalásra pedig hetven darab szarvasmarhát vásárolt. A tsz saját erőből átalakított A DENEVÉRRAJ : _ Á DäTiti cím után talán anekduta következett v<E(na régen, mert ilyen, hogy »nyugdíjas parafát« legfeljebb az ; űri szójátékban, a szegény embert gúnyoló élcelődésben fordulhatott őlő. .Most pedig, mint élő bizonyság, egy igazán s2f.p kivitelű »tabló« dt/izeteg. a félegyházi •A -íami , Áruház egyik k irakatában. Spk a n ézője különösen heti- fiiaci napokon, amikűr ú könnyező községekből is betódul ide. a nép. Állnak a szokatlan tábla előtt, amely- i re ezúttal nem az i érettségizők vagy a búcsúzó óvodások képei vannak felragasztva, hanem-idős bácsi- kák és nánikék tekintenek vissza a bámészkodókra, min:ha csak azt mondanák: »No ezt aztán megnézhetitek!« A fényképek fplött a felírat mindent elárul: »A Kiskunfélegyházi Lenin ’ Mezőgazdasági Tsz nyugdíjazottjai« — hirdeti büszkén. És so« rakoznak a képék, a nevek: Major Mihály, Cserenyi János, Bíró Mihály, : özv. Farkas Istvánná, özv. Panp . Jánosné — 18 idős, munkában megöregedett férfi, és öt asszony, . a- tsz nyugdíjasai, Kö- ' zépütt pedig a tsz elnökének, Ágó -József elvtársnak a fényképe, aki még fiatal ember a többiekhez, képest és nem is nyugdíjas, de neki is része van benne, hogy a közös gazdaságuk. ma.már ilyesmivel is dicsekedhet — megérdemli hát, hogy a fényképe a »tablóra« került. Két oldalt munkában levő gépek láthatók, jelzik,' érzékeltetik,- ezek az emberek a nagyüzemi gazdálkodásnak köszönhetik nyugodt és békés. Öregségüket. Né-ern a- képeket, á ráncos arcokat,, a; megfontolt tekinteteket, s figyelőm a kirakat előtt álldogálók arcát is. Nincs itt égy árva pisz- szenés sem, komoly és elgondolkozó mindenki. A »nyugdíjas parasztok« tablója — Farkas Antal tanár ügyes munkája — azt hiszem — minden szónál többet mond, ékesebben beszél a paraszti jövendőről. f. tóth ISyu&díjas parasztok
