Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-23 / 171. szám
1959. július 23, csütörtök 3 oldal Küzdelem a nyári betegségek ellen Szabadszálláson r A napokban dr. Tompa Győr- VVöt, Szabadszállás ügyvezető körzeti orvosát látogattuk meg íjól berendezett rendelőjében és kértük fel: tájékoztasson bennünket Szabadszállás egészségügyi helyzetéről. — Nagyon elmaradott község volt Szabadszállás kezdi Tompa doktor. — Nem is olyan régen a poros utakat és átjárókat deszkapallókkal fedték le, ma pedig már járdát építettek az állomástól egészen a községig. A por azonban egy teherautó elhaladtával még tíz percig is^ lebeg a levegőben, s ezért igen1 fontosnak tartom az üt melletti boltok tisztaságának gyakori ellenőrzését. A fertőző betegségekről érdeklődve megtudtuk, hogy az idén a fültőmirigy gyulladás lépett jel több ízben, főként az iskolás koj'ú gyermekek, de - a felnőtt lakosság között is. Az idén öt járványos májgyulladást jegyeztek fel, — kanyarót viszont csupán egy esetben észleltek. Ezenkívül volt két skarlát- és két vérhasmegbetege- dés, amelyek elterjedésének megakadályozása a gyors orvosi beavatkozásnak volt köszönhető, A betegségek megelőzésére orvosi előadásokat rendeznek és vöröskeresztes tanfolyam keretében is ismertetik az elsősegélynyújtási tudnivalókat. Az iskolákban annak idején rendben folytak le a kötelező, gyermekbénulás, torokgyík, tífusz és tetanusz elleni védőoltások, s még az állami gazdaság dolgozóit is beoltották a nyári fertőző megbetegedések ellen. , (kohl) Állami gazda§ágból a tsz-fae (Községi tudósítónktól.) Az izsáki II. Kongresszus Tsz a közelmúltban kapott új könyvelőt Geiger Endre elvtárs személyében. Geiger elvtárs az Izsáki Állami Gazdaságban dolgozott három évig mint könyvelő, majd üzemegységírnok, s később mint statisztikus. A három év alatt a mezőgazdaság gyakorlati tennivalóit is megismerte egy olyan állami gazdaságban, amely már három éve több millió forint nyereséggel zárt. Mióta Geiger elvtárs a tsz- ben van, érezhető változások következtek be ott. A rossz munkaszervezés emiatt tavaly egyáltalán nem kaptak pénzt a gyümölcsökből, s ez évben csupán meggyből 9000 forintot árultak. Gyümölcsösük szakszerűen kezelt, s minden munkával elkészültek. Az aratási munkálatokkal párhuzamosan tudták végezni a permetezést is és jószágállományukból is kiselejtezték az oda nem valókat: hízóba állítva azokat és helyettük új fejőállományt vásárolva. Most vfziszámyas telepet létesítenek, s hozzáfogtak az összedőléssel fenyegető épületek saját kezelésben történő rendbehozásához. Csupán ezzel a munkával 50 ezer forintot takarítanak meg és 60 férőhelyes modern tehénisátllót nyernek a meglevő rossz és piszkos istállók helyett, Gondolatok as issáki úttörők bakonyi táborozásáról ÄZ IZSÁKI iskola úttörői július 4-től 14-ig táborozáson vettek részt a Bakony-hegység egyik kies zugában, a felejthetetlen Cuha-völgyben. Minden tanuló részére 100 forintot biztosítottunk az úttörő, illetve a szülői munkaközösség pénztárából. Július 4-én kora hajnalban indultunk. Amikor a táborhelyre megérkeztünk, a sátrak már állták. Jótékony kezek elkészítették számunkra. Nem voltak azonban ágyak. Ezeket, az úttörők őrsönként, saját éröböl állították össze. Ez volt szerintem az egyik pozitív oldala a táborozásnak. A gyerekek a fát is sajátma- guk termelték ki, a karókat maguk hegyezték, s a deszkákat is ők szegezték, hogy a szalmazsákok szilárdan álljanak. Mondhatom, vidáman és zokszó nélkül, versenyszerűen csinálták az egyes őrsök. A lányoknak a fiúk szívesen segítettek, amikor látták, hogy nehezen boldogulnak a nehéz munkával. A MÁSIK pozitívuma a táborozásnak a katonás rend és fegyelem megteremtése volt. A reggeli torna, a zászlófelvonás, a tisztelgés mind nevelő Hatással volt a tanulókra. Megszokták a vezetőknek való engedelmeskedést is. Voltak itt az Izsákiakon kívül orgoványi és jakabszállási pajtások is, akikkel már az első nap megbarátkoztak úttörőink. Megvalósult táborozásunk alkalmával az »Ismerd és szeresd meg hazádat* mozgalom jelmondata is. Bő alkalom nyílott a vidék megismerésére. Kirándultunk . Csesznekre, a várhoz, Ztrcre, az apátság megtekintésére és az üzemek tanulmányozására is jutott idő. Testiekben megerősödve, élményekben gazdagabban tértünk haza. Csak hálával és köszönettel tartozunk a járási tanácsnak, a járási úttörő vezetőnek, akik segítették a táborozás létrehozását. ti a kedvező változást tapasztalnak vezetőink ifjúságunk magatartásában, jusson eszünkbe, hogy ez nem más, mint a befektetett anyagi és erkölcsi tőke bő kamata. JÖ LENNE, ha ez a táborozási mozgalom minél jobban elterjedne. Sokkal vonzóbb lenne a mi úttörő munkánk és megkönnyítené tanulóink nevelését is. Szabó Lajos levelező Jó is, szép is a szövet — állapítja meg Bognár Kálmán és unokája hímé A kecskeméti járási pártvégrehajtóbizottság július 24-én, pénteken Lajosmizsén tartja ülését, amelyre a tömegszervezetek járási vezetőit, a községi partszervezetek titkárait, a helyi párt-végrehajtóbizottság, valamint a pártalapszervezet vezetőségének tagjait is meghívták. Az értekezlet a községi pártvégrehajtóbizottság irányító tevékenységét vitatja meg. A jelentést a járási párt-végrehajtóbizottság több tagja készítette és ennek-során a helyszínen behatóan tanulmányozták a párt- alapszervezetek munkáját. * A Magyar Tanácsköztársaság védelmében a csongrádi Tisza- hídnál vívott győztes csatában elesett vörös katonáknak emlékművet állítottak. A hősi halált halt katonák emlékművét vasárnap avatták fel ünnepélyes keretek között. Az ünnepségen megyénkből is számosán részt vettek. * A kommunisták kezdeményezésére a tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezet tagjai munkaidejük befejezése után három nap — este 6 órától éjfélig — végezték el az aratógépek után a gabonakévék összehordását A kévehordásban a termelőszövetkezet valamennyi dolgozója és sokuknak családtagja is részt vett. Különösen említésre méltó' a kertészti dolgozók, valamint a bognárok és kovácsok szorgalmas munkája. * Az elmúlt héten a homokmé- gyi, az alsómégyi és a miskei KISZ-szervezetek taggyűlést* . a bátyai KISZ-szervezet pedig vezetőségi ülsét tartott. A taggyűléseken az augusztus 20-i alkotmány-ünnep előkészítésének tennivalóit és a KISZ- szervezetek soronlevő feladatait tárgyalták meg. * Szombaton Szakmáron és Keserűteleken a pártszervezet kis- gyűléseket tartott. Az előadók a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményeiről tájékoztatták az egyéni gazdákat. A gyűlések iránt igén nagy érdeklődés nyilvánult meg. • Kelebián a pártszervezet tagijai az elmúlt héten számos csa-' lládot felkerestek baráti beszélgetés céljából. Ennek során a :párt politikájáról és a nemzetiközi helyzet eseményeiről folyhattak eszmecserét. * : A Hazafias Népfront kecske- iméti járási bizottsága július hó ; 17-én aktívaértekezleten tanács- • kozott a községfejlesztési ter- ívekről. Az értekezleten részt [vettek a népfront-bizottságok elnökei és a községi tanácselnökök is. Előzőleg a községi párt- szervezetek titkárai tanácskozz ttak ugyanerről a kérdésről. . t A jánoshalmi községi párt- bizottság végrehajtó bizottsága júl. 16-án, csütörtökön értekezletet tartott a termelőszövetkezeteket patronáló elvtársak ré- 'szére. Az értekezleten a terme- | lőszövetkezetek politikai és gaz- 'dasági segítésének kérdéseiről tanácskoztak. i * [ Szombaton az alsómégyi kommunisták párttaggyűlésen tanácskoztak a március 6-i határozat végrehajtásának erednie-- nyeiröl, a termelőszövetkezefl t megszilárdításáról, a pártokia- itásról és a pártcsoportok fel-* tada túrók Munkásélet.. már elkészült, könnyelműen ; veszik, nem vigyáznak rá. j Majd a szívem szakad meg 3 sokszor, amikor egy-egy ilyen j hanyagságot vagy felelőtlensé-j get tapasztalok. Az ilyeneket j nem bírom nézni. Sokszor j mondták már nekem azt is, j hogy ha hanyagságon kapom 3 az egyiket vagy másikat, néha) jobban félnek tőlem, mint a | vállalat vezetőjétől. — örök életemben dolgoz- j íam — folytatja. — Nekem 3 talán a munka már a leve- j gőnél is fontosabb. Nem 'is: merek arra gondolni, hogy mi | lenne velem, ha esetleg meg- j rokkannék. Már többször mond- : ták, hogy menjek nyugdíjba,: pihenjek. Bizony, meg is sér-1 tődlem miatta. Nem akarok I nyugdíjba menni, amíg a ke-1 zemet emelni tudom. Ameny- nyire a vállalatnál eltöltött időre vissza tudok emlékezni,: soha nem tartottam be a mun-1 kaidőt. Ha kivilágosodik, már jövök befelé és amíg valami tennivaló akad, bent maradok a részlegemnél. : E lgondolkozva teszi hozzá végezetül. Sok szép dolog fordul elő egy ember életében, de legszebb az, ha a munkásember kezenyomán szép és jó munka születik. ÜLomsics Ferenc munkatársaim eltúlozva nekem mondani, hogy ezermester vagyok. 1911 óta vagyok tagja a szakszervezetnek. A szak- szervezet által szervezett sok munkásakcióban és sztrájkban is részt vettem. A második világháború után, mint szak- szervezeti vezető közreműködtem a szállítás államosításában, s a megalakulástól kezdve a vállalat dolgozója vagyok. Egy ideig az üzemi bizottság elnöke is voltam, majd hogy eljárt kicsit most már az idő fölöttem, ilyen mindenes, fúrófaragó, javító munkása vagyok a vállalatnak. _ T étem egyik legnagyobb J-J é s legfontosabb tapasztalata — folytatja Juhász bácsi — a munkára vonatkozik. A mai fiatalság egy részének bizony nem ártana néha meghallgatni bennünket. Ügy tapasztalom, hogy az ifjúság egy része — nem mondón?, hogy mindegyik — nem nagyon becsüli meg a munkát. Pedig most már öreg fejjel nyugodtan elmondhatom, hogy annál nagyobb boldogság vagy öröm nincsen, mint valami szépet vagy jót alkotni. Nálunk a vállalatnál is vannak, főleg a fiatalabbak között olyanok, akik nemcsak a munkát. hanem még azt is, ami A munkások hangjától zajos n a vasúti kirakodó pá- r lyaudvaron egy félrehengerített - platántörzsön ülve beszélgetünk a Juhász Pali bácsival, a Kecs- s keméti Szállítmányozási Vál- r lalat ezermesterével. i Beszélgetünk mindenféléről, 1 de főleg egy valamiről — a £ munkáról, a munka szerete- 1 térőí. A dús ősz bajusz alqj 1 csendesen, megfontoltan tolul- : nak elő a szavak, történetek, 1 amit egy idős, nagyon sokat ( szenvedett és tapasztalt ember J átélt. Értelmük bölcsességet 1 sugároz, a sokat átélt és látott * munkásember bölcsességét. i — Hatvankét éves vagyok. Nagyon sok földet bejártam, sok helyen dolgoztam és elég I sok szakmát is kitanultam. 1 Voltam napszámos, uradalmi ; cseléd, asztalos, gépkocsiveze- s tő, lakatos, festő és más is — 1 van olyan, amire nem is em- 1 lékszem. Végigjártam az első i világháborút, voltam fogság- c ban, vándoroltam grófi , ura- i dalmak kozott, dolgoztam vagy 1 három kulákmalmosnil, gyár- ; ban és építkezéseken — sorol-. 1 ja Pali bácsi. v A régi világ bizonytalan 1 munkásélete sodort az egyik 1 helyről a másikra és szinte i mindenessé avatott, vagy ahogy c itt szokták mostanában a. 1 A nagyapa és ax unoka Cyuri ősszel katonának' megy, Addig azonban, az unoka bizonyára még sokszor meglátó-'’ gatja a szeretett nagypapát egy-két jótanácsért. Venesz Károly gos kezitcsókolommal , tudatta, hogy ő is most dolgozik. A nagyapa mindjárt szárnyai - alá vette, s tudományából ismét adott az unokának. Tanította: ha jobban megbolyhozod, én jobban leveretem, hogy puha legyen a szövet. * j — És Gyuri hogyan fogadta a tanácsot? Kálmán bácsi nem válaszolt azonnal. Rendezte gondolatait, aztán kisvártatva megszólalt: — Szorgalmas, szófogadó gyereknek ismerem, a kollegák sem panaszkodnak rá, Egyébként Gyuri nemcsak az üzemben, hanem nagyapa otthonában is megfogadja az idősebb szavait. Ügy látszik, méltó akar lenni példaképéhez, a nagyapához, akit jó munkásként becsülnek és szeretnek a gyárban. Ezt példázza a legutóbbi eset is, amikor tanácsa alapján gyorsították meg a munkát a bolyhozóban. A beszélgetés közben észre sem vettük, hogy nyílt, a kapu. Csak akkor szakítottuk meg a disputálást, amikor lépteket hallottunk. Kálmán bácsi felesége érkezett haza. Nem sokkal később már ő is tudta, hogy ml járatban vagyok, s megnézte a párjáról és unokájáról készült fényképet, aztán a főzéshez látott. Kálmán bácsi pedig egymás után mesélte el életének érdekes epizódjait. Büszkén sorolta, hogy melyik gyereke hol dolgozik, merre járt az országban. Azt is elmondta, hogy öszhajú, alacsony termetű, idős bácsi fogad Baján, a Rákóczi Ferenc utca 32. számú házban, ahol Bognár Kálmánt keresem. — Én volnék nyújtja üdvözlésre kezét, ' miközben felteszi okuláréját, s ezen keresztül a fejem búbjától a talpamig végigmér. Arcának gyors változása visszatükrözi kíváncsiságát.' Csak akkor zökken vissza nyugalmi állapotába, amikor megmutatom a róla készült fényképet, s közlöm, hogy mi célból kerestem fel* Beszédbe elegyedünk. Kálmán bácsi huszonöt évig dolgozott a Bajai Gapjúszövet- gyárban. Barátainak kérésére ment nyugdíjba, 1955-ben. Addig a bolyhozó gép mellett dolgozott. Keze alatt sok millió méter szövet simult ki. Bár most nyugdíjban van, mégis mindent tud, ami a gyárban történik. Hetvenhárom éves, de még ötvennek se néz ki. Havonta, amikor szorít a cipő, három napra behívják Kálmán bácsit az apretúrába (kikészítő) egy kis kisegítésre. Ó szívesen megy. Egyrészt telik az idő, másrészt jól jön az a kis pénz, amit ilyenkor adnak, nyugdíj-kiegészítésként. A múlt hónapban éppen akkor hívták be, amikor az unokája, Borkos Gyuri is délelőttös volt. Véletlen-e vagy sem, azt most nem firtatjuk, de egymás mellé kerültek. Gyuri — akit édesanyja, meg a nagyapja Józsinak szélit — han
