Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-21 / 169. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIÁLIST ÍV' > JN KÄS PART . BÄCS - KlSi CUN' MEGYEI LAPJA 'cfl XIV, ÉVFOLYAM, 169.. SZÁM m 0 Ara 50 fillér * ar 1959, JULIUS 21, KEDD Segítik a cséplési és betakarítást a kecskeméti járás községi tanácsai A kecskeméti járás községeiben a közelmúltban tanácsüléseket tartottak, ahol sok középparaszt is megjelent, —- Számos hasznos és a gyakorlati életben is felhasználható határozatot hoztak e tanácsüléseken, — olyanokat, mint például Ágasegyházán, ahol az elmúlt években panaszkodtak a termelők a gyakori, téves máKövetendő példa A napokban hírt adtunk arról, hogy Gara valamennyi termelőszövetkezetének tagsága elhatározta: a háztáji gazdaságából egy vagy két süldőt elad a közösnek hizlalásra, A termelőszövetkezeteknek van ugyan saját sertés- állományuk már, de jobban jár a tagság, ha a közösben még többet hizlal, mert a leadott jószágok után ez esetben jár a nagyüzemi felár. Ismeretes, hogy a termelőszövetkezetek 20—50 darab fal- kásított, egyöntetű sertés után kilogrammonként 1,50 forint felárat kapnak. Ötven darab szintén falkásított, egyöntetű sertés leadásakor már két forint felár jár a termelőszövetkezeteknek kilónként. Ez jelentősen növeli a közös gazdaságok bevételét. A hizlalásra lekötött sertések után darabonként 600 forint készpénzelőleget kap a termelőszövetkezet, ebből az összegből a sürgős, kisebb beruházásokat és a készpénzelőleg -osztást is megoldhatják. A garaiak úgy tervezik, hogy a süldők árának egy részét a híz- Ialási előleg kifizetése után, a másik részét pedig a hízók leadásakor fizetik ki a tagoknak. A Rákóczi Termelőszövetkezetben 200 süldő összegyűjtésére számítanak, a ■ Vörös Csillagban 190 hízó részére már elkészítették a helyet. Jól oldották meg a bácsszentgyörgyi Béke Termelőszövetkezetben, ahol máris összegyűjtöttek 93 darab süldőt, amellyel egyúttal létrehozták a termelőszövetkezet közös hízóállományát is. Azt tervezik, hogy még 30 darab süldőt vá súrolnak a tagoktól. Annál is inkább hasznos kéz deményezés ez, mert megyénk több termelőszövetkezetében sokkal több a háztájiban a süldő, mint a közösben. Ezekben a gazdaságokban a tagság inkább a háztáji fejlesztésével foglalko zik, emiatt elhanyagolja a kö zös munkát. Rosszul járnak a tagok, mert kevesebb jövedelemhez jutnak ily módon. A közösben sokkal könnyebb a jószágok hizlalása. A tiszakécskei Kossuthban például nincs közös sértésállomány, ugyanakkor a háztájiban mindenütt négy-öt süldőt is találni. A gyümölcsösben és a kertészetben jelentős mennyiségű hulladékanyag megy tönkre, amit a sertések elfogyasztanának, Ez rossz gazdálkodás, Érdemes tehát követni az említett garat és bácsszentgyörgyi példát. Értesülésünk szerint a bajai járásban rövidesen általánossá válik ez a kezdeményezés. Helyes lenne, ha a megye többi járásaiban is hasonló módon szerveznék meg a termelőszövetkezetek a közös sertéshizlalási* zsálások miatt. A tanácsülésen részt vevő mezőgazdasági állandó bizottsági tagok vállalták, hogy az- idén a helyszínen, a cséplőgépeknél és átvevőhelyeken ellenőrzik a méréseket, Nagy gondot fordítottak itt a cséplő munkacsapatok kioktatására is A határban a földművesszövetkezet mozgóboltjai szintén a tanácsülés határozata alapján keresték fel az aratókat, mostan pedig a cséplőgépeket, A Lajosmizsei Községi Tanács a tanácsülésen kérte meg a KISZ-tagokat, hogy a munkaképtelenek és a bevonult katonák hozzátartozói terményének betakarításában nyújtsanak segítséget. Ugyanitt a cséplőmunkások egészségügyi védelméről is gondoskodott a -tanács, Hetényegyháza, Ladánybene és Lakitelek községi tanácsai ugyanis szabályrendeletek alkotásával biztosították a csép- lés és betakarítás zavartalan menetét, s többek között szabályozták a tűzfigyelői szolgálat pénzbeli megváltásának lehetőségét is. 10 ezer hold öntözésének terve a kalocsai járásban Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében a Kalocsai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának kezdeményezésére szakemberekből álló bizottság nagyszabású öntözési tervet dolgozott ki. A terv kivitelezése során a járás területén levő öntözőcsatornák mentén 10 000 hold öntözése válik lehetővé. Az öntözővíz biztosítására megépül a foktői szivattyútelep, amely szükség esetén a Dunából fogja átemelni a vizet a csatorna- rendszerbe. A tervet a járási párt- és a járási tanács végrehajtó bizottsága 3óváhagyta, s felterjesztette a megyei tanács végrehajtó bizottságához, hogy elfogadás végett továbbítsa az Országos Tervhivatalnak. Értesüléseink szerint a tervhivatal rövidesen helyszíni vizsgálatot tart és remélhető, hogy a terv kivitelezése rövid időn belül megkezdődik. Tompán eddig 580 hold másodnövényt vetettek as egyéniek A kiskunhalasi járás községeinek zömében az egyénileg gazdálkodók befejezték az aratást, s a járásban eddig összesen 3500 holdon tarlóhántást is végeztek. Több helyütt —- a tsz- ekhez hasonlóan — nem hanyagolják el a másodnövények termesztését sem, így péntekig Kisszálláson 480, Tompán 580, Jánoshalmán 300 hold felhántott tarlóba vetettek az egyéniek másodnövényeket. Az egyéb szántóföldi munkák közül Tompán 100 holdról már harmadszor is lekaszálták a lucernát, Balotaszálláson, Harka- kötönyben és Zsanán pedig 650, 400, illetve 350 holdon befejezték a kukorica harmadik kapálását. Tanulmányi kirándulás a Dunántúlra A ^Bácsalmási Járási Tanács mezőgazdasági osztálya e hónap végén háromnapos tanulmányi kirándulást rendez Somogy vagy Baranya megyébe. A tanulmányúton tsz-elnökök, ag- ronómusok és községi mező- gazdasági felügyelők . veszitek részt, akik a régebben működő termelőszövetkezetek üzemszervezésével, az agronómusok feladatkörével ismerkednek, valamint tanulmányozzák, hogy egy • termelőszövetkezeti és egy átszervezés előtt álló községben a mezőgazdasági felügyelőnek mik a teendői. A meglátogatandó megye hasonló foglalkozású képviselőinek: lehetővé teszi a tanács,' hogy a látogatást a bácsalmási járásban viszonozhassák. Még a nyár folyamán — az aratás-cséplés befejeztével —■ másik tanulmányi kirándulást is rendez a mezőgazdasági osztály az egyénileg gazdálkodó parasztok és tsz-könyvelők részére főként olyan termelőszövetkezetekbe, amelyekben már a kettős könyvelést alkalmazzák. & gabonafelvásárlás előkészületei Lakiteleken (Községi tudósítónktól.) Különösen búzából mutatkozik az idén az eddigieknél nagyobb termés Lakiteleken: a régebbi 6—8 mázsás helyett 12—i 13 mázsás holdankénti átlagterméseket várunk. Ez szükségessé tette, hogy a búzafölda<jónak és a felvásárolandó búzának megfelelő helyiségeket biztosítsunk. Ezért a tanács végrehajtó bizottságának elnöke a földművesszövetkezet igazgatósága el-' nőkével meg is beszélte a gabonaraktárak helyzetét, s az új termést ennek nyomán már megfelelő raktárak várják. 630 maisa hús hetenként megyénk ellátására A megyei tanács élelmíszerügyi előadójának nyilatkozata Berkes Pál elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának élelmiszerügyi előadója a Vaskitsn dolgozik a Bajai Gépállomás sze&skázva-esépiS berendezése Bajai Gépállomás cséplő- mely szecskázva cséplő berendezést használ, a vaskúti Kossuth Termelőszövetkezetben dolgozik kiváló eredménnyel. A gép érdekessége, hogy üzemeltetéséhez 20 ember helyett csak Öt szükséges. A szérűre behordott kévéket a szecskázó 10 centiméteres hosszúságúra vágja, s az így nyert szalmát, polyvát és töreket — a mag kicséplése után — egy fúvó berendezés segítségével, 30 méter hosszú csövön a kazalformázóba továbbítja. Amikor a kazalsablon megtelik, könnyű szerrel tovább húzható. Ez a cséplési módszer nemcsak azért előnyös, mert negyed annyi munkással dolgozik, hanem azért is, mert a felszecskázott szalmából jobb minőségű istállótrágyát állíthat elő a termelőszövetkezet, Ugyanis a rövidre vágott szalma a mellék- termékekkel együtt jobban beszívj a a nedvességet. Számítások szerint az országosan elterjedt cséplési mód egy gépre eső évi 30 ezer forintos költségével szemben a szecskázva cséplésnél csak 13 ezer forint költség jelentkezik. A tsz és a gépállomás szakemberei kijelentették: „Nagyon várjuk, hogy a jövőben mind több ilyen hasznos berendezés kerüljön a gépállomásokra.” . Pfeil József levelező Uj géppel a kongresszusi versenyben megye harmadik negyedévi hús-1 ellátásáról a következőképpen nyilatkozott: — A harmadik negyedévre 88 vagon húst utalt ki a Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer Főigazgatósága Bács- Kiskun megye lakosai számára. Ebből a mennyiségből hetenként 670 mázsa húsra volna szükség a nagy nyári munkák idején — e helyett csupán 630 mázsa érkezik a vágóhidakról. Most készülünk arra, hogy a minisztériummal tárgyalást folytassunk az ügyben, s remélhetőleg .sikerül megállapodásra jutni abban, hogy 670 mázsát július végétől minden héten megkapjunk. Így mennyiségileg biztosítva lesz városaink húsellátása. Berkes elvtárs ezután a községek húsellátásáról beszélt. Elmondotta, hogy a szövetkezetek és a szövetkezeti községek ellátása azért nem kielégítő, mert a földművesszövetkezetek a fagyasztott húst nem akarják átvenni, illetve legtöbb esetben át sem veszik, s csupán friss vágásból eredő hús árusítására hajlandók. Mivel A Bajai Gyapjúszövetgyár nemrég két Delereux típusú magyar gyártmányú vetülékcsévélőt kapott. Az új gép alkalmazása segített a kongresszusi verseny vállalások teljesítésében, oly formában, hogy alkalmazásával javult a termékek minősége és nőtt az egy órára eső termelés. Képünk a bonyolult gép egy részét mutatja. Mellette Dakó Mária tanulóleány látható,, ezt minden esetben nem tudjuk biztosítani — gyakran zökkenők vannak a községi húsellátásban. Ugyanakkor lóhúsból túlon-túl is nagy a kínálatj mivel az élelmiszer főigazgatóság megyénk heti keretét 40 mázsára emelte fel, holott a megyében levő két lóhús-széb 13 mázsánál többet nem tud értékesíteni, Félő, hogy ezáltal felhalmozódás következik be,, ezért most tárgyalásokat folytatunk a megyei tanács ipari osztályával, hogy — amennyiben lehetőség van rá — a bajai vágóhíd ismét kezdje meg a nagyobb keresletnek örvendő »ló-gyulai« elnevezésű kolbász gyártását. A töltelékáru-ellátásról szólva Berkes elvtárs elmondotta, hogy a helyi vágóhidak termékeikből a megfelelő választékot nem tudják biztosítani, hiszen csak 3—4 féle töltelékárut készítenek. Hogy az ellátás panaszra még sem ad okot, az azért van, mert a minisztériummal történt megállapodás szerint hetenként 50 mázsa változatos töltelékáru érkezik Ferencvárosból. Uj vezetőséget választott a tiszakécskei Szabadság Ts: (Községi tudósítónktól.) Tisztújító közgyűlést tartott a napokban a tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezet tagsága. A közgyűlésre már napokkal előtte lázasan készülődtek, s a jó gazda gondosságával, jövőjük iránt érzett felelősséggel tárgyalták meg a termelőszövetkezetek munkáját, problémáit. A szövetkezet igen jó gazdasági adottságokkal rendelkezik, mégis sok nehézséggel küzdött eddig. Ezen a közgyűlésen a tsz tagjai azt kutatták, hogy mi a hiba kiinduló pontja. Megállapították, hogy gyenge a vezetőség szervező- és nevelőmunkája, s a közgyűlésen megjelent Kerekes Gábor vb- elnökhelyettest kérték fel, hogy vállalja az elnöki teendők ellátását a termelőszövetkezetben. Kerekes elvtárs eleget tett a közgyűlés kívánságának, s a tsz-tagok forró lelkesedéssel szavazták meg új elnöküknek^ a köztiszteletben álló parasztszármazású Kerekes Gábort,
