Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-19 / 168. szám

Világ proletárjai, egyesülj etek/ GYAP SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS -KISKUN MEGYEI LAPJA BOV, EVFOLTAM, 168. SZÁM Ara 60 fillér 1959, JŰLTÜS 19, VASÁRNAP DEBRECENBŐL BACS megyébe A kongresszusi munkaversenyről, a további feladatokról tárgyalt a tanácsi ipar vezetőinek értekezlete Kitüntették a helyiipar kiváló dolgozóit Szombat délelőtt a Kecskeméti Pedagógus Árvaház dísz­termében munkaértekezletre gyűltek össze a Bács megyei taná­csi, helyiipar irányítói és vezető dolgozói. Az értekezlet elnökségében helyet foglaltak: Dallos Ferenc, a megyei tanács elnöke, Leimeter József, a megyei pártbizott­ság ipari osztályának vezetője, Varga Jenő, a megyei tanács elnökhelyettese, Szabó Lajos, az SZMT, Farkas István a HVDSZ megyei elnöke, dr. Bruncsák András, a megyei tanács ipari osztályvezetője, Kovacsics János, a HVDSZ országos kül­dötte, Gombos Aladár a kecskeméti városi pártbizottság tit­kára, Nagymarosi Kálmán, a városi tanács elnöke, a főható­ságok képviselői és a megyei tanács osztályvezetői. Dallos Ferenc elvtárs, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága elnökének üdvözlő sza­vai után Varga Jenő elvtárs, a végrehajtó bizottság elnökhe­lyettese emelkedett szólásra. Utalt a márciusi és a mun­kásosztállyal kapcsolatos párt- ' határozat eddigi végrehajtásá­ra, majd rátért az ez évi mun­ka ismertetésére. Tájékoztatta az egybegyűl­teket, hogy a megyei tanács irányítása alá 57 vállalat tar­tozik, ezek termelési értéke 1958-ban megközelítette az 500 millió forintot, a foglalkozta­tottak száma pedig meghaladja a 6 ezer főt, , A vállalatok termelésének | üteme — 1956-ot kivéve — évenként 25—30 százalék­kal növekedett. Ennek kapcsán szólt az előadó a fejlődést elősegítő tényezők­ről, a párt és a kormány he­lyes politikájáról, a megyei párt-végrehajtóbizottság követ­kezetes irányító és szervező munkájáról, a szakminiszté­riumok, az Országos Tervhiva­tal, a Pénzügyminisztérium és a szakosztály segítségéről, az üzemi párt-alapszervezetek, üzemi bizottságok és dolgozók erőfeszítéseiről. Varga elvtárs ezután részle­tesen ismertette és elemezte a márciusi párthatározat végre­hajtásáért indított kongresszu­si munkaverseny eddigi ered­ményeit Közölte a jelenlevők­kel, hogy a tanácsi ipar az 1959 első félévi tervét 112,7 száza­lékra teljesítette. Az év végéig 43 millióval több terméket ad a helyiipar, mint 1958-ban. Ennek kapcsán utalt arra is, hogy a tanácsi ipar már eddig is jó eredményeket ért el a gé­pesítésben, a termelés korsze­rűsítésében, a termelés önkölt­ségének csökkentésénél Bírál­ta azokat a vállalatokat, — így áz Építési és Tatarozó Vál­lalatot, a Tiszakécskei Perme­tezőgépgyárat —, ahol még nem dolgoznak következetesen. Ezt követően a beruházások­ról és a szociális körülmények további javításáról szólt, Be­jelentette, hogy 18 vállalatnak a szociális körülmények további javí­tására mintegy 2 és fél millió forintot ad a megyei tanács, Négy vállalat jelentős be­ruházást — 6 milliót — kap üzembővítésre. A Tiszakécskei Permetezőgépgyár egy új csar­nokot, a Motor- és Gépjavító Vállalat 2000 négyzetméternyi új helyiséget, a Kecskeméti Kisbútorgyár egy új csarnokot és két műhelyt, s végül a Ba­jái Faáru Üzem és Vasipari Vállalat végleges telephelyére költözik. A vállalatok vezetői és a tanácsok, vállalták, hogy az új létesítményeket a kong­resszus tiszteletére tető alá hozzák* hogy 1960-ban teljes kapacitással tudjanak dolgozni. Beszámolójának második fe­lében, amikor a feladatokról beszélt, szólt a gazdaságos­ság fokozásáról, az alaprentabili- tás teljesítésének szükségessé­géről, az újító-mozgalom ki- szélesítéséről, a műszaki fej­lesztésről, az év végi nyereség- részesedés megszervezésének módozatairól, a tanácsok, vál­lalatvezetők kooperálásáról, a szociális és más beruházások ésszerű felhasználásáról, az üzemi tanácsok sokoldalú sze­repéről, a kongresszusi munka- versenyről* Ezeket a felada­tokat a márciusi párthatáro­zat végrehajtása és a mun­kásosztály helyzetéről szóló párthatározat gondolatának je­gyében fejtette ki. Befejezésül az 1960. évi ter­vek elkészítésére hívta fel a jelenlevők figyelmét, A beszámolót vita követte, majd Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke. Farkas István, a helyiipari dolgozók szakszervezetének elnöke és a szakminisztériumok kiküldöttei kitüntették a helyiipar kiváló dolgozóit. A kitüntetettek név­sorát a 2. oldalon közöljük. Cipőbemutató Tiszakécskén Tsz előkészítő bizottságot választottak Lakileiken (Községi tudósítónktól.) Az elmúlt héten 47 olyan gazda jött össze Lakitelken megbeszélésre, akik a tavasz folyamán már aláírták belépési nyilatkozataikat a termelőszö­vetkezetekbe. Megválasztották az előkészítő bizottságot is, amely 12 tagból áll, s amely­nek feladata lesz a szervezési munka lebonyolítása, a közös munkák előkészítése, s a szö­vetkezeti mozgalom további szervezése. Igen jó hangulatban folyt le a tanácskozás, s a részvevők kérték a községi tanács jelen­levő képviselőit, hogy a szövet­kezetről — annak végleges meg­alakulása után se feledkezze­nek meg. Uj utat avattak Fajszon Fajszon a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet központi ma­jorjába vezető új bekötőutat július 17-én adta át rendelte­tésének a KPM képviselőiből alakult bizottság, Formányi Győző főmérnök vezetésével. Az 514 méteres, itatott makadám burkolatú út 476 ezer forintos összeggel épült, s ezen kívül több mint ezer négyzetméter udvarburkolást is végzett a vál­lalat a termelőszövetkezetnek. Hamarosan sor kerül a ma­daras! Dózsa Tsz-be vezető 4,5 kilométeres, 5 millió forintos költséggel épülő új bekötőút megnyitására is, A Közlekedési és Postaügyi minisztérium megbízásából az Üt- és Vasúttervező Vállalat Baja város főbb útvonalain for­galomméréseket végzett. Fel­mérték, hogy naponta hány jár­mű haladt át az utakon és en­nek alapján határozzák meg, hogy mikor szükséges hozzá­látni az útburkolat javításához. A Dusnok községet érintő be­tonút mellett, a Vajas-csatorna partján fényképeztük le a Deb­receni Vízügyi Építő V. kotró­gépét, amint hatalmas kanalá­val könnyűszerrel emeli ki » sekély vízből az áztatott, nagy­tömegű földet. S hogy ebbe a kanálba meny­nyi föld fér, azt Szabó Endre a kotrómester közölte velem: — Fél, háromnegyed, de elő­fordul, hogy egy köbméternyi* is belepréselek a kanálba. — És milyen mélyen kotorja ki a Vajast? — Egy méter húsz centire.., Mivel a megyében még sok-* helyütt várják a gépet, épper* ezért éjjel-nappal, három mű-» szakban dolgoznak. A kotró-» csoportnak húszegynéhány tag-» ja van, s március óta elősző» Hillyén ütöttek tanyát. Hárora hónap alatt az egyik csatornán 9 kilométer hosszúságban rend­behozták. Havonta 12—14 ezen köbméter földet mozgattak meg. Ütjük innen Dusnok község határába vezetett. Szabó Endre kotrómester június 18-án merí­tette meg először a kotrógép kanalát a Vajas-csatorna vize» földjébe. Ottjártunkkor azt mondta, hogy a hét végére be­fejezik a munkát* s innét* Kunszentmiklós határába szál-» lítják el a gépet. Bács-Klskun megye költségvetéséről tárgyalt megyénk képviselő csoportja A közelgő országgyűlési ülés­szakra való készülődés jegyé­ben tartotta meg július 17-i, pénteki ülését megyénk or­szággyűlési képviselő csoportja. A megbeszélésen Molnár Fri­gyes elvtárs elöljáróban az or­szággyűlés legközelebbi ülés­szakának napirendjéről tájé­koztatta képviselőtársait, majd a képviselők elhatározták, hogy a csoport nevében Mészöly Gyula országgyűlési képviselő, a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet igazga­tója fogja ismertetni az ország- gyűléssel, hogy az 1958. évi költségvetés milyen mértékben szolgálta a mezőgazdasági tu­dományos kutatást, s e tekin­tetben milyen tervei, törekvé­sei vannak megyénknek, Három mázsával jobb a tsz-ek termésátlaga mint az egyénieké A kiskunhalasi járás terme­lőszövetkezetei pénteken befe­jezték az aratást és az idén játlag 3 mázsával több termést {takarítottak be egy-egy hold­éról, mint az egyénileg gazdál­kodók. A Tiszakécskei Cipész Ktsz 18 tagja a kongresszus tiszte-1 a rémi Dózsa 35 holdon 18, a letére történt felajánlásuk teljesítése nyomán 10 új cipőmodellt | tompái Szabadság 55 holdon dolgozott ki. Az új modellekből a kisipari szövetkezet kiállí- f18*!8» a Rákóczi Tsz 100 holdon tást rendezett a közelmúltba*. A tetszetős, szépvonalú, modern jjj * jánoshalmi Űj°Alkotmány cipók nagy tetszést arattak. — Képünk a kiállítás egy részét |23 holdon 17,4, a Kossuth 11 mutatja., - (Foto: Tóth Sándor) »holdon 19 mázsás átlagtermést ért el őszi árpából. A jó ta­lajmunkának, megfelelő mű­trágyázásnak köszönheti a zsa- nai Üj Világ Tsz is, hogy az azelőtti évek 5—6 mázsás átla­gával szemben az idén 11,5 má­zsát vihet egy-egy holdról mag­tárába a fontos takarmányga­bonából. A tompái Szabadság Terme­lőszövetkezetben a 83 holdon termelt búza felének az el- cséplése alapján 18 mázsás át­lagra számítanak. Ezután Varga Jenő, a megye* tanács elnökhelyettese ismer­tette a képviselőcsoport tagjai­val a megye 1958. évi költség- vetési tervének alakulását. Me­gyénk a múlt évben is teljesí­tette költségvetési tervét, sőt lényeges túlteljesítés is mutat­kozik. Az 1958. évi bevételi terv 45 millió forinttal volt ma­gasabb az előző évinél. A kiadási többletet teljes egé­szében szociális és kulturális kiadásokra használtuk fel. Je­lentős emelkedés mutatkozik a beruházásoknál is: 1958-ban 20 millió forint­tal többet kapott a megye beruházási célra; ' mint 1957-ben. A megye, a rendelkezésre álló beruházási keretből 19 milliót fordított lakásépítkezésekre, 9 és fél millió forintot vízhálóza# építésére, öt és fél millió forin­tot egészségügyi és 20 millió forintot oktatási célokra. 1958-ban újabb 6300 házba vezették be a villanyt is, s ez pontosan tízszerese a Hor- thy-korszakban végzett éven­kénti bekapcsolások számának* Érdekes összehasonlításként em­lítette meg Varga elvtárs, hogy; 1944-ben mindössze 30 000 la­kásban égett a villany — mos# pedig 80 000-nél több családi otthonban sugárzik a kultúrál-* tabb életet tápláló fénye.

Next

/
Thumbnails
Contents