Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

iO.ooS ^v. Pilág proletárjai, egyesüljetek! ........................................ ma gyar szocialista munkáspárt bac.s -kiskun megyei lapja XIX ÉVFOLYAM, 152. SZÁM Ara SO fillér 1959. JŰLIUS 1, SZERDA * A megye kulturális helyzetéről tárgyalj a megyei tanács ülése Június 30-dn, kedden reggel Kecskeméten a megyei tanács kultúrtermében megkezdte ta­nácskozásait a megyei tanács második negyedévi rendes ülé­se. Részt vett a tanácsko­záson Tamás István elvtárs, a I Művelődésügyi Minisztérium népművelési osztályának helyet­tes vezetője, Toldi Margit elv­társnő, a Művelődésügyi Minisz­térium tanácsigazgatási osztá­lyának kiküldötte és Fórián Gyula elvtárs, a Minisztertanács részéről, •*.<**» Cseh László elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára nyitotta meg ai ülést és tett javaslatot a tanácsülés elnökére. A tanácstagok egyhan­gúlag Pankovits Józsefné me­gyei tanácstagot és országgyű­lési képviselőt választotta meg a tanácskozás elnökévé. Ezután Pankovits elvtársnő tett javas­latot a tanácsülés napirendjére. Az első napirendi pont kere­teben Cseh László elvtárs, a megyei tanács titkára tesz ja­vaslatotÍN a Bacs-Kiskutt megyei 'Népi Ellenőrzési Bizottság meg­üresedett tagsági helyének be­töltésére. A második napirendi pont Madarász László elvtárs, a végrehajtó bizottság elnökhe­lyettese beszámolója a megye művelődési helyzetéről és fel-. adatairól. A harmadik napiren­di pont keretében előterjesztést tesz Varga Jenő elvtárs, a me­gyei tanács elnökhelyettese egyes tanácsi vállalatok átszer­vezésével kapcsolatban. A napi­rend negyedik pontja: bejelen­tések, előadója Cseh László elv­társ, a végrehajtó bizottság tit­kára. Az ötödik napirendi pont: interpellációk. A tanácsülés egyhangúlag el­fogadta a napirendi javaslatot, majd Cseh László elvtárs is­mertette az előterjesztést a Bács-Kiskun megyei Népi El­lenőrző Bizottságban Murányi István elvtárs távozása után megüresedett tagsági helyre. A tanácsülés elfogadta az előter­jesztést Murányi István felmen­tésére, s helyére Zalai Géza elv­társat, a Kiskunfélegyházi Tan­gazdaság és Mezőgazdasági Technikum igazgatóját válasz­totta meg. Zalai Géza elvtárs, a tanácsülés előtt letette a hi­vatali esküt. Ezután Madarász László elv- társ, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökhelyet­tese emelkedett szólásra. Be­számolót tartott megyénk mű­velődéspolitikai helyzetéről és a népművelés feladatairól. Be­számolóját kivonatosan az aláb­biakban közöljük: nevelését, a világnézeti aeve­lőmunka, s az ideológiai harc fokozását. A nevelés az egész társa­dalom ügye. Ahhoz, hogy a társadalom rendelkezésére álló összes erőforrásokat valóban a kitűzött célok elérésére tudjuk mozgósí­tani, az eddiginél nagyobb tervszerűségre, szervezett­ségre és összefogásra van szükség. Madarász László beszámolója ' Madarász elvtárs beszámo­lójának bevezető részében me­sénk felszabadulás óta elért (kulturális eredményeit össze­gezte, Utalt az elleni orrada- fiomnak kulturális életünkben Ib átszőtt romboló és akadályo­zó szerepére, majd a két és fél év * eredményeit taglalta. Az MSZMP és la forradalmi munkás-paraszt kormány he­lyes politikájának eredménye­ként — mondotta — két és fél év alatt nemcsak megszilárdí­tottuk kulturális helyzetünket, hanem egyes vonatkozásban túl is haladtuk az ellenfor­radalom előtti szintet. Azóta 62 új iskolát, 5 művelődési otthont adtunk át rendelteté­sének és a tantermek számát 142-vel szaporítottuk. Az egy- tanteremre jutó tanulók száma átlagosan iskoláinkban 3,4-gyel, az egy nevelőre jutó tanulók száma 0,7-tel jobb mint az országos átlag. Megjavítottuk középiskoláink területi elosz­tását: ma már minden járá­sunkban van gimnázium, s nyolc járási székhelyünk közül csak egyben nincs középiskola. A két és fél év alatt 21 új könyvtárat létesítettünk és kö­zel 37 ezer kötettel gyarapítot­tuk könyvállományunkat. A nevelés as egész társadalom ügye i Az elért eredmények forrá­sa és további fejlődésünk 'alapja a párt céltudatos mű- [velődéspolitikája, Az MSZMP (Központi Bizottsága az 1957. ijúniusi országos pártértekezlet (határozata alapján kidolgozta la párt művelődési politikái á- Inak irányelveit. Ebben rámu- •tat a kulturális forradalom «alapvető célkitűzéseire, a mű­velődés tudatformáló szerepé­re. A szocializmus teljes győ­zelmének — a munkásosztály politikai hatalma és a kapita­lista kizsákmányolás megszün­tetése mellett — egyik felté­tele az emberek gondolkodá­sának szocialista átformálása. Ehhez a hosszantartó, de fel­tétlenül tervszerűen irányítan­dó folyamathoz minden mű­velődési intézmény, a tudo­mány és a művészet minden ága hozzá tud járulni. Utalt a beszámoló az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának az irányelvek szellemében ki­dolgozott kétéves művelődési programjára. A program alap­vető célkitűzésként jelölte meg a dolgozók, elsősorban a munkásosztály és a paraszt­ság szocialista öntudatra való Különösen fontos szerep jut az állami irányító, végrehajtó és ellenőrző szerveknek, mert a proletárdiktatúra államá­nak a gazdasági szervező funk­ció mellett elengedhetetlen funkciója a kulturális nevelő­munka. Az állam központi és helyi szerveinek munkájában egyaránt érvényesülnie kell mindkét irányú tevékenység­nek, annái is inkább, mert a kettőt szinte nem is lehet egymástól elválasztani. A7- előadó .a továbbiakban a part kétéves megyei kultúr­politikai programjából kiindul­va hangsúlyozta a munkásosz­tály világnézeti és kulturális nevelésének hagy fontosságát. Foglalkozott a dolgozó paraszt­ság kulturális fejlődésének fel­tételeivel és a megyében élő értelmiségi dolgozók helyzeté­vel, feladataival, majd az ifjúság marxista—leninista szellemű nevelésének fontos­ságával. Iskoláink esi az élet Beszéde további részében az oktató-nevelő intézmények fej­lődését és jelenlegi helyzetét ismertette. Az oktató intézmé­nyek anyagi feltételeinek, fej­lesztésének tényei után az ok­tató-nevelő munka, az iskolai oktatás tartalmának kérdéseit taglalta. Hangsúlyozta, hogy az egyes tantárgyak oktatása köz­ben egyre eredményesebben hsználják fel általános iskolai nevelőink a tantárgyak adta lehetőségeket a világnézeti ne­velésre, az ifjúság szemléleté­nek szocialista formálására. A lefolytatott különböző felmé­rések eredményei ennek a munkának a sikerét bizonyít­ják. Megyénk iskoláinak túl­nyomó többségében a tanu­lók világosan látják hazánk fejlődésének fő kérdéseit, a nagyüzmi gazdálkodás elő­nyeit, szükségességét. Egyre sikeresebben kapcsolják össze iskoláink a tudomá­nyos képzést a technikai munkakészség fejlesztésé­vel Is. Az elmúlt esztendőben 29 ál­talános iskolában vezettük be a gyakorlati oktatást. E tan­tárgy vezetésére a kiválasztott pedagógusokat tanfolyamon képeztük ki és bevontuk a munkába a mezőgazdasági szakembereket is. A politech­nikai oktatás terén elért ered­mények biztatóak. A tanulók nagy kedvvel vesznek részt a foglalkozásokon és beigazoló­dott, hogy a gyakorlati okta­tásban részt vevőknél a tanul­mányi előrehaladás és az er­kölcsi színvonal is javult, Igen jó hatással volt álta­lános iskoláink életére, a tanulók világnézetének fej­lődésére, erkölcsi sajátos­ságaik alakulására az út­törő mozgalom további megerősödése. Az új szervezési formák ugyan bizonyos mértékig el­különítették a mozgalmat az iskolától, de az ebből eredő kezdeti félreértéseket sikerült megszüntetni és a pedagógusok is egyre nagyobb mértékben^ kapcsolódnak be a mozgalom segítésébe. A fejlődést a meny- nyiségi eredmények is mutat­ják. Az 1958. évi 147-tel szem­ben 1959-ben 230 működő csa­patunk van és jelentősen emel­kedett az úttörők száma. Si­keresnek mondható a mulasz­tások leküzdéséért folytatott harc. Javult iskoláink fegyel­me is. Az előadói beszéd a továb­biakban középiskoláink hely­zetével foglalkozott. Különösen az intézmények területi elosz­tásának jelentőségét emelte ki, majd a politikai nevelés­ről szólt. A tanítási órákon — mondotta — ma már sokkal több és elmélyültebb a komoly erkölcsi-politikai nevelési mozzanat, a tanár határozott állásfoglalása. Ennek hatása, a középiskolások magatartá­sában és gondolkodásmódjá­ban is megnyilvánul. Lassan oszladozóban van a nemrég még megszokott kílátástalan- sági érzés, nagyobb a tanulási kedv, és a fizikai munka meg­becsülése is egyre inkább tért hódít. Felismerték középisko­lai nevelőink az osztályfőnöki órák nagy nevelési lehetősé­geit — és előrehaladást tet­tünk a gyakorlati életre való nevelés terén is. Dicséretre méltó, hogy középiskoláink egyrésze — túl a központi, anyagi támogatáson, vagy an­nak hiányában is — jelentős társadalmi erők összefogásával megteremtette a gyakorlati ok­tatás alapjait. Kiváló ered­ményt értek el a bajai leány- gimnáziumban és a kiskunfél­egyházi gimnáziumokban, ahol mezőgazdasági jellegű« — to­vábbá a kalocsai L István és a kecskeméti Katona József Gimnáziumban, ahol ipari jel­legű foglalkozások lehetősé­geit teremtették meg. A fejlődés tényei alapján megállapította az előadó, hogy iskolarendszerünkben az ellen- forradalom okozta törés sem eredményezett tartós vissza­esést megyénkben. A kedvező jelek alapján azonban még nem lehet általánosítani. Különösen az erkölcsi-politikai, világné­zeti nevelésnek vannak még helyenként kirívó hiányossá­gai. Egyes iskoláink tanulói nem látják világosan a terme­lőszövetkezetek t perspektíváit NAGYOBB GONDDAL ALAPOSABBAN (3. oldal) A FÜLÖPHÄZI FIATALOK ÉBER ŐRE (3. oldal) MEZEI HARCKOCSI­OSZTAG (4. oldal) A KECSKEMÉTI FILMKLUB NYÁRI PROGRAMJA (4, oldal) HASZNOS LÁTOGATÁS, GAZDAG TAPASZTALATOK (4. oldal) SPORT (5« oldal) * KISKŐRÖSI NAPLÓ (G. oldal) Nem ismerik például az ellen- forradalom lényegét, s a peda­gógusok jó része még ösztö­nösen végzi, a világnézeti ne­velést; Egyes nevelőink nem tudják mindig felhasználni a tananyagban kínálkozó lehető­ségeket, sőt még nyílt ellensé­ges megnyilatkozással is talál­koztunk a most lezárult tanév folyamán. Mindez azt mutat­ja, hogy a pedagógusok ideoló­giai és szakmai felkészültsé­gét még tovább kell javítani. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ennek nem egyet­len és kizárólagos módja a szervezett ideológiai tovább­képzés; Segítenünk kejl nevelőin­ket, hogy nagyobb részt ér­zelmi jellegű, ösztönös be­állítottságukat tudatos szo­cialista állásfoglalássá vál­toztassák, — ebben a he­lyi párt- cs tanácsszervek igen sokat segíthetnek pél­damutatásukkal, egyéni és csoportos beszélgetésekkel, az iskola belső élete iránti érdeklődésükkel és az is­kolai oktató-nevelő munka tárgyi feltételeinek bizto­sításával. Sokáig nem használtuk ki kel­lőképpen az iskolai nevelést kiegészítő és főleg a munkás­paraszt származású gyermekek számára nélkülözhetetlen in­tézményeink, mint a diákott­honok, napközi otthonok, gyer­mekotthonok lehetőségeit. Az utóbbi évek eredményének könyvelhető azonban el, hogy megyénk diákotthonainak kol­légiummá fejlesztése, az otc folyó erkölcsi-politikai nevelő- munka kielégítően halad előre; Beszélt az előadó az óvodák, napközi otthonok helyzetéről, majd hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége van oktató­nevelő intézményeink szem­pontjából a helyi tanács és más társadalmi szerveknek. Megyénk oktatásügye sokat vár a helyi tanácsoktól, az iskolai gyakorlati oktatás biz­tosítása terén is. Javasoljuk a városi tanácsoknak, hozzanak létre központi iskolai tanmű­helyeket, a községekben pedig biztosítsanak gyakorlókerte­ket. Elismerőleg szólt a be­. (Folytatás a 2. oldalon) CJ r*.

Next

/
Thumbnails
Contents