Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-13 / 137. szám

1959. június 13, szombat

3. oldal

A Tissakécshei Gépállomás

felkészült a termés betakarítására

Az aratás hónapjában

járunk. Nem érdektelen hát, hogy gépállomásaink felkészültek-e a gabonafélék letaka- rítására és a július derekán megkezdődő elcséplésére?

A Tiszakécskei Gépállomáson öt aratógép, egy kombájn, 24 cséplőgép, valamint az aprómagvakhoz még külön 2 cséplőgép áll készenlétben a »bevetésre«. (Ha a Gépállomások Igazgatósága a meghajtáshoz tud biztosítani két erőgépet, akkor az ezekhez szükséges cséplők sem hiányoznak.)

A tárolóedények tele vannak üzemanyaggal, raktáron a javításhoz szükséges egyéb anyagok, és a fecskendők, mérlegek is kijavítva várják igény- bevételüket.

A gépállomás vezetősége ügyelt arra is, hogy a cséplés- nél többéves gyakorlattal rendelkező traktorosok legyenek a masiniszták. Mindössze Benke Béla vontatós esik át ezen a nyáron a cséplés »tűzkeresztségén«. Az erőgéphez azonban nagyszerűen ért, a »ráállás« sem okoz neki problémát, ha pedig netán a — jól csak a munka közben kiismerhető — cséplőgépnél fordulna elő hiba, ennek gyors kiküszöbölése végett kettős intézkedést foganatosítottak. Két gyakorlott etetőt osztottak be a gépéhez, s a központhoz közeli helyekre küldjk majd, ahol a gépállomás körGÉPPEL ARATUNK

A NAGYBARACSKAI József Attila Termelőszövetkezetben ■— a csapadékos időjárás ellenére is — jól halad a növényápolási munka. A kukorica kétszeri, a cukorrépa háromszori kapálását befejeztük. A 10 kát. holdnyi szabolcsi dohány palántái 98 százalékban megeredtek és az első kapálását már enneK is elvégeztük.

Nagybaracskán nemcsak a termelőszövetkezet tagjai szorgoskodnak a földeken, hanem az egyénileg dolgozó parasztoK is. Nagy lendülettel fogtak hozzá a kapások ápolásához, azonban egy kapálással elmaradtak. Jól tennék, ha késedelem nélkül újra kezdenék a nó- vényápolási munkát, mert rövidesen itt az aratás és még a szénát is be kell takarítani, A József Attila Tsz a 35 holdas lucernatáblájáról a szénát mar be is takarította.

AZ ARATÁSRA IS felkészült termelőszövetkezetünk, 40 kát. hold őszi árpa kombájnaratására kötöttünk szerződést a gépállomással. A búzánkat ke- vekötő-aratógép vágja majd le, s csak a dűlt, kószált gabonát vágjuk le kézi kaszával.

Az aratás után 50 hold másodvetést terveztünk, amit előreláthatólag el is végzünk.

TAGSÁGUNK nyugodtan néz az aratás elé, mert a termelő- szövetkezet vezetősége erre az időszakra üzemi konyhát szervezett, s így biztosítja, a tagoknak az étkezést. A konyhát mar évek óta üzemeltetjük aratáskor, s nagyon jól bevált. Ahol még nem valósították meg,, azoknak csak javasolni tudom.

Horváth Mátyás levelező

zeti szerelője, vagy akár a műhely más szakembere is rövid idő alatt a segítségére siethet.

Az érdekelt községekből — Tiszakécskéről, László- falváról és Lakitelekről — ösz- szeállították már a cséplőcsapatokat is; ezek között hat teljesen űj, a többi tagjai viszont már az előző években is együtt dolgozlak. A lászlófalvi Üttörő Termelőszövetkezet — a gépállomás körzetébe tartozó öt tsz közül egyedül — önálló cséplőcsapatot állít ki, s nemcsak a saját gazdaságában csépel, hanem egyebütt is.

A cséplőcsapatok tagjai számára a gépállomás vezetői június 21-én a gépállomáson, a másik két községben pedig a tanácsházán előadást tartanak a tűzvédelemről és a balesetelhárításról. Az előbbivel kapcsolatban érdemes megemlítenünk, hogy cséplés idején már négy j év óta vizes szikrafogót szereltet a gépállomás az erőgépekre, s így a tűzveszély a minimálisra csökken.

Előreláthatólag június 24-e táján kezdi meg a gépállomás az aratást (a lászlófalvi Úttörő és Alkotmány Tsz-ben kombájnnal), s rá három hétre búgnak fel cséplőgépei a közös vagy az egyéni szérűkön.

Ha az időjárás közbe

nem szól, jó termésre van kilátás. Jellemző, hogy míg az ősszel előzetes tervében 9700 tonna gabonatermést jelölt meg a három község tanácsa, addig a napokban végzett becslésük szerint már 11 100 tonna el- cséplését kell majd elvégeznie a gépállomásnak. Ám ha re- rekordtermés is lesz, a gépállomást akkor sem éri meglepetés, mert felkészült minden eshetőségre.

T. I.

Megjegyzés

így nem lesz belőlünk második Makói

A SZAKEMBEREK megállapítása szerint megyénk éghajlata és talaja igen alkalmas a vöröshagymának. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy Makó után a második helyet foglaljuk el az országos termesztésben mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően. Ezt a megállapítást az eredmények is igazolják, hiszen a hagymaterület évről évre szaporodik a megyében, s most már a déli járásokon túl is hódít. Kecelen például pór év alatt fél holdról 21 hold fölé nőtt a szerződött hagymaföld. Maga a Vörös Zászló Termelő- szövetkezet 4 holdat ültetett be.

de Éppen kecelen van

gond a hagymával. A kiadott dughagyma 50—60 százaléka ugyanis felbördősödött, s ha a bördőt ki is szakítják, ebből már csak legfeljebb másodosztályú áru lesz őszre. Hogy mentse a menthetőt, a földművesszövetkezet megvásárolná a póruljárt termelőktől főzőhagymaként. De éppen a napokban

Jó termést ígérnek a külföldi gabonák

Érdekes növénytermesztési kísérletek folynak a csátaljai Budai Nagy Antal Termelőszövetkezetben. Érik az egyiptomi árpa egy holdon. A mintegy fél méter magas száron, apró, tömött kalászokat hozó növény jó termést Ígér. A napokban kalászolt az ugyancsak kísérletként vetett őszi zab is. Az úgynevezett olasz búza szintén jó terméssel biztat. Ez a 35 ] centiméteres talaj művelést, hol- 1 dánként bő műtrágyázást i igénylő fajta, amely nem dől j meg, 30 mázsás termésátlagot | Ígér.

kapott utasítást a MÉK kiskunhalasi telepétől, hogy íöző- hagymát csak korlátolt mennyiségben vehet át, többre a MÉK nem tud diszpozíciót adni, mert nincs kereslet.

Az ügyben megkérdeztük Győrváry Gyulát, a MÉK fő- agronómusát. Elmondása szerint most folyik a szakvizsgálat annak pontos megállapítására, hogy vajon az esős időjárás vagy a dughagyma helytelen hőkezelése okozta ezt a szokatlan arányú felbördösödést?

SOKAK SZERINT ez az utóbbi a valószínűbb, s ez az újabb cikk is azért íródik, hogy most már a megye határán túl is felhívja az illetékesek figyelmét a Duna—Tisza közi hagymatermesztés égető problémájának orvoslására. — Arra ugyanis, hogy sürgősen meg kell oldani itt helyben a dughagyma szakszerű hőkezelését és raktározását, mert a keltető- állomások ilyen célra való igénybevétele csak kényszer- megoldás. Enélkül évről évre súlyosbodó gondjaink lesznek, a kudarcok érthetően elveszik a termelők kedvét a hagymától, s a második Makóvá fejlődés — a lehetőségek ellenére — csak óhaj marad.

G. K.

iparengedély nélkül...

Tanácsülésen tárgyalták meg a tennivalókat

Harminchat év után

A!

z udvar hátsó részében, ahol a vasútvonal szeli ! kelté a gyárat, a kis portás- t Iliikében olvasgat Kardos Gyula j bácsi.

E Hellyel kínál, miközben oku- E láréját leveszi és kérdő tekin- Etetc szemem bogarába kapcso- I lódik.

[ Beszélgetni kezdtünk. Amit t hallottam, mélyen megrendi- I tett.

E Egy emberöltőn, harminc éven [át rágta, marta tüdejét a tisz- [títóműhely érdes pora. Húszéves [ legény korában került ide, s har- [minc év múltán hagyta ott, mert az or^os azt mondta: [Gyula bácsi, magának itt már E semmi keresnivalója ... í Az ilyesfajta gondoskodást, [emberi hangot sem Gyula bá- F esi, sem a vele egyívású bará- [tai, szaktársai nem ismerték a [ múltban.

í . X_í alálkatlannak hívták akkor a tisztítómű- E helyt, amikor én idejöttem dolgozni, egészen az államosításig [— szól az emlékezés hangján, ts arcán a redők összesűrűsöd- Enek, amikor fojtott indulattal [így folytatja:

| — Hajtottuk magunkat 10—-12

1 órán át, hogy meg legyen a : megélhetés. Kevesen bírták az

■ iramot. A 30-as években két, három, esetleg négy év után a,

■ temetőbe vezetett innen annak : az útja, aki gyengébb fizikumú ■volt....

: Elhomályosul a szeme, amikor Beviz Imre cs Király László kenyeres pajtásának nevét említi. A régiek közül ma már csak ő, meg Tapodi Józsi bácsi jár a gyárba. A vele egykorúak egy része nyugdíjas, mint Gö- : bölyös Pál és Dudok Péter, más ’részük meg ott pihen a gvárJúnius 7-én, vasárnap ült össze Mélykút község tanácsülése. Elsőnek az önkéntes lüz- oltótestület eddigi munkáját értékelték. A tanácsülés ennek kapcsán kitért a mezőgazdasági tűzrendészetre való felkészülésre és annak megszervezésére. A hivatásos tűzoltóság megszűnte tése folytán az önkéntes tűzoltók munkájának további segítését határozta el.

A mezőgazdasági beszámoló a növényápolási, aratási és csáp- lési feladatokat ismertette. A mezőgazdasági felügyelő a tapasztalatok alapján kitért a határszemle eredményére és a burgonyabogár elleni védekezésre. Felhívta a figyelmet az aratási tervben szereplő határidők betartására. Javasolta, hogy a cseplés és a hordás zavartalan lebonyolításának biztosítására vegye fel a kapcsolatot a gépállomással a tanács végrehajtó bizottsága.

Mélykúti Elemér levelező

Szerkesztői üzenetek

Gcröliázrt József, Kecskemét: Panaszos levelét a kecskeméti városi tanács ipari és maszaki osztályának küldtük meg. Választ onnan kap.

Egy aggódó szülő, Kecskemét: A

levelében írt problémai kivizsgáltuk. Megállapítotok, hegy azok a hiányosságok, amelyek ít közölt velünk. nincsenek meg.

Békés életért. Kecskemét: Közlése alapjan a vizsgálatot lefolytattuk Válaszunkat rövidesen megkapja.

Tóth Endréné, Kecskemét: Levelét köszönjük, sok segítséget nyújtott számunkra.

Bíró Ferenc, Kecskemét: A nyíllal szétlőtt labdát megkaptuk. a Honvédelmi Sportszövetség valasza utáu értesítjük.

a. rendet, fegyelmet, s éppen ezért jogosan méltatlankodik, amikor egyesek felrúgjak törvényeinket, finoman kifejezve — figyelmen kívül hagyják.

Egy ilyen jelenségre hívták fel figyelmünket a munkásnők a nylon harisnya szemfclszedc- sével kapcsolatban. Egyesek kifogásolták a javítás minőségét, mások meg a szemfelszedőknek a kereskedelmi vállalatokon belüli, engedély nélküli működését.

Az igazság kiderítése céljából felkerestük a Kecskeméti Városi Tanács ipari és műszaki osztályát. Megtudtuk, hogy a harisnya-szemíelszedés szabad foglalkozás, tehát segéd- vagy mesterlevél nem kell gyakorlatához, de iparengedély igen. Kecskeméten állítólag nyolc szemfelszedó dolgozik, legalább is ennyit tart nyilván a tanács ipari és műszaki osztálya.

Az osztály a bejelentés nyomán elhatározta, hogy röpclien- órzéssel győződik meg a helyzetről. A bejelentést a tények igazolták. A Kiskereskedelmi Vállalat három üzletében tevékenykedő szemfelszedök közül kettőnek nem volt iparengedélye. A 33-as számú rövidáru boltban például Bozsik Jánosne dolgozik iparengedély nélkül. Hasonló a helyzet a 130-as számú rövidáru boltban, is.

Tévedés ne essék. Mi nem sajnáljuk azt a jövedelmet, inielyet a szemfelszedéssel lebet keresni. Hiszen, ha úgy ki - vánja a lakosság ellátása, a tanács ad ki még iparengedélyt a .zemfelszedóknek. Csupán azt Lartjuk különösnek, hogy állami vállalat nyújtson segédkezet érvényben levő törvényeink kijátszásához, ez esetben az ípar- jngedély nélkül működő s•'.emel szed ók foglalkoztatásához.

Az a véleményünk, hogy a iclyi KlOSZ-szal egyetértésben, a tanács ipari osztályá- íak ezen a területen is bizto- íitania UeU a törvényes rendet.

ventillátor, de az mindig rossz •/olt. Mire este lett, úgy megizzadtunk, olyan porosak lettünk, hogy úgy kapargattuk le a hátunkról a sarat.

Abbahagyja a történetet, s rámnéz. Talán kételkedést olvasott ki a tekintetemből, mert amikor újra szól, így kezdi:

— Ha ráér, kéresse tel a Tapodi Jóskát, itt dolgozik a térüzemben. Az is megmondhatja ...

Nem kerestem fel, mert tudtam, hogy Gyula bácsi minden szava igazság. Ha másként lenne, akkor ma egy erős ember állná előttem. De sajnos, nem így van. Mintha csak róla szólna a régi munkásdal:

» ... megtörte testünket a töke ostora ...«

A hajsza a nagyobb darab kenyérért — szívnagyobbodást szült. A por meg a piszok tönkretette tüdejét, szilikózist szerzett a harminc évi tisztítóműhelyi munka során.

— Ma egészen más a tisztítóműhelyben is. Nyolc órát dolgoznak. Van elszívó berendezés, védőital, ruha, egyszóval minden — mondja Gyula bácsi.

Én még csak azzal egészíteném ki: van olyan munkahely is, ahol csak négy órát tartózkodik egy-egy dolgozó.

Gyula bácsi nem feledi a múltat. Rossz szíve és beteg tüdeje figyelmezteti: te a tőke áldozata vagy.

Élete alkonyán megismerte a jót, az emberséget is — s ahogy ő mondja —, ezt népi államunknak köszönheti.

B

eszélgetésünket a gőzmozdony hosszú füttye zavarja 'meg. Bebocsátást kér a Zománcipari Müvek II-s számú kapuján. Venesz

ral szemben levő temetőben.

Igen, abban az időben a munkás élete nem ért semmit. Annyi embert kapott Kreutzer igazgató úr, amennyit csak akart. Nem érdeklte hát, hogy munkásai milyen körülmények között dolgoznák.

_ — Nem mert bejönni a tisz- títóműhelybe — veszi át ismét a szót Gyula bácsi —, mert olyan nagy volt a por, hogy alig láttuk egymást Volt ugvan