Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-13 / 137. szám

1959. június 13, szombat 3. oldal A Tissakécshei Gépállomás felkészült a termés betakarítására Az aratás hónapjában járunk. Nem érdektelen hát, hogy gépállomásaink felkészül­tek-e a gabonafélék letaka- rítására és a július derekán megkezdődő elcséplésére? A Tiszakécskei Gépállomá­son öt aratógép, egy kombájn, 24 cséplőgép, valamint az apró­magvakhoz még külön 2 csép­lőgép áll készenlétben a »be­vetésre«. (Ha a Gépállomások Igazgatósága a meghajtáshoz tud biztosítani két erőgépet, akkor az ezekhez szükséges cséplők sem hiányoznak.) A tárolóedények tele vannak üzemanyaggal, raktáron a javí­táshoz szükséges egyéb anya­gok, és a fecskendők, mérle­gek is kijavítva várják igény- bevételüket. A gépállomás vezetősége ügyelt arra is, hogy a cséplés- nél többéves gyakorlattal ren­delkező traktorosok legyenek a masiniszták. Mindössze Benke Béla vontatós esik át ezen a nyáron a cséplés »tűzkereszt­ségén«. Az erőgéphez azonban nagyszerűen ért, a »ráállás« sem okoz neki problémát, ha pedig netán a — jól csak a munka közben kiismerhető — cséplőgépnél fordulna elő hiba, ennek gyors kiküszöbölése vé­gett kettős intézkedést fogana­tosítottak. Két gyakorlott etetőt osztottak be a gépéhez, s a köz­ponthoz közeli helyekre küldjk majd, ahol a gépállomás kör­GÉPPEL ARATUNK A NAGYBARACSKAI József Attila Termelőszövetkezetben ■— a csapadékos időjárás elle­nére is — jól halad a növény­ápolási munka. A kukorica két­szeri, a cukorrépa háromszori kapálását befejeztük. A 10 kát. holdnyi szabolcsi dohány palán­tái 98 százalékban megeredtek és az első kapálását már enneK is elvégeztük. Nagybaracskán nemcsak a termelőszövetkezet tagjai szor­goskodnak a földeken, hanem az egyénileg dolgozó parasztoK is. Nagy lendülettel fogtak hozzá a kapások ápolásához, azonban egy kapálással elma­radtak. Jól tennék, ha késede­lem nélkül újra kezdenék a nó- vényápolási munkát, mert rövi­desen itt az aratás és még a szénát is be kell takarítani, A József Attila Tsz a 35 holdas lucernatáblájáról a szénát mar be is takarította. AZ ARATÁSRA IS felké­szült termelőszövetkezetünk, 40 kát. hold őszi árpa kombájnara­tására kötöttünk szerződést a gépállomással. A búzánkat ke- vekötő-aratógép vágja majd le, s csak a dűlt, kószált gabonát vágjuk le kézi kaszával. Az aratás után 50 hold má­sodvetést terveztünk, amit elő­reláthatólag el is végzünk. TAGSÁGUNK nyugodtan néz az aratás elé, mert a termelő- szövetkezet vezetősége erre az időszakra üzemi konyhát szer­vezett, s így biztosítja, a tagok­nak az étkezést. A konyhát mar évek óta üzemeltetjük aratás­kor, s nagyon jól bevált. Ahol még nem valósították meg,, azoknak csak javasolni tudom. Horváth Mátyás levelező zeti szerelője, vagy akár a mű­hely más szakembere is rövid idő alatt a segítségére siethet. Az érdekelt községek­ből — Tiszakécskéről, László- falváról és Lakitelekről — ösz- szeállították már a cséplőcsapa­tokat is; ezek között hat telje­sen űj, a többi tagjai viszont már az előző években is együtt dolgozlak. A lászlófalvi Üttörő Termelőszövetkezet — a gép­állomás körzetébe tartozó öt tsz közül egyedül — önálló cséplő­csapatot állít ki, s nemcsak a saját gazdaságában csépel, ha­nem egyebütt is. A cséplőcsapatok tagjai szá­mára a gépállomás vezetői jú­nius 21-én a gépállomáson, a másik két községben pedig a tanácsházán előadást tartanak a tűzvédelemről és a balesetel­hárításról. Az előbbivel kapcso­latban érdemes megemlítenünk, hogy cséplés idején már négy j év óta vizes szikrafogót szerel­tet a gépállomás az erőgépekre, s így a tűzveszély a minimális­ra csökken. Előreláthatólag június 24-e táján kezdi meg a gépállomás az aratást (a lászlófalvi Úttörő és Alkotmány Tsz-ben kom­bájnnal), s rá három hétre búgnak fel cséplőgépei a közös vagy az egyéni szérűkön. Ha az időjárás közbe nem szól, jó termésre van ki­látás. Jellemző, hogy míg az ősszel előzetes tervében 9700 tonna gabonatermést jelölt meg a három község tanácsa, addig a napokban végzett becslésük szerint már 11 100 tonna el- cséplését kell majd elvégeznie a gépállomásnak. Ám ha re- rekordtermés is lesz, a gép­állomást akkor sem éri megle­petés, mert felkészült minden eshetőségre. T. I. Megjegyzés így nem lesz belőlünk második Makói A SZAKEMBEREK megálla­pítása szerint megyénk éghaj­lata és talaja igen alkalmas a vöröshagymának. Minden lehe­tőségünk megvan arra, hogy Makó után a második helyet foglaljuk el az országos ter­mesztésben mind a mennyisé­get, mind a minőséget illetően. Ezt a megállapítást az eredmé­nyek is igazolják, hiszen a hagymaterület évről évre sza­porodik a megyében, s most már a déli járásokon túl is hó­dít. Kecelen például pór év alatt fél holdról 21 hold fölé nőtt a szerződött hagymaföld. Maga a Vörös Zászló Termelő- szövetkezet 4 holdat ültetett be. de Éppen kecelen van gond a hagymával. A kiadott dughagyma 50—60 százaléka ugyanis felbördősödött, s ha a bördőt ki is szakítják, ebből már csak legfeljebb másodosz­tályú áru lesz őszre. Hogy mentse a menthetőt, a földmű­vesszövetkezet megvásárolná a póruljárt termelőktől főzőhagy­maként. De éppen a napokban Jó termést ígérnek a külföldi gabonák Érdekes növénytermesztési kísérletek folynak a csátaljai Budai Nagy Antal Termelőszö­vetkezetben. Érik az egyiptomi árpa egy holdon. A mintegy fél méter magas száron, apró, tö­mött kalászokat hozó növény jó termést Ígér. A napokban kalászolt az ugyancsak kísér­letként vetett őszi zab is. Az úgynevezett olasz búza szintén jó terméssel biztat. Ez a 35 ] centiméteres talaj művelést, hol- 1 dánként bő műtrágyázást i igénylő fajta, amely nem dől j meg, 30 mázsás termésátlagot | Ígér. kapott utasítást a MÉK kis­kunhalasi telepétől, hogy íöző- hagymát csak korlátolt mennyi­ségben vehet át, többre a MÉK nem tud diszpozíciót adni, mert nincs kereslet. Az ügyben megkérdeztük Győrváry Gyulát, a MÉK fő- agronómusát. Elmondása sze­rint most folyik a szakvizsgá­lat annak pontos megállapítá­sára, hogy vajon az esős időjárás vagy a dughagyma helytelen hőkezelése okozta ezt a szokat­lan arányú felbördösödést? SOKAK SZERINT ez az utóbbi a valószínűbb, s ez az újabb cikk is azért íródik, hogy most már a megye határán túl is felhívja az illetékesek figyel­mét a Duna—Tisza közi hagy­matermesztés égető problémá­jának orvoslására. — Arra ugyanis, hogy sürgősen meg kell oldani itt helyben a dug­hagyma szakszerű hőkezelését és raktározását, mert a keltető- állomások ilyen célra való igénybevétele csak kényszer- megoldás. Enélkül évről évre súlyosbodó gondjaink lesznek, a kudarcok érthetően elveszik a termelők kedvét a hagymától, s a második Makóvá fejlődés — a lehetőségek ellenére — csak óhaj marad. G. K. iparengedély nélkül... Tanácsülésen tárgyalták meg a tennivalókat Harminchat év után A! z udvar hátsó részében, ahol a vasútvonal szeli ! kelté a gyárat, a kis portás- t Iliikében olvasgat Kardos Gyula j bácsi. E Hellyel kínál, miközben oku- E láréját leveszi és kérdő tekin- Etetc szemem bogarába kapcso- I lódik. [ Beszélgetni kezdtünk. Amit t hallottam, mélyen megrendi- I tett. E Egy emberöltőn, harminc éven [át rágta, marta tüdejét a tisz- [títóműhely érdes pora. Húszéves [ legény korában került ide, s har- [minc év múltán hagyta ott, mert az or^os azt mondta: [Gyula bácsi, magának itt már E semmi keresnivalója ... í Az ilyesfajta gondoskodást, [emberi hangot sem Gyula bá- F esi, sem a vele egyívású bará- [tai, szaktársai nem ismerték a [ múltban. í . X_í alálkatlannak hívták akkor a tisztítómű- E helyt, amikor én idejöttem dol­gozni, egészen az államosításig [— szól az emlékezés hangján, ts arcán a redők összesűrűsöd- Enek, amikor fojtott indulattal [így folytatja: | — Hajtottuk magunkat 10—-12 1 órán át, hogy meg legyen a : megélhetés. Kevesen bírták az ■ iramot. A 30-as években két­, három, esetleg négy év után a, ■ temetőbe vezetett innen annak : az útja, aki gyengébb fizikumú ■volt.... : Elhomályosul a szeme, ami­kor Beviz Imre cs Király László kenyeres pajtásának nevét em­líti. A régiek közül ma már csak ő, meg Tapodi Józsi bácsi jár a gyárba. A vele egykorúak egy része nyugdíjas, mint Gö- : bölyös Pál és Dudok Péter, más ’részük meg ott pihen a gvár­Június 7-én, vasárnap ült össze Mélykút község tanács­ülése. Elsőnek az önkéntes lüz- oltótestület eddigi munkáját értékelték. A tanácsülés ennek kapcsán kitért a mezőgazdasági tűzrendészetre való felkészülés­re és annak megszervezésére. A hivatásos tűzoltóság megszűn­te tése folytán az önkéntes tűz­oltók munkájának további se­gítését határozta el. A mezőgazdasági beszámoló a növényápolási, aratási és csáp- lési feladatokat ismertette. A mezőgazdasági felügyelő a ta­pasztalatok alapján kitért a határszemle eredményére és a burgonyabogár elleni védeke­zésre. Felhívta a figyelmet az aratási tervben szereplő határ­idők betartására. Javasolta, hogy a cseplés és a hordás za­vartalan lebonyolításának biz­tosítására vegye fel a kapcsola­tot a gépállomással a tanács végrehajtó bizottsága. Mélykúti Elemér levelező Szerkesztői üzenetek Gcröliázrt József, Kecskemét: Pa­naszos levelét a kecskeméti városi tanács ipari és maszaki osztályá­nak küldtük meg. Választ onnan kap. Egy aggódó szülő, Kecskemét: A levelében írt problémai kivizsgál­tuk. Megállapítotok, hegy azok a hiányosságok, amelyek ít közölt ve­lünk. nincsenek meg. Békés életért. Kecskemét: Közlése alapjan a vizsgálatot lefolytattuk Válaszunkat rövidesen megkapja. Tóth Endréné, Kecskemét: Leve­lét köszönjük, sok segítséget nyúj­tott számunkra. Bíró Ferenc, Kecskemét: A nyíl­lal szétlőtt labdát megkaptuk. a Honvédelmi Sportszövetség valasza utáu értesítjük. a. rendet, fegyelmet, s éppen ezért jogosan méltatlankodik, amikor egyesek felrúgjak tör­vényeinket, finoman kifejezve — figyelmen kívül hagyják. Egy ilyen jelenségre hívták fel figyelmünket a munkásnők a nylon harisnya szemfclszedc- sével kapcsolatban. Egyesek ki­fogásolták a javítás minőségét, mások meg a szemfelszedőknek a kereskedelmi vállalatokon be­lüli, engedély nélküli műkö­dését. Az igazság kiderítése céljából felkerestük a Kecskeméti Vá­rosi Tanács ipari és műszaki osztályát. Megtudtuk, hogy a harisnya-szemíelszedés szabad foglalkozás, tehát segéd- vagy mesterlevél nem kell gyakorla­tához, de iparengedély igen. Kecskeméten állítólag nyolc szemfelszedó dolgozik, legalább is ennyit tart nyilván a tanács ipari és műszaki osztálya. Az osztály a bejelentés nyo­mán elhatározta, hogy röpclien- órzéssel győződik meg a hely­zetről. A bejelentést a tények igazolták. A Kiskereskedelmi Vállalat három üzletében tevé­kenykedő szemfelszedök közül kettőnek nem volt iparengedé­lye. A 33-as számú rövidáru boltban például Bozsik Jánosne dolgozik iparengedély nélkül. Hasonló a helyzet a 130-as szá­mú rövidáru boltban, is. Tévedés ne essék. Mi nem sajnáljuk azt a jövedelmet, inielyet a szemfelszedéssel le­bet keresni. Hiszen, ha úgy ki - vánja a lakosság ellátása, a ta­nács ad ki még iparengedélyt a .zemfelszedóknek. Csupán azt Lartjuk különösnek, hogy álla­mi vállalat nyújtson segédkezet érvényben levő törvényeink ki­játszásához, ez esetben az ípar- jngedély nélkül működő s•'.em­el szed ók foglalkoztatásához. Az a véleményünk, hogy a iclyi KlOSZ-szal egyetértés­ben, a tanács ipari osztályá- íak ezen a területen is bizto- íitania UeU a törvényes rendet. ventillátor, de az mindig rossz •/olt. Mire este lett, úgy meg­izzadtunk, olyan porosak let­tünk, hogy úgy kapargattuk le a hátunkról a sarat. Abbahagyja a történetet, s rámnéz. Talán kételkedést ol­vasott ki a tekintetemből, mert amikor újra szól, így kezdi: — Ha ráér, kéresse tel a Tapodi Jóskát, itt dolgozik a térüzemben. Az is megmond­hatja ... Nem kerestem fel, mert tud­tam, hogy Gyula bácsi minden szava igazság. Ha másként lenne, akkor ma egy erős em­ber állná előttem. De sajnos, nem így van. Mintha csak róla szólna a régi munkásdal: » ... megtörte testünket a töke ostora ...« A hajsza a nagyobb darab kenyérért — szívnagyob­bodást szült. A por meg a pi­szok tönkretette tüdejét, szili­kózist szerzett a harminc évi tisztítóműhelyi munka során. — Ma egészen más a tisz­títóműhelyben is. Nyolc órát dolgoznak. Van elszívó beren­dezés, védőital, ruha, egyszóval minden — mondja Gyula bácsi. Én még csak azzal egészíte­ném ki: van olyan munkahely is, ahol csak négy órát tartóz­kodik egy-egy dolgozó. Gyula bácsi nem feledi a múltat. Rossz szíve és beteg tüdeje figyelmezteti: te a tőke áldozata vagy. Élete alkonyán megismerte a jót, az emberséget is — s ahogy ő mondja —, ezt népi álla­munknak köszönheti. B eszélgetésünket a gőzmoz­dony hosszú füttye za­varja 'meg. Bebocsátást kér a Zománcipari Müvek II-s számú kapuján. Venesz ral szemben levő temetőben. Igen, abban az időben a mun­kás élete nem ért semmit. Annyi embert kapott Kreutzer igazgató úr, amennyit csak akart. Nem érdeklte hát, hogy munkásai milyen körülmények között dolgoznák. _ — Nem mert bejönni a tisz- títóműhelybe — veszi át ismét a szót Gyula bácsi —, mert olyan nagy volt a por, hogy alig láttuk egymást Volt ugvan

Next

/
Thumbnails
Contents