Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-12 / 136. szám
i. oldal 1959. június 12, péntek JÁRJON VAC/Y NE JÁRJON! Válasz egy édesanyának — rl'lisztelt K. P.-né, Kiskun- félegyháza! Megkaptuk levelét, melyben több kifogást emel a Félegyházi Közlöny május 3-i számában megjelent •*Az iskola-igazgatónő- című cikk megállapításaival szemben. Levele több olyan kérdést tartalmaz, amely bizonyára nemcsak az ön gondja, ezért megragadjuk az alkalmat arra, hogy a nyilvánosság előtt válaszoljunk megállapításaira. Említett cikkünknek azt a megállapítását kifogásolja elsőként, amelyben kifejezésre juttattuk, hogy falusi pedagógusainknak szerepük van, sőt kötelességük is az iskolás gyerekekkel a tanításon, az iskolán túl is foglalkozni. Cikkünknek ezzel a kitételével a levél szerzője nem ért egyet. Szerinte az iskolán túl csak a szülőkre tartozik a gyermeknevelés, a gyerekekkel való foglalkozás. Szerkesztőségünk úgy véli, hogy a levélírónak ez a megállapítása nem helyes és nem követendő. Meggyőződésünk, hogy hazánk ifjú nemzedékének szocialista szellemű neve lése társadalmunk egészének ügye. A gyermeknevelésen be lül természetesen legkiemelkedőbb szerepe a családnak és az iskolának van. Azt a levélíró is nagyon jól tudja, hogy az iskolai elfoglaltság és a szülők körében való tartózkodás ideje mellett a gyermekek felügyeletnélküli szabadideje igen tekintélyes. felmerül a kérdés: kik kő telesek az iskola után foglalkozni a gyermekekkel? Úgy véljük, ezt a kötelességet nem szabad csupán a szülőkre korlátozni. A szabadidő ész szerű kitöltése és annak ellenérzése közös gondja kell legyen a szülőknek, a pedagógusoknak, a társadalmi és az ifjúsági szervezeteknek. Ebből vi lúgosán az következik, hogy a pedagógusnak igenis kiemelke dő szerepe van az iskolán túl is a gyermeknevelésben, már csak azért is, mert a szülőkön kívül ő ismeri legjobban a gyermeket. Megyénk pedagógusainak jelentős részé ezt már régen megértette. A levélíró, ha újságolvasó ember, akkor nagyon jól tudja, hogy megyénkben már számos olyan iskola van, ahol az iskolán kívül is rendszeres foglalkozásokat tartanak a gyermekek számára és ebben kiemelkedő szerepet vállaltak magukra pedagógusaink. A levélíró által kifogásolt cikkünkben egy falusi iskolánk igazgatónője megállapítja, hogy a gyermekek tanulmányi eredményeit és világnézeti kialakulását súlyosan gátolja a hitoktatás. Az említett levél szerzőjének véleménye szerint ez nem igaz, mert — ahogy írja —, ettől még nagyon jól megtanulhatják a gyermekek a matematikát, a fizikát és a többi tantárgyakat is. A levélíró még azt is megjegyzi, hogy az ilyenfajta megállapítások megfosztják az iskolás korú gyermekeket attól, hogy éljenek a vallásszabadság törvénybe iktatott lehetőségeivel. TjMöljárójában mindenek*-J előtt azt szeretnénk leszögezni, hogy kormányunk, iskolarendszerünk lehetővé teszi minden szülő számára, hogy gyermekét — ha úgy látja helyesnek — hitoktatásra is járassa. A szülőknek jelentős része él is ezzel a lehetőséggel — és nem a gyermekek, ahogy ezt a levél írója írja. A fentiek ellenére kötelesek vagyunk őszintén megmondani, hogy meggyőződésünk és tapasztalataink szerint a hitoktatás súlyosan gátolja a gyermekek tanulmányi fejlődését és számos nehézséget, nem egy esetben megrázkódtatást okoz a gyermek lelkében, kialakulóban levő gondolkodásmódjában. Nem kell különösebb bizonyítékokat arra felhozni, hogy egy józan gondolkodású szülő könnyen megértse: semmiképpen sem fér össze, hogy egy tanuló szaktantárgyakban (fizika, matematika, történelem, biológia stb.) egyenesen ellentétes dolgokat tanul, mint amiről hall a hitoktatáson. Az általános iskolákban tanulók például az egyes tantárgyaknál ezernyi konkrét, kézzelfogható bizonyíték alapján megtanulják, hogy a világot nem valami isteni lény teremtette, hanem az az örök anyag törvényei szerint létezik. Az ember sem a mindenható teremtménye, hanem évezredek történelme során az állatvilágból kiemelkedett értelmes lény (és nem a majom közvetlen leszármazottja, ahogy levélírónk — úgy látszik, téves tájékozódás alapján — állítja). A’ gyermekek nemcsak az iskolában, hanem a szülőktől, a felnőttektől is minden nap hallják és látják, hogy a világmindenség megismerhető, a természetet és a társadalmat át lehet alakítani, — tehát semmi sem örök és változatlan, mint ahogyan például a vallási dogmák ezt tanítják. A gyermekek iránt felelősséget érző szülőknek meg kell érteni, hogy a nevelésnek ez a kettőssége a gyermekek lelkében súlyos megrázkódtatásokat okoz, az esetek többségében gátolja a tanulmányi előmenetelt, a gyermekek értelmét és világnézeti fejlődését. Tisztelt K. P.-né! T\/Teg vagyunk arról győ- ződve, hogy ön is, meg sok más szülő is fontolóra veszi cikkünkben kifejezett nézeteinket és gyermekeik fejlődése érdekében helyesen fognak dönteni. Üdvözlettel: Romsics Ferenc Jubileumi hangversenyre készülnek Fél évtől másfél évig terjedő börtönre ítélték a fiiegvtagú félegyhází bűnszövetkezet részvevőit Négytagú bűnszövetkezet ga- rázdaücodott tavasszal Kiskunfélegyházán Fekete József, Mi- kus Sándor, Dénes László és Varga Imre személyében. Februárban Fekete, Mikus és Dénes a Móra téren lévő földműves- vesszövetkezeti . tollráktár utcára nyíló ablakát feltörték, azon bemásztak és több mint négy- kilogramm tollat elloptak. Ezt értékesítették és a kapott 348 forinton megosztoztak. Márciusra már négyre szaporodott társaságuk. Bevonták Varga Imrét is. aki mindjárt közölte társaival, hogy a Fü- szérttől lehetne lopni, ott dolgozott régebben, ismeri a terepet. Március 25-én betörtek a ir. Bátonyi László orvos udvarában levő Füszért-raktárba. Az raktárépület Fisch Emil utcai kapuja zárva volt. ezért Fekete és Mikus a posta udvaráról két méter magas kerítésen átmászott az orvos udvarába. Ekkorra társaik is az udvarban vol- :ak, mert időközben a Fisch Emil utcai kaput kifeszítettek. A raktárhelységekben azonban rsak üres ládákat találtak. így az orvos fás kamra iában és nviKépünk: Kapus Béla karnagy vezetésével énekel a középiskolás vegyeskar. (Foto: Pásztor.) Hálózatbővítés Katymáron Katymár község igen égető problémáját oldják meg ebben az évben — a Zöldmezősor villamosításával. A villamosítási munkálatokat a tanács már megrendelte, AZ ELMŰLT SZOMBATON nagy feltűnést keltett a félegyházi Petőfi Gimnázium bejárata előtt álló nagy műszaki autó, melyen a Magyar Rádió munkatársai látogattak el Félegyházára, hogy a „Szocialista kultúráért" jelvénnyel kitüntetett középiskolás vegyeskarról hang- felvételt készítsenek. Mint a rádió munkatársai mondják, ez ! az első középiskolás kórus az országban, amelyről hangfelvételt készítettek. A FELVETT MŰSORON tíz számban a legszebb kórusművek és- félegyházi népdalok szerepelnek. Ez a felvétel a kórus szokásos évi rádiósznrepléséhcz készült. A KISKUNFÉLEGYHÁZI kö-i zépiskolák vegyeskara egyébként június 21-én es 28-án rendezi meg fennállásának 10, évfordulója alkalmából nagyszabású jubileumi hangversenyét és találkozóját. Az országos hírű énekkar régi tagjai is eljönnek majd c találkozóra, hogy együtt énekeljék az' ismert kórusműveket, a legkedveltebb számokat. Közel 400 dalos részvételére számítanak ez alkalommal. NEVES MŰVESZEK IS részt vesznek az ünnepségen, s igen nagy élményt ígérő hangverseny képe bontakozik ki máris az előkészületek során. Kik és milyen könyveket olvasnak Kiskunmajsán? tott mosókonyhájában kezdtek garázdálkodni. Bőröndöt, tek- nőt és egy használt orvosi köpenyt vettek magukhoz, ezt Fekete és Mikus közös lakásán le- 5 rakták, majd újból visszamen-l tek. Ekkor egy mosóteknőt, s? ötliteres zsírosbődönt loptak el. | amely tele volt lúggal. Felbuz-í dúlva sikerükön, harmadszor is visszatértek — Varga Imre kivételével — azzal a céllal, hogy a pincében is szétnéznek. Az alsó pinceajtó azonban zárva, volt. Fekete Józsefet az udva-| ron hagyták őrködni, Mikus a> pince szellőző ablakán, bemá-í szott és onnan kiadott Dénes| Lászlónak egy 15 literes és egy| 6 literes borral telt demizsont és* egy liter 'likőrt. A bort eladták} és a pénzen hárman megosztoz-J tak. * A kiskunfélegyházi járásbíró-| ság Fekete Józsefet egy évi és? hat hónapi, Mikus Sándort két? évi, Dénes Lászlót nyolc hónapi? börtönbüntetésre ítélte. Az íté-t let nem jogerős. •Varga Imrei negyedrendű vádlott hat hónapi? ♦ felfüggesztett börtönbüntetéstí kapott. ’ » A KISKUNMAJSAI népkönyvtár állománya kicsi. Mindössze 4724 darab könyv szerepel a leltárban. A könyvespolcok állandóan hézagosak, egyik-másik állvány majdnem teljesen üres, ami a forgalmat is mutatja. Míg 1957-ben 21 659. addig 1958-ban 24 238 könyv forgott közkézen. Az idén a forgalom előreláthatólag meghaladja a 35 ezret. A rendelkezésre álló könyvek elég változatosak. Szépirodalmi és ifjúsági könyvek mellett szép számban vannak mezőgazdasági és természettudományos művek is. Nem hiányoznak a nyelvtudomány, orvostudomány, technika, művészet, az irodalomelmélet és a földrajzkönyvek legújabb példányai sem. JELLEMZŐ, HOGY a mar- xizmus-leninizmus és általában a társadalomtudomány köréből való 520 darab könyvből 200 van jelenleg az olvasók kezében. A mezőgazdasági -témákkal foglalkozó 310 példányból 130 van kint. A község adottságának megfelelően az olvasók a szőlő, a bor, a gyümölcstermesztés, a méhészet és a baromfitenyésztés iránt érdeklődnek leginkább. De még a nyelvtudomány köréből való könyveknek is keletje van. Különösen a szótárakat veszik igénybe, elsősorban az egyes szakmák, a mezőgazdaság különböző ágainak szakkifejezéseit tartalmazó könyveket. A szépirodalmi és ifjúsági példányok száma 3431. Ezek úgyszólván állandóan kézben vannak. Érdekes, hogy a parasztság szívesen olvassa A. Tolsztoj Golgotáját, Tolsztoj Leótól a Feltámadást és Karenina Annát, Solohovtól a Csendes Dont, s Gorkij regényeiért valóságos versengés folyik. AZ OLVASÓK 45 százaléka az ifjúság köréből kerül ki, a paraszt-olvasók elérik a beiratkozottak 29 százalékát, ami igen figyelemre méltó, hiszen nemrég a parasztság legfeljebb csak újságot olvasott. Egyik legbuzgóbb olvasó, a 92 éves Gera Sándor bácsi a Szigetközből, aki szemüveg nélkül nagy- nagy előszeretettel olvasgatja Jókai, Arany János és Petőfi műveit. A KÖZSÉGBEN megnövekedett a kultúra iránti érdeklődés. A földművesszövetkezet kultúrcikk-boltjában a téli hónapokban 4—5 ezer, a nyári hónapokban általában 2 ezer forint értékű könyvet vásárolnak havonta. A könyvhét újdonságai Kiskunmajsán is kelendőek voltak. II. .1. Ö MEG ÉINI a JCetikentíU DCal&na Qőzief- Súaliúzlxcm A Kecskémén Katona József Színház KISZ-szervezelének kezdeményezésére hétfőn este bemutatták az Ö meg én című zenés vígjátékot. A bevételt a Világifjúsági Találkozó sikeres megrendezésére fordítják. A hálás és lelkes közönség szűnni nem akaró forró tapssal jutalmazta Medgyesi Mária, Borbíró Andrea, Zilahy Hédi, Sárosi Gábor, Csajányi György és Budai László kitűnő alakítását. Az elismerés hangján kell szólnunk Tánczos Tibor rendezői munkájáról. Vezényelt Kerny Kálmán karnagy. ni. Mivel az állatorvosnak a nagy csodavárásban elfelejtettek szólni, tovább döglött a jószág. A józan gondolkodású szomszédok felvilágosítása nyomán a rászedettek végre feljelentést tettek a rendőrségen. AZ EREDMÉNYES nyomozás után előkerültek a furfangos nők' és megkapják méltó «jutalmukat«. Olvasóink pedig láthatják, hogy a hiszékeny emberek, akik még mindig a régi' világból ittmaradt babonás félelemben élnek, milyen magas »tandíjat- fizetnek, Tóüj Miklós úszéli keresztnél — mint mondták — sokat kell nekik térdepelni a megszabadítás érdekében. Miután minden kívánságuk ilyen könnyen teljesült, egyre telhetetlenebbek lettek: egy százast is követeltek, hogy ott eldobhassák, amit a megrontó majd megtalál, és ezzel megszűnik minden csapás, rontás. A két cigánynő, miután a »megszabadítás- ilyen szépen sikerült, elégedetten és felpakolva eltávozott. A NAGY befektetés eredménye azonban a Ródpczi-tanyán csak nem akart mulatkoználuk a jószág, a baromfi. Hogy ezt bebizonyítsák, kértek egy tojást. Azt mondták, feltörik, s ha vér van benne, bebizonyul a »rontás-. A tojás valóban véres volt, ezért Rádócziék elhitték a rontásról szóló dajkamesét. AMIKOR a csalók látták, hogy sikerült a trükk és alkalmas médiumokra találtak, a »megszabadítás« fejében kértek két marék lisztet, két arasz szalonnát, két kenyeret, két marék tollat, két tojást és 200 forintot. Kértek még egy párnát is mert a kilencszer körüljárt MA EGY HETE -Hiszékeny emberek- címmel közöltük, hogy egyes személyek hogy használják ki a babonás, hiszékeny emberek maradiságát és milyen könnyen hálójukba kerítik őket. A rendőrségi jegyzőkönyvekben lapozgatva, tanulságul — újra bemutatunk egy esetet olvasóinknak. Kiskunmajsa mellett, a Kőkúti tanyán lakik Rádóczi Jenő és felesége, egyénileg dolgozó parasztok. Egy alkalommal beállított hozzájuk két cigánynő és rájukfog- (ák, hogy meg vannak rontva, azért döglik A babonák vcunsztdU
