Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-06 / 131. szám
195!). június G, szombat S. oldal Egymást segítik a tsz tagjai és az egyénileg gazdálkodók A környék egyik legjobb asz- tagrakója, idős Busa László egyéni gazda például aratás- cséplés idején évről évre megjelenik a tsz-ben, s az ő irá nyitásával történik a kenyér- nekvaló gabonakévék szakszerű felka zlazása. Nagyobb szállításoknál, mint a cukorrépának a vasúti állomásra való elfuvarozásában Go- lovies Menyhért és Szeverényi Mátyás középparaszt segít a szövetkezetnek. A támogatás kölcsönös ha ők vannak »megszorulva«, a termelőszövetkezet segíti őket, néha munkaerővel is. A nagyüzemi gazdaság szívügyének tekinti az egyéniek felkarolását, ezt bizonyítja: a tsz a tanácstól kapott 118 hold VVVVVVWyVSAA)VVVVV>^VVVVVWVVVV>»VVyWVll^<V»A<VWVVVVW\A<V,VV»A/VVVVVVWV*)yV Helvécia, Városföld és Kunszállás között, öt különálló földterületen működik az első községhez tartozó, 564 holdas Szabadság Termelőszövetkezet. Kezdetben a termelőszövetkezet működése a közös gazdálkodás első lépéseinek gyakori hibáit tükrözték. Zombory István ag- ronómus alkalmaztatása révén azonban a szakvezetés megjavításával egyre inkább nyilvánvalóvá válik itt is a nagyüzemi gazdálkodás fölénye. Ezt látják a tsz területébe ékelt földjeiken gazdálkodó egyéniek is, akik közül többen, ha egyelőre semlegesek is a tekintetben, hogy a szövetkezés útjára lépjenek, szoros baráti kapcsolatot tartanak fenn a szocialista szektorral. E viszony nem szavakban, hanem tettekben nyilvánul meg. Hasznos javaslatok A pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezet kommunistái az elmúlt napokban párttaggyűlésen tanácskoztak a szövetkezet új minta-alapszabályáról. Ennek során több javaslatot készítettek, amit a legközelebbi közgyűlésen elfogadásra ajánlanak a szövetkezet tagságának. Javasolják: az anyáknak gyermekszülés után háromhónapos fizetett szabadságot biztosítsanak napi fél munkaegység jóváírással és azoknak a tsz-tagoknak, akik két éve rendszeresen résztvesznek a közös munkában, betegség esetén 50-től 75 százalékos teljesítményt számoljanak el. Javaslataik között az is szerepel, hogy a szakiskolára és tanfolyamra küldött tsz-tagoknak is elszámolnak bizonyos teljesítményt azzal a feltétellel, hogy tanulmányaik befejezése után legalább két évig a közösben dolgoznak. ^VWVWVWVWWWWVWVWWVW» Porozással védik a fiatal fenyéerdőket A Duna—Tisza közi sívó homokon alig néhány esztendeje honosították meg az erdei fenyőt. Az eddigi szórványosan ültetett fekete fenyőkön kívül 2500 hektárra növekedett a fiatal ienyőerdőkkel borított terület. Az alföldi fásítások azonban állandóan ki vannak téve a kártevők nagymértékű pusztításainak. A fenyveseket is ellepték a hernyók, s egy-egy fán 4—500 darab féreg pusztítja a fenyő tűleveleit. A fiatal fenyveseket . gritox porozással védik az erdészek, s erre a célra a növényvédő állomások nagyteljesítményű porozógépeit veszik igénybe. A védekezés jónak bizonyult, az eddig beporozott fákat teljesen megszabadították a kártevő férgektől. legelőjéből erre az évre visz szaadott 30 holdat, hogy az egyéni , gazdáknak se okozzon gondot állatállományuk eltartása. Az agronómus és az egyéniek közötti gyakori szívélyes beszélgetés a gazdálkodásról, a terméseredményekről, — ez is a kapcsolat ápolásának egyik módja. Nemcsak a támogatásban, az egymás iránti érdeklődésben jutottak ennyire, de néha együtt is szórakoznak. Május 1-én a termelőszövetkezeiben közös ebéden vett részt a tagság jó- néhány egyéni gazdával, s az utóbbiak mindahányszor megjelennek a szövetkezet égisze alatt működő KISZ-szervezet rendezvényein is. Az itteni ifjúság 25 tagú szervezetében egyébként fele-fele arányban vannak a tsz és az egyéni gazdaságok fiataljai. Nyilván ez is erős kapcsolatot teremt a két gazdasági forma dolgozói között, de főleg biztosíték ahhoz, hogy a jövő, maholnap felnőttkorba lépő nemzedékének fiai még szorosabban működjenek együtt, mint ahogy apáik jelenleg dicséretes módon teszik. T. I. Színházi eltek (Bafátt Il^X-lSiar SZIiHElEM Pavel Kohout drámája a leg- újabbkori életünk igazságát bogozza. A ma ifjúsága szerelmi életét fogja »perbe«. Taláros bíró kérdez és vár feleletet az élet olyan kérdéseire, amelyről a száj hallgat, s csak a szívnek és a lelkiismeretnek lehet rá szava. A darab nagyszerű szerkezeti megoldása filmszerűen több irányban világítja meg a szereplő sorsok fizikai és lelki konfliktusainak legdöntőbb epizódjait. Erénye a rendezésnek, hogy a dráma nem zuhan negatívumba, ellenkezőleg, korunk lányának felmagasztalá- sává lesz. A Katona József Színház előadására — mint akik láttuk a fővárosi bemutatót, s vidéken és más színházaknál a drámát — elmondhatjuk, itt a legsikerültebb. Olyan erőt képvisel a szereplő gárda, hogy ez önmagában is igazolja állításunkat. Medgyesi Mária Lidája olyan alakítás, amilyennek a szerző képzelhette csak el. Simon György Taláros úr szerepében szinte hibátlan volt. Baracsi Ferenc Péter Petrusa csak itt- ott vitatható, elmélyült művészi munka és alakítás. Demeter Hedvig a feleség szerepében jobb nem is lehetett volna. Ez mondható Hegedűs Erzsi játékára is, akit ismer és nagyra becsül a bajai közönség. Perlaki István tehetségét nem egy jelenetben megcsillogtatta. Kiss László, Labancz Borbála, Vörös Tibor, Tánczos Tibor részesei még az Ilyen nagy szerelem bajai sikerének. A kiváló rendezés Seregi László munkáját dicséri. Még annyit: a bajai közönség kéri és várja, hogy a darabot a vendégjáték idején ismételten tűzzék műsorra. Felvidéki Hogy ne legyen »hiánycikk« Kartont festenek, ballonkabátot készítenek a kisipari termelő szövetkezetek A meleg idő beköszöntésével Kecskeméten és a megye több helyén is hiába keresik a váAlvállalkozó vagy alkalmazott? FIGYELEMRE SZÄMOT- TARTO ügyben hozott ítéletet a kiskőrösi járásbíróság munkaügyi perekkel foglalkozó tanácsa. A kérelmet benyújtó felperes 840 forint munkabér megfizetését kérte vállalkozójától azért a munkáért, amelyet az egyik járásbeli község apaállat-istállójának felépítésénél végzett. A vállalkozó, elismerte, hogy az illető valóoan dolgozott 12 napot az istálló építésénél, azonban védekezésként előadta, hogy ő maga is SzeAtssiiU a uccstktí M ár kisdiák koromban az érdeklődő emberek sorába tartoztam. Gárdonyi, Jókai, Verne könyveit és köz- gazdasági tanulmányokat egyazon figyelemmel lapozgattam. A költőket azonban nem szerettem, mert egyik-másik ke- embe került versük homályos- j ak, crőltetettnek tűnt. A semmit kergetik, haszontalansá- gokkal töltik idejüket — vélekedtek barátaim is. Az »olvasmányos« regényekben hétmér- földes csizmákkal haladhattam, itt sokszor kétszer is neki kellett vágnom egy-egy sornak. A verseskötetek kedvelői bocsássák meg egykori csacsisá- gomat. Akik pedig viszolyognak a »rímes, képes beszédtől«, elzárják a rádiót, ha Horváth Ferenc vagy Jancsó Adrién következik, a költészetet idejétmúlt, furcsa, s felesleges játéknak tekintik, mielőbb vegyék észre: magukat rövidítik meg, ha nem ismerkednek meg Ady- val, Puskinnal, Simon Istvánnal és a többiekkel. Annakidején Juhász Gyulával kötöttem először életre- szóló barátságot. •Hálót fon az est, a nagy barna pók. Nem mozdulnak a tiszai bajók ...« Lehet ilyen embert nem szeretni? A szegedi magányos után Tóth Árpád kötözött magához: »Kcsó utód, ki versem olvasod majd, A bús partról búsan köszöntelek, Az orkánból feléd küldöm a sóhajt, Búgó csigát, mit a vad ár kivet, O, tartsd füledhez, lesd ki a búgó jajt, Es kétszeresen örüljön a szíved, Örülj, hogy szebb kor babja mossa térdPd, S örülj, hogy őrült búnkat meg sem érted(..Szent őrületben") N em aprózom, hogy emberré formálódásom éveiben miként jöttem a versek »ízére«, hogy kerestem egyre növekvőbb izgalommal a »szavak drága parfőmjét«. Időt, figyelmet kell a vershez szentelni. A legtöbb regényolvasó futóbajnokhoz hasonlatosan lohol végig néhány- száz oldalon. Meg-megálló, elbámészkodó, útszéli virágokban gyönyörködő, egy-egy kedvelt helyre visszatérő, a váratlan útfordulóknál elgondolkozó turisták a versolvasók. A költemény nem piperecikk. Nem kiváltságosok csecsebecséje. Az irodalmi műfajok királya, az igazak — a mi ügyünknek is — támogatója. Nincs igazuk. Lidérces, csalárd úton járnak azok, akik a verseskötetekben csak a »holt szépségeket« látják, akik azt várják a költőktől, hogy őket »ezüstös álmok boldog városába« vezessék. Heinével együtt vallom; »Költőm, ne légy lágy fuvola... légy hazádnak harsonája.« O rszágutainkon autók százai robognak, a földeken traktorok serege dohog, falusi gyermekek gépcsodákról álmodnak, az emberek tízezrei töltik idejük jelentős részét a filmszínházakban, a televíziós készülék ernyője előtt. Átalakulóban a világ. Jó is ez így. Vigyázzunk azonban: a technika előrehaladása, a szórakozási lehetőségek halmozódása, a fáradság nélkül elérhető élvezeti lehetőségek sokasodása ne vonja el figyelmünket, szeretetünket a versektől. A költőktől. Heltai Nándor csupán alkalmazottja volt a községi tanácsnak, s így a felperes munkabérkövetelése a községi tanáccsal szemben érvényesítendő. NAGYON SOK ILYEN helyzet adódik a polgári peres ügyekben. A vállalkozók ugyanis, ha már nem telik pénztárcájukból alkalmazottaik munkabérének kifizetésére, szíves- örömest jelentik ki azokat alvállalkozóknak. Mint a többi ügyben, úgy ebben is bebizonyítást nyert, hogy az alperes, aki nem volt hajlandó megfizetni a munkabért, vállalkozói munkakörben járt el, vagyis a tanács apaállat-istállóját költségvetési terv alapján építette fel, maga mellé véve alkalmazottként a felperest. Ennek falapján tehát saját kalkulációja ^szerint végezte az építést, az :azért járó munkabért a köz- iségi tanács meg is fizette szármára, amely összegből azonban ő nem adta ki az alkalmazottjának, a felperesnek jóró :összeget. Minthogy tehát bizonyítható, hogy a felperes e ; vállalkozó alkalmazottja volt, •a bíróság kötelezte az alperest a 840 forint megfizetésére. EBBŐL TEHÁT olyan következtetést vonhatunk le, hogy mindenki, aki magánvállalkozónál vállal munkát, jó előre, írásban kösse ki a munka feltételeit, s állapodjon meg a munkabér összegében és kifizetésének időpontjában is, mert könnyen olyan helyzetbe juthat, mint az említett per munkavállalója is. Felvidéki István: E PKOFIND!S *A költészet napja alkalmából. Hiltél-e bennük és magadban, amikor azon a tavaszon tépett ruhában, de örömmel szívedbe ! gyenge lábon ingo rozoga magaddal bírókra keltél a holnapokkal? Hittél-e bennük és magadban, amikor gúny és átok verte munkád első gyümölcseit, épülő otthonaink ásónyomait* Hittél-e bennük és magadban, amikor erejét szedve munkás cs paraszt szövetségbe fogta vérző markait? llittél-e bennük cs magadban, amikor a lepleknek hurkot vetett es gödröt ásott a malasztos gyűlölet? Iiittél-c bennük és magadban, amikor gazda kellett a gyárnak, föld s a hétköznapoknak? Ilittél-c bennük és magadban, amikor autóba ültél, mert dolgod sokasodott « for máiul életünk nem kis gondod lett? llittél-e bennük és magadban, amikor a kertek alján tüzet vetett termésünkre a tébolyult és gaz? Mikor szomszéd borától részegükén saját gyerek tört az apai házra? Mikor füst fojtotta a várost és víz a bányáinkat? Mikor papolt a hazugság s mi tapogatózva indultunk új holnapok felé? llittél-e bennük és magadban l'edd szívedre kezed! Valaki csak így maradhatsz Ikrád — néped és önmagád előtt: be légy csupán porszem. Az élet, útján valaki, óriás vagy már akkor is. Hited emberré, hőssé így teszi Okét és magad! Megéred velüuk a te győzelmedet is —• í* Békét! sárlók a boltokban a csörgő- karton elnevezésű ruhaanyagot, s a ballonkabátot. Az előbbi egyáltalán nem kapható, az. utóbbi pedig nagyon ritkán. — Miért van ez így? — Erre a kérdésünkre Próger Miklós, a Felsőruha és Textilnagykereskedelmi Vállalat lerakatve- zetője válaszolt, elöljáróban a csörgőkartonnal kapcsolatos kérdéseinkről beszélve, A ktsz ek enyhítenek a gondon — Cső rg akarton t — mondja Präger elvtárs — a gyárak igen keveset készítenek, s ma már inkább csak a falun keresik. Ebben a negyedévben csupán 2000 méter kartonanyagot szállítottak a kecskeméti lerakat részére, amelyből jelenleg bébi ruha és lányoknak való karton kapható kielégítő választókban < — De mi lesz, ha rövid időn belül ezek is kifogynak az üzletekből, s a gyárak nem pótolják a kellő mennyiséget? —1 Erre vonatkozólag már megnyugtatóan válaszol Präger elvtárs; — A megyei kisipari termelő- szövetkezetek folyamatosan rátérnek a csörgőkarton kikészítésére, s minden kapacitást kihasználnak, hogy kellő mennyiségű nyári ruhának való kerülhessen a ruházati szaküzletekbe. A kiskunfélegyházi Felsőruházati Ktsz már hozzá is kezdett a munkához. Ballonkabátokat is készítenek Bár az első negyedévben elég sok ballonkabát volt az üzletekben — tért rá Práger eiv- társ második kérdésünk megválaszolására — most mégis fogyó árucikké kezd válni, s félő, hogy az elkövetkező időkben teljesen eltűnik az üzletek kirakataiból. Mint megtudtuk, a ballon országos méretekben is hiányzik, amelyből még keveset gyártanak a szükségletekhez képest a budapesti üzemek, s ha szállítanak is belőle, — kevés az az itteni igények kielégítésére. A ballonhiányon néhány kecskeméti ruházati ktsz próbál segíteni, új eljárással készíte.t ballonkabátok gyártásával, ame- . lyek alapanyaga gyengébb mi- I nőségű mint a budapesti gyá- | rak készítményei, de a kereske- ♦ delem számára, s a lakosság ré- . szere is bizonnyal megoldja Í majd az átmeneti nehézséget — fejezte be nyilatkozatát Prágai 1 Miklós elv társ. . (kohlt
