Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-27 / 149. szám

1950. június 2”. szómba! *. olúai OTVEN FOKOS MELEGBEN... ÁRNYÉKBAN IS harmincon felül van a hőmérő higanyszála. Az emberek úgy keresik az ár­nyas helyet, mint szomjazok a v izet. A Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregységének zomán- cozójában igen megviseli a hő­ség a munkásokat. A kemen­cék ezer hőfokot lehelnek, s ezek mellett dolgoznak. A hő­mérő higanyszála itt megköze­líti, esetenként eléri az ötven fokot is. Az emberek arca, felső leste verejtékben fürdik, annak ellenére, hogy félmeztelenül dolgoznak a nyitott ajtók, ab­lakok mellett. ILYEN KÉP fogadja a láto­gatót. Az egyes kemencénél egy szikár, javakorabeli ember, Molnár János áll Akkor vetet­te le az aszbeszt védőruhát, amikor odaértünk. Egy félperc múlva újra magára vette, mert nyílt a kemence ajtaja, s Vo- lovics István a tűzpiros kádat egy nagy villa segítségével ki­vette a kemencéből. Molnár János odalépett, zománcpúdert szórt rá, s aztán a kádat újra visszatették a kemencébe. Jónéhányszor megismétlődött az előbbi jelenet. Csak akkor sikerült néhány percre szoba­elegyedni a brigáddal, amikor cserélték a kádat a kemencé­ben. — Mit vállaltak a kongresz- szusi versenyben? — 76 százalékos minőséger. — És most hol tartanak? — Száz termékből 84—85 az elsőosztályú — szólt Molnár János, közben ismét magára kapkodta a védőöltözetét. Jó tíz perc múlva újra mód nyí­lott az eszmecsere folytatására. EKKOR TUDTAM meg, hogy Molnár János bajai lakos, s hetenként utazik haza család­jához. Megkérdeztem tőle: nem találna Baján munkát? —. De igen — válaszolta —, csakhogy nagyon megszoktam és megszerettem ezt a gyárat. Nem kívánkozom el innen. MEGSZOKTA az 50—60 fo­kos meleget, s a heten kén ii utazás fáradalmait? Ügy látszik — igen. Ügy van ő is, mint a többi munkásember, ahol egy­szer megszokott, onnan nehe­zen megy cl. Egyébként a vezetők sem örülnének, ha ittjiagyná a gyá­rat, mert Molnár János kiváló zománcozó, akire joggal és mél­tán büszke a zománcozó kol­lektívája. MÍG MINDEZEKET megtiuí- tam, jómagam is tapasztaltam, mit jelent az ötven fok meleg Hátamra ragadt az mg, s nem győztem a homlokomat töröl- getni. Megbizonyosodhattam arról, hogy ehhez a munkához férfi, igazi munkás kell. Venesz f •» »• I •• rr ii , , rf I I r gyümölcsöző egyultmukodes (Községi tudósítónktól.) Alig egy éve, hogy az Izsáki Földművesszövetkezet es a KISZ-szervezet között létrejött a kölcsönös együttműködésre irányuló megállapodás, örömmel állapíthatjuk meg. hogy ezt a megállapodást mindkét részről komolyan vették s így’ nem csoda, ha az eredmény sem marad el. A földművesszövetkezet anyagi támogatásával most alakít­ják át a KISZ-szervezet Ságvári Endre nevét viselő székhazát mintegy 200 000 forintos költséggel. A fiatalok 20 000 forint értékű társadalmi munkát vállaltak az építkezésen, melynek révén korszerű, modern színpadot alakítanak ki a 400 személy befogadására alkalmas nagyteremben. A 7X7 méteres színpad alkalmas lesz színházi előadások megtartására annál is inkább, mivel a bővítéssel egyidöben a modern színpad követelményei­nek megfelelően alakítják ki a világítást is. A közös célok megvalósításában a megállapodáson túl az is ösztönözte a két szervet, hogy a fijldmüvesszövetkezet több mint 30 KISZ-fiatalt foglalkoztat üzemegységeiben és üzletei­ben, akik teljes létszámban részt vesznek a KISZ kultúrgárdá- jának munkájában. Meddig marad ígéret? Az MSZMP Központi Bizott­sága az elmúlt évben jelentős határozatot hozott a munkás- osztály helyzetének .javításáról, melyet számos pozitív intézke­dés követett. Vannak azonban olyan tapasztalatok is, hogy egyes helyeken nem folyik kö­vetkezetes munka a határozat­ban foglalt feladatok végrehaj­tásáért. Baján a Cementipari Válla­lat dolgozói igen nehéz és elég­gé szennyező munkát végez­nek. Uégi vágyuk és jogos igé­nyük ezért, iiogy megfelelő tisztálkodási lehetőséget teremt­senek számukra egy mosdó és öltözőhelyiség építésével. Az év elején megígérték: mire eljön a nyár, teljesül a cementipa­riak kívánsága. Farkas István elvtársnak, a helyiipari dolgo­zók szakszervezete megyei el­nökének tájékoztatása alapján a Petőfi Népében is közöltük, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottsága több mint fél­millió forintot szavazott meg a helyiipari vállalatok legsür­gősebb szociális beruházásaira. Később ezt az összeget a ke­reskedelmi vállalatok javára csökkentették, de még így is 60 000 forintot szavaztak meg belőle a Bajai Cementipari Vállalatnak. A dolgozók a hír hallatára felajánlották, hogy a kivitelezési költségek csökken­tése végett, társadalmi munká­ban vállalják a mosdó és öl­töző felépítését. A szociális lé­tesítmény alapjait még az el­múlt évben lerakták. Szép vál­lalásuk teljesítéséről azonban csak feltételes módban írha­tunk. A többszöri ígérgetés el­lenére ugyanis mindmáig nem került sor a 60 000 forintos be­ruházási összeg átutalására. Furcsa értelmezése ez a mun­kásosztály helyzetének megja­vításáról szóló párthatározat végrehajtásának. — Reméljük azonban, mivel maholnap, itt a fél év vége és ez a szociális beruházás egyébként is elég régóta húzódik, a HVDSZ eré­lyesebb lépéseket (esz. hogy az iíúrctckct tettek kövessék. S. G. Xalymár község elindult a fejlődés útján Az izzó kádat zománcpudcrrel szórják be. Egy-két simítás, s kész a fürdőkád. A szabadszállási nép f ron t~bixoi tság terveiből A szabadszállási népfront-bizottság elnöksége legutóbbi ülé­sén gazdag programot dolgozott ki. Elhatározta, hogy segítséget nyújt a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, A téli idő­szakban a termelőszövetkezeti és az egyéni dolgozó, parasztok számára ezüstkalászos gazdatantoiyamot szervez. Augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén hagyományos kun-napot szerveznek Szabadszálláson, melynek keretében gaz­dag kultúr- és sportműsor szórakoztatja majd a dolgozókat. Ugyanezen a napon a községben a part, a tanács, a földmü- vesszövetkezet és a KISZ segítségével helyi mezőgazdasági ki­állítást rendeznek. A kiállításon a termelőszövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok termelvényeinek — gyümölcs-, zöld­ség, gabonafélék, bor — legjavai kerülnek bemutatásra. A kun-nap programjából nem marad ki az országszerte jól ismert szabadszállási birkapaprikás sem, melyről a földművesszövet­kezet gondoskodik majd. Az elnökség még sok egyéb, a községet érintő problémáról tárgyalt. A községfejlesztési tervben szereplő fürdő megépítésé­hez például 200 000 forint értékű társadalmi munkát szervez a népfront-bizottság a többi társadalmi szervek segítségével. Arról is sok szó esett, hogyan segítik elő a község kulturális fejlődését. Pétervúry János levelező Amikor az elmúlt időkben szó esett Katymár községről, mindig olyan nyi­latkozatok hangzot­tak el, hogy ezt a községet igénytelen, a fejlődéstől lema­radt emberek lak­ják. Ez az állítás nem is volt alaptalan, mert a felszabadu­lástól kezdve egész 1958 tavaszáig sem­mi újat nem tud­tunk felmutatni. — Nem titkoljuk, ezért egy kicsit szégyell - tük is magunkat. Most annál büsz­kébbek vagyunk, mert bebizonyítot­tuk, hogy nem va­gyunk sem igényte­lenek, sem a fejlő­déstől lemaradot- fak. Nemrégiben egy korszerű posta- hivatalt kaptunk, a mozihelyiséget is kitatarozták. Közsé­günk utcáin beton­járdán lépegetünk, pihenni vágyó la­kosságunk részére pedig padokkal fel­szerelt parkot léte­sítettünk. A piactér is meg­szépült, állandó jel­legű asztalokkal sze­reltette fel a ta­nács. A két elavult talponállót a föld­művesszövetkezet kisvendéglővé ala­kította át. Július elsején áll majd a lakosság rendelkezésére a 250 000 forint beru­házásból épített ön- kiszolgáló fűszer- és csemegebolt és egy szépen berende­zett cukrászda. A cukrászda melleti egy tetszetős külse­jű sörkert nyílik, ahol esténként ze­nekar szórakoztatja majd a közönséget, Mindezekért a lé­tesítményekért a község lakossága ne­vében köszönetét mondok a községi tanács és a földmű­vesszövetkezet ve­zetőségének. Boda Imre levelező Telefoninterjú egy megyei tanácstaggal a nttíjtjei tanácmléj előtt ! — Halló, Kecel jön ... — Halló, itt Nagy Sándor. . . | — Itt a Petőfi Népe szer­j kesztösége. Június 30-an me­gyei tanácsülés lesz ... — Tudok róla és készülök rá. Megyénk művelődésügyét tárgyaljuk meg. — Éppen erről akarunk ér­deklődni. — Minden megyei tanácstag felkészül az ülésre. Én veze­tője vagyok a megyei tanács művelődésügyi állandó bizott­ságának. Szombaton összeült a bizottság és hosszú időre szóló MINT IHIAIL A SZATYORBAN | ötvenéves, pirospozsgás, élénk észjárású közép­paraszt Fülöpházán Horváth Gábor. Valószínű, az utóbbi tulajdonsága is hozzájárult ah­hoz, hogy már hat éve tanács­tag, esztendeje pedig a pénz­ügyi állandó bizottság elnöke lehet. Olyan ember, akiről néhány perces beszélgetés során meg lehet állapítani, hogy szereti, igényli a jobb életet, mondhat­nám úgy is: buzog benne az élniakarás. Ám, ahogy egy alkalmi tár­saságban szót cserélünk egy­mással, rövid idő alatt kiderül: Gábor bátyám úgy él valahogy, mint ficánkoló hal a szatyor­ban. Tóbo levegőt, lehetőséget keres, de a «szatyor«, — a kis­paraszti gazdasága útját állja szándékának. Eddig kielégítette, jövedelmé­ből telelt motorkerékpárra is, — no, de mi lesz ezután? Mint bevallja — sajátos ki­fejezésével élve: — »közömbös« termésre van kilátása a négy és fél hold szántóján: a nor­málishoz viszonyítva 50 száza­lékos lesz a búzatermése, amin esetleg a jó »nevelöidó«' javít­hat még valamit. De tavaly sem volt más a cabonatermésc- min' — közömbös, s nem igen re­mél jobbat jövőre sem. S gaz­dasága egyéb ágazatainak az eredményességét sem tudja másfajta jelzővel illetni. Ilyen körülmények között valóban csak ficánkolni lehet az igényeivel. Azok pedig fok- ról-fokra nőnek. Megkockáztatja azt a meg- 1’J’ jegyzést, hogy jövedel­mét csökkenti az adó. Arra persze nem gondol, hogy az ál­lam sem az égből kapja azokat az anyagi eszközöket, amelyek­kel éppen az ő, valamint pa­raszti társai növekvő szükség­leteit kielégíti. Igen, erről el- teledkezett. Kevés ellenérvre belátja azon­ban, hogy községe, s benne az ő fejlődése is lehetetlenné vál­na, ha évről évre egyformán adózna az államnak, s szinte szégyenkezik, hogy rádöbben: nem igazságos többet követel­nie, mint amennyit ő ad, adni képes. De hát ha nem tud többet termelni? Nem mondok újat neki, ami­kor megpendítem előtte, hogy kisparaszti üzeme béklyójává vált, s mert ebben a formában képtelen a termést fokozni, hát követelődző igényeire bizony zablát kell tennie. Mondták neki mások is, s a gondolat nem is hagyja békén: hagyjon fel a kisüzemi gazdálkodással, lépjen a termelőszövetkezetbe.-i— De mindenki csak küld — vallja be —, viszont senki sem hív. Ügy látszik, a község egyet­len szocialista szektora, a Pe­tőfi Tsz tagsága a kora tavasz- szal megfeledkezett — legalább is vele, Horváth Gáborral kap­csolatban — népnevelői köte­lességéről. Bár lehet, ha hívják, akkor sem lépett volna még a szö­vetkezés útjára, hiszen nem egyszerű dolog új gazdálkodási cs vele együtt jelentős mérték­ben új életformával is felcse­rélni a régit. Hogy azonban ösztökéli már a szövetkezés gondolata, egy megjegyzésével elárulja. Azt is, hogy nemcsak őt, de több tár­sát is. Mégpedig azzal, hogy elég gyakran felbukkanó téma beszélgetései kben. A kkor pedig nem kell sok időnek eltelnie, hogy le­rázzák fejlődésük béklyóit, ki- ugorjanak abból a bizonyos »Szatyorból«. Mert azt a hal sem szereli, — hát még az em­beri Turján István terveket vitatott meg. Többek között arról is tanácskoztunk, hogyan lehet az új iskolák­ban több tantermet létesíteni. — A járásban mi a helyzet? Hétfőn a kiskőrösi járási pártbizottságra összehívtál: a járás összes kulturális vezető•> jót, művelődési otthon igazgat tóit, iskolaigazgatóit, könyvtár- vezetőit stb. A járás kulturá- lis terveinek egységesítéséről, a serdülök iskolájának kiter­jesztéséről, a tanyai népműve--, lésről, a szőlészeti és borászati szakemberképzésről tárgyaltunk. Kedden reggel a járási ta­nács v.- b. összehívta a járás összes megyei tanácstagját. Az óvodai és iskolai tantervek összehangolásáról beszélgettünk többek között. Ugyanis a ki­fejező rajz és a testnevelés magasabb fokú jelenleg az óvo­dában, mint az általános isko­la alsóbb osztályaiban.- És a községben?- Csütörtökön községi ta­nácsülés lesz, ahol ugyancsak a . község kulturális vonatko­zású községfejlesztési feladatai­nak megvalósításáról tárgya­lunk. A választók azt java­solják. hogy Kecelen egy l kultúrkombinátot létesítsünk, lamely ben helyet kapna a kul­túrotthon, a mozi, a könyvtár ^és helye lenne benne az ifjú- . ságnak is. — Köszönjük a felvilágosí­tást. Viszontlátásra a megyei I tanácsülésen. Nagy Ottó a juhnyirás világrekordja Üjzélandból érkezett az izgal­mas jelentés, hogy Trevor Bough okaihaui lakos hihetet­lennek tűnő juhnyírási világ­rekordot állított fel 9 órás munkaidő alatt. Az ügyes juh­nyíró a 9 óra alatt 501 anya­juhot nyírt meg. Sajnos, hírünk nem számol be arról, hogy az egyébként oly türelmes juhok hogyan véle­kedtek erről a nyírás; tempóról.

Next

/
Thumbnails
Contents