Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-27 / 149. szám
1950. június 2”. szómba! *. olúai OTVEN FOKOS MELEGBEN... ÁRNYÉKBAN IS harmincon felül van a hőmérő higanyszála. Az emberek úgy keresik az árnyas helyet, mint szomjazok a v izet. A Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének zomán- cozójában igen megviseli a hőség a munkásokat. A kemencék ezer hőfokot lehelnek, s ezek mellett dolgoznak. A hőmérő higanyszála itt megközelíti, esetenként eléri az ötven fokot is. Az emberek arca, felső leste verejtékben fürdik, annak ellenére, hogy félmeztelenül dolgoznak a nyitott ajtók, ablakok mellett. ILYEN KÉP fogadja a látogatót. Az egyes kemencénél egy szikár, javakorabeli ember, Molnár János áll Akkor vetette le az aszbeszt védőruhát, amikor odaértünk. Egy félperc múlva újra magára vette, mert nyílt a kemence ajtaja, s Vo- lovics István a tűzpiros kádat egy nagy villa segítségével kivette a kemencéből. Molnár János odalépett, zománcpúdert szórt rá, s aztán a kádat újra visszatették a kemencébe. Jónéhányszor megismétlődött az előbbi jelenet. Csak akkor sikerült néhány percre szobaelegyedni a brigáddal, amikor cserélték a kádat a kemencében. — Mit vállaltak a kongresz- szusi versenyben? — 76 százalékos minőséger. — És most hol tartanak? — Száz termékből 84—85 az elsőosztályú — szólt Molnár János, közben ismét magára kapkodta a védőöltözetét. Jó tíz perc múlva újra mód nyílott az eszmecsere folytatására. EKKOR TUDTAM meg, hogy Molnár János bajai lakos, s hetenként utazik haza családjához. Megkérdeztem tőle: nem találna Baján munkát? —. De igen — válaszolta —, csakhogy nagyon megszoktam és megszerettem ezt a gyárat. Nem kívánkozom el innen. MEGSZOKTA az 50—60 fokos meleget, s a heten kén ii utazás fáradalmait? Ügy látszik — igen. Ügy van ő is, mint a többi munkásember, ahol egyszer megszokott, onnan nehezen megy cl. Egyébként a vezetők sem örülnének, ha ittjiagyná a gyárat, mert Molnár János kiváló zománcozó, akire joggal és méltán büszke a zománcozó kollektívája. MÍG MINDEZEKET megtiuí- tam, jómagam is tapasztaltam, mit jelent az ötven fok meleg Hátamra ragadt az mg, s nem győztem a homlokomat töröl- getni. Megbizonyosodhattam arról, hogy ehhez a munkához férfi, igazi munkás kell. Venesz f •» »• I •• rr ii , , rf I I r gyümölcsöző egyultmukodes (Községi tudósítónktól.) Alig egy éve, hogy az Izsáki Földművesszövetkezet es a KISZ-szervezet között létrejött a kölcsönös együttműködésre irányuló megállapodás, örömmel állapíthatjuk meg. hogy ezt a megállapodást mindkét részről komolyan vették s így’ nem csoda, ha az eredmény sem marad el. A földművesszövetkezet anyagi támogatásával most alakítják át a KISZ-szervezet Ságvári Endre nevét viselő székhazát mintegy 200 000 forintos költséggel. A fiatalok 20 000 forint értékű társadalmi munkát vállaltak az építkezésen, melynek révén korszerű, modern színpadot alakítanak ki a 400 személy befogadására alkalmas nagyteremben. A 7X7 méteres színpad alkalmas lesz színházi előadások megtartására annál is inkább, mivel a bővítéssel egyidöben a modern színpad követelményeinek megfelelően alakítják ki a világítást is. A közös célok megvalósításában a megállapodáson túl az is ösztönözte a két szervet, hogy a fijldmüvesszövetkezet több mint 30 KISZ-fiatalt foglalkoztat üzemegységeiben és üzleteiben, akik teljes létszámban részt vesznek a KISZ kultúrgárdá- jának munkájában. Meddig marad ígéret? Az MSZMP Központi Bizottsága az elmúlt évben jelentős határozatot hozott a munkás- osztály helyzetének .javításáról, melyet számos pozitív intézkedés követett. Vannak azonban olyan tapasztalatok is, hogy egyes helyeken nem folyik következetes munka a határozatban foglalt feladatok végrehajtásáért. Baján a Cementipari Vállalat dolgozói igen nehéz és eléggé szennyező munkát végeznek. Uégi vágyuk és jogos igényük ezért, iiogy megfelelő tisztálkodási lehetőséget teremtsenek számukra egy mosdó és öltözőhelyiség építésével. Az év elején megígérték: mire eljön a nyár, teljesül a cementipariak kívánsága. Farkas István elvtársnak, a helyiipari dolgozók szakszervezete megyei elnökének tájékoztatása alapján a Petőfi Népében is közöltük, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága több mint félmillió forintot szavazott meg a helyiipari vállalatok legsürgősebb szociális beruházásaira. Később ezt az összeget a kereskedelmi vállalatok javára csökkentették, de még így is 60 000 forintot szavaztak meg belőle a Bajai Cementipari Vállalatnak. A dolgozók a hír hallatára felajánlották, hogy a kivitelezési költségek csökkentése végett, társadalmi munkában vállalják a mosdó és öltöző felépítését. A szociális létesítmény alapjait még az elmúlt évben lerakták. Szép vállalásuk teljesítéséről azonban csak feltételes módban írhatunk. A többszöri ígérgetés ellenére ugyanis mindmáig nem került sor a 60 000 forintos beruházási összeg átutalására. Furcsa értelmezése ez a munkásosztály helyzetének megjavításáról szóló párthatározat végrehajtásának. — Reméljük azonban, mivel maholnap, itt a fél év vége és ez a szociális beruházás egyébként is elég régóta húzódik, a HVDSZ erélyesebb lépéseket (esz. hogy az iíúrctckct tettek kövessék. S. G. Xalymár község elindult a fejlődés útján Az izzó kádat zománcpudcrrel szórják be. Egy-két simítás, s kész a fürdőkád. A szabadszállási nép f ron t~bixoi tság terveiből A szabadszállási népfront-bizottság elnöksége legutóbbi ülésén gazdag programot dolgozott ki. Elhatározta, hogy segítséget nyújt a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, A téli időszakban a termelőszövetkezeti és az egyéni dolgozó, parasztok számára ezüstkalászos gazdatantoiyamot szervez. Augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén hagyományos kun-napot szerveznek Szabadszálláson, melynek keretében gazdag kultúr- és sportműsor szórakoztatja majd a dolgozókat. Ugyanezen a napon a községben a part, a tanács, a földmü- vesszövetkezet és a KISZ segítségével helyi mezőgazdasági kiállítást rendeznek. A kiállításon a termelőszövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok termelvényeinek — gyümölcs-, zöldség, gabonafélék, bor — legjavai kerülnek bemutatásra. A kun-nap programjából nem marad ki az országszerte jól ismert szabadszállási birkapaprikás sem, melyről a földművesszövetkezet gondoskodik majd. Az elnökség még sok egyéb, a községet érintő problémáról tárgyalt. A községfejlesztési tervben szereplő fürdő megépítéséhez például 200 000 forint értékű társadalmi munkát szervez a népfront-bizottság a többi társadalmi szervek segítségével. Arról is sok szó esett, hogyan segítik elő a község kulturális fejlődését. Pétervúry János levelező Amikor az elmúlt időkben szó esett Katymár községről, mindig olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy ezt a községet igénytelen, a fejlődéstől lemaradt emberek lakják. Ez az állítás nem is volt alaptalan, mert a felszabadulástól kezdve egész 1958 tavaszáig semmi újat nem tudtunk felmutatni. — Nem titkoljuk, ezért egy kicsit szégyell - tük is magunkat. Most annál büszkébbek vagyunk, mert bebizonyítottuk, hogy nem vagyunk sem igénytelenek, sem a fejlődéstől lemaradot- fak. Nemrégiben egy korszerű posta- hivatalt kaptunk, a mozihelyiséget is kitatarozták. Községünk utcáin betonjárdán lépegetünk, pihenni vágyó lakosságunk részére pedig padokkal felszerelt parkot létesítettünk. A piactér is megszépült, állandó jellegű asztalokkal szereltette fel a tanács. A két elavult talponállót a földművesszövetkezet kisvendéglővé alakította át. Július elsején áll majd a lakosság rendelkezésére a 250 000 forint beruházásból épített ön- kiszolgáló fűszer- és csemegebolt és egy szépen berendezett cukrászda. A cukrászda melleti egy tetszetős külsejű sörkert nyílik, ahol esténként zenekar szórakoztatja majd a közönséget, Mindezekért a létesítményekért a község lakossága nevében köszönetét mondok a községi tanács és a földművesszövetkezet vezetőségének. Boda Imre levelező Telefoninterjú egy megyei tanácstaggal a nttíjtjei tanácmléj előtt ! — Halló, Kecel jön ... — Halló, itt Nagy Sándor. . . | — Itt a Petőfi Népe szerj kesztösége. Június 30-an megyei tanácsülés lesz ... — Tudok róla és készülök rá. Megyénk művelődésügyét tárgyaljuk meg. — Éppen erről akarunk érdeklődni. — Minden megyei tanácstag felkészül az ülésre. Én vezetője vagyok a megyei tanács művelődésügyi állandó bizottságának. Szombaton összeült a bizottság és hosszú időre szóló MINT IHIAIL A SZATYORBAN | ötvenéves, pirospozsgás, élénk észjárású középparaszt Fülöpházán Horváth Gábor. Valószínű, az utóbbi tulajdonsága is hozzájárult ahhoz, hogy már hat éve tanácstag, esztendeje pedig a pénzügyi állandó bizottság elnöke lehet. Olyan ember, akiről néhány perces beszélgetés során meg lehet állapítani, hogy szereti, igényli a jobb életet, mondhatnám úgy is: buzog benne az élniakarás. Ám, ahogy egy alkalmi társaságban szót cserélünk egymással, rövid idő alatt kiderül: Gábor bátyám úgy él valahogy, mint ficánkoló hal a szatyorban. Tóbo levegőt, lehetőséget keres, de a «szatyor«, — a kisparaszti gazdasága útját állja szándékának. Eddig kielégítette, jövedelméből telelt motorkerékpárra is, — no, de mi lesz ezután? Mint bevallja — sajátos kifejezésével élve: — »közömbös« termésre van kilátása a négy és fél hold szántóján: a normálishoz viszonyítva 50 százalékos lesz a búzatermése, amin esetleg a jó »nevelöidó«' javíthat még valamit. De tavaly sem volt más a cabonatermésc- min' — közömbös, s nem igen remél jobbat jövőre sem. S gazdasága egyéb ágazatainak az eredményességét sem tudja másfajta jelzővel illetni. Ilyen körülmények között valóban csak ficánkolni lehet az igényeivel. Azok pedig fok- ról-fokra nőnek. Megkockáztatja azt a meg- 1’J’ jegyzést, hogy jövedelmét csökkenti az adó. Arra persze nem gondol, hogy az állam sem az égből kapja azokat az anyagi eszközöket, amelyekkel éppen az ő, valamint paraszti társai növekvő szükségleteit kielégíti. Igen, erről el- teledkezett. Kevés ellenérvre belátja azonban, hogy községe, s benne az ő fejlődése is lehetetlenné válna, ha évről évre egyformán adózna az államnak, s szinte szégyenkezik, hogy rádöbben: nem igazságos többet követelnie, mint amennyit ő ad, adni képes. De hát ha nem tud többet termelni? Nem mondok újat neki, amikor megpendítem előtte, hogy kisparaszti üzeme béklyójává vált, s mert ebben a formában képtelen a termést fokozni, hát követelődző igényeire bizony zablát kell tennie. Mondták neki mások is, s a gondolat nem is hagyja békén: hagyjon fel a kisüzemi gazdálkodással, lépjen a termelőszövetkezetbe.-i— De mindenki csak küld — vallja be —, viszont senki sem hív. Ügy látszik, a község egyetlen szocialista szektora, a Petőfi Tsz tagsága a kora tavasz- szal megfeledkezett — legalább is vele, Horváth Gáborral kapcsolatban — népnevelői kötelességéről. Bár lehet, ha hívják, akkor sem lépett volna még a szövetkezés útjára, hiszen nem egyszerű dolog új gazdálkodási cs vele együtt jelentős mértékben új életformával is felcserélni a régit. Hogy azonban ösztökéli már a szövetkezés gondolata, egy megjegyzésével elárulja. Azt is, hogy nemcsak őt, de több társát is. Mégpedig azzal, hogy elég gyakran felbukkanó téma beszélgetései kben. A kkor pedig nem kell sok időnek eltelnie, hogy lerázzák fejlődésük béklyóit, ki- ugorjanak abból a bizonyos »Szatyorból«. Mert azt a hal sem szereli, — hát még az emberi Turján István terveket vitatott meg. Többek között arról is tanácskoztunk, hogyan lehet az új iskolákban több tantermet létesíteni. — A járásban mi a helyzet? Hétfőn a kiskőrösi járási pártbizottságra összehívtál: a járás összes kulturális vezető•> jót, művelődési otthon igazgat tóit, iskolaigazgatóit, könyvtár- vezetőit stb. A járás kulturá- lis terveinek egységesítéséről, a serdülök iskolájának kiterjesztéséről, a tanyai népműve--, lésről, a szőlészeti és borászati szakemberképzésről tárgyaltunk. Kedden reggel a járási tanács v.- b. összehívta a járás összes megyei tanácstagját. Az óvodai és iskolai tantervek összehangolásáról beszélgettünk többek között. Ugyanis a kifejező rajz és a testnevelés magasabb fokú jelenleg az óvodában, mint az általános iskola alsóbb osztályaiban.- És a községben?- Csütörtökön községi tanácsülés lesz, ahol ugyancsak a . község kulturális vonatkozású községfejlesztési feladatainak megvalósításáról tárgyalunk. A választók azt javasolják. hogy Kecelen egy l kultúrkombinátot létesítsünk, lamely ben helyet kapna a kultúrotthon, a mozi, a könyvtár ^és helye lenne benne az ifjú- . ságnak is. — Köszönjük a felvilágosítást. Viszontlátásra a megyei I tanácsülésen. Nagy Ottó a juhnyirás világrekordja Üjzélandból érkezett az izgalmas jelentés, hogy Trevor Bough okaihaui lakos hihetetlennek tűnő juhnyírási világrekordot állított fel 9 órás munkaidő alatt. Az ügyes juhnyíró a 9 óra alatt 501 anyajuhot nyírt meg. Sajnos, hírünk nem számol be arról, hogy az egyébként oly türelmes juhok hogyan vélekedtek erről a nyírás; tempóról.
