Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-26 / 148. szám

4. oldal 1959. június 26, péntek A JÚLIUSI FILMPROGRAM ; A nyári melegben a strand, ib kirándulás bizony nagy ve- iélytársa a mozinak. Éppen ezért a nyári idényre, júliusra, változatos, érdekes programot állított össze a Megyei Mozi- íizemi Vállalat. Több kiváló szovjet, olasz, német, csehszlo­vák film szerepel filmszínnáza- ink júliusi programján. A bemutatásra kerülő szovjet filmek közül első helyen említ­jük a »Kigyálnak, a fények« c. filmalkotást, melyet magyarra szinkronizálva láthatnak me­gyénk dolgozói. A háborús té­mát feldolgozó film érdekes problematikájával kiemelkedik a többiek közül. Nyekraszov el­beszélése nyomán készült és a rendező, Vlagyimir Vengerov helyes érzékkel választotta ki a szereplőket és a mű legfonto­sabb mondanivalóját. »A tarkák ügye« Adamov, »A tarkák« című regényét viszi vá­szonra. Fiatalkorú bűnözőkről szól, akiket a felnőttek felelőt­lensége taszított a züllés útjára. A fiatalok bizonyára örömmel fogják megnézni "A kis detek­tívek« című szovjet filmet, mely tehetséges gyermekszereplőket vonultat fel és romantikus kör­nyezetben, egy elhagyatott ro­mos kastélyban izgalmas ese­ményeket bonyolít. Két olasz film szerepel a jú­liusi programban. Az egyik a »Nercbunda«, melyben Giovan- naRallit, Roberto Rissot, s a ki­tűnő Paolo Stoppát láthatjuk viszont. »A szalmaözvegy«, me­lyet szélesváltozatban is vetíte­(VVWWWWW^^WWVWWWVW nek, Pietro Germi alkotása. A főszerepet is ez a sokoldalú, kitűnő olasz színész alakítja, sőt részt vett a forgatókönyv írá­sában is. A bemutatásra kerülő filmek között találjuk a Martin Hell- berg nemzetközi Béke-díjas né­met rendező által alkotott »Emi­lia Galotti« című filmet, amely Lessing hasonló című drámáját viszi vászonra. » Az aranyszim­fónia« az évekkel ezelőtt már ismertté vált bécsi jégrevü újabb műsorát mutatja be. A káprázatos kiállítású, színes osztrák film bizonyára nagy si­kert arat. Viszontláthatjuk ben­ne a Magyarországon jó pár év óta nem látott kiváló osztrák komikust, Hans Mosert. Két csehszlovák filmet is be­mutatnak júliusban filmszínhá­zaink. Az »Itt oroszlánok van­nak« című csehszlovák filmal­kotás főszereplője a jól ismert Karel Hőger. Egy zátonyra fu­tott embersors története a film. »A főnyeremény«, Ivó Novák alkotása, színes film. Szellemes módon arról beszél, micsoda bonyodalmakkal jár a garázs­hiány. A kacagtató vígjáték sze­replői és alkotói fiatal művé­szek, akiknek arca és neve még jobbára ismeretlen a cseh fil­mekből. Emellett természetesen egész sor, a megyeszékhelyen már bemutatott nagysikerű filmet találhatnak a mozilátogatók megyénk filmszínházainak jú­lius havi műsorán. Televíziós közvetítés telefonkábelen A napokban lesz az első kí­sérleti adás, amely Anglia és az Egyesült Államok között te­lefonkábelen közvetít televíziós képeket. Ha ez a kísérlet be­válik, ez igen fontos lépést je­lentene a televíziós közvetítés nemzetközivé válásában. A kísérleti adásban, amely ^körülbelül egy percig fog tarta­ni, közvetítik Erzsébet angol királynő elindulását kanadai kőrútjára. A kísérleti adás technikai megvalósítását a BBC szakem­berei dolgozták ki. Eddig a te­levíziós jelek közvetítéséhez szé­les csatornára volt szükség, akár a levegőben, akár speciá­lis kábelen keresztül. A BBC mérnökei most lehetővé tették, hogy a televíziós kép alapele­meit rendkívül szűk csatornán, telefonkábelen lehessen közve­títeni. Ez a kísérleti adás első lépésnek tekinthető afelé, hogy az öt világrészt közvetlen te­levíziós hálózattal kössék össze. Politechnikai9 szakköri és rajzkiállítás nyílt a kecskeméti Zrínyi Ilona általános leányiskolában Érdekes politechnikai, szak­köri és rajzkiállítás megnyitá­sának voltunk tanúi a kecske­méti Zrínyi Ilona ált. leányis­kolában. A június 18-án nyílt kiállítást azzal a céllal ren­dezte az iskola tantestülete, hogy bemutassák a politechni­kai oktatás bevezetése óta el­ért fejlődést. A nívós kiállí­tás anyaga azt bizonyítja, hogy a gyerekek megfelelő sza ki rá ny ítással, tá mogatás­sal és segítséggel fejleszthetik kézügyességüket. Az értékes kiállítás anyagát felölelő tárgyak nagyszerűen dokumentálják a gyermeki ügyességet és leleményességet. Kovács Éva, Könyves Piros­ka és Vörös Gabriella VII. A. osztályos tanulók szorgalmas munkával elkészítették a Föld térképét, A politechnikai ki­állításon szereplő tárgyak megközelítik a legszebb ipar­&zéfiiLL JCiíkunmafia főttre. A kiskunmajsai tanács évek óta nagy gondot fordít a köz­ségi Fő tér rendbentartására. — Évenként több ezer forintot ál­doz erre. Ennyi virág még soha sem nyílott itt, mint az idén. Mégis vannak olyanok, akik nincsenek vele megelégedve. Sokan a még el nem szállított kőprizmák jelenlétét sérelmezik — hozzátehetjük, jogosan. A közelmúltban egy néni nyilat­kozatát volt alkalmam meghall­gatni. A következőket mondta: »Hát füvet vetettek ide a temp­lom flébe. Semlyéket csinálnak itt a templom előtt a Fő téren. Tanyára való ez, nem ide!« Amikor 18 évvel ezelőtt elő­ször Kiskunmajsára jöttem, ak­kor a templom előtti Fő téren nem nyíltak virágok és tlem volt zöldellő fűszőnyeg. A je­lenlegi virágok s a fű helyén fe­kete gránitkövezet volt. Nem ültek tanyai és városi emberek a hársfák alatti padokon, s a templom mellett négy koldus is nyújtotta kezeit alamizsná­ért. A tér távolabbi részén pe­dig közel 200 ember álldogált — munkaalkalmat várva. Ma — A Magyar Közlöny 67. száma rendelelet közöl az 1959. évi földadófizetési köte­lezettségnek búza helyett egyéb terményekkel való tel­jesítéséről, illetőleg pénzben történő lerovásáról. e2 a tér a pihenés, a szórako­zás és a séta tere. A kiskunmajsaiak sokkal job­ban szeretik így a Fő teret fű­vel és virággal, mint gránitkő­vel és koldusokkal. Baranyai István levelező művészeti munkákat. Népi mo­tívumokkal díszített babaru­hák, tarsolyok, tükörből ké­szített mértani testek és az íz­léses növénygyűjtő mappák valóságos gyöngyszemei a lá­tottaknak. A fizikai szemlélte­tő képekre jellemző a mér­nöki pontosság. A biológiai szakkör tagjainak gyűjtéséből gyönyörködhetünk 9 darab kü­lönféle kitömött madárban, ki­készített madárbőrökben, vala­mint különböző nedves prepa­rátumokban. A rajz-szakkör tagjai is kitettek magukért. Portrék, csendéletek gazdagít­ják a kiállítást. A kiállításon látható ered­mények Bozsó Antal, Kristóf Andrásné. Gaál Dezső, Kiss Irén és Horváth Irén pedagó­gusok lelkes, áldozatkész mun­káját dicsérik. A Kossuth-díjas Kocsis Pál ünneplése SELYEM SZOKNYA, SOK A FODRA... Híradás a Jánoshalmi Földművesszövetkezet énekkaráról KISSÉ FÁRADTAN igye­keztem hazafelé. Éppen azon gondolkodtam, milyen jó len­ne, ha esténként fellocsolnák az’ utcákat, legalább a belte­rületeken, egészségtelen ez a nagy por, • Ismerős zenét hallok. A KIOSZ székház ablakaiból vi­lágosság árad. Benézek. Óh, hát itt csupa ismerősök: Kol­lár Margit, Reményi Pici, Fe- renczi Marika, Staab Joli rop­ja a táncot. A Jánoshalmi Földművesszövetkezet népi együttesének tánccsoportja pró­bál. EGY ÉVE olvashattunk ró­la a lap hasábjain. Az eltelt esztendő igen mozgalmas volt. Az énekkar vezetője időközben lemondott. Ugyanakkor több meghívás érkezett, többek kö­zött Sátoraljaújhelyre, a Bor­sod megyei dalos találkozóra. Énekkar volt, karmester nem. Mit csináljunk? Pedig nagyon szeretnénk elmenni. Két éve Pál apostol a dssesss-énekes Frank Capra, a híres holly­woodi filmrendező elhatározta, hogy filmet készít Pál apostol életéről. És vajon kit szemelt ki a címszerepre? Természetesen Frank Slnatrát, a közismert dzsessz-énekest! eltávozott karmesterünket, Gyukity Márkot — aki jelen­leg Baján tanít — kértük meg, vállalja el az énekkar vezeté­sét. Nagy elfoglaltsága mellett teljesítette kérésünket. Izgalmas készülődés, heten­ként kétszer próba, majd egy? főpróbának beillő vendégsze-r replés Bácsalmáson, és utána* négy, felejthetetlen nap Sá-; toraljaújhelyen. j KICSIT SZURKOLTUNK i sátoraljaújhelyi utunk előtt,? hiszen több mint húsz ének-í kar szerepelt, csupa ismeret-í len együttesek, fogalmunk? sem volt, mit tudhatnak. Tel-[ jes szívvel és lélekkel énekel-? tünk, s a siker nem maradt ei.| Az öröm azonban nem járt egyedül. El kellett búcsúznunk' szeretett karnagyunktól, és az-| óta vezető nélkül vagyunk. A| vidéki meghívások száma egy-| re inkább szaporodik. Ked-| vés Márk! Tudjuk, hogy min-j den perced foglalt, mi azért! mégis nagyon szeretnénk »Ha? egyszer visszajönnél hoz-| zánk...-«! A tánccsoport tovább í'oly-J tatja munkáját. Soltvadkert,? Hódmezővásárhely, Budapest at siker útja. Na, és a cigány-? tánc. Aki egyszer látta, soha- j sem tudja elfeledni. Maholnap? sláger lesz kísérőzenéjének? egyik részlete: »Selyem szok-| nya, sok a fodra, selyem alja | suhogó j iI CSAK ÍGY TOVÁBB, ked­ves lányok és fiuk! Táncolja­tok, énekeljetek vidáman, hir­dessék a nép kultúráját. Németh Mihály községi tudósító ■ Képünkön Scholtz Albin, a Kertészeti és Szőlészeti Föiskolo tanára köszönti az ünnepeltet és feleségét. A háttérben Kozma Pál, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola igazgatóhelyettese és Bíró Károly, a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatóhelyettese. Bensőséges ünnepséget ren­deztek barátai és a szőlőku- tatás szakemberei a főváros­ban Kocsis Pál kecskeméti szőlőnemesítő tiszteletéré az Agrártudományi Egyesület Kertészeti és Szőlészeti Társa­sága klubtermében. Mint ismeretes, a hetvenöt- esztendős Kocsis Pált eredmé­nyes alkotómunkájáért — új szőlőfajtáinak, a Gloria Hungá­riáé, Irsay Olivér, Kocsis Ir­ma és még 69 más csemege- és borszőlőfajta nemzetközileg is elismert nagy sikereiért — kormányzatunk a tavasszal Kossuth-díjjai tüntette ki. Ko­rai fajtáival a szőlőtermesztés határát több száz kilométer­rel lehetett északabbra kiter­jeszteni a Szovjetunióban és Lengyelországban. Az Irsay Olivért a Szovjetunióban Ko­rai Aranyló néven ismerik és már több mint hátszáz hektár területen termesztik. A példás szorgalmával és szakmai tudásával a munka­társai előtt mintaképül álló idős mester, élettársa — Ida néni — ihlető és gondoskodó segítségével ma is teljes egész­ségben és lankadatlan munka- kedvvel végzi a szőlőnemesí­tést. Az ünnepségen a Földműve­lésügyi Minisztérium részéről Borbás Lajos igazgató köszön­tötte, majd a szőlőkutatás ve« zető szakemberei üdvözölték. — zia — MÁRTON BÁCSI csizmám ne volna bezárva ebbe a szélső rak­tárba! Ha csak a csizmán múlna a hazamenetel! Márton bácsi becsületes embersége nem érti meg azt a szívtelenséget, amivel őt eltették az útból. Nem tudja, hogy rá már. nincs szükség odahaza... A havi 70 forintot, amit a tanács tartásdíj­ként megszabott (elég keveset, napi 234 fillért), pontosan fizetik érte, de mióta itthagyták, nem is érdeklődtek utána. S hiába gondoskodnak itt róla igazi emberséggel, szeretettel, haza kívánkozik, mert van még családja, vagyona is, hogy ne szoruljon az állam gondviselésére — csak éppen a hozzátartozói szívéből hiány­zott valami. Márton bácsi hajóját messze sodorta az élet vihara, a félegyházi szociális otthon lakói kö­zött üldögél állandóan, s útrakészen. De hiába várja a hartai »kikötő«, ahol — míg hajós volt — a messzi vizekről, nagy viharok után megérkezve, mindig örömmel kötött ki. És hiába várja a hartai temető is, ahol az öreg tametőcsősz minden sírral barátságot kötött, talán a pihenőhelyét is előre kiszemelte már magának. Hiába, mert a csizmái be vannak zárva a szeretetház szélső raktárába .. Tóth Miklát I A félegyházi szociális otíhon — vagy ahogy itt [nevezik még ma is: a szeretetház — lakói sorban {üldögélnek az udvaron a lugas mellett, ki az ! árnyékban, ki a napon, amikor váratlanul be- | toppantam. ? Az otthon legidősebb lakóját, Klam Márton [bácsit kerestem, akit Hartáról hozott be a csa- jlád, hiszen a 91 éves nagyapára nem nagy [szükség van már odahaza. ♦ Márton bácsi fiatal korában vízi ember: [hajós volt, harminc esztendeig. Amikor a hajó- Izás már nehezére esett, visszavonult 7 hold I földecskéjére, amelyet szorgalmas munkával [öregségére gyűjtögetett. Később azt is átadta 1 egyetlen leánya férjének, ő meg a temetőben I csőszködött, egészen a legutóbbi időkig. Ne [mondhassa róla senki, hogy nem segíti a fia­talokat de azt se, hogy haszon nélkül fo- [gyasztja a kenyeret. I Mégis kitelt neki otthon az esztendő. Jól | öltözött, bőrkabátos hozzátartozói beszállították [a szeretetházba. [ Márton bácsi fénytelen, öreg szemeivel a [messzi távolba tekint mint régen, hajós korá­iban. Talán Hartát látja most is. Egy kicsit [nagyot hall, a gondnoknő tolmácsolásával be- 1 szélgetek vele. I — Éppen most spekulálok, hogy menni kék [már haza. Nincs a temetőben senki. Csak a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents