Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-25 / 147. szám

A MAöYAJ? SZOCIALISTA MUNKÄSPÄßt BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA m“T ÚJ FILMEK □□maxi — ..- .1 • Me gcsalatva az ítéletnapig Két munkás új szakmája ív­íem tudom miért szokták köpködni a jószágot, va­lami régi babonás hiedelem miatt tartja ezt a szokást a nép, de tény az, hogy a borbási Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet csirkenevelőjében napokig csi­nálhatná az ember ezt a műve­letet, mert itt annyi az apró­csirke, hogy egy tekintetre be sem lehet látni a farmot Havasi Jánosné gondozóval állunk az egyik ól tágas ablaka előtt és nézzük a milliónak tű­nő, csipogó, szaladozó jószágál- ilományt. Közben ránkköszön egy fér­fi. Kocsis Zsigmondiak mutat­kozik be, erős kézfogású, széles- vállú, középkorú férfi. Ha­vasiné is meg ő is, újak még nemcsak a csirkebirodalomban, hanem a termelőszövetkezetben :s. Tőlük, mint legilletékeseb­bektől kérdezem: Mennyi idősei: a csirkék? — Egy hetesek. — Hány van? — Háromezer, — de tüstént hozzá teszik, hogy lesz még több is, mert ma ötezret kap­nak, amelyből kétezer kender- magos. A jövő hétre pedig már véglegesen kialakul a farm: akkor együtt lesz vagy tizen­kétezer csirke. Kocsis elvtárs arról beszél, hogy ő hosszabb ideig dolgozott állatorvos mellett, van ismerete a baromfinevelést illetően. Ez a munka nagy gondosságot és lel­kiismeretességet követel. — Vagy három éjszaka köz­tük aludtam — mondja, s ez a vallomás azt jelenti, hogy amíg a baromfik csak párnaposak, addig a gondozónak se éjjele, se nappala, állandóan velük van, rajtuk tartja a szemét. A lelkiismeretes állatorvosnak sincs nyugta, ezt magyarázza Havasiné: — Kellerman állatorvos na­ponta kétszer-háromszor meg­látogatja a telepet. Volt rá eset, hogy még éjjel után 1 órakor is kijött. Átallunk a másik ablakhoz. Itt a falka fehér fajta. Amott a parlagiakat láttuk. Ebbe az ólba ma jönnek az — A szövetkezet tízezer csir­kére szerződött a Barnevállal. Kilencvendelcás. illetve egykilós darabonkénti súlyban. Ez 50 ezer forint tiszta bevételt je­lent majd a tagságnak. — És a maguk részesedése? _ •> — Munkaegység? — Igen. Méghozzá eredmé­nyességi! — Forintban az mit jelenthet? — 1700 forint havonta és u három hónap végén külön 2400 személyenként. — Tehát még a szakmunkás! fizetést is meghaladja? — Kér­dem, s vidám mosolyteli helyes­lés a válasz, telve bizakodással, őszinte reménységgel. • Eszik Sándor Franz Fühmann Baj társak c. novellájából írta filmre Kurt Bortfeldt ezt a háborús témát feldolgozó német filmet. A má­sodik világháború kitörése előtti napokba visz bennünket a tör­ténet. Színhely egy német kis­város a német—szovjet határ közelében. A éárosmenti erdő­ben gyilkosság történt. Az ese­mény körül kibontakozó külö­nös bonyodalmak a Szovjet­unió elleni orvtámadás első napjainak véres eseményeivel kavarodnak össze. A film te­hetséges szereplői között talál­juk a jól ismert Wolfgang Kielinget. Képek a járás életéből OOOOOOOOO-O-OOOO-O-O-Q-O 000-000000O-O-OO-O OOCKHOOOOtOoOOOOOOOOOOOOOOOO-O-OOO-O-OO-O-OOC Látogatás a Fóti Gyermekvárosban A bácsalmási járási nőtanács látogatást szervezett a Fóti Gyermekvárosba, A községek­ből 30 asszony vett részt a ki­ránduláson, Húsz pár cipőt, zsebkendőt és cukorkát vittek ajándékba a Bács- és Csongrád új lakók. Meleg van, lekívánko­zik rólam a kabát. Havasiné magyarázza meg, hogy itt még fűtenék, s a »kol­hozanya-« segítségével szoktat­ják .fokozatosan a csirkéket a természetes hőmérséklethez. A homlokunkon gyöngyözik a verejték, s a szabadba lépve jól esik a friss szél simogatása. ■ Az udvaron új drótsövény ku­pacokhoz érünk. . — A kifutók kerítésének anyaga — mutatja kísérőm. A kifutókat társadalmi munkában építik fel a Zománcipari Művek Gyáregységének dolgozói. Mi­niatűr képe és példája ez a munkás-paraszt szövetségnek. Búcsúzás előtt nem állhatom meg, hogy ne vessek még egy pillantást a zsibongó csirkeso- kadalomra és ekkor érdeklődöm az elhullás iránt. — A fehérekből még egy sem hullott el. — És a parlagiakból? — Negyvenöt. Kérdem hány százalékos le­het a megengedett veszteség? — öt. —• Maguk messze alatta van­nak? — Igen. Tehát nem esik hiába a csir­kék között alvás, az állatorvosi aggodalom stb. Úgy tudom Kocsis Zsigmond elvtárs a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében a szakma kiváló dolgozója volt. — Miért vált meg nyolc év után az üzemtől? — érdeklődöm tőle. Levéltárcájábél a családi fényképek mellől szedegeti elő a munkája elismeréseként ka­pott okleveleket. Mutatja. Ügy látom büszke rájuk, csaknem annyira mint a fiaira, akik szintén az apjukhpz hasonló­lóképpen igyekeznek helytállni a munkában. — Szeretem a szakmámat, a régit, meg az újat is, — s úgy látom most itt van rám nagyobb szükség — válaszol előbbi kér­désemre, de én már arra va­gyok kíváncsi mennyi hasznot, jövedelmet hoz majd a szövet­kezetnek két új tagja szorgal­ma, lelkiismeretes munkája. megye által patronált 20 óvo­dás gyermeknek. Megelégedéssel tapasztalták, hogy államunk féltő szeretettel gondoskodik a kicsinyekről. Az asszonyok elhatározták, a jö­vőben is szívükön viselik a Gyermekváros gondját.. Az új üzem első szállítmánya Á járási állatorvos naplójából Újabb körzeti orvosi remlelő oviit ílecsk cin élen a Rákóczi úton Szépen fejlődik városunk. Aki végigsétál a Rákóczi út szinpompas során, tagadhatat­lanul be kell hogy ismerje ezt. Az egészségügy fejlődése sem marad azonban el. A sok szép épületben, a bútorüzlet mellett, ;a napokban egy új körzeti or­vosi rendelő kezdte meg mű­ködését. Miért hallgassuk el: nem volt megfelelő helyzet a kör­zeti orvosi rendelés terén, még a város belterületén sem. Az orvosok többsége ugyan már szabályszerűen, a hivatalos ren­delőben vizsgálta meg a bete­geket, három orvosnak azon­ban még mindig saját rendelő­jében kellett fogadni őket. Sok panasz volt a rendelők nagy távolsága, zsúfoltsága és kor­szerűtlensége miatt. Az új rendelő a megyei bíró­sággal szemben nyílt meg és három körzeti orvos: dr. Nemes Sándor, dr. Rotter Nándor és dr. Pásztori József látja el itt a IX., X. és XI. körzet bete­geit. Az első két orvos 3—10 óra között, a harmadik 10—12 óra között végzi rendelését. Ma még régi berendezés fo­gadja a belépőket, az új buto- .-cú szállítása ugyanis pár hetet késik. A rendelő csinossága, a szép oszlopsor, a betegvizsgála­tot gyorsító boxok beállítása azonban máris egészségügyünk rohamos fejlődéséről tanúsko­dik. Dr. Somogyi Lajos városi főorvos liátlió a vonaton Az olasz vonatokon fejhall­gatókat szerelnek be az ülé­sekbe, a fej magasságában. Aki a műsort akarja hallgatni, meg­teheti anélkül, hogy szomszéd­ját zavarná. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun m-^gysi Bizorsaga és a megyei tanacs lapja. Szerkeszti: a szerkesztő oizottsáe Felelős szerkesztő* Weither Dániel. Kiadja; a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont; 26-19, 25-16 Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság; 10-28 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magvar Posva. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra 11 Ft Rónai Ede, a bácsalmási já­rás állatorvosának naplójából olvashatjuk: — A lakosság megérti az eredmények láttán, miért kell a baromfipestis el- I len megelőző oltással védekez­ik ni. Az 1955—1958-os években a járásban 110 OOÜ baromfit ol­tottak be, míg 1959-ben 290 ezret, örvendetes, hogy mind­jobban rendszerré válik a na­pos csibék oltása. Vf. Egy esztendővel ezelőtt a járás termelőszövetkezeteiben még nem beszélhettünk ba­romfitenyésztésről. Ma boldog örömmel dicsekedhetünk a má- tételki Törekvés és a bácsal­mási Petőfi Tsz baromfiállomá­nyával, ahol a 7—8 hetes csi­bék súlya eléri a 60—70 dekát és nevelési veszteségük alig 2— 3 százalékos. Mindez eredmé­nye a jó ápolásnak és az ál­lategészségügyi rendszabályok szigorú betartásának. * Ebben az évben a legszéle­sebb méretekben megindult a gümőkóros állatok felcserélése. Valamennyi magángazdaságban levő szarvasmarha vizsgálata folyik. Már teljesen befejezte Bae3-Kiskun megyei Nyomda V. Felelő“ ve/etű: Szűcs Béla igareatí Kecskéméi =r. lel.! is-S3- V-4l> a munkát Szakmái- és Mélykút, de a többi községekben is eredményesen haladnak a mun­kálatok. Valamennyi vizsgált marhát füljelzővel látunk el s ennek alapján készítjük el ki­mutatásainkat. Nemcsak az ál­lategészségügyi célokért tész- sziik, hanem a közegészség- ügyet is segítjük vele, Vendégek Somogy megyéből Varga Jenő elvtárs, a me“ gyei tanács elnökhelyettese, peták János, Bolhóy László, a megyei tanács dolgozói, vala­mint Hegedűs István elvtárs, a Bácsalmási Járási Tanács el­nöke a múlt héten tapasztalat­csere-látogatáson vettek részi Somogybán, a kaposvári járás- oan. Tanulmányozták a község­fejlesztési terveket, s a folyó építkezéseket. Néhány nap múlva Somogy-* ból érkeztek vendégek a bács­almási járásba Bálint József, a megyei tanács tervosztály- vezetőjének vezetésével. Ellá­togattak Madarasra, ahol meg­nézték a szélesvásznú mozi, a művelődési ház és az óvoda építését. Bácsalmáson tanulmányozták az építendő fürdő tervrajzát. Elismerőleg nyilatkoztak a bácsalmási járás 17,6 százalé­kos községfejlesztési átlagáról és a nagyarányú társadalmi munkáról. Figyelmeztetés Több levél érkezett a járási tanácsra, amelyben a dolgozók panaszkodtak a kenyér rossz minőségére. A kereskedelmi felügyelőség a járási ügyész­séggel karöltve kivizsgálta az ügyet, s megáll api tóttá, hogy a Jól jövedelmez a selyemgubó-tenyésztés A járási átvevőhelyen érdeklődtünk Kovács András bevál* tótól, milyenek a kilátások a selyemgubó-tenyésztésben? Mit tükröznek a számok? Eddig átvettek 3278,60 kilogrammot, mely-’ nek összege meghaladja a 123 000 forintot. Az a tapasztalat, hogy jól jövedelmez a selyemgubó-tenyésztés a járásban. Szabálysértési hírek Bajor Ferenc, Neszvecskó Jó­zsef, Neszvecskó István, Ürmös Ferencné és Kovács Imre csi- kériai lakosok az Üj Barázda Termelőszövetkezet területén engedély nélkül legeltettek, ezért személyenként 100 forint pénzbírságra büntették őket. Novák József csikériai dol­gozó élőfát vágott ki engedély nélkül. Szabálytalan cselekede­téért 200 forintra bírságolták. Kuris Péter mélykúti lakos lakosok kérelme jogos. Az il­letékes szervek képviselői fi­gyelmeztették Limmert Antal elvtársat, a Sütőipari Vállalat igazgatóját, hogy a jövőben ke­rüljék az ilyen hanyegsá ncintörőíiömséget;. rgságot s 1959. Június 25, esüfUrtök ű­A néhány hét óta működő Irályhacső-üzem szép eredményt ért el a termelésben. A fejlődést bizonyítja, hogy amíg az első napokban 6—700 kályhacsövet gyártottak, addig ezzel szemben ma már 1500—1700 a napi termelés. Az üzem munkásai 'fel­iobogózott stráf kocsi kon vitték az első szállítmányt az állo­másra. 12 liter fölözött tejet vitt a tej* gyűjtőbe teljes tej helyett, amiért 200 forintra büntették, s ezenkívül kötelezték a vegy-* vizsgálati díj megfizetésére. Vinkó Sándor kaíymári lakos ellopta Pécsvári Antal 50 kéve kukoricaszárát. 300 forint pénz- büntetésre kötelezték. Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Dvórácskó István (anyja neve: Sauer Katalin), Sajtos Ilona (Pásztor Gizella), Földi Éva (Duka Éva), Hartai Katalin (Völgyei Katalin), Harmath Lajos (Csehó-Ko vács Ilona), Baranyi Sándor (Gál Irén) Csák Mária (Pásztor Mária)* Csupity János (Zeienka Anna). házasságot kötöttek: Ko­vács Ferenc és Galambos Erzsébeti Miskolczi István és Engelmanu Bor­bála, MEGHALTAK: Ma rúzs i Gyula 75, Borhegyi Jánosné 59, Kövesd! Vil­mos tiö évuu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents