Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-25 / 147. szám
s ** Ilj kereskedelmi formák a íöldmüvesszövetkezefeknél Egymás után létesülnek az önkiszolgáló és önkiválasztó boltok A szövetkezeti kereskedelem (messze maga mögött hagyta a felszabadulás előtti falusi magán- és szövetkezeti kereskedelem színvonalát. A szövetke- Eeti üzletek — köztük a cukrászdák, vendéglők, éttermek dolgozói jó választékkal és figyelmes munkával elnyerték e vevőközönség elismerését. A jelentős fejlődés mellett fazonban azt is tapasztalni lehet, hogy a jelenlegi hálózat a növekvő forgalmat, a vevő- hözönség megváltozott igényét régi, hagyományos módon egyre néhezebben és rövid idő múlva egyáltalán nem tudja kielégíteni. Ezért a szövetkezeti kereskedelemnek az eladás új, jobb és gyorsabb formáit kell választania A márciusi csehszlovákiai tapasztal acsere hatására a MÉSZÖV vezetősége — együtt az alsóbb szövetkezeti szervekkel — gyakorlatban is megkezdte az új módszerek bevezetését, az önkiszolgáló és pnkiválasztó boltok létesítését. A forgalom növekedésén, az Igények fejlődésén kívül indokolja a kereskedelemben is az (új út keresését az, hogy j lassú az eladás régi technikája, fa vevőközönségnek gyakran bosszúságot és felesleges időfe- csérlést okoz. A régi módszerek szerint az (eladó egész nap nagy fizikai megerőltetésnek van kitéve. Gyakran akad olyan vevő, aki nem tudja az első alkalommal megmondani, mit szándékozik Vásárolni — mert nem látja az árut — és az eladó bizony többször is megteszi ugyanazt az utat egy vevő kiszolgálásakor. Főként ez teszi a vásárlást lassúvá. Nem megvetendő az a ténye- teo sem, hogy az új módszerrel jelentősen nőtt az eladótér, hiszen kikerül a boltból a pult, több vevő tudja magát kiszolgálni és sokkal nagyobb idő Sut a bolt dolgozóinak arra, hogy szakmai útmutatásokat pdjának a vevőknek. Az üzlet lényegesen világosabb, miután a régi kirakatok megszűnnek és nyüt, áttekinthető kirakatok vannak helyettük. Ez azt jelenti, vyVVWWVWV'A'><VWWS/VWWWV' ha az ember a kirakatba tekint, látja az egész üzletet. Ez persze feltételezi azt is, hogy az üzletet állandóan tisztán, rendezetten kell tartani. Végül ami nagyon jelentős: a felszabadulás óta eltelt idő alatt alapvetően megváltozott a falu képe. Ma a községek felnőtt lakóinak jelentős része tagja a földművesszovetkezet- nek. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet üzletét a tag magáénak tekinti és így meg van részéről és feléje is a kölcsönös bizalom. Mindez határtalan segítséget nyújt az új módszerek megvalósításában, Megyénk földművesszövetkezeti kereskedelmében ez idáig 15 ilyen egység működik, de ez a szám szinte hetenként változik. Így pl.: Jánoshalmán két ön- kiszolgáló bolt van és a vevőközönség kéri, hogy a szövetkezet vezetősége tovább lépjen előre e tekintetben. Ennek hatására született olyan határozat, hogy a cipő, a készruha, a műszaki és az üveg-, porcelánüzleteket is át kell szervezni. A jelek szerint ez meg is lesz augusztus 20-ig. Ugyanilyen mozgás van Tiszákécs- kécskén, Lajosmizsén, Bácsalmáson és még néhány községben. Az ilyen boltok berendezéseit részint átalakítjuk, részint ahova úgyis kellett volna berendezés, oda újat adunk. A nagyon is véges beruházási keretek és a takarékosság miatt megyénkben zömmel a meglevő berendezés átalakítását választottuk. Ez nem kerül nagy költségbe és mégis célszerű. E tekintetben példát vehetnek szövetkezeteink a jánoshalmi, bácsalmási, tompái, lajosmizsei és alpári szövetkezetekről. Ahová új berendezést terveztek, a csehszlovák mintájú csővázas, csőkosaras modellt javasoljuk. Ilyen van a Kerekegyházi Földművesszövetkezetnél. Egyöntetű sok száz vevő és számos szakember véleménye: ez a jövő berendezés típusa. Szép, egészséges, praktikus és viszonylag elég olcsó is. Több földművesszövetkezetnél hamarosan önkiválasztó cipő-, készruha-, műszaki-, könyv- és kultúrcikküzletek nyílnak. Távolabbi terveink szerint a kereskedelem többi szakágában is bevezetjük az új kereskedelmi formát. Arra nagyon vigyázni kell, hogy az ilyen átszervezés megalapozott legyen és mindenképpen kerüljük a kapkodást. — Fontosnak tartjuk, hogy ehhez a munkához kérje a földművesszövetkezet vezetősége a tagság, az egész lakosság anyagi és erkölcsi támogatását. Piukovics Miklós MÉSZÖV elnökhelyettes TAPASZTALATCSERE a Helvéciái Állami Gazdaságban A MÉSZÖV választmánya az elmúlt héten tapasztalatcserét, szervezett a Helvéciái Állami gazdaságban. A 38 részvevő választmányi tag nagy érdeklődéssel figyelte, a gazdálkodás eredményeit. A gazdaság kultúrtermében dr. Abrahám Béla kutató tartott rövid ismertető előadást Tőle tudtuk meg, hogy a szőlőtelepítést itt már 1888-ban elkezdték, amikor a Felvidéket, ellepte a filoxéra. Az akkori 650 hold helyett ma 8500 hold szőlő terül el a helvéciai hoSziikség van a szakcsoportokra A társulások legegyszerűbb tormájához tartoznak a szakcsoportok. Ebben a gazdák csak egy bizonyos területet művelnek közösen. Főleg egy-egy növény termesztésére — szőlő, spárga, feketeríbizli — társulnak. Van közös vagyonuk is. Az egyéni gazdálkodásnál sokkal előnyösebb, ezt bizonyítja, hogy 3800 tagja van a szakcsoportoknak megyénkben. Mostanában sokan kérdezik: szükség van-e még a szakcsoportokra és megkapják-e e kedvezményeket, illetve a segítséget államunktól továbbra is, tekintettel arra, hogy a figyelem napjainkban főként a termelőszövetkezetekre irányul. Erre röviden lehet válaszolni: szükség van az egyszerűbb társulásokra. mert a tsz-ek alapját ezek képezik. Államunk természetesen továbbra is megadja az eddig járó kedvezményeket. A szakcsoportokban a tagok megszokják a közös munkát, a közös irányítást. Nagy előnyt •jelent a tsz alakításnál, ha a szakcsoportnak már közös vagyona van — például: permetezőgép, vagy egyéb mezőgazda- sági kisgépek. A szakcsoport végül is a tsz- faez vezet. A gazdák rájönnek, hogy a termelőszövetkezetben incg jobban boldogulnak. Példa erre a bugaci spárgatermelő szakcsoport. Ismeretes, hogy a bugaci homokon nagyon kevés növény él meg. Az utóbbi időben a szakcsoportnatí sikerült meghonosítani a spárgát. A spárga meghonosításában azonban jelentős eredményt csak tsz érhet el. Ezt látták a bugaciak is, s a szakcsoport egyesült a tsz-szel es újabb telepítést létesítenek. (Bartha) Qünifi. UüJd&Uséq megy étikben Az elmúlt napokban öttagú német küldöttcég érkezett megyénkbe. A fiatalok a Berlini Közgazdasági Egyetem szövetkezeti tagozatának hallgatói. Vezetőjük Hoffmann Hansjoachim, az egyetem tanára. A küldöttek meglátogatták a MEK kecskeméti kirendeltségének felvásárló telepét, majd a tisza- kécskei, kerekegyházi földművesszövetkezeti önkiszolgáló boltot. Nagy elismeréssel nyilatkoztak a szövetkezeti kereskedelem eredményeiről. Elmondták, hogy náluk a kereskedelem a városokban fejlettebb, de a falvakban meg sem közelíti a mi színvonalunkat mokon. A szőlőművelést túlnyomórészt gépekkel végzik, és az elmúlt évben jó bortermést értek el, melynek 90 százalékát átvették exportra. A részvevők megszemlélték a permetező- és porozógépeket munka közben. A nap második felében ellátogatlak a kecskeméti Űj Tavasz Tsz-be, ahol az idén már jelentős eredményeket értek el az öntözéses gazdálkodással. A tapasztalatcsere után hazafelé hosszasan elbeszélgettek a látottakról és arról, hogy a paraszti munka megkönnyítése, a gépesítés csak a nagyüzemi gazdaságban lehetséges. Önkiválasztó könyvesbolt Július 30-ig négy önkiválasztó (böngésző) könyvesbolt nyílik megyénkben Bácsalmáson, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Kiskőrösön. II soronlévő feladatokról tárgyalt a MÉSZÖV választmányi űláse A napokban tartotta a MÉSZÖV második negyedévi választmányi ülését. A főosztályvezetők beszámoltak eddigi munkájukról, osztályuk eredményeiről és a további terveikről. Elsőnek Simó Tibor, a MÉSZÖV elnökhelyettese, a szövetkezetpolitikai és mezőgazda- sági főosztály vezetője beszélt a szakcsoportokról, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Elmondta, hogy csak azokat a szakcsoportokat támogatjuk, melyek nem kizárólag az értékesítésre társulnak, ez ugyanis nem felel meg a szakcsoport alapszabályának. Eddig azt tapasztaltuk, hogy különösen a bortermő vidékeken a társulások célja főként az értékesítés és a közös termelési tevékenységet elhanyagolják, A továbbiakban kifejtette Simó elvtárs, hogy a külföldi államokhoz viszonyítva a bort drágábban állítjuk elő. Ennek fő oka a parcellás gazdálkodás. A világpiacon csak úgy leszünk .versenyképesek, ha nagyüzemeket telepítünk, illetve nagyüzemiig állítjuk elő a bort. Megemlítette még, hogy a bortermelésnél jelentős probléma a tárolás. Javasolta, hogy a gazdák társuljanak és közösen vásároljanak már meglevő pincét. Ha erre nincs lehetőség, építsenek. A tárolási problémák megoldása érdekében az idén cement- és akácfahordókai bocsátanak forgalomba. Befejezésül hangoztatta, hogy jelenleg és a jövőben a tsz-ek megszilárdítása az egyik legfontosabb tennivaló. Segíteni kell a tsz-eket abban, hogy minél több szerződésesen termelt zöldséget értékesítsenek és növeljék a baromfiállományukat.1 A földművesszövetkezeteknek a jövőben is fontos feladatuk lesz az egyszerű szövetkezetek, szakcsoportok, társulások szervezése. ' Piukovics Miklós, a MÉSZÖV kereskedelmi főosztályvezetője a kereskedelem időszerű kérdéseiről számolt be, foglalkozott a megye áruellátásának helyzetével, különös tekintettel az aratásra. ( A gyűlésen felszólalt Gát/ György, a MÉK igazgatója. Beszélt a zöldség- és gyümölcstermeltetés, a felvásárlás és az értékesítés feladatairól. Az utóbbi időben javult a földművesszövetkezetek, a tsz-ek és a MÉK kapcsolata. Elmondta, hogy eddig megyénkben nem működött egyetlen gyümölcs- feldolgozó telep sem. A kezdeti lépéseket már megtették Még ez évben felépítenek egy ilyet Kecskeméten és tervbevették feldolgozó hely létesítését Kiskőrösön és Kiskunhalason. Az elhangzott beszámolóka! és hozzászólásokat széleskörű vita követte, majd a választmány kiegészítése után, megfelelő határozatokat hozott, melyeknek megvalósítása tovább lendíti előre a földművesszövet* kezeli mozgalmat. Hat új önkiszolgáló bolt nyílt az elmúlt héten Vas-, kúton, Kiskőrösön, Kunszent- miklóson, Dunavecsén, Csávo- lyon és Mélykúton. Ezzel föld- művesszövetkezeti önkiszolgáló boltjainak száma elérte a tizenötöt. VVVWVVVVWVWVWWWWSA/WVVV Több mint három éve alakult a Keceli Földművesszövetkezet kultúrcsoportja. Azóta már szép eredményeket értek el, Legutóbb elsők lettek a járási fesztiválon. A képen: Botck Lászlót és Csuzik Máriát a kultúrcsoport tagjai kísérik az esküvőre. TAVALY sokan megcsodálták a félegyházi földművesszövetkezet kis »mozgóboltját«, a postakocsi formájú alkalmatosságot, amit egy lovacska húzott a határban. Volt is népszerűsége, várták a cséplőgépeknél, de mindenütt, íahol dolgoztak a földeken. — Lesz-e az idén mozgóboltjuk? — érdeklődtünk Tóth József elvtárstól, a szövetkezet vendéglátóipari üzemágának vezetőjétől. — LESZ, nem is egy, három — hangzik a válasz —. Félegyházán s a hozzánk tartozó Gátőrön és Petőfiszál- láson is. Igaz, nem ló vontatja, hanem gumikerekeken gördül Mozgóboltok a határban ugyanis három triciklit szerelünk fel mindenféle áruval. Lesz rajta üdítő ital — bambi, szikvíz, palackozott sör —, dohányáru, s mindenféle olyan cikk, amire a szabadban dolgozó embernek szüksége lehet. Például tavaly a cséplőgépeknél sokan kértek szappant, szódabikarbónát. sőt még ecetet is. A jövő hónapra 5—5 hektó sört irányoztunk elő a mozgó boltoknak. Saját bambi-üzemünk is megkezdte működését s havi 20—25 ezer litert is előállítunk, ha kell. Szikvízből legalább százezer literes havi forgalommal, illetve fogyasztással számolunk. A központi üzemünk mellett ma már külön töltőállomásunk működik az említett két községben is, tehát ebből sem lesz hiány. — Aratószalonna, aratópálinka? — érdeklődünk tovább. — TAVALY nem nagyon kelt az aratópálinka, jobban kedvelik mifelénk a valódi kisüstit, de azért mind a kettőről gondoskodtunk. A szalonna iránt most nincs nagy érdeklődés, a bőséges téli vágások miatt. — Egyéb aratófelszerelések sem hiányoznak? — Mindenféle aratószerszám rendelkezésre áll, kasza, fenőkő, favilla s a zsinegáru is kapható boltjainkban. A nyári permele- zöszerekben. raffióban stb. sincs hiány. Általában elmondhatjuk, hogy az- ellátás zökkenőmentesnek ígérkezik, a nagykereskedelmi vállalatok is pontosan szállítanak. Elmondja még Tóth elvtárs, hogy külön gondoltak a tsz-ekre is, ahol, legalább is nagyobb gazdaságoknál — mint a Dózsa, Lenin és Vörös Csillag Tsz-ek — idényjellegű kis boltokat nyitnak a nyári időszakra, (J. tnthí
