Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-23 / 145. szám
1359. június 23, kedd S. oldal Több támogatást! séU elsősorban az aratásban, a terménybetakaritásban az egész gazdasági évben. Nagyon fontos, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben megerősítsék a pártszervezeteket, megjavítsák a politikai munkát. E zek csak a legfontosabb tennivalók. A községi és a járási pártbizottságoknak, valamint a tanácsoknak elsőrendű kötelességük ezeknek a termelőszövetkezeteknek támogatása, segítése, hogy minél előbb felsorakozzanak a többi, jól dolgozó közös gazdaságok közé. Nem helyes az az álláspont, amit egyes helyeken hallani, hogy »bele kell nyugodni a meg- változtathatatlanba«. Különösen a kecskeméti, a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi járásban szükséges javítani és segíteni a gyenge tsz-eket. Igenis, megvan a lehetősége annak, hogy valamennyi termelőszövetkezet jól dolgozzon. Igen fontos teendő tehát, hogy a szövetkezetek tagságának ösz- szefogásával, a helyi és a járási szervek munkájának megjavításával megkülönböztetetten figyeljék és segítsék a most még gyengébben dolgozó termelő- szövetkezeteket. K. S. A félkész ruhák sikere Nemcsak a fővárosban, — megyénkben is bevezették a félkész-konfekció árusítását. Jelenleg nég/ helyen vásárolható félkész ruha: Kecskeméten, Baján, Kiskunfélegyházán és Kalocsán — a Kiskereskedelmi Vállalat egy-egy boltjában. A boltok részére a Kecskeméti Ru- názati KTSZ készíti az öltönyöket. A vásárlók 115 forinttal kapják magasabb áron az osztályon felüli minőséget, amelyet a helyi KTSZ a vevő alakjához igazít három nap alatt. A vásárló közönség mind a négy városban nagy elismeréssel fogadta a kereskedelem újabb gondoskodását, s több helyen kérték, hogy még bővebb áru- választékot biztosítson a megyei tanács. A következő negyedévben — mint ahogy a megyei tanács kereskedelmi osztálya ruházati felügyelőjétől. Fekete Dezső elvtárstól megtudtuk — háromszorosára növelik az áru- választékot, sőt jövőre már női félkész-konfekciós kosztümöt is árulnak a kijelölt áruházakban. (hé) MIKOR...? Üzembe helyezték a bajai Micsurin Tsz öntözőtelepét A bajai Micsurin Termelőszövetkezetben nemrég egy 150 katasztrális holdas öntözőtelepet helyeztek üzembe. A berendezés teljes értéke, a beruházási költségek még nem ismeretesek, de előreláthatólag az öntözött cukorrépa, fűszer- paprika, valamint lucerna terméstöbblete pár év alatt fedezi a berendezési költségeket, A termelőszövetkezet nagy gondot fordít az állattenyésztés fejlesztésére. A malacozási átlag a kornval kocáknál 8—9; Nemrég vásároltak egy kornval apaállatot. Jó adottságaik vannak a baromfitenyésztésre. Ezért az ezer férőhelyes ólakat kibővítik, 10 ezer baromfi tenyésztésére teszik alkalmassá. A jelenlegi 1500 darab csirkeállományra 23 ezer forint költséget számítanak, a bevétel már eddig 15 ezer forint, 600 darabot meghagynak törzsállománynak. Mészáros Fülöp Tovább szélesedik a mesterséges megtermékenyítő állomáshálózat a kalocsai járásban Eddig Kalocsa, Foktő, Úszód, Géderlak, Ordas, Dunapataj, Szakmár, Miske, Drágszél és Bátya községben volt inszemi- nálás. Most bekapcsolják a hálózatba Dusnok és Fájsz községeket is. A gazdák mindenütt rájöttek, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel jobbak az eredmények, kevesebb tehén marad meddő. Egyedül Drág- szélen idegenkednek még továbbra is az új módszertől. Fajszon és Dusnokon sem les2 könnyű az új módszerrel szembeni előítéletek leküzdése, de az eredmények bizonyára meggyőzik a gazdákat annak helyességéről. Várja, kérje, vagy építse Kecel az új m:zit? ... tüntetik cl az illetckeseK a Wesselényi utca elejéről a kecskeméti gyalogosok és jármüvek veszedelmes ellenségét, ezt a jókora kátyút? Keceli emberek újságolták nagy örömmel a napokban: egyre gyarapodik községük. Azt is hozzátették, hogy még további lehetőségeik is vannak a községfejlesztésre, csak egyedül a MOKÉP nem hajlandó ezt észrevenni. A vállalatnak ugyanis jól menő üzeme a keceli mozi, amelyben hétfő kivételével minden nap van előadás, sőt szombaton kettőt, vasárnap három előadást is tartanak — mégpedig zsúfolt házak előtt, s »mégis" rossz, recsegő, rogyadozó székek, füstös falak fogadják a közönséget. Ráadásul sokan még nem is 'jutnak jegyhez, mert a 13 500 lakosú község mozijába csak 250 személy fér be. .4 helybeliek véleménye... A kecellek véleménye szerint rendbe kellene már hoznia a mozit, sőt újat kellene építenie a MÓKÉP-nek. A tanács már házhelyet is ajánlott fel erre a célra a község központjában. A MOKÉP azonban — jóllehet elismeri, hogy szükség van egy új mozira — azt kívánja: a község is hozzon áldozatot. A községi tanács anyagi erejét azonban kimerítették az egyéb művelődésügyi célokat szolgáló beruházások, ezért — keceli ismerősem szerint — a MOKÉP most már beláthatná, hogy rajta a sor és felépíttethetné az új mozit. Engedjék meg a kecellek, hogy vitába 'szálljak ezzel a felfogással, — hátha hamarabb lesz filmszínháza a községnek. Mindenekelőtt szögezzük le, hogy hiábavaló egyedül a MO- KÉP-re várni, mert akkor jó ideig nem lesz még új mozijuk. Van még néhány község ' a megyében, ahol a keeelihez hasonló a helyzet. Néhány helyen pedig még normálfilmes mozi sincs! .. .több község példája... Ezzel nem azt akarom mondani, hogy most már minden maradjon a régiben, vagy pedig' Kecel várjon a sorára! Inkább azokra a községekre akarok hivatkozni, ahol nem vártak a MOKÉP-re, hanem a maguk erejéből építették fel filmszínházukat, Lajosmizsén, Ti- szakécskén, Mélykúton szélesvásznú, Tataházán, Madarason, Kisszálláson pedig normálfilm vetítésére alkalmas mozit építettek. A Moziüzemi Vállalat mindegyik helyen biztosította a •vVVMWWWWWWWVWVWAAA/V Jól fizet a selyemgubó (Községi tudósítónktól.) A bácsalmási selyemgubó beváltó állomás megkezdte a selyemgubó átvételét. A beváltó állomás úgy tervezte, hogy ebben az évben 50 mázsa se- lyemgubót gyűjt be, s eddig több mint 20 mázsát adtak át a selyemhernyó tenyésztők. Az eddigi átvétel alapján megállapítható, hogy az idén igen szépek a gubók, s az elsőosztályú minőségű jól jövedelmez, Volt olyan selyemhernyótenyésztő is, aki 2000 forintot vitt haza. PAPSAJT — mint környezet Még a rosszakaró sem találhat kivetnivalót a Solti Föld- míívesszövetkezet éttermének főztjében: ízletes, elegendő' és olcsó. A községbelieken kívül sok átutazó is étkezik itt. Az étterem környezete azonban megérdemel egy megjegyzést. Az udvaron csinos kerthelyiséget rendeztek be, tekintettel a várható kánikulára. Ezt rácsos léckerítés választja el az udvar többi részétől, egy körülbelül száz négyszögölnyi területtől, amely — ha lenne ilyen — a magyar gyomter- mcsztés bemutató parcellája lehetne. A papsajt nevű, disznók által közkedvelt gazesemege ijesztő méretekben díszük benne, megosztva a termőtalajt a lapulevéllcl, bokornyi paréjjal. Az étterem gyakorlatias szakácsnőjének véleménye szerint kitűnő salátát, borsót vagy egyéb hasznos zöldségféléket lehetne itt termeszteni a konyha részére — gaz helyett. Mi, akik inkább a szép hívei vagyunk, azt javasoljuk a föld- müvesszövetkezet vezetőségének, hogy csináltasson belőle virágoskertet, ami méltó környezete lenne a különben ízléses kerthelyiségnek. — Nincs ugyanis tudomásunk róla, hogy az elkövetkező évtizedekben a papsajtot cs a disznóparéjt is besoroznánk a mezőgazdaság fő növényei közé, G. !i. Olajtartályban át az Óceánon berendezést — a széksorokat és a vetítőgépeket — s ezt a kecellek is megkaphatják majd. A felsorolt községek mindegyike jóval kisebb, mint Kecel, sőt ipari üzemeik sincse-. nek. Ehhez hozzátehetjük meg hogy a fejlesztésben a kecellek- nek van bizonyos helyzeti előnyük is, mert van jó kultúr- házuk, ji villanyt állami beruházásból kapták, s az ivóvízellátásban is viszonylag jobb a helyzet mint sok más köz- ségben. Vannak ugygyüs helyek, ahol az imént felsorolt létesítményeket még csak most valósítják meg — községfejlesztésből! ni Egy dologban azonban egyetértek a keceliekkel: abban, hogy — miként ők mondják: — »Tág lehetőségeik vannak a községfejlesztésre." Nem ajánlok valami bűvös szert, ha a társadalmi munkára hívom fel figyelmüket. A társadalmi ösz- szefogásban hatalmas erő rejlik. A Szabolcs megyébe tapasztalatcserére küldött Bács megyei tanácsküldöttség egyik tagjától hallottam, hogy Nyíregyházán a sportstadion, a strand és egy lakótelep építésén két és fél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ez annyit jelent, hogy a város minden ezer lakosa 44 ezer forint értékű munkával járult hozzá a fenti építkezésekhez. Emellett 750 ezer forintot szedtek be téglajegyek kibocsátása útján, s mindezt a községfejlesztési hozzájáruláson felül csinálták meg. ...s a mi javaslatunk l A telek már megvan, amire felépülhet a keceli mozi. A társadalmi összefogásra is van lehetőség. A községben sok jó kőműves, ács, asztalos és egyéb szakember van és akad még jópár ezer segítő kéz is, Jó példáért pedig Nyíregyházára sem kell menni, mert azt láthatnak Lajosmizsén, Tisza-" kécskén és Mélykúton is, amit ha megszívlelnek, — egy év múlva talán a keceli új mozit is felavatják. Úgy gondoljuk, helyes lenne^ ha a Hazafias Népfront és a községi tanács tagjaiból egy 10—12 főből álló bizottságot alakítanának, amely elmenne Mélykútra és alaposan tanulmányozná: hogyan építették fel a szélesvásznú mozit. Ezután pedig a bizottság kidolgozhatná az új keceli filmszínház társadalmi munkával történő fel-* építésének tervét, Nagy Oltó Három montreali férfi — a 24 éves Richard Merlsch, a 30 éves Albert Barth rádióműszerész és az ugyancsak 30 éves Robert Frantz fényképész elhatározták, hogy egy hatalmas olajtartályban átkelnek az Atlanti Óceánon. A beti. l/cu.y, CUIACIJ at-cr lemezekből készült, 5,5 méter hosszú, átmérője 1,8 méter, felszerelései rádió adó- és vevőkészülék, kormánykerék és egy készülék a zárt tartály levegőjének kie-crélésére. A három kalandu-ínsr/s frúvfi fii — FundianüDol vág j neki- veszélyes út- ; jának a »Dioge- ! nesz«-nek elneve- : zett alkalmatossá- ] gon. Remélik, hogy j a Golf-áramlat se- : gftségével 2 hónap i alatt sikerül elér- \ niök Anglia vagy ] Franciaország part- ' vidékét, A több mint tízéves múltra visszatekintő termelőszövetkezeti mozgalomban évről évre visszatérő probléma a gyenge termelőszövetkezetek helyzete. A tegnap még agrárproletárok, kisparasztok ma már többszaz holdnak urai, gazdái. Érthető tehát, hogy nem megy egyik napról a másikra a közös gazdálkodásba történő beilleszkedés. Legtöbb gyengébben működő szövetkezetben a vezetéssel van gond. A kömpöci Űj Élet Termelőszövetkezetben ifjú Kaposvári Kálmán nem törődik eléggé a szövetkezet vezetésével. Laza a munkafegyelem, csak néhány tag jár dolgozni. A kelebiai Vörös Csif- lagban hasonló a helyzet. A tiszakécskei Kossuth Termelőszövetkezet tagsága máshová jár dolgozni és a közösben elhanyagolta a földet. Ugyanebben a termelőszövetkezetben a járási tanács beleegyezésével megtörtént az a sájnálatos eset, hogy a termelőszövetkezet szarvasmarháit a tagok darabonként 7—800 forintért megvették, holott ugyanezeket a jószágokat korában a szövetkezet 4—5000 forintért vásárolta. Ugyanakkor a termelőszövetkezet most ismét szarvasmarhákat szeretne vásárolni az államtól. É rdekes jelenség, hogy a gyenge termelőszövetkezetek egy részének tagsága a közös gazdaság alig számottevő eredményei ellenére is elégedett. Ez abból adódik, hogy nem tartják be az alapszabályt, magas a háztáji gazdaságuk területe és állatállománya. Ugyanakkor élvezik mindazokat a kedvezményeket, amelyek mim termelőszövetkezeti tagnak járnak. A közös gazdaság azonban nem halad előre és az ő élet- színvonaluk is lényegében egyhelyben topog és messze elmarad a jól dolgozó termelőszövetkezetek tagjaiétól. M indez azt bizonyítja, hogy elsősorban a vezetési kell megjavítani. A tagok olyan elnököt válasszanak a szövetkezet élére, aki képes is a.több- »záz holdas gazdaság irányítására, vezetésére. Nem a termelőszövetkezeti mozgdlombnn gyökerezik a hiba, hanem az emberekben. Több példa van arra, hogy ahol előzőleg gyengén dolgoztak és jó vezető került a szövetkezeibe, utána megjavult a munka, szinte ugrásszerű változás, fejlődés állt be. Számottevő és igen jelentős javulás tapasztalható például a kiskunhalasi Vörös Szikra Termelőszövetkezetben Gombos István elnöksége óta. A párt és a kormány helyes gazdaságpolitikai intézkedései, a szövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdítására történő erőfeszítések különösen időszerűvé teszik, hogy a gazdaságilag gyenge és hosszú idő óta egyhelyben topogó termelő- szövetkezeteknek több segítséget adjunk. Erre annál is inkább szükség van, mert csak a fejlett, nagyüzemi gazdálkodást folytató termelőszövetkezetek mutatnak példát az egyénileg dolgozó parasztoknak. A rosz- szul dolgozó szövetkezetek nem vonzzák a kívülállókat, nem segítik elő a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. T évedés ne essék, ma már megyénkben alig néhány ilyen szövetkezet van és nem a hibák jellemzők termelőszövetkezeti mozgalmunkra. De arra kell törekednünk, hogy ez a néhány, most rhég gyenge szövetkezet is minél előbb megerősödjön. Ennek érdekében a járási pártbizottságok és a járási tanácsok tűzzék napirendre minél előbb a gyenge termelőszövetkezetek helyzetét és tegyenek intézkedéseket a hiányosságok mielőbbi megszüntetésére. A gépállomások is ezeket a közös gazdaságokat segít-.
