Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-20 / 116. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA Világ proletárjai, egyesüljelek! | XIV. ÉVFOLYAM 116. SZÁM Ara SO fillér 1959. MÁJUS 20, SZERDA Nem károsodik a községfejlesztés az anyagárak változása miatti Segítség a termelőszövetkezeti községeknek Két és félmillió forintot osztanak ki a KÖFA-verseny győzteseinek j ♦ (Varya r/tn& cLülán, a mtqtjti latuíei elaökhelijetteiéntk tájékoztatója dik helyezettnek 200 000, a legjobb járásnak ugyancsak 350 000, a másodiknak 200 000 forint jutalmat utal át a v. b. A községeket járásonként jutalmazzák. Járásonként az első helyezett község 100 000, a második helyezett pedig 70 000 forint jutalomban részesül. Ezenkívül megju-; talmazzák még azokat a tanács-’ vezetőket, műszaki és pénzügyi dolgozókat is — fejezte be tájékoztatóját Varga elvtárs — akiknek munkája hozzájárul az eredmények eléréséhez. — no — : A NÉMET KÉRDÉS (2. oldal) AZ EXPORTBAKACKUÖL (3. oldal) OLCSÓBB PALANTAZAS (3. oldal) A BÉKEBÍRÓ HARCSA (3. oldal) KÖNYVHÉT ELŐTT (4. oldal) BALZAC (4. oldal) SPORT (5. oldal) KISKŐRÖSI NAPLÓ (6. oldal) A KTSZ-EK TEVÉKENYSÉGÉRŐL (6. oldal) HALLÓ, ITT 03 Kongresszusi munkaverseny a kunbajai tsz-ekben (Községi tudósítónktól.) A közelmúltban ülést tartott az MSZMP községi vezetősége Kunbaján, amelyen a község termelőszövetkezeteinek pártkongresszus! verseny-tervét tárgyalták. Mint értesültünk róla, a Béke Termelőszövetkezet bevételi tervét 9,5 százalékkal növeli, amelyet főképpen az állat- tenyésztés jövedelmezőségének emeléséből akarnak elérni. A többletbevétel felét a munkaegység növelésére fordítják majd. így a 49 forintra tervezett* munkaegység 51 forint 36 ■ fillérre emelkedik. A többlet- 1 bevétel másik felét beruházásokra és kulturális célokra fordítja a tsz. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet a pártkongresszus tiszteletére bevételi tervét tíz százalékkal növeli. Ebből a tagok részesedésének növelésére 66 ezer, beruházásokra 37 ezer, ' üzemvitelre 20 ezer, szociális és kulturális alapra pedig 5000 forint jut majd. A községi pártszervezet vezetősége a termelőszövetkezetek által összeállított versenyfel- • ajánlást összeegyeztette a ter- ; melőszövetkezetek jelenlegi ' helyzetével, meg a 3004/1-es kormányrendelet által adott lehetőségekkel, s mindennek alapján reálisnak tartotta azokat. mondhat magáénak termelőszövetkezeti mozgalmunk az utóbbi ■ hónapokban. Az alig több mint tíz évvel előbb elhintett magból nagylombú fává terebélyesedett, koronája messze látszó és a tavasz pattintotta virágból .gazdag termés ígérkezik. Beváltak azok a remények, amelye- : ket a közelmúltban belépett dolgozó parasztok tápláltak a közös gazdálkodás iránt. A közmondás úgy szól, ha a vége jó, akkor minden jó. Ez most úgy módosul, ha a kezdet jó,' akkor a további bizonyosan még jobb lesz. Szövetkezeteink jól indultak. A közös munka sok gondja gyorsan összerázta a régieket és az újakat, vagy azokat, akik egy egész szövetkezet erejéig kezdőiként kóstoltak bele az új életbe. lA tavaszi munkálatok szinte zökkenőmentes elvégzése, a munkaszervezetek kialakulása, a I közös vagyon összehozatala, új gazdasági épületek tervezgetése mindmegannyi jele annak, hogy már a kezdeti fejlődés is egészséges és feltétlenül helyes irányú. Mindezeket csak fémjelzi az, hogy sok szövetkezetben létrejöttek a pártszervezetek, amelyek azon fáradoznak, hogy rtgyors iramú legyen a fejlődés. Az eredmények, az indulás isikcrci arra vallanak, hogy nagy lehetőségeknek vagyunk birtokában. A lehetőségek hasz- oiositása azonban nem mindenütt «zonos cs egyértelmű. Ennek oka a nem eléggé céltudatos, JuivelUczetlen munkában rejlik. Az idén minden eddigit felülmúló fejlesztési terveket készítettek megyénk városaiban, községeiben. Kiskunhalason vásár- csarnokot, Kiskunfélegyházán népfürdőt, Lajosmizsén szélesvásznú mozit, Tiszakécskén, Császártöltésen művelődési otthont építenek. Nyolc községünkbe bevezetik a villanyt. Ezek a legkiemelkedőbb létesítmények, megyeszerte azonban 14 milliót fordítanák víz- és csatornahálózat, 11 milliót út és járda, 31 milliót iskola, orvosi rendelő, szolgálati lakás, művelődési ház építésére, 9 és fél milliót villamosításra. E számításokat azonban megzavarta egyrészt az építőanyagok termelői árának rendezése, másrészt pedig az újonnan alakult termelőszövetkezeti községekben a fejlesztési alap kiesése. Már-már úgy látszott, hogy a sok szép terv megvalósítását kell elhalasztani, amikor a kormány a tanácsok segítségére sietett. Ügy döntött, hogy a fenti okokból előállott pénzhiány túlnyomó részét állami hozzájárulásból pótolják. Felkerestük Varga Jenő elvtársat, a megyei tanács végreHa a szövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésének téli, télvégi időszakában párt és állami, de gazdasági szerveink is képesek voltak a magas színvonalú szervező munkára, akkor most is bizonyosan képesek arra, hogy az elért eredményeket gyorsan megszilárdítsák és ezzel további biztos alapját vessék meg szövetkezeti mozgalmai erősítő munkának. Bár a tennivalók ismertek, a vonatkozó rendeletek és határozatok világosak és tényleg a kulcsát adják az eredményes munkának, adottak a gazdasági lehetőségek is, mégis helyenként értetlenséggel járó tétovázás tapasztalható fontos kérdések megoldását illetően. Kétségtelen, hogy a szövetkezet mindennemű gondját elsősorban a tagságnak kell megoldania, de az is kétségtelen, hogy ebben a járási és községi párt-, állami és gazdasági szerveknek — éreztetve a gondoskodást — állandó, konkrét segítséget kell adniok. Az általában végzett munka és a kézzel fogható tetteket nélkülöző, csak szempontok adásában gondolkodó vezetés nem illő mai életünk sürgés-forgásába és éppen ezért alkalmatlan arra, hogy előbbrevigyen. Tegyük tehát vizsgálat tárgyává mindenütt, ahol erre szükség van, szövetkezeteink megszilárdulásának helyzetét és ne késlekedjenek járási és községi szerveink megtenni a szükséges cs gyorsan eredményre vezető intézkedéseket. hajtó bizottságának elnökhelyettesét és megkértük, tájékoztasson bennünket az idei községfejlesztési tervek megvalósításával kapcsolatban előállott új helyzetről. Varga elvtárs elmondta, hogy az anyagok termelői árának rendezése folytán kiesett összegek nagy részének fedezésére a megyei tanács végrehajtó bizottsága már szét is osztotta a kormány által e célra leutalt 11 millió forintot. Rövidesen a termelőszövetkezeti községek is megkapják a segítséget. Még ebben a hónapban megtudja minden község és város vezetője, hogy milyen összegű pénztámogatást kap a fejlesztési tervek megvalósításához. Ez azonban nőm old meg minden problémát — folytatta Varga elvtárs —, éppen ezért igen nagy jelentősége van a társadalmi munkának és a helyi anyag biztosításának. Néhány helyen már az elmúlt évben is igen szép példáit láthattuk a társadalmi összefogásnak. Tisszakécs- kén 140 ezer, Kiskunhalason 103 ezer, Kiskőrösön közel 100 ezer, Izsákon 31 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Ugyanakkor Kiskunfélegyházán, Kecskeméten és a kiskunhalasi járásban említésre sem méltó az e téren elért eredmény. A bácsalmási járás tanácsszervei az új termelői árak különbözeiének pótlására eddig mintegy 250 ezer forint értékű társadalmi munkát szerveztek és saját anyagot gyűjtöttek. Hasonló törekvések tapasztalhatók a bajai járás községeiben is. Ezt látva a megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy vélte, hogy minden alap megvan arra, hogy az MSZMP ősszel tartandó kongresszusának tiszteletére községfejlesztési versenyt indítson. A május 11-i vb-ülés a versenyt az alábbi feltételek szerint indítja meg. A verseny négy fő célkitűzése: a társadalmi munka lényeges fokozása; a vízmű-, villany-, és járdaépítkezések maximális biztosítása, a községfejlesztési terv minél nagyobb mértékű teljesítése; az adatszolgáltatás jó megszervezése és a tervfegyelem betartása. A munkaverseny kiindulási alapja a tanácsülések által jóváhagyott fejlesztési terv A versenyt két ízben értékelik július 31-én a június 30-i és november 7-én, a szeeptember 30-i állapot alapján. Egyenlő esély- lyel indul minden város és község a versenyben, amelyet pontozással értékelnek. A megyei tanács v. b. a kong- reszusi versenyben legjobb eredményt elérő járási, városi és községi tanácsokat községfejlesztés — kizárólag villamosítás, vízmű, vagy járdaépítés — céljaira fordítható pénzjutalomban részesíti. Az első helyezést elérő városnak 350 000, u másoGalambcsapat repül el a vezetékek között, szárnycsapásaiktól egy lazább huzal a másikra csapódik és kész a rövidzárlat. Faág nő a vezetékek közé, s otthon nem szól a készülék. Neveletlen gyerekek csintalanság- ból parittyával vagy légpuskával összetörik a porcelánszigetelőket, a vezeték ráesik a vastartóra és zárlat keletkezik. Az idő még a vasat is megeszi. A vezetékek természetes elhasználódása következtében nem ritkák a szakadások. Télen komoly súlyú pótteher nehezedik a vezetékekre. A hó, zúzmara vagy az ól- moseső jégpáncélja a kétmilliméteres huzalt sokszor több mint egy centiméterre vastagítja. Gyakori ilyenkor a szakadás, máskor meg a szélvihar teszi használhatatlanná a vonalat. A telefonnal rendelkezők mentsvára ilyenkor a 03. A távbeszélő hibabejelentő tényleg olyan mint a legjobb panaszkönyv. Naponta 15—20, sőt megHazaérkezetf a Szovjetunióban járt pártmunkás-küldöttség Háromhetes szovjetunióbeli tanulmányújáról hétfőn délelőtt visszaérkezett Budapestre az MSZMP pártmunkás-küldöttsége, melynes tagja volt Molnár Frigyes elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Focfc Jenő elvtárs, a KB. titkára. Sándor József elvtárs, a KB. tagja és A. A. Sztar- cev, a Szovjetunió nagykövetségének tanácsosa. esik, hogy ennél több telefon- használó is jelent be vonalzavart Kecskeméten, s mégis legkésőbb a panasztételt követő napon már tapasztalja az illető, hogy a posta műszaki fenntartási üzemének szorgalmas dolgozói a vonalhibát kijavították. Képünk Pető László műszaki kezelőről készült. S. G. Felsőszentiváni mozaik Virágzik a borsó, 10 holdon a paradicsom a felsőszentiváni Új Élet Termelőszövetkezetben. A Vörös Októberben a cukorrépa olyan szép, hogy ilyen még nem volt a szövetkezet fennállása óta. Nemsokára már tömegesen szállítják a zöldhagymát a piacra, 10 hold hagymavetésükről. * A község sportszerető közönsége társadalmi munkában öltözőt épít. Az épülethez szükséges anyagot jórészt a termelőszövetkezetek adják. A végzett társadalmi munka értéke mintegy 40 ezer forint, Nagy eredményeket
