Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

1959. május 17, vasárnap

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA

Sok a rossz helyre címzett beadvány, s a vélt sérelem

Gyorsul a panaszügyek intézése a tanácsoknál

Havonta többszáz panaszbeadvány érkezik megyénk különböző szerveihez, méltányos orvoslást kérve személyi, vagy közügyekben. Ezekből az iratokból megállapíthatjuk, hogy sok panaszt meg lehet előzni, ha az alsóbb szervek lelkiismeretesebben és alaposabban intézkednének ez ügyekben. Éppen ezért jelent meg egy hónappal ezelőtt a kormány határozata a dolgozók panaszbeadványainak intézéséről. Elrendelte, hogy a miniszterek, országos hatáskörű szervek, megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága elnökei szervezzék meg a hozzájuk érkező beadványok kezelését. Felkerestük Szappanos Péter elv- társat, a Megyei Tanács panaszügyi előadóját, és megkértük, mondja el, mit tettek eddig a kormányhatározat megvalósítása érdekében.

— A megyei tanács végrehajtó bizottságát nem érte váratlanul a rendelet — mondta Szappanos elvtárs. — A v. b. elnöke -ugyanis még 1958. augusztusában körlevélben hívta fel a járási és városi tanácselnökök, Valamint a megyei tanács v. b. szakosztályvezetőinek figyelmét, hogy a panaszos ügyeket n már régebben megjelent törvény szellemében intézzék, sőt

a megyei tanács titkárságán már tavaly április óta, a szakosztályokon pedig ez év január 1. óta nyilvántartást vezetnek a panaszügyekről.

Az áprilisban megjelent kormányhatározat hatását eddig ellenőrizni még nem lehetett, hiszen a panaszos ügyek elintézésének határideje 30 nap. A végrehajtó bizottság által korábban elrendelt nyilvántartás alapján azonban képet kaphatunk a megyei tanács szakosztályai által intézett panaszok sorsáról. Az igazgatási osztályra március hónapban 27 panasz futott be, 11 pedig februárról maradt fenn. Ebből március végéig 28-at intéztek el, hetet pedig más szervnek továbbítottak. Mindössze három beadvány maradt elintézetlenül, de ezeknek sem járt le a 30 napos határidejük.

Amint Szappanos elvtárs mondotta, megnehezíti a tanácsok munkáját az, hogy a lakosság nem mindig a megfelelő helyre fordul panaszának orvoslásáért. Januárban például 140 panasz érkezett a megyei tanácshoz, ebből 35 beadványt más szervekhez kellett áttenni, mert azok orvoslása nem a tanácsra tartozott. Sok a vélt sérelem is, s a megyei tanácshoz februárban beérkezett

Gyöngyöt ér a gyöngytyúk

! A félvadon élő gyöngytyúkot Jrégen a Duna—Tisza közén tömegesen tenyésztették. A márHEQESZTJK

már kipusztuló félben levő szárnyasok tenyésztését ismét megszervezik. Erre annál is inkább szükség van, mert a gyöngytyúkot igen keresik a külföldi piacokon, s kilójáért egy dollárt fizetnek. A házi tyúknál igénytelenebb állat a kártékony bogarak kipusztításában is igen jó szolgálatot tesz. A keltetőállomások eddig félezer tojás keltetését. kezdték mej;

73 panasz közül 29 jogtalan volt. Ezenkívül a panaszosok nem tartják be a fokozatosság elvét sem. Az elsőfokú hatóság határozata után pedig nem lehet megkerülni a közbeeső fórumokat. Ha például a községi tanács döntése sérelmes, ne közvetlenül a megyei tanácshoz forduljanak panasszal, mert az a fokozatosság, azaz a »szolgálati út« elvének megfelelően úgyis kénytelen visszaadni az ügyet a járási tanácsnak, ez pedig időveszteséggel jár, lassítja az ügyintézést a panaszos, s a panaszt intéző szervek kárára.

Nagy Ottó

Szobr&k M-ngykó-L

Ugye csodálkoznak olvasóink? Pedig nem tévedés a cím. Budapesten, az Egressy út 18. számú házban Braun Julia tíz évvel ezelőtt vette kezébe a szobrászvésőt helyettesítő varrótűt, s csak öt év után mutatta be a nyilvánosságnak legsikerültebb alkotásait. A vattából, filcből készült gyönyörű, élethű szobrok legkiválóbbjait az 1958-as brüsszeli világkiállításon is bemutatták;

íz Almásfüzitői Kőolajipari Vál- í alat egyik új, 200 köbméteres > olajtartályát; Az új technológiai v eljárással megtakarított 6001 tonna olaj számára kilenc új < különböző méretű tartályt kell í ^jítenb '

Kis unokaöcsém a minap az én rádiómat állította tudományos kísérlete szolgálatába. Mint mondotta, a Fias- tyúkkal való kapcsolatot kereste az éter hullámain, de nem sikerült neki,

— viszont a rádiómat sikerült elrontania.

Mivel a rádió aznap estére vidám műsorral kecsegtetett, hát siettem m.egjavíttatni. Egy szomszédban lakó embert ajánlottak, azt mondták, valóságos ezermester.

— Ért a rádióhoz?

— kérdeztem tőle.

— Hogyne értenék — válaszolta magabiztosan.

— Mi a maga foglalkozása? — firtattam tovább.

Fúrás a kitanult mesterségem —. hangzott a válasz.

Ez teljesen megnyugtatott —, már sokat hallottam a fúrásokról...

Egyszóval a rádió megjavítását minden gátlás nélkül rábíztam. Nem is csalódtam benne, még az est beköszöntése előtt beállított rádiómmal.

— Sikerült? —fogadtam.

— Nekem ne sikerült volna? — húzta el széles mosolyra a száját.

Bekapcsolta a készüléket. Bábeli hangzavar áradt belőle, zene, ének, próza egyszerre harsogott a nagyvilág sok nyelvén.

— Ez csak eleinte van így — magyarázott fúrósom —, míg a rádió vissza nem zökken a régi

kerékvágásba.

— Mit fizetek érte? — kérdeztem tőle.

— Harminc forintot — válaszolta.

Odaadtam neki. Miután elment, a feleségem hozzám fordult:

— Megbolondultál? Ezért még pénzt is adsz?

— Megéri — válaszoltam.

— Nem értelek — meredt rám a feleségem.

— Tudod, milyen ritka természeti jelenséggel találkoztunk? — kérdeztem.

— Milyennel? — nézett rám értetlenül.

— Egy olyan fúrással, akinek valami nem sikerül! — vágtam rá diadalmasan.

Keve Jenő,

Baja utcáit róva szemünkbe tűnnek a Sugovica környékén, s a város szélén a különálló, de magánházak mellé is épített hatalmas hombárok, amilyent a Gaunaug utca 5. szám alatt, lapunk számára lefényképeztünk. Ez a magas nyeregtetővel, s az emeleten kettős szellőzőnyílásokkal épült hombár a XVIII —XIX, század fordulóján készülhetett. Baján található sok társa egytől-egyig a város fénykorából való, amikor egész Bácska ide hordta gabonáját eladni és a város Szegednél is forgalmasabb kereskedelmi központ volt. A helyi kereskedők mellett pesti, sőt bécsi terménykereskedelmi cégeknek is állandó megbízottjuk volt Baján, ahonnét a bácskai gabona lóvontatású hajókon utazott Bées felé, vagy a Száván át aa Adria vidékére. A múlt század végén megnyitott Budapest— szabadkai vonal, mely Baját elkerülte, gyors és olcsó szállítási lehetőségeivel elvette a víziszállítás jelentősegét, ezzel a város kereskedelmi életének alapját.

Sólymos Ede, Baja, Türr István Múzeum

Előzzük meg a gyermekbetegségeket

Qnleejií dr. <Voinl QyiiLa. menyei ytjermek-{őoroouai

A megyei kórház fehérágyas, tiszta kórtermeiben sétálunk dr. Volni Gyula megyei gyermekfőorvossal. Az ágyak egy része már üres, pedig pár hónappal ezelőtt több mint száz gyérek feküdt itt tüdőgyulladásban, influenzában. A járványnak vége. A kórház ez évben 500 gyermeket bocsátott el teljesen gyógyultan. A jelenlegi 40 túlnyomó részben reumatikus lázban szenved.

— A reumatikus láz a torok-,

illetve a tüszős mandulagyulladás szövődménye. Igen magas — 38—39 fokos lázzal jár. Az ízületek fájnak és megduzzadnak, nagymértékű vörösvérsejt- stillyedés a következménye, ezért a betegség hosszú lefolyású, gyakran féléves. A betegség nagy része hanyagságból ered, mert a szülők az egyszerű torok-, illetve tüszős mandulagyulladásánál még nem fektetik le a gyereket, pedig már a

legkisebb láz esetén is ez a» ajánlatos, mert ez könnyen megtámadhatja a szívet és az ízületeket. Leghatásosabb védekezőszer az ultraszeptil és a penicillin.

— Tavasszal és nyáron a bélhurut és a vérhas a járvány.

Hogyan védekezzenek? Ezt röviden egy szóval is meg lehet mondani: tisztasággal. A csecsemőknél a mama szoptatás előtt mossa meg a kezét és a mellét. A gyerekeknek a szülők ne adjanak mosatlan gyümölcsöt, forralatlan tejet, mert ea a kettő terjeszti a bélhurut, illetve a vérhas bacilusait.

Természetesen a betegségeket elkerülik az erős fizikumú, jól táplált gyerekek, akiknek szervezetük kellő vitamint tartalmaz. Különösen javaslom a D- vitamint, melyet a szülök gyermekeik számára biztosítás nélkül is ingyen megkapnak a zöldkeresztes állomásokon.

A PÄLYA SZÉLÉRŐL

meg Düsseldorfban a Köln és Fortuna futballcsapatainak mérkőzését; A kölni csapat egyik góljánál a balszélső maga is a hálóba repült, de vesztére, mert a kapu mögött levő farkaskutya hirtelen vérszemet kapott, s „elkapta a játékos frakkját”. Szerencsére az egyik rendező hamar megfékezte a játékba illetéktelenül beavatkozó „dühös szurkolót”*

PETŐFI NEPB

A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség:

Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Telefon: 25—16, 26—19, 11—22

Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal:

Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17—09

Előfizetési díj egy hóra 11 Ft Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban és kézbesítőnél.

Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — TeU: 15-29.; 27-49 Felelő« vezető: Szűcs Béla Igazgató

'MÖEMlÉKEINKi

Amikor Baja Szegeddel versenge ti...