Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-15 / 112. szám

1959, május 15, péntek 3. oldal Tovább bővítik, korszerűsítik a félegyházi vágóhidat ,23k. MAítCIUSX HATÁROZAT AYOMÁA vwvvwwv)W><vvvvvvvvvvvvwvvwvywvvvvvyvvvwwvN Í - ! Látogatás a Püspök-pusztai Kendergyárban A félegyházi vágóhíd, a me- jgye legnagyobb és legkorsze­rűbb vágóhídja, évről évre terv­szerűen bővül, fejlődik, hogy a lakosság egyre növekvő közellá­tási igényeit még jobban ki­elégíthesse, 1957-ben új hűtőházat és transzformátort kapott, 1958- ban húsfeldolgozó üzemmel bő­vült, ahol korszerű gépek se- •gítségével annyi kolbászt és húsárut készítenek, hogy a me- igye minden részébe jut belőle. A városi-tanács egy nagy, szomszédos telket engedett át a telep bővítésére, azon már épí­tik és a közeli napokban be is fejezik egy 40 férőhelyes mar­haistálló modem betonépületét, amely 300 000 forintba kerül. Az új telken épül egy új rak­tárépület is 100 000 forintos költséggel; Az egész üzemet, az új te­lekkel együtt, vasbeton ele­mekből készítik, új kerítéssel veszik körül, amelynek építési költsége 180 000 forint, Képünkön a most épülő marhaistálló látható. T. M. Jókedvű lányok vidám dala, s a tilológépek ütemes zaja hullámzik a teremben. A Dél­magyarországi Rostkikészítű Vállalat püspök-pusztai üzem­egységében járunk. Rabár Ilona munkatársára tekint, moso­lyog, majd gyakorlott mozdu­lattal markol a hosszúszálú kender-rostba,- Széthúzza, a gyengébb minőséget szétválaszt­ja és a maradékot fürgén il­leszti a tilológépbe. — Ügyeskezű kislány — mondja Forgó Géza művezető, az üzemi pártszervezet titkára Aztán magyarázatképpen hoz­záteszi: —' Hosszú idő óta selejtmentesen dolgozik és ügyel a minőségre is. A ke­vesebbet érőt külön csoporto­sítva szabadítja meg a pozdor- játói. Semmilyen használható anyagot nem hagy kárbaveszni. Egyik kezdeményezője volt a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenynek és jó eredményeivel mások számára is példamutató. Lelkes tagja a KISZ-szervezetnek és szorgal­mas látogatója a pártoktatási tanfolyamnak, amit az üzem­ben rendszeresen megtartunk. fgestlQM Ctn&ewU? BácsbOkod az idei tavaszon szocialista községgé alakult, a földdel rendelkező dolgozó parasztok 86 százaléka lépett ter­melőszövetkezetbe. Ez a tény nemcsak a határ­ban, hanem a község- belső életében is ú4 helyzetet teremti'^- Sokan azt peifdzik: szükség van-e . a ta­nácsra, s ha if ien, mi­lyen mértékbe én, nem gyengül-e a hatáskö­re, szerepe a termelő­szövetkezeti 2k javára? Bizony nem, sőt! A szociálist .a községek tanácssr ,ra az eddigi­nél is t magasabb szín- vonr j,iú, új munka vár, bef folyásuk nem gyetn- r gül, sőt erősödik, hi­szen a feladatok nem-' csak megmaradnak, •hanem szaporodnak is. A bácsbokodi ta­nácsapparátusból csu­pán három mezőőr munkaköre szűnt meg, (je/ők sem váltak fe­leslegessé: egy belépett /a termelőszövetkezet­be, a másik a község- fejlesztésnél dolgozik, a harmadik pedig hi­vatalsegéd. A mezőgaz­dasági felügyelőnek még több a dolga, mint eddig; a tanács­házán csak heti két napot tölt, a többi időt pedig az új tsz-ekben, ahol nagy szükség van a jó szaktanácsokra. A pénzügyi apparátus is bőven talál majd dol­got a tsz-ek pénzgaz­dálkodásának segítésé­ben, ellenőrzésében. A községfejlesztési feladatok megnöveke­désében tűnik ki legin­kább, hogy milyen nagy a tanács gondja és felelőssége. Hiszen az emberek igényei ugrásszerűen megnőt­tek s azt, hogy Bács- bokod szocialista köz­ség, nemcsak a falu­széli táblának, s az egybeszántott földnek kell mutatnia, hanem a község rendezett, kulturált külső képé­nek is. Botodon több mint félmillió forintot áldoznak erre az idén. Az utcák 1500 négy­zetméter betonjárdát kapnak, 2000 négyzet- méter egyfeklapos an­dezit kövesutat csinál­nak, amiből 600 mé­teres szakasz a Szal- vai Tsz központjába vezet majd. A piac­teret — amit vagy 50 esztendeje követel a lakosság — május el­sején már megnyitot­ták. Megkezdik a tör­pevízmű építését is, egyelőre 260 ezer fo­rintos beruházással. De a lakosság igé­nye nem fér bele ebbe a félmilliós keretbe sem. Sürgősen gondos­kodnia kell a tanács nak a 40 személyes óvoda s az ugyanekko­ra iskolai napközi ott­hon kibővítéséről, mert a jelentkezők száma máris megduplázódott. Hiszen azok az asszo­nyok és családtagok, akik eddig otthon vol­tak, most maguk is részt vesznek a tsz-ek közös munkájában, s a gyerekeket nincs kire hagyni. De éppígy sürgetik a bokodiak a művelődési ház és a mózi megnagyobbítá- sát is, mert mindkettő kicsi, sőt a mozi már korszerűtlen is. Máris látszik tehát, hogy a közös, gépek­kel könyített mezőgaz­dasági munka hogyan teszi tehetővé az em­berek művelődését! Pártszervezetünk március végi taggyűlésén tagjelöltnek is fel­vette Robár elvtársnőt — foly­tatja a párttitkár. — Ügy gon­dolom, sokat nyerünk vele, ha párttag lesz ... Beszélgetésünkbe az üzem vezetője, Horváth János is be­kapcsolódik, Elmondja, hogy gyáruk 18 ezer mázsa nyers­kendert dolgoz fel az idén, amiből tervük szerint 10,9 szá­zalék rostanyagot várnak. Dol­gozóik a pártkongresszus tisz­teletére indított munkaverseny­ben ezzel szemben 12 százalé­kos ki hozatalt vállaltak. A rost mennyiségének gya­rapításával egyidejűleg a jó­minőségű szál részarányát is növelik. A tavalyi 47 százalék helyett most 52 százalék hosz- szúszálú anyagot és ennek meg­felelően 53 százalék helyett 48 százalék kócanyagot állítanak elő. Pontos számításaik még nin­csenek, de a versenynek már eddig is számos látható eredménye van, amit az áprilisi párttaggyűlé­sen meg is vitattak. Ezek közé tartozik, hogy a tilósok nagy figyelmet fordítanak a kikészí­tésre. Azelőtt a nagyon guban­cos, vagy gyengébb minőségű rostot a kócba vegyítették, most viszont minden felhasználható anyagot tilón dolgoznak fel. A gondosabb kikészítés eredmé­nyeként most több az elsőosz­tályú anyag —- amiből fehérí­tés után frottír-törülközőket, da- maszt-abroszokat' és más ha­sonló cikkeket gyárt az ipar, ugyanakkor több az exportra alkalmas áru is. Az üzemi pártszervezet tag- j gyűlése április végén örömmel nyugtázta a munkaverseny első sikereit, ugyanakkor további helytállásra, szorgalomra, pél­damutatásra és a felvilágosító tevékenység lankadatlan folyta­tására hívta fel a kommunisták figyelmét. Bár az üzem eredményei szembeötlőek, azért különböző hiányosságok, mulasztások is előfordulnak. Az általános ja­vulás ellenére nem ritka dolog, hogy egyik-másik dolgozó visz- szakapja az anyagot, mert a ki­dolgozás minősége nem meg­felelő. Látogatásunk során örömmel tapasztaltuk, hogy a kommu­nisták a szakszervezetre és a jól működő KISZ-szervezetre támaszkodva küzdenek az elő­bukkanó fogyatékosságok kikü­szöböléséért és lelkes politikai felvilágosító szavukkal egyre eredményesebben ragadják ma­gukkal az üzem kollektíváját a márciusi párthatározat vég­rehajtásáért folyó munkában. Nagy József /vwwwwywvyvvw« Kevesebb a baleset Államunk igen jelentős össze­geket fordít a munkavédelmi berendezésekre, az üzemi higié­nia biztosítására. Ennek követ­keztében minden üzemünkben egyre jobb munkafeltételek ala­kulnak ki, s számszerűleg is csökkennek a balesetek. Ezt bi­zonyítja a Kalocsai Fűszerpap­rikaipari Vállalat példája, ahol 1958-ban csupán 14 baleset for­dult elő. Viszonyítva ezt a számot az előző évhez, megállapíthatjuk, hogy a csökkenés igen jelen­tős. Ha pedig az üzem létszá­mához viszonyítjuk, akkor azt kell mondanunk, hogy a bal­esetek száma elenyésző; Ez azonban nem nyugtatja meg a vezetőket; Az a vélemé­nyük, hogy nagyobb körülte­kintéssel, a meglevő mulasztá­sok megszüntetésével minimá­lisra tudják csökkenteni a munkaköri balesetek számát,­Televíziós műsor, avagy mitől ijednek meg a gyerekek Nyugaton WÉÍ f Á* -r/r . » 4 .Miért néz ki az oroszlán a ketrecből? — kérdi, de inkább ordítja, s közben diadalmas arc­cal néz végig az asztalok fölött. Aztán egy kicsit megkapaszko­dik, mert hát erős ez a kecske­méti kadarka... A vendéglő nyári helyiségének gyérszámú közönsége kissé meg­ütközve nézi az enyhén dülön­gélő, de azért észen levő kari­máskalapos, vérmesarcú, nagy­testű fuvarost. — Na! — néz körül biztatásra várva, s kacsintani próbál a mellette álló szolgálatkészen vi- gyorgó, rongyos, olyan uradalmi (béreshez hasonló, agyongyötört >,m'itfárer”-jére. Azután nem vár biztatást, ki­lendülő kezében meglibben a bo­rospohár és tenor hangon rész­letezi is: azért néz ki az orosz­lán a ketrecből, mert szabadsá­got akar. (Egy hangsúllyal fel­jebb.) Én is azt akarok, mert nekem is a szabadság kell... Az egyik vendég megunja a szószátyárkodást és hangosan megkérdezi: — Tulajdonképpen mi a baja magának? . — Nekem? — hangzik ismét a bömbölő szózat (ebben tényleg hasonlít az oroszlánhoz). — Az a bajom jóurarn. bogy nem haey­Miért néz lii a* oroszlán a ketrecből... nak élni! »— Érti? Élni nem hagynak... Látva a csodálkozást, meg hallva néhány helyen a nevetést, még jobban belelovalja magat. — Csodálkoznak ugye? Hát tudják meg, hogy maszek fu­varos vagyok, de a BELSPED, meg az allam nem hagy élni. Tudják mennyit keresek én? Kevesebbet mint az emberem itt — mutat arra az agyonron- gyolódott emberre, aki ismét készségesen vigyorog a „gazdá­ra” és csendesen helyesel. Est a megjegyzést már néhány ember nem hagyja szó nélkül, ismerve úgy nagyjából a maszek fuvarosok ténykedé­seit és parázs vita kerekedik, amiből ki-kihallatszik fuvaro­sunk rekedt basszusa. Mi is közelebb húzódunk a melldöngető és oroszlánhangú tisztes iparoshoz, hogy bővebbet halljunk életfilozófiájából. A társaság közepén a vitából ál­landóan kiemelkedik hangja: — Tudják me;.;, hogy sohasem le­szek a BELSPED alkalmazottja. mert aki vállalatnál dolgozik, az mind cseléd. Ha minden fuva­ros vállalati ember lesz, én még akkor sem, inkább felakasztom magam. Egy pillanatig csöndesebb a vita, majd újra fölkiáit a fuva­ros: — Mi! Hogy az én emberem is cseléd nálam? Ez nem igaz, többet keres mint én! Ügyes ember lehet a vitatko­zó, mert csak úgy záporoznák a kérdések az „utolsó fuvaros”-ra, aki pár percig még túl akarja szárnyalni erős hangon a vita­partnerét, de azután egyre he- begőbb és egyre halkabb a hangja. A fiatalember, aki vitatkozik vele, erős logikával gyorsan ki­deríti a társaság közepén, hogy a mi maszek fuvarosunk ha­vonként több mint 5000 forintot keres csak a fuvarozásból. Fi­zet egy embert, aki nem kerül neki többe, mint ezeregy-két- száz forintba. Emellett van neki 7 hold bérelt földje, amelyen mind kukoricát termel, meg egy kis szőleje. Uc a vitából nemcsak ez derül ki, hanem az is, hogy olyan „szabadságot” akar a mi fuvarosunk az ő szavaival élve „hogy hagyják az embert annyit és onnan fuvarozni, ahonnan és amennyit akar”. Az is fáj neki,; hogy „miért nem tarthat annyij embert, amennyit ő bírna?” j Erre a nyílt vallomásra az-: után kitör a hangzavar. Kapita- • lista hajlamú ismerősünk mást ] nem tehetvén mégegyszer elor- j dítja magát, hogy „mégse leszek > vállalati embör” és mitfárerja: kíséretében gyorsan lelép. • 1 vita véget ér ki-ki: visszaül a helyére és folytatódik; a beszélgetés, a poharazgatás. A : légkörben azonban még érződik ; a vihar nyoma, a pincérek gyor- ■ san cikáznak az asztalok között: és minden hangosabb szóra ijed- : ten kapják fel a fejüket. De a: vihar már elmúlt, egyelőre nincs ; is újabbra kilátás. A vendégek • ugyan még élénkek, hangosak, 1 de a szóváltások végén már; nevetés csattan fel. Hiszen vilá- j gosan látják már a választ a fu- j varos kérdésére, hogy miért isj néz ki az oroszlán a ketrecből,..! H. F. i Az esti egyetem előadásai Kecskeméten a megyei oártiskola Spületébers (Rákóczi út 3) május t8-án az esti egyetem első és máso­dik évfolyamán nyilvános előadá­sokat tartanak, amelyeket az érdek­lődők is meghallgathatnak. Az esti egyetem első évfolyamán Pozsgai Imre, az esti egyetem igaz­gatója a „Társadalmi tudat és for­mái’* (ideológia, tudomány, művé­szét, erkölcs) címmé' tart előadást. A második évfolyamon Varga lenő, a megyei tanács elnökhelyet­tese a politikai gazdaságtan tárgy­köréből: „A szocialista állam költ­ségvetése, hitel és pénzforgalom a szocializmusban és a szocialista k., ■cskedelem” címmel tart előadást. Az előadások este 17 óra 11 pete- túr kezdődnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents