Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-13 / 110. szám

L oldal 1959. május 13, szerda = Arcok a színfalak mögött Az öltöztetőnő Megváltozott az életmód, meg kell változnia a gondolkodásnak is Nyolc-tízévenként új közön­ség nő fel, új kritikusok kez­denek írni. Aztán meg a tár­sadalom is fordul egyet, változ­nak az emberek nézőpontjai, írót és színészt másképpen lát­nak és másképpen ítélnek meg. Az új darabok mellett régieket is színre visznek vagy felújíta­lak, s a kor közönsége sokszor csodálkozva veszi észre, hogy mennyi minden érzés és gon­dolat leledzett ebben vagy ab­ban az íróban és lám, a színé­szek tolmácsolása is milyen vál­tozáson ment át., 5 Józsa Lászlóné, a Kecskeméti Katona József Színház legidő­sebb öltöztetőnője, mióta Thália asszony házának küszöbét át­lépte, ötödször ér meg ilyen fordulatot. 1918-ban lett öltöz­tetőnő. Azóta igen sok helyen dolgozott. Egert és Nagykani­zsát kivéve hosszabb*rövidebb ideig az ország valamennyi színházban megfordult. Aki pedig ennyi helyet ismer, annak rengeteg az élményé is, Mariska néni annyi emléket gyűjtött össze negyven eszten­dő alatt, hogy kollegái maguk közölt színházi kalendáriumnak nevezik. A jelző találó, hiszen az ezüsthajú asszony majdnem minden színdarabot ismer, az operettek • és zenés vígjátékok dalbetéteit pedig fejből fújja. De Józsa Lászlóné nem csu­pán öltöztetőnő. A színésznők jelmezeinek rendben tartása mel­lett a maga módján művészi munkát is végez. A színpadon látható fej díszeket és kalapokat mind ő készíti. Nehéz lenne összeszámolni azt a sok szép holmit, ami az évek során ügyes keze alól kikerült. Emberi gyengeség, hogy a kulisszák mögötti élet epizódjai­ból először mindig a pletykák érdekelnek bennünket. Ezekről pedig ki tudhatna többet, mint a művésznők bizalmasa — az öltöztetőnő, Mariska néniben mégis kellemesen csalódtam. Nem kérkedett jólértesüitségé- vel, pletykáim dolgot egyet sem mesélt, pedig beszélgettünk több mint egy órahosszat. Annyit azonban megtudtam, hogy senkinek nincs a színház­ban annyi szép emléke, mint neki. Negyven év hosszú idő. Ahogy beszélgettünk, fel-felbuk- kant a feledés mély vizéből egy-egy arc. egy-egy emlék. Józsa Lászlóné olyan nagy szí­nésznőket öltöztetett, mint Já­szai Mari, Berky Lili, Gál Fran­ciska, Németh Mária, Dajka Mar­git, Neményi Lili, Túrái Ida, Lázár Mária és sok más hoz- zíwuk hasonló. Két éve pedig titokban me­lengetett, régi vágya is telje­sült. A Katona József Színház 1957. évi lengyelországi turné­ján ő is részt vett és látta a tengert. Élete párja sajnos már nem kísérhette el. Külföldi út­ja előtt egy évvel kísérte örök nyugalomba. Fájó ponthoz ér­keztünk. Búcsúzunk, Józsa ma­ma gondolatai visszafutnak szi­vének múltjába. A májusi eső halkan veri az öltöző ablakát. Sándor Géza TALÁN ezzel LEHETNE legjobban kifejezni azt, amit Glocker András, a császártöl­tési általános Iskola igazgatója mondott, amikor felkerestük, Fontos és nehéz kérdés meg­tárgyalása ügyében jártunk ná­la. Az iránt érdeklődtünk, hogy a falusa értelmiség, az iskola milyen szerepet kíván játszani abban, hogy a szövetkezeti község necsak a gazdasági vi­szonyokban hanem a kulturális nevelésben, a fiatalok oktatá­sában is példát és útmutatást nyújtson azoknak a faluknak, ahol még a szocialista gazdál­kodás elenyésző vagy kevés szerepet játszik, AZ ISKOLA IGAZATÖJA még fiatalember. De az esemé­nyek sodrában —■ amelyet át­ILONKA, á JEGYKEZELŐ A bajai, járási népi ellenőrzési bizottság tagja vagyok és ezért gyakran utazom autóbusszal Bajara, Az utazások alkalmáéul figyelem az emberek viselkedé­sét és igen jóleső érzés azt látni, hogy egyik-másik utas milyen rendes. Ezt azért tartom szükséges- nek előrebocsátani, mert az autóbuszok jegykezelői általában udvariasak, ami befolyásolja az utasok viselkedését is. Baja és Madaras között ' egy fiatalasszony a jegykezelő, akit foglalkozása mintakénjeként kell megemlíteni. Megállóknál sza- bályszerint elsőnek száll le, s míg az utolsó utas le nem lépett a lépcsőről, senkit fel nem en­ged. Az utasok nagyrészét már sze­mélyesen ismeri, $ a felszállni szándékozók közül először a be­tegeket vagy terhesanyákat és a kisgyerekkel utazólzat engedi fel az autóbuszba. Több tsz-tagot as ezüstkalászos tanfolyamra Április 26-án fejeződött be Bácsalmáson az ezüstkalászos gazda-tanfolyam. A 19 hallgató jó bizonyítvánnyal fejezte be az évet. A végzett gazdák között két nő is volt, az egyik özv Kovács Mihályné, a Lenin Tsz tagja, ötgyermekes családanya, a másik Molnár Dezsőné, két­gyermekes anya, a Táncsics Tsz tagja. Bácsalmás elég nagy község, s mégis azt kellett tapasztalni, hogy nagyon kevesen vesznek részt az ezüstkalászos gazda­tanfolyamokon, különösen vo­natkozik ez a termelőszövetke­zetek tagjaira. Pedig csak úgy tudjuk igazán megteremteni ha­zánkban a szocializmust, ha dolgozó parasztjaink nemcsak anyagiakban, hanem ludasban is gazdagabban végeznék mun­kájukat. Varga Gábor levelező A fiatalasszony nak nagy te­kintélye van az utasuk között. Ezt természetesen nem hangos- kodással, hanem udvariasságá­val vívta ki magának. A diáko­kat mar agy megnevelte, hogy nem is kell szólnia, hogy ülő­helyüket áladják az idősebbek­nek. Bokát utaztam az elmúlt évek­ben az ország különböző autó­buszvonalain, de ilyen jegyke­zelővel, mint a mi kis Ilonkánk — mert így hívja mimlenki — nyugodtan állíthatom, nem ta­lálkoztam sehol. Burányi Antal levelező élt, és amelynek tevékeny rész­vevője volt — sok tapasztalattal gazdagodott. A felelősség, a so­kat látott ember biztonsága ér­ződik szavaiban, amikor azt fej­tegeti, boncolgatja, hogy szo­cialista községben szocialista módra kell formálni az embe­rek gondolkozásmódját és világ­nézetét, AZ ELSŐ és a legfontosabb a világnézeti, a kulturális ne­velésben az iskola — mondja. — Tantestületünknek, amely tevékenyen részvevője volt a falu szocialista átszervezésének, többé kevésbé világosan látja, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy az új nemzedék tevékeny részvevője legyen a szocialista mezőgazdaságnak. — Éppen emiatt az őszi ok­tatási évad megindulásától kezdve nagy figyelmet fordítot­tunk arra, hogy tantárgyaink" oktatásában már méltó helyet kapjanak azok a tényezők, ame­lyek az iskoláskorú gyermekek világszemléletét a szocialista gazdálkodásra Irányítják. Példa­tárunk, amely tantárgyi okta­tásnál elismerésre talált, sokat segített abban, hogy az iskolá­sok új felfogásban vizsgálják a felnőttek világét és azt helyes irányba befolyásolják. — MOST AZ A TERVÜNK — folytatja —, hogy tovább fo­kozzuk a politechnikai oktatás elemeinek felhasználását mind az elméleti tárgyaknál, mind olymódon, hogy nagyobb gondot fordítunk a termelőszövetkeze­tekben teendő tanulmányi láto­gatásokra és az iskolakertek­Ahol nincs helye sxinesbőrű diplomatáknak A Dél-afrikai Unió kormánya úgy döntött, hogy nem veszi fel a diplomáciai kapcsolatot a nemrég alakult független afrikai államokkal. Ugyan miért? A Dél-afrikai Unióban a legfel- háborítóbb faji megkülönbözte­tés hazájában nem akarják el­tűrni, hogy színesbőrű diploma­ták képviseljék hazájukat. A színesbőrű diplomaták számára kivételt kellene tenni a Dél­afrikai Unió törvényeinek ren­delkezéseivel, erre pedig a vi­lág egyik legfajgyűlölőbb kor­mánya nem hajlandó, ben folytatandó gyakorlati fog­lalkozásokra. — Nagyon jál tudjuk és érez­zük is a felelősségét annak; hogy a fiatalok nevelése sza­munkra, nevelők számára a nyolc osztály elvégzésével még nem zárult le. Az elmúlt ősz és tél folyamán mi is hozzá- kezdtiink az úgynevezett ismét­lő rendszerű iskola gyakorlati megszervezéséhez. Tapasztala­taink nagyon kedvezőek. A tél folyamán több mint 70 iskolát végzett fiatallal foglalkoztunk rendszeresen, és hogy mást ne mondjak, a foglalkozás ered­ményeként a 70-ből 31 aktiv KISÉ-tag lett, nem beszélve azokról az eredményekről, ame­lyek más irányban jelentkeznek. — ÜGY GONDOLOM — tesz hozzá, hogy e kedvező tapaszta­latokat a jövőben még fokozot­tabban kell felhasználni és af kai mázni. A szocialista község­gé válás persze renkivül sói' feladatot tűz a falusi értelmiség elé a felnőttek világnézetének és életszemléletének alakításá­ban is. Azt nehéz megmondani ma még, hogy pontosan miiyen inódszerekkel dolgozzunk és milyen eszközöket használjunk. — AZ VISZONT BIZTOS — mondja határozottan —, hogy a felnőtt lakosság neveléseben lehetőségeink hatalmasan meg­növekedtek. Tán azzal kellene kezdenünk, hogy a párt kultu­rális irányelveit figyelembe vé­ve sürgősen hozzáfogjunk a község kulturális programjá­nak kidolgozásához. Valószínű, hogy ennek alapján gyorsan megtalálnánk a helyes utat szövetkezeti községünk lakossá­gának ideológiai nevelésében. — SOKAT gondolkodunk és tervezgetünk — mondja befeje­zésül mosolyogva. — Nagyon megkönnyítené a munkánkat, ha felsőbb szerveink figyelembe vennék különleges helyzetünket és még több tanácsot, segítsé­get adnának. Romaics Ferenc Április 28-án, a kalocsai gim­názium KiBZ-vezetöscgc gyű­lést hívott össze, amelyen a KISZ-en kívüli fiatalok is reszt­vettek. A gyűlés egyik legfonto­sabb pontja a társadalmi mun­kavállalás megbeszélése volt. Farkas István KISZ-titkár be­számolójában arról beszélt, hogy ennek milyen nagy jelentősége van. Ismertette, hogy a városi KISZ-bizottság 12 600 munkaóra társadalmi munkát vállalt a vá­rosrendezési feladatokból Ez a város 18 KISZ-szervezetének több mint 500 tagja között osz­lik meg. A városrendezési mun- jfű között terepei: parkosítás, 1 AZETOMOS Valóban. Szerencse a szeren­csétlenségben, az eső után kép­telenség kijutni a sáros dülö- utakon motorkerékpáron — amelyen barátommal a tsz-be érkeztünk — 3 kövegúlra, Bog­nár József azonban udvariasan felajánlotta, hogy a vontatóko­csin kifuvaroz bennünket. tikkor közei félórán át mó­domban állt megfigyelni mun­kája, azaz: a Zetor vezetése közben. Újabb elámulás. Addig azt hittem, felül a zetoros a nyeregbe, aztán jobbra vagy balra forgatja a volánt, s már ki is merült ebbéli tudománya- De nem úgy ám! Különösen, itt, e ragacsos, csúszós, kátyús földutakon nem. A félsz tízszer is cicogni kezdett bennem, mint szú a fában, míg megnyu­godtam: jó kezekben Van csont­jaim épsége. A ‘sikamlós üt ugyanis úgy megfaroltatta a Ze- tort, s a pótkocsit, jobbra-bal- ra, mintha földanyánk összes dühével az életünkre készüli volna törni. Dobálhatta azon­ban akárhogy a kecses alkot­mányt, s a lomha pótkocsit, Bognár József ura maradt a karmánykeréknek. Félórán át. S azóta is megfordult nem egyszer az eszemben: hány félórán át teszi ezt maga­biztosan, már-már művészettelV! Ha rám bíznák, neki adnám a pálmát a német autóssal szemben. Mert az luxusból, passzióból ügyeskedik a sze­mélyautójával, Jóska azonban ejt nem öncélúan, hanem á reg­geltől estig — nem egyszer az éjszakáig — tartó munka köz­ben műveli a Zetorrai. Tarján István az egyéves traktoros- és gépész­képző iskolát, a Kecskeméti Gépállomásra került. Annak bi­zony már három esztendeje. Azóta dolgozik itt, a tsz-ben is, és hogy hogyan? Elég ha meg­említjük; tavalyi tervét 135, az idei tavaszit pedig március 23-ig már 53 százalékra teljesí­tette. Az elmúlt esztendő tava­sa és nyári idényében a gépál­lomáson a második helyezést érte £l. Keresete is ennek meg­felelően havi átlagban 2000 fo­rint, s nemrégiben 1894 forint nyereségrészesedést adtak neki. E gyébként kecskeméti la­kos, s ha van ideje, sa­ját motorkerékpárján haza is látogat, ha nincs, akkor a bri­gádszálláson piheni ki a fára­dalmait. Édesapja segédmunkás, nővére és húga is a megyeszék­helyen dolgozik, Pista öccse pe­dig az általános iskola máso­dik osztályába jár, — s ezzel készen is volnánk a »nadoná- léjaval«, vagyis mindazzal, ami az éleiében lényeget:. Máskülönben kevésbet aédü ember. Úgy látszik, ami monda­nivalója van e világnak, azt — sajátos módon — olyaténkép- pen fejezi ki, ahogy muzsikus művész a zenei instrumentu­mával, festő az ecsetjével, spor­toló pedig a lábával vagy a karjával teszi. De mit mondhat el ő a húsz esztendejével? So­kat. Azt például, hogy: nézzé­tek, én vagyok annak a ma­gyar ifjúságnak az egyik tagja, akinek helyén az esze, a szíve, a keze, a lába, akire a jövő építésének eszközét a gépet nyugodtan rábízhatjátok! Azt a befordulási! Először moziban láttam ilyet. Valamelyik híradó-film mutat­ta be egy autós ügyességi ver­seny német győztesét, aki va­lósággal »odarakta« személy­autóját hajszálpontosan a járda széléhez. Micsoda gyakorlottság, érzék, hidegvér. És a napokban, hogy v’har közben ott álltam a városföldi Törekvés Tsz egyik házának ámbitysán, mintha megelevene­dett volna előttem a rövidke filmbemutató. A vihar boglya­szaggató tombqlásu közben, amikor ember, s állat megren­dülve és reszketve keresett me­nedéket, amikor a tehetetlen megvertség szinte megbéklyózott mindent, egyszercsak befordult a ház mögül az udvarra egy Zctpr. Olyan sebesen jött az ádáz esőben, hogy jóformán konstatálni sem lehetett még érkezését, máris féltő kiállás készült belőlem kitörni: jujj, nekimegy az óiméi! Ám ismét egy hirtelen fordulás, és a Ze­tor már állt is, mint a nyakig vert cövek. * Mesteri! Ez a vezetés! Mint­ha a zivatar is alábbhagyott Volna a lenyűgöző látványtól. És csak még jobban elámul- tam, hogy a gép üléséről egy egészen fiatal fiú szállt le. Ki is derült, hogy Bognár József a zetoros, még innen van a ka­tonaidejétől, az ősszel vonul be. Deltát honnan a gyakorlata, hiszen a Zetorra sem úgy szü­letik az ember? Ö aztán elmondta rendre, hogy miután elvégezte Szegeden iŰOO Aim tármdaLnd munka fásítás, csatornázás, szabadtéri színpad építésé stb. Mi gimnazisták úgy határoz­tunk, hogy öOOO ára társadalmi munkát vállalunk, amit még az összefoglalók előtt elvégzünk. Ezenkívül a kollégium 23 KISZ- tagja elvállalta a járási kultu­rális seregszemle rendezői mun­káit. A fenti vállalásból kitűnik, hogy a kalocsai gimnázium KISZ-szervezete magáévá teszi a város szépítésének, rendezésé­nek ügyét. Ee a 3000 munkaóra társadalmi munka-vállalás bi­zonyára követésre talál a városi többi KISZ-szervezeténél is. Lőz József levelező.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents