Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-01 / 101. szám
B. oldal Í959. május 1, níntek 5800 tag, 68 műiig forint évi forgalom a Kiskunfélegyházi Földművesszövetkezetben 1 Ünnepi termelési értekezletet tartott a Kiskurííélegyháza és Vidéke Körzeti Földművésszö- Vetkezet 180 dolgozója, a szövetkezet I'etőfi-éttermében. Ezen az értekezleten osztották ki a nyereségrészesedést, és ezen az ünnepi értekezleten jutalmaztak meg 69 dolgozót. Hunyadi Imre igazgatósági elnök beszámolója nyomán ismertetek a szövetkezet életéből néhány jellemző számadatot, hogy az olvasók is lássák, milyen hatalmas tömegszervezetté nőtte ki magát a „földszöv”, és milyen szerteágazó munkát végez pl. délegyháza gazdasági életében Is. A. szövetkezet taglétszáma 6800 íő, a jegyzett részjegyek összege 317 000 forint. A szövetkezet elsőrendű feladatának tartja a parasztság segítését, ezt a következő számok is mutatják: az elmúlt félévben másfélmillió forint termelési előleget folyósítottak, de ebben az évben négymilliót akarnak kihelyezni. 4800 normálhold szántási és 2700 normálholdnak megfelelő szállítási szerződést kötöttek. Átvettek a parasztságtól 80 vagon baromfit, 2 600 000 forint értékű tollat, 11 000 darab májlibát, 3 500 000 iarab tojást, 3100 mázsa retket, 1000 mázsa szilvát. A felvásárlást 109 százalékra, 25 és félmillió forintra teljesítették. Termelési szerződést kötöttek 325 hold cukorrépára, 220 hold zöldségre. Az összes szerződött terület 859 hold. Kiskereskedelmi üzemága 36 millió forint forgalmat bonyolított le, ebből a textilbolt 17 milliót, a vasbolt 5 és fél milliót, a húsbolt másfél millió forintot. A közétkeztetési üzemág 4 millió forintot forgalmazott, és hogy nem zárt haszonnal, ez is az ott étkezők megfelelő kiszolgálását bizonyítja. A szikvízüzem 720 000 liter szikvizet gyártott, megjavult a szikvízellátás; a bizományosoknál vasárnap is lehetett 1,10-es áron szikvizet kapni. A szövetkezet méhész szakcsoportja 108 mázsa mézet adott át, a szeszfőzde egy év alatt 500 hl pálinkát főzött. És így lehetne sorolni vég nélkül a számadatokat. Végeredményben az elmúlt év összforgalma 68 682 000 forint volt. Érdemes még megemlíteni, hogy a szövetkezetnek 3 teherautója és 3 lovaskocsija van. Ezek a számok mind azt bizonyítják, hogy hatalmas erő van a szövetkezésben és szépen gyümölcsözött az alapító tagok által fejenként bevitt 50 kg búza. —th —ós < Egye meg a rozsda? A kuuszentmlklósi földművesszövetkezet irodájába bejutni annyit jelent, mint megtanulni az akrobatikát. Ugyanis az udvarban — évek óta — hatalmas mennyiségű vashulladékot gyűjtöttek össze, ami egyre szaporodik, veszélyeztetve az irodába bejut! kívánók ruhájának és testének épségét. E nagymeny- nyiségü ócskavasat bizonyára azzal a céllal gyűjtötték, vásárolták meg, hogy kohóinkhoz elszállítva, onnan új, használható tárgyként kerüljenek forgalomba. Nos, a kunszentmiklósl földművesszövetkezetnél is így gondolkoznak, ezért sürgetik közel egy hónapja — előbb is lehetett volna — a MÉH kecskeméti központját, hogy szállíttassa el a 300 mázsa vashulladékot. A MÉH — azon kívül, hogy egy lovaskocsival Soltra diszponált néhány mázsát — még a füle botját sem mozdítja. Vajon miért? Talán olyan sok nyersanyagunk van, hogy ez a 300 mázsa ne tenne jó szolgálatot? A MÉH kecskeméti központja intézkedhetne — ugyanis ez a feladata —, hogy szállítsák el végre a vashulladékot addig, míg az használható. Vagy egye meg a rozsda? Gémes Gábor MÁJUS 2 729 000 forintot gyűjtöttek eddig megyénkben az általános iskolások az iskolai takarékbélyeg mozgalomban, Di>00000000000000000000000 Autóbusz-várótermet építettek smcsK cséretet érdemel az Uzovics telepi, s a szalkszentmártoni iskola, valamint a Petőfi általános iskola. A középiskolák kö- T zött a kecskeméti Közgazdasági | Leánytechnikum vezet 159 fojt rintos diákonkénti betétátlaggal. A pálmonostori külterületi Lenin Tsz kiszistái felépítették és véglegesen üzembehelyezték * pétermonostori elágazásnál az autóbusz-várótermet a büfével együtt. Mintegy 500 forintra tehető az a munka, amelyet a kiszistók társadalmi úton végeztek. A kiszistákon kívül köszönetét kell mondani a környék dolgozóinak is, akik hozzájárultak — anyaggal és munkával — az épület elkészítéséhez. Végre teljesült annak a sok utazónak a kívánsága, akik rossz idő cseOOOOOOÜŰOOOO 300 televíziós antenna tén csak a betonút mellett levő nyárfa alá húzódhattak. Nemcsak társadalmi munkában tűnnek ki a pálmonostori kiszisták, hanem a kultúra terjesztésében is. Május 10-én nagyszabású majálist rendeznek, s a tervek szerint mintegy 300 személyt befogadó sátort építenek, színpaddal ellátva. Délután 3 órától este 5 óráig a KISZ tagjai Benedek Elek „Többsincs királyfi” című mesejátékát adják majd elő. A műsort másnap hajnalig tartó májusi bál követi majd. A bevételből az iskolások Visegrádra, Esztergomba, Dobogókőre és Budapestre mennek tanulmányi kirándulásra, a KISZ-szervezet tagjai pedig a bevétel bizony as százalékát a Balaton-kÖrüli út anyagi fedezésére kívánják fordítani. Budai Imre levelező A negyven év előtti félegyházi május elseje emléke minden évben vissza-visszajár. — Nem lehet azt elfelejteni. Hetekkel előtte folyt a lázas készülődés. A gimnázium tornatermében Ha- ubner dalköltő, énektanár vezetésével gyakorolt a nőkből, férfiakból és gyerekekből álló Népdalárda. Rongyosak voltunk és éhesek, de lelkesedésben nem ismer* tünk határt A nagy napon az egész város zászló- és virágdíszbe öltözött, még a villanykarókat is vörösre mázolták. A gimnázium épülete olyan szép dekorációt azóta se kapott, zászló-füzéreket húztuftk ki egyik ablaktól a másikig. A felvonuláson ott volt az egész város, lelkesen énekeltük, hogy: „mindnyájan testvérek vagyunk...” Úgy is hittük. — Nem gondoltuk 1919-ben, hogy ott lapulnak közöttünk a népi rendszer halálos ellenségei, akik ugrásra készen várják, hogy az ő napjuk felvirradjon, s akik azután börtönbe vetették, meggyilkolták a nagy nap szervezőit, vezetőit; Martonffy Ernőt, Héderi Antalt, Né- medi Varga Sándort és a többieket, minket, gyerekeket pedig kiűztek álmaink paradicsomából, a lövöldéből, ahol május elsején zsákbafutás- sal, lepényevéssel, lisztfúvással szórakoztattuk egymást De még a Horthy korszak alatt is vörösre festett villanykarók hirdették a szép ünnepnap emlékét. A munkások pedig a rendőrkordon ellenére is minden évben felkeresték május éjjelén a lövöldét és vörös nyakkendőseL ünnepelték a mun ka ünnepét T. M. Szorgalmasan végzik az Időszerű tavaszi munkákat a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetben. Az összes tavaszi kapásokat már az elmúlt hét közepéig földbe juttatták; a kukoricát 160, s burgonyát 14 katasztrális holdon ültették el. Befejezték a 40 és 12 holdon termelt cukor-, illetve takarmányrépa első kapálását is. A 10 holdon magfogásra termelt szerződéses csomósebirt is kapálják. Ez a takarmányfű-féleség Is nem csekély jövedelemhez juttatja majd a szövetkezetei- A növénytermelés hozamain kívü! azonban a májusban és júniusban átadásra kerülő szerződésesre hizlalt 23 darab szarvas- marha és 60 darab sertés is növeli a tagok bevételét. >.-r Wit'“ ; WM | ; föl flí;: iMi W1 % * & ■m . ^ 5 «ör\. Ü IS II1é$ •jm í. ' 1 P méiM Megyénkben már 300 televíziós antenna van a házak tetején. Ebből mintegy 270-et a kecskeméti RAVEL kirendeltség szakemberei szereltek feL Képünkön Somodi Sándor anten- u aszerelő az Állat forgalmi Vállalat televíziós készülékéhez szereli az antennát. Ez a 69-ik í televíziós készülék üzembehe-1 Rezese volt Kecskeméten. Május 1-e, te szép, te magasztos, te szent, a kecskeméti munkás tömegek örömére ma hatvanadszor jössz el hozzánk illatos oltáraiddal: a madárdalos erdőiddel, kenyeret és kalácsot termő mezőiddel, s a tömérdek gépet, szükségleti cikkeket és szerszámot formáló gyárak kormos glóriásai is ünneplőbe öltözve borulnak le fenséges szépséged előtt, hogy dicsőítve áld hassák az ifjúságot, szépséget és forrongva teremtő erőt, amely egy személyben te vagy gyönyörű május, a megkínzottak, meg- alázottak egyetlen szent, megvalósult reménysége az emberré magasztosulásban. A szocialista munkásmozgalom 1899. őszén megalakult héttagú sejtje még éppencsak hogy megkapaszkodott a kecskeméti futóhomok laza talaján, de szárba- szökő gyenge palánta jellegével is megünnepelte 1900. május 1-ét, amelyet a világ dolgozói a munka megszentelt ünnepévé emeltek. Akkor persze még illegalitásban folyt 8 szervezkedés, s nem volt ajánlatos rendőrszemeknek kitenni magukat. Ezért aztán elhatároztuk néhányan, aki éppen munka nélkül volt, vagy függetleníteni tudta magát a körülményei szorítása alól, hogy szólunk lányismerőseink egyikmásikának és holnap, május 1-én kivonulunk a Műkért be. HAJNAL JÓZSEF; Q'tú'l'Ú'/ IM Gyülekezünk délelőtt 9 órakor a Liliom és Klapka utca torkolatában levő kis téren, a mai Pisze-kút mellett. Mint szervezett munkásokhoz illik, a megbeszélt időre mindenki a helyén volt és tizenöt vagy tizenhatod magammal fennen lobogó piros zászlóval az élen, kettős rendekbe igazodva elindultunk a Műkert felé. Ezt a csöp- pike ünnepi menetet megbámulták a járó-kelők és élénken tudakolták, hogy mik vagyunk. Alig győztünk felelgetni, hogy szocialisták vagyunk, és mint a dolgozó emberiség világünnepét, mi is megtartjuk a május 1-ét; a Műkertbe igyekszünk, jöjjenek és tartsanak velünk, hívtuk szeretettel a bámészkodókat. A sok kérdezősködés hamar megérlelte bennem a gondolatot: daloljunk, abból megtudnak mindent az érdeklődők és rázendítettünk Mó- nus József dalára: „Piros zászlónk, vörös zászlónk Lobogtatja a szellő Jer alája, jer alája Te jogtalan szenvedő ... Harsány énekünk messze szálló erővel adta tudtára azokgyermekcipőben Járt) már pedig az nem vitás, hogy csak az egy-egy helyen nagy tömegben dolgozókat lehet agitatórikus szempontból előnyösen kézben tartani. Az agrár-proletariátus, a gazdatársadalomban való szétszórtsága miatt, akkor mint tömegszervezet alig jöhetett szóba. Innen magyarázható a proletár- diktatúráig eltelt május elsejei munkásünnepek kisméretűsége. De ezektől eltekintve is külön nyomást gyakoroltak mind a földműves, mind az ipari munkaadók ünnepelni óhajtó munkásaikra, amikor kereken kijelentették előttük: „Aki pedig a vörösök ünnepén akarja lopni s napot, az ide többé be nem teszi a lábát.” Erre a „szívélyes” biztatásra csak kevesen merték szűkös kenyerüket kockára tenni. így hát két évtizeden keresztül nem lehetett nagy felvonulásokról még beszélni sem. Ez a pillanat csak 1919. május 1-én következett be, A Tanács- köztársaság bukásával újabb huszonöt esztendős némaságra kárhoztattak bennünket. nak akik hallgatták, hogy kik vagyunk és mit akar a határtalan jókedvtől piruló, maroknyi kis ünneplő munkáscsapat. Amikor a Műkertbe érkeztünk, leraktuk cók-mókjainkat és megkezdődött az akkor szokásos játék, a „hun mérik a sört?”, majd később „cika ide párom”, de a „haragszom raa ’ sem maradhatott el, mert az Is csókkal volt kapcsolatos; a fiatalság pedig abban az időben is szörnyen kantáros volt az ilyen csókás izékre ... Délben nyársakon szalonnát sütöttünk, a zsírját sóspaprikával meghintett, nagy, va- dászos pirított kenyerekre csö- pögtettük, felséges hideg vizet ittunk rá és semmiféle beteg herceggel nem cseréltünk volna. Késő este — mozgalmi dalokat énekelve — hagytuk el az ünneplésünk gyönyörű színhelyét, így hozsannáztunk mi, kecskeméti szocialisták első május 1-ének 1900-ban. Az alföldi munkásmozgalom speciálisan agrárjellegű volt, s a párttagok ilyenkor májusban szanaszét dolgoztak a mezőkön. Jó fél évszázaddal ezelőtt naég » gyáripar itt csak Hogy ez a hosszú év» tizedeken át kegyetlen gonoszsággal végrehajtott szocialista üldözés milyen eredményre vezetett, tekintsünk szét a mai lelkesen ünneplő tízezrek felett) megadja ez a kishitűek meggyőzésére a szeplőtlenül tiszta feleletet 1959. máius 1-én.
