Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-08 / 106. szám

1959. május 8. péntek 'ibhtäkefLC [a MAűVAP szocialista munkáspárt bacs-kiskun megyei lapja Egyenesben a közös élet vágányán BÁCSBOKODI TAPASZTALATOK III. A galambot maguk fogják ! Kibővített pártbizottság! ülés Kecskeméten A segítség nagyon jó dolog, de az okos ember úgy él vele, mint a mankóval: csak olyan mértékben és addig veszi igény­be, amíg a saját lábára nem állhat. Mert aztán már az egészséges végtag is elcsenevé­szesedik, ha túlsókéig kényez­tetik a támasztékkal. Termelő- szövetkezeteink számára ki­apadhatatlan forrás az állam anyagi támogatása s nem titok, hogy a múltban jónéhány közös­ség kizárólagosan erre támasz­kodott. Sok eladósodott, hitelt hitelre halmozó szövetkezet kö­szönheti gazdaságának pangá­sát vagy éppen visszaesését an­nak a kényelmes, de visszájára forduló helyzetnek, hogy sült galamb módjára szájába várta a készet, s ha gyarapítóit vala­mit, azt csak állami kölcsönből tudta elképzelni. A bácsbokodi Szalvai Mihály Tsz-ben okosan gazdálkodnak a beruházásokkal. Előbb mindig a saját erő nagyságát, az abból megvalósítható lehetőségeket veszik számba s csak aztán ter­veznek az állam pénzére. Mert jól tudják, hogy ez a pénz sem csak úgy a semmiből s korlát­lanul teremtődik elő s igen sok olyan szövetkezet van — főleg az újak között — ahol ezerszer nagyobb szükség van rá. mint náluk. Lapozzunk tehát bele a be­ruházási tervbe. A tsz az idén csak egy 100 férőhelyes istál­lót és egy mélyfúratú kutat csi­náltat állami hitelből —, annál többet saját erőből. Az a baromfiól, amelyben most 3000 darab, már piacra serdült csibe nevelkedik, saját munka, maguk vitték bele a villanyt is. Mellé, az idén há­rom hasonlót építenek, túlnyo­mórészt bontási anyagból, mert jövőre már 15 ezer rántanivaló csibe szerepel a tervben. A szorgalmas építőbrigád kurta három hét alatt hozta tető alá a fehér fajtájú kocaállomány szállását, a lehető legolcsóbb anyagból: nádból és deszkából, csupán a tartóoszlopok feksze­nek téglalábakon. Minden év­szakban kitűnően használható, mert nyáron szellős, télen me­leg. Az idén csak az egyik ol­dalon állítják be a 24 kutricát, jövőre a másikon ugyanennyit. Most kezdik meg a 10 hold szerződött termés befogadására alkalmas dohánypajta építését Is; ehhez csupán anyag vásár­lási hitelt vettek igénybe. De az építöbrigád ennek elkészülte után sem unatkozik, hanem hozzáfog az ugyancsak saját erőből létesítendő hizlaldához, gép- és takarmányos-szín és bognárműhely felépítéséhez. Kár, hogy ottjártamkor még nem készült el a pontos számí­tás a házilagos építkezés gazda­ságosságát illetően, mert még csak ezután mérik fel az anyag­os munkaegységértéket és ha­sonlítják össze az állami válla­lat költségvetésével. De az el­nök szerint így is legkevesebb 70 százalékkal olcsóbban kapják meg az épületeket és — ami a fő — nem vonják el a kölcsönt olyan szövetkezetek elől, ahol ilyen jó helyi források nincse­nek. Ebből a szempontból új arcút rfwwwwwwyw.<w»wwvwvywv\ A kukorica és a kender kártevője A kukoricamoly nemcsak a ■kukoricának, de a kendernek is veszedelmes ellensége, mert az agrotechnikai védelmet megye- szerte elhanyagolják. A moly hernyójának kártétele a leve­lek rágásán kívül a címerek letöredezésében mutatkozik meg. Később a fejlődő hernyó a szárba húzódik és ott okoz kárt. A kenderen a hernyók rágását egyes levelek vagy haj­táscsúcsok hirtelen hervadása, elszáradása árulja el. A hajtás még regenerálódhat, de a kár­tétel helyén megvastagodik, el­görbül, később pedig eltörik. A kukoricamolynak a kenderen újabb vizsgálataink szerint két nemzedéke fejlődik, míg a ku­koricában csak egy generáció alakul ki. 50—60 százalékos fertőzést is okozhat, s ilyenkor 18—20 szá- , zalékos a terméscsökkenés. A gyomos kukoricatáblák jelen­tős kártevöállománynak adnak menedéket. Az előző évi termésű kuko­rica- vagy . cirokszárat, csumát, csutkát, szárítva el tett csala- mádét és a cirokszakállt május 15-ig folyamatosan etessük fel, vagy más módon használjuk el. A kenderfeldolgozó üzemek külön rendelkezést kaptak a kukoricamoly-fertőzés kender- szár útján való terjedésének megakadályozása érdekében. A kukoricamoly elleni védekezés kötelezővé tételéről rendelet gondoskodik. Szűcs József PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Telelőn: 2ö—1«. 26—19. 11—22 Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér la Telefon: 17—09 Előfizetési di.i egy hóra lt Ft Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban és kézbesítőnél. Bacs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemet. — Tel.: 15-19.. vt-49 'eielÍK vezető: Szűcs BéL» io»- • ismertem meg a Szalvai Tsz tagságának, hiszen azt hinné az ember: jómódúak, nem gara­soskodnak, nem számolgatnak éjszakákon át a vezetők, hogy mint lehetne párezer téglát bontásból pótolni s miért ke­restek az új silógödröknek olyan agyagos helyet, ahol egyelőre felesleges a ki bélelés. De éppen azért jómódúak, mert takarékosak, mert amiért ed­dig megdolgoztak, meg is be­csülik —, s azért tudnak taka­rékoskodni az állam, a nép pénzével, mert a saját erő, te­hetség dolgában ilyen jól áll­nak. Nem sülve várják a ga­lambot, hanem maguk nevelik, maguk fogják. , Szsrdán, május 6-án kibőví- < tett ülést tartott a kecskeméti városi pártbizottság. Az értekez­leten a pártbizottság tagjai mel­lett részt vettek a különböző társadalmi és kulturális szerve­zetek vezetői is. A pártbizottság ülése részletesen megvitatta a párt Központi Bizottsága kultu­rális irányelveinek alapján ké­szített kétéves művelődési prog­ramot. A vitában többek között fel­szólaltak és értékes javaslatokat adtak Szabó hajót, elvtárs, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának vezető­je, Tóth László, a népfront vá­rosi bizottságának elnöke, Búzás János, a pedagógus szakszerve­zet városi titkára, Eszik Sándor, a népfront városi bizottságának titkára, Kórossy Artur, az Árpád Mozi igazgatója, Nagy László, a városi tanács népmű­velési előadója, Kulik Ilona, a nőtanács városi titkára ős sokan mások. A pártbizottsági ülés Nagyma­rosi Kálmánnénak, a városi párt- bizottság agitációs és propagan­da osztálya vezetőjének zársza­vával ért véget. Két új kultúrhóz épül A bácsalmási járásban két új kultúrház épül, részben állami támogatásból, részben társadal­mi aktívák közreműködésével. A bácsszőlősi új kulturális in­tézmény építkezési költsége a tervek szerint kb. 460 ezer ív- rintba kerül. Jelenleg a tetőzet munkálatai folynak. Az avatási ünnepséget augusztus 20-ra ter­vezik. A madarasi kultúrház fel­építése közel egymillió forintot tesz ki. Már folynak az alapo­zási munkálatok. A lakosság és a KISZ-fiatalok nagy lelkesc- | déssel segítenek az építkezés- I ben. "KiÍHJUOWO-OOO-CKFOOG-O oofDooooooouKjoooocKx>oooooo<KKK>oo-oooooooowjowiueMóweH>! 7 millió forint értékű vállalás a kongresszus tiszteletére A Központi Bizottság határo­zatának megjelenése után a kis­kunhalasi üzemek, vállalatok is szétnéztek portájukon: mivel és hogyan teljesíthetik túl, illetve a tervezettnél hamarabb felada­taikat, miből és mennyivel tud­nak többet adni az országnak. A pártkongresszus tiszteletére tett vállalások értéke eléri a 7 millió forintot. A Sertéstenyész­tő Vállalat például 1 millió 675 ezer forint értékű állattal ad többet: a gépállomás 5 forint­tal csökkenti egy norniálliold megmunkálási költségét. Az él­üzem címmel másodszor kitün­tetett Tajói Állami Gazdaság vállalása 580 ezer forint értékű. Több és olcsóbb gabonát, tejet Fenyőerdők — , a buckában A balotaszállási öregek kö­zül senki sem emlékszik, hogy valaha ebben a buckában fe­nyőfát látott volna. Ki is ne­vették sokan az erdőgazdasá­got, amikor ezelőtt pár évvel fenyőt kezdett telepíteni, — mégis az ültetőknek lett iga­zuk. A fenyő szépen megfogant a homokon, s a táj ma már zúgó erdeiben gazdag. Tavaly az erdészet 30 hektár új erdőt telepített; közel 1 millió da­rab fenyőcsemetét ültetett el, félmilliót pedig iskolázott. A buckatetőkre az igénytelenebb feketefenyő, a laposokba pedig erdeifenyő kerül. és húst állít elő. Az ugyancsak élüzem MÁV Fütőliáz dolgozói vállalták, hogy ebben az évben 793 ezer forint értékben 1300 szabványtonna szenet takaríta­nak meg. Az első negy edévben elért megtakarítás 484 tonna, 295 ezer forint értékű. 760 ezer forinttal teljesíti túl tervét a Baromfifeldolgozó Vállalat, 530 ezer forint értékű áruval állít elő többet a Faipari Vállalat cs meghaladja a 100 ezer forintot a Motor- és Gépjavító Vállalat felajánlása is. Köszörűjük az édesanyákat! \1eg két nap s a kertek illatozó virágait ezer meg ezer gyermekkéz szedi cso­korba, hogy a hála és szeretet tolmácsolói legyenek az édes­anyák számára május 10-én, az idei anyák napján. Kiskunhalason a nőtanács, a KISZ és a leánytanács közös rendezésében műsoros teaesten vendégelnek meg mintegy 500 anyát. Az iskolákban minde­nütt apró ajándékokat készíte­nek, köszöntőket tanulnak a gyermekek. Anyakönyvi hírek Kiskunhalasról SZÜLETTEK: Huczek Tibor (anyja neve: Csamangó Ilona), Morvái Margit (Fenyvesi Mar­git), Nagy Czirok Sándor (Bor- bényi Margit), Bóra Benő (Szabó Mária), Serfözö Béla (Opauszki Erzsébet), Szarnék László (Romfa Mária), Horváth István (Kulcsár Teréz), Börcsök Katalin (Somogyi Katalin), R éji Vilmos (Virág Mária), Hamza Edit és Hamza Eva ikrek (Takács Ilona), Babos Il­dikó (Huszta Mária), Tallér Gizella (Vörösmarty Gizella), Illés Z suzsánna (Veres Zsu­zsámmá), Bankó Ildikó (Király Mária), Huszka János (Süveges Teréz), Farkas Ágota (Gálna Ágnes), Molnár Solti Sándor (Gyurinovics Erzsébet), Nyer­ges Károly (Pap Etelka), Illés Zoltán (Vaczkó Franciska), Ko­lompár Erzsébet (Kolompár Aranka), Kiss Károly (Borbély Éva), Lóz Ágnes (Palásti Ág­Elgondolkoztató szamok Kiskunhalas határában tavaly a termésátlagok a követ­kezőképpen alakultak: a tsz-ek az egyéniek búzából 7,6 mázsát 6 mázsái, rozsból 4.7 mázsát 3,6 mázsát őszi árpából 9,5 mázsát 8,2 mázsát kukoricából 10 mázsát 7,2 mázsát takarítottak be egy holdról. Ha a termésátlagok alakulását vizsgáljuk, azt látjuk, hogy ha az egész város határában szövet­kezeti gazdálkodás folyt volna tavaly, akkor búzából 2700 má­zsával, rozsból 5937 mázsával, őszi árpából 975 mázsával és kukoricából 16 000 mázsával több termést értek volna el a dolgozó parasztok. % nes), Neszvecskó Teréz (Márkus Teréz), Török halvaszületett fiú (Nagy Rozália), Bányai Sán­dor (Vándor Katalin), Szabad­szállási István (Túrán Ilona), Farkas Mihály (Hegyi Margit), Lendér László (Sípos Klára), Lorencz Rózsa (Balázs Anna), Papp Mária (Gábor Mária). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Takács Imre és Tóth Piroska, Kolompár Antal és Kolompár Erzsébet, Márton Mihály és Tóth Mária, Jójárt Károly és Vég Etelka, Csizmadia Antal és Taskovics Anna, Gödöllei József és Márk Szeréna, Ferenc József és Zelei Klára, Vörös Béla és László Judit. MEGHALTAK: Horváth Lászlóné Vaskúti Zsuzsánna 71 éves, Szabó Jánosné Zsigmond Juliánná 72 éves, Tumbász Im­re 74 éves, Juhász Józsefné Kerekes Teréz 60 éves, Tegzes Lászlóné Ván Rozália 76 éves, Tegzes László 82 éves, Szabó Györgyné Soós Erzsébet 88 éves, Lázár Miliályné Ornyás Rozália 60 éves, Pánczél Fe­renc 66 éves, Bótás Imre 64 éves, Vajda Erzsébet 2 hóna­pos, Korda Antal 82 éves, Mo­hos Irma 90 éves, Hovák Mária 3 hónapos, Vida Istvánná Bíró Erzsébet 61 éves. Császár Fe­renc 72 éves, Biró Lajosnc Molnár Zsófia 74 éves, FerrO Ilona 1 éves, Magda János 83 éves, Farkas Sándor 84 eves, Baranyi Gdborné Kun Emília 68 éves, Fercsák Gubor Antal Ti éves korban. Babértékesítési szerződést kötünk termelőszövetkezetekkel cs egyéni termelőkkel. MÁZSÁNKÉNT 340—380 FORINTOT FIZETÜNK és a szerződéskötéskor 100 forint előleget folyósítunk. Termelőszövetkezeteknek bab-vetőmagot adunk, mázsánként 20 Ft nagyüzemi és 75 Ft kézi válogatási fel Arat térítünk. Értékesítési szerződés köthető: a TERMÉNYFORGALMI vAllalat telepein. ► A KECSKEMÉT ÉS VIDÉKE KÖRZETI ► FÜLDMÜVESSZÖVETKEZET értesíti a vásárló közönséget, t hogy a Széchenyi tér 6. szám alatt levő növényvédőszer ► boltját áthelyezte Bercsényi utca 18. szám alá, — £ ahol mindennemű növényvédőszer és műtrágya kapható. £ ► 1061 t fTTTTTTTTIITTTTTTTTTHTmTUVMi»»«—----

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents