Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-07 / 105. szám

4. oldal 1959. május 7, csütörtök Megbirkóznak a gondokkal jVI ikor utoljára beszélget­f**' tem Illés Andrással, a bácsborsódi Űj Élet Termelő- szövetkezet elnökével, még arról íolyt a diskurzus, hogy a szám­ban és területben megnöveke­dett közös gazdaság milyen ter­veket akar megvalósítani. Akkor még ez volt a prob­léma, most más gondok redő­zik a fiatal elnök homlokát, aki igyekszik jól irányítani a tízéves termelőszövetkezet ha­jóját. Nem könnyű a dolga, hi­szen a gazdaság a téli felfejlő­dés során 730 katasztrális hold­ról 2500 katasztrális hold terü­letre növekedett. A taglétszám pedig 90-ről majdnem ennek háromszorosára, 260-ra emel­kedett. — Az egyik legfontosabb feladatunk az állatok elhelye­zése. Az ötven férőhelyes te­hénistálló építése befejezéshez közeledik. Egy épületet átala­kítunk szarvasmarha hizlalás­ra. Száz szarvasmarhánk van, részben tehén, részben hízó. A tehenek arányát növelni akar­juk, de ha az említett istálló- átalakítást befejezzük, még ve­szünk 60 darab marhát hizla­lásra. Jelentős számban hizla­lunk sertést is. 4 tagok által behozott jó- szágoknak takarmányra is szükségük van. Abraktakar- mány-hiánnyal küzdenek. Csak 100 mázsát hoztak be a tagok, 300 mázsa még kellene. — Miért nem hoztak be töb­bet? — érdeklődöm. — Sajnos, ennek szorgalma­zásáról kissé megfeledkeztünk. A vezetőség nem eléggé erélye­sen követelte — vallja be az elnök. Kétségtelen, hogy a belépet­tek — mint egyéniek — való­színűleg gondoskodtak újig ele­gendő takarmányról. Amikor viszont a termelőszövetkezetbe léptek, a jószágot ugyan bevit­ték, de a takarmányt nem. Egyes tagok bevallották, hogy bizony a takarmányt nem tárol­ták, túladtak rajta. Néhány népnevelő is annak idején — állítólag — olyan kijelentést tett, hogy nem fontos a takar­mányt bevinni a közösbe, majd ad az állam. — Nem jó ez így. A tagok­nak elsősorban saját erőből kell felvirágoztatni gazdaságu­kat. Vannak erre szép példák az Űj Életben is, hiszen saját erőből építettek egy kovács- és egy bognárműhelyt. Dicséretesen oldották meg az öregek foglalkoztatását is. Osz- Bzeállították a »hatvan éven fe­lüliek" munkacsapatát, amely­nek tagjai könnyebb munkát végeznek. Tizenkét személyből áll ez a kis csoport. Vezetője Palatinszki Gyula, akinek szin­tén több mint hat X nyomja a vállát. Van olyan terv is, hogy a kisgyermekes anyákból is kü­lön munkacsapatot állítanak össze. A másik termelőszövetkezet elnökével, Molnár Sándorral is találkozom. Örömmel újságol­ja, hogy az Aranykalász saját erőből egy száz férőhelyes ser­téshizlaldát, valamint 30 darab szarvasmarha és 22 darab ló részére istállót fog építeni. En­nek érdekében a termelőszövet­kezeti község harmadik közös gazdaságával, a Petőfivel együtt kiigényeltek egy tanyát, annak lebontásával elegendő anyagot nyernek az építkezéshez. Szerkesztői üzenetek Bogárdi János, liarkakötöny: Le­veict — amelyben fizetése után ér­deklődik — a tnegyei tanács terme­lőszövetkezeti politikai csoportjának juttattuk el. Mélykúti fiatalok: Levelükben jel­zett problémára felhívtuk a községi tanács figyelmét. Ricker Aílámné, Kecskemét: Pa­nasza jogos. Ezért Jevalét kivizsgá­lás céljából a lakatosipari vállalat­nak küldtük el. Langó István hdgy, Kecskemét: Igaza van, valóban helytelen Intéz­kedés történt. Á szerkesztőség vizs­gálja ki a levelében megírt panaszt. Rideg András, Dusnok: Kérelmét a kalocsai járási pártbizottság vizs­gálja ki. Ehhez azonban engedély kell, melynek elintézését Molnár Jó­zsef, a végrehajtó bizottság el­nöke meg Is ígérte. Azonban közben elfeledkezett róla, sza­badságra utazott, a tagok pedig már szeretnének hozzákezdeni az építkezéshez. 4 tanácsházán Hegedűs László, a végrehajtó bi­zottság titkára kissé meglepő­dik, amikor hall a dologról, ő nem tud erről. Gyors intézke­dést kér tőle az Aranykalász elnöke. — Meglesz — válaszol a szőke fiatalember. — Holnap végrehajtó bizottsági ülésen megtárgyaljuk a dolgot és be- küldjük a járáshoz. Váradi Albert, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője, aki éppen a községben jár egyéb más ügyek elintézése vé­gett, ugyancsak megígéri a gyors elintézést. Molnár Sándor örömmel bú­csúzik hírül vinni a tagságnak, meg a másik termelőszövetke­zetnek, hogy a napokban meg­kezdhetik az építkezést, 12 ovid ideig voltam a köz- ségben, keveset ismertem meg abból az ezernyi gondból, problémából, amelynek megol­dása a termelőszövetkezetek tagjaira, a község vezetőire vár. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy megbirkóznak ezek­kel a gondokkal. K. S. A TIZEDIK... Bw <>­Josephine Baker örökbe fogadott egy tizenkét hónapos guajiro indián származású kislányt, aki tizedik adoptált gyereke a nagy művésznőnek. A venezuelai hatóságok több akadályt támasztottak az örökbefogadás elé, a kis Mara azonban végül is Josephine Baker karjaiba került. /vyyvyvvw^fw'/v'^wwvvwgvvvwv1» Nyereségrészesedés a liszakécskei Földniüvesszövelkezelben Évente főbb mint 20 milliót »dobnak ki az ablakon« a hanyag adózók Május 15-ig kamatmentesen fizethető a második negyedévi adó A Tiszakécskei Földműves­szövetkezet kiosztotta' már az 1958. évi nyereségrészesedést. Közeledik május 15-e, a má­sodik negyedévi adó kamatmen­tes befizetésének határideje. A kamat tulajdonképpen felesleges kiadás az adózó részéről. Pontos fizetéssel el is kerülhetné min­denki ezt a — kötelezettségüket hanyagul teljesítőknek kijáró — büntetéspénzt. Megérdeklődtük a megyei ta­nács pénzügyi osztályán, hogy milyen összegeket „dobnak ki az ablakon’’ megyénk hanyag adó­fizetői. Meglepő számadatokat soroltak fel. Tavaly például 19 millió 718 ezer forint adópótlé­kot (kamatot) és 2 millió 677 ezer forint behajtási illetéket kellett fizetniük a kivetett adón felül. A jelekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy akik halogat­ják a befizetést, a fenti összeget az idén is elérik, mert már az első negyedévben 3 millió 246 ezer forint kamatot és 308 ezer forint behajtási illetéket róttak ki rájuk. A második negyedév­ben még rosszabbul alakulhat ez az arány, mert az eddigi befize­tések állása szerint az adópótlék és a behajtási illeték meghalad­ja a 6 millió forintot is. Néhány, főleg termelőszövet­kezeti községünkön (Kunbaja, Bácsszentgyörgy, Tataháza, Csát- alja, Harta stb.) és Kalocsa vá­roson kívül ugyanis valamennyi község, város és járás elmaradt az adóterv teljesítésében. Ápri­lis 30-ig 33,3 százalékra kellett volna teljesíteni a tervet, s a legjobban teljesítő dunavecsei járás is csak 26,5 százalékot ért cl. A járások közül legrosszab­bul a bácsalmási, a kecskeméti, a kiskunfélegyházi és a kiskő­rösi, a városok közül pedig Kecskemét és Kiskunhalas tel­jesítette adófizetési kötelezett­ségét. Mindig voltak olyanok, akik az adófizetéssel spekuláltak. Most ezek igyekeznek másokat is magukkal rántani és olyan hangulatot terjesztenek, hogy nemsokára úgyis termelőszövet­kezetben lesz mindenki, minek akkor egyénileg adót fizetni? Ez azért helytelen gondolko­dásmód, mert amíg valaki egyé­nileg gazdálkodik, ingatlant használ vagy valamilyen adó­köteles tevékenységet folytat, adót fizetni köteles és erre a? időre rárótt adóterhet sohasem törlik el. A felgyülemlett adó­hátralékokat kifizetni pedig mindig sokkal nehezebb. Május 15-ig még van idejük azoknak, akik nem rendezték második negyedévi adótartozá­sukat, hogy kamatmentesen be­fizessék azt. Bár az adóíveket még nem kézbesítették ki, min­den adózó a tavalyi kivetés alapján fizetheti be a második negyedévre járó adót. SZÍVMŰTÉTEK KIÜRÍTETT < SZÍVEN Két angol orvos a »Lancet" című angol orvosi szaklapban beszámol egy újfajta szívműtét­tel elért sikerekről, amelynek során a betegek hőmérsékletét 15 fokra lehűtik és a szívet vértelenítik. Beszámolójukban elmondják, hogy ezzel a módszerrel a se­bésznek 45 perc áll rendelke­zésére, hogy »komoly veszé­lyek nélkül« műtétet hajthas­son végre az »üres szíven«. A két angol orvos három műtét­ről számol be, amelyek ezzel a módszerrel sikeres kimenete­lűek voltak. Állításuk szerint a test-hőmérséklet 37 fokról való leszállításával (15, sőt 10 fokra) bármilyen hosszadalmas szív­műtét sikeresen elvégezhető. Egyenesben a közös élet vágányán BÁCSBOKODI TAPASZTALATOK Tízezer forintos emberek II. Éppen azon a délutánon, hogy a Szalvai Mihály Tsz-ben jártam, a rádió Egy falu — egy nóta műsorában dalos üdvözle­tei kapott Bagladi Miirály ag- ronómus. A bemondó szerint »szaktudásának és szorgalmá­nak már eddig is sok tízezer forint többletjövedelmet kö­szönhet a tagság«, Bagladi Mihályról én most Vuity József elnökkel együtt akarok írni, hiszen kettejük vállán nyugszik az irányítás és a szakvezetés oroszlánrésze. Mindkettő fiatal ember. Mint valaha a bácsalmási mezőgaz­dasági középiskolában, most is együtt tanulnak levelező hall­gatóként a keszthelyi akadé­mián. Hogyan fest mármost a hét­köznapok gyakorlatában az el­nök és az agronómus irányítá­sa? Minden délelőtt megbeszé­lik egymás között az esedékes tennivalót, délután pedig ugyan­ezt teszik a két növénytermesz­tési brigádvezetővel cs az állat­tenyésztővel. Így a tagok még este tudomást szereznek a reg­gel kezdődő munkáról. Reggel 5—6 óra között aztán kerék- párkaraván, meg kocsisor indul a határba az elosztó helyről. Az elnök és az agronómus innen még visszabballag a székház­hoz, hogy a biztonság kedvéért meghallgassa a rádióból a me­teorológiai intézet előrejelzését. De a kapuban mór türelmetle­nül kapál a féderes kocsi elé fogott Kedves és Csibész ló, hogy a mindennapos ellenőrzés­re, határnézésre vigye a veze­tőket, A sokórás kocsizás alatt ész­lelt apró mozaikokból nem ne­héz öszeállítani Vuity József és Bagladi Mihály arcképét — híven visszaadni egy határok közé szabott írás keretében azonban annál nehezebb, csak körvonalazni lehet. Jó szakem­berek és hozzáértő vezetők: eb­be sok minden belefér. Sas­szemű emberek. Mindent észre- vesznek — jót és rosszat egy­aránt —, s nem hagyják szó nélkül. Nem fukarok a dicsé­rettel, de nem restellnek bírál­ni sem. A tagokkal való társal­gás hangja, melege azt is el­árulja, hogy népszerű, közvet­len emberek, azok csak úgy per Józsi és Miska szólítják őket, ám ez a közvetlenség csep­pet sem árt a tekintélyüknek. Nagyon értelmes cs szorgal­mas emberek gazdag szövetke­zete ez a bácsbokodi. A szak­szerűség és a rend nemcsak a termelésben szembetűnő, ha­nem abban is — bármennyire apróságnak tetszik —, hogy nem láttam hullott vakolatú épületet, széthányt szalmukaz- lat, elfolyó 'trágyalevet és — ez is jellemző! — nem láttam a legnehezebb munkában sem rendetlen, piszkos ruhájú em­bert. Első utunk a fehér fajtájú kocaállományhoz vitt, amely akkor kezdett fialni: Ez a 24 állat most az üdvöske, ezekre épül majd át a sertéstenyésztés java. Szűcs József gondozó lelkiismeretes kezenyoma lát­szik a szép anyákon és a ko- cánkint tízesével szaporodó ma­lacokon, — de azt már az ag- ronómusnak kellett javasolnia, hogy a kicsik farkasíogát sür­gősen szedje el, nehogy kise­bezzék az anya emlőjét. Az úton tovább az egyik te­henész állítja meg a kocsit és mérgelődve panaszolja, hogy a melasz vödrökkel való behor- dása mennyire késedelmes. Az elnök javaslata rövid és okos: be kell vinni a melaszos tar­tályt az istállóba. A növendék­üszők szállásán Laki Mihállyal futunk össze, aki káromkodik, hogy a dinnyeföldben tengernyi az ürge, hasztalan eteti őket Arvalinnal. A baromfitelepen az asszonyok kérik az elnököt, intézkedjen, hogy öregebb da­rát és ne kukoricalisztet küld­jenek a csibéknek. A cukorré­pából hárman futnak lelken­dezve a kocsi elé: Daróczi Jó- zsefné, Nagy Erzsébet és Joó Júlia. Elég nagynak vélik a répát, egyelni akarják, de vár­ják az agronómus véleményét, addig nem kezdik. Bagladi helybenhagyja az egyelést, ki­méri a távolságot, s pár métert mutatóba meg is csinál. Az el­nöknek is kedve támad egy kis hajiadozásrá, s elveszi tőle a kis kapát. — Látszik, hogy igazi pa­raszt kezében vau. nem úgy, mint az agronómuséban — hec­cel ódik Vele a szabadszájú Nagy Erzsi. A következő majorban a melegágyaknál Mészáros Joa- kim, az új kertész mutogatja büszke-boldogan a szép paradi- csompalánta-erdőt, s kiültetésre vonatkozó okos utasítást helye­selve fogadja: ő is pontosan így gondoltai A szelid hullámzásé enyhe dombsor egyik hajlatában félig kész épület magaslik. Pár hete még puszta föld volt itt, most- már a nádtetőt rakja az építő- brigád a faállványokra, Vuity elnök mindenkivel kezel, s köz­ben dicsekedve újságolja, hogy ellenek ám a szállás leendő lakói, eddig tíz-tíz malac van kocánként, s a brigád ciccegve örül a hírnek. Csibész és Kedves gyeplőrán­tás nélkül is tudja: hova kell még menni; az újonnan telepí­tett füzeshez, a magkender táb­lához, a fekete ríbizlihez, a sár­garépához, hogy közben megvi- zitáljuk az őszi töltéshez mát mpst kiásott silógödröket is. Aztán jóval a déli harangszc után végre a faluban vagyunk, hogy a sebtében bekapott ebéd, az irodában töltött kurta per­cek után valami talajvizsgálat ügyében ismét eltűnjön az elnök és az agronómus. Bagladi Mihály tehát már nincs ott, amikor a rádióban elhangzik a neve. De aki fele­ség vagy családtag otthon vé­letlenül hallgatta a műsort, már küldi a figyelmeztető üzenetet az irodához: »Nótát kapott a Miskánk!« S ez a »Miskänk? szóf így birtokos esetben, min­dennél többet árui el Bagladi agronómus cs a Szalvai szövet­kezet tagjainak kapcsolatáról. (Folytatása kövctkezik.i Mintegy zou uuu toriniot terí­tettek vissza a tagságnak. (Ko­vács Sándor leveléből.)

Next

/
Thumbnails
Contents