Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-05 / 103. szám

1939, május 5, kedd

3, oldal

Közös érdekünk

yenge jellemű dolgozók, akik vétenek osztályuk törvényei ellen, s közös vagyonuk, a társadalmi tulajdon megkárosítása révén akarnak könnyű keresetre szert tenni, anyagi helyzetükön javítani. Tanúsítják ezt társadalmi bíróságaink néhány hónap alatt hozott ítéletei is.

Kalocsán a Fűszerpaprikaipari Vállalatnál egy dolgozót elbocsátásra javasoltak, egy másikat pedig kártérítésre kötelezlek. Kecskeméten a Baromfifeldolgozó Vállalat társadalmi bírósága lopás rhiátt két főt pellengérezett ki és kötelezett az okozott kár megtérítésére. Kiskunhalason a földművesszövetkezet két dolgozóját elbocsátásra javasolták. Baján a Gyapjúszövetgyár társadalmi bírósága több dolgozó esetét is tái’gyalta. Kecskeméten a Kiskereskedelmi Vállalatnál sikkasztás és lopás 'miatt két dolgozót megróttak és kártérítésre köteleztek, egyet pedig elbocsátásra javasoltak.

E

zek -a példák közel sem általánosíthatók, hiszen a társadalmi tulajdon Védelmében jelentős eredményeket értünk el. Á becsületes dolgozók körében széles és határozott visszhangra talált a párt és a kormány kezdeményezése. Tapasztalataink azonban arra mutatnak, hogy rtiég mindig nagy az üzemi lopásdk száma. Ugyanakkor sok vállalatnál nem működnek a társadalmi bíróságok sem, holott az üzemi szarkák nyilvános megszégyenítése elejét venné a hasonló eseteknek.

/I társadalmi tulajdon védelme közös érdekünk, hiszen szilárdításával milliókat menthetünk meg. A fegyelem reflektorfényét is azért irányítottuk rá, hogy munkás és vezető egyaránt felülvizsgálja véle kapcsolatban a maga feladatait, felelősségét, s ennek eredményeként a jövőben kevesebb tandíjat fizessünk.

S. G.

Mentőautót vásárol Tiszák écske

Tiszakécskén a közelmúltban tartott tanácsülésen megtárgyalták a község egészségügyi helyzetét. A tanácsülés mentőállomás létesítését tartotta szükségesnek, mert számos esetben előfordult már, hogy a kecskeméti mentőállomás más elfoglaltsága miatt nem tudott autót küldeni egy-egy tiszakécskei betegért. Elhatározta a tanácsülés, hogy amennyiben a mentőállomás építése rövid időn belül nem válósulhat meg, úgy egy mentőautót feltétlenül vásárol a lakosság megfelelő hozzájárulásával október 1-ig. Elhatározták ezenkívül két körzeti orvosi rendelő és lakás építését. Erre azért van szükség, mert a község orvosai közül kettő már nyugdíjjogosult, akiknek rendelőik saját lakásukban vannak, így új orvos idehelye- zése esetén annak orvosi rendelőre és lakásra lesz szüksége.

'*V-VWWWWVW'V»/»/\»HOGYAN VÉDEKEZHETÜNK

a cserebogarak pajorjai elten ?

A cserebogarak, de különösen azok pajorjai komoly méi’ték- ben veszélyeztetik a növények fejlődését. A bogarak a növéveszik annak dohos szagát és táplálkozásra alkalmatlanná válnak.

Sz. J.

Baráti, segítő kézre van szükség

Kissé ijedten rendezgeti munkaruháját, s majdnem belesápad a nagy igyekezetbe, ahogyan dügdösni akarja erők, izmos, téglapöros kezét. Az izgalom csak Noé elvtársnak, az igazgatónak nyugodt szávaira és csendes, mosolygós nézésére hagy kissé alabb.

Szemünkbe süt a nap, hu- nyorgunk, a katonás téglasorok és a lóvontatású csillék, a gyár kisvasútja mellett, ahol Tubák Sárival, a Lakiteleki Téglagyár nyerstégla-lerakó brigádjának vezetőjével beszélgetünk.

A beszélgetés illetve pontosabban Tubák Sári története nagyon tanulságos és bizony egy kicsit megható is.

Nyolc tagból áll a Tubak- család. A három és fél hold homok elegendő munkát és megélhetést nem tudott nyújtani, nem is beszélve árról, hogy az öregek: az apa és az anya, már felül járnak a hatvanon.

— Sári elment a városba, KeCs- kehiétre munkát nézni. Talált is. »Mindenes« lett egy polgári családnál.

Jó helye volt?

— Hát... Jó is meg nem is

— feleli. Nehezen találja a szavakat, nincs hozzászokva az effajtá beszélgetésekhez.

Nem tartozott ő akkoriban a családján kívül setnmihez és senkihez. Nem volt tagja az ifjúsági szövetségnek, a szakszervezetet meg pem is Ismerte. De azért nyiladozó parászti öntudatával már megértette, hogy neki valahol

másutt van a helye.

1955-ben vissztért a falujába és nagy örömére nemsokára felvették a téglagyárba dolgozni.

Jobb-e a gyárban, mint »mindenesnek« ledni? —- kérdezem.

Az izgalom, az idegesség szinte egycsapásra eltűnik.

— Nagyon jó. Igaz, nehéz fizikai munkát végzünk, nem könnyű a nyerstéglákat rakosgatni nyolc órahosszán keresztül. De más, egészen más mint cselédkedni — mondja ki először a szót. — Pontosan tudjuk mi .a munkánk, a napi tervünk, mit kell elvégeznünk, és ezért mennyit keresünk. A munkánkért jól megfizetnek bennünket, — szezonban 14Ö0—16Ü0 forintot keresünk. Dé. nemcsak ez a fontos — magyarázza most már nagy hévvel —. hanem az

is, hogy itt mindenki egyforma, szóval egyenrangú. Emellett mondja és mutatja is, — látja, ott van a brigádom, asszonyokból és lányokból áll, nagyon szeretem őket, úgy gondolom, ők is engem. Nagyon jő velük dolgozni.

Mit csinál a munka melléit —

tanulás, szórakozás

— részt vesz-e a társadalmi életben? — firtatom tovább,

A hirtelen bőbeszédűség eg.i kicsit megcsappan és némi pi- roxlkodás után eljutunk az őszinte válaszhoz.

— A szórakozásom a hetenkénti filmelőadás, tanulni nem tanulok, olvasni nemigen szoktam és a Vöröskereszten kívül máshol nemigen fordulok meg.

Nem akar, nem is szeretne mással fbglalkozn-i?

Egyenesben a közös élet vágányán

BÁCSBOKODí TAPASZTALATOK

liyek föld íeletti l észével, a pa ywwvwwvwwwvwwA^-wvwwvwwwvw^^w^ww.ww^v.^w^wv.^vwwvw,^v^wvwv-wvw>^vwwwvwjotok pedig a gyökérzettel táplálkoznak. Nagy tömeg esetén a pajorok kártételé katasztró- tálissá válhat.

Hogyan védekezhetünk ellenük? Kisebb területeken, faiskolákban például salátát, csil- lagfürtöt, íöldiepret, erdővágásokban pedig varjuhájat ültetve, csalogatóvetéssel a pajorok összeszedhetek. Értékes növériy- állományoknál (kísérleti telepeken, fajtanemesítő parcellákon) a talajkezelést javasolja a szakember, úgyhogy 1—2 éves pajorok esetében holdánldnt 40—

50 kg, két-hároméves pajorok ellen pedig 50—60 kg HCH-t kell a talajba keverni. Szőlő- és gyümölpsfatelepítéseknél érdemes HCH pépet készíteni, s a gyökérzetet abba alaposan belemártvá elültetni.

A burgonyánál és más gyökgumós növénynél a HCH-t ne használjuk, mert á gumók átA bácsalmási járási itöttírtácH megbeszélése

Munkaértekezletén a bácsalmási járási nötánacs. április 27-én a termelőszövetkezetek nőtagjainak helyzetéről tárgyalt, Megbeszélték a gyermeknap megrendezésével kapcsolatos feladatokat, s bejelentették csatlakozásukat, á bajai járási nőtariáés felhívásához, mely szerint községük minden udvarán száz baromfit és tíz libát nevelnek fel — közli Hádi Ignácrié levelezem!.-.

A sodró erejű idei tavasz Bácsbökodön is új helyzetet teremtett. A földdel rendelkező dolgozó parasztok 86 százaléka kihúzta á mezsgyekarót; új termelőszövetkezetek alakultak, á meglevő Szalvai Mihály Tsz pedig területben és táglétszámbáa is megnagy Mondott. 2400 holdon több mint háromszáz ember él és do! ,zik ebben a közösségben. A növekedést itt is, mint minden-' .i, öröm és gond kíséri. Mik ezek a gondok és örömöd, — hogyan kbvácsolódik össze a megszápörodott tagság, — milyen emberek és hogyan irányítanak a vezetők, — egyáltalán hogyan igyekszik egyenesbe jutni a közös élet vágányán a szövetkezet? — ezt vizsgáimra Bácsbokodon, s erről próbálok lehető hiteles képet adni a következő cikksorozatban.

I. A »régiek« és az »újak« kapcsolata

Amikor ezt a kérdést ilyen megfogalmazásban feltettem Vuity József elnöknek, összc- rálicolt homlokkal, felelt,, mint aki helyteleníti, a kifejezési.

— Ilyen különbségről szándékosan nem beszélünk. Jelző nélkül »csak« tagjaink vannak, azonos jogokkal és kötelességekkel.

Persze, az első időkben bőven volt probléma »Lükva ismeri meg egymást, az ember« — tartja a közmondás. Ez rendben is van, a tsz-tagok mind bokodiak, egy faluban élnek. De most meg kell tariulniok dolgozni is egymással.

A munkaszervezést okosan oldotta még á vezetőség. A brigádokba és munkacsapatokba lakhely és a tagok kíVunSágá szerint osztotta be az út embereket. Számolni kellett olyan helyzetekkel is, hogy két régi haragos nbm volt hajlandó egy csapatban dolgozni egymással.

Bátran osztogatta a vezetőség a bizalmat is, hiszen nyolc mim kacsa patavezető az új tagok közül való, Mészáros Joakirn bácsi a 20 hold paradicsomban hasznosítja kertészkedés) szaktudását. A tíztagú épilöbrigád- ban is nyolc új ember kapott helyet s Gyerkövics János vezetésével rövid pár hét alatt máris tető alá hozták az új kocaszállást. A tavasszal belépetlek közül kerül ki a kovács, a bognár, a méhész, jónéhány fogatos s hamarosan a vezetőségét is kibővítik húrom új tag- gal.

— Eszi a nép a niunkat! — így jellemzi a hangulatot Uámbalkó József brigádvezető. Ez meg is látszik a példásan munkált földeken. Az új tagok különösen igyekeznék, hiszen nekik, mivel később léptek be, kevesebb a munkaegységük. A nagy igyekezetbe olykor aztán hiba is csúszik. I. T.-nelí például nem írták be addig munkaegységet, amíg a hanyagul sárabolt cukorrépát újra meg nem kapálta, megmagyarázva neki, hogy hiába a munkaegység, ha nincs mögötte fedezet. A tsz-ben ugyanis törvénnyé tették, hogy a rossz munkát elkövetője köteles kijavítani.

A kapásokból ä Cukorrépát és a kukoricát munkacsapatokra, azokdn belül pedig tagokra osztották, köckáyetéssel, teljes megelégedésre. Az eredmény az, hogy 30—40 családtag is állandóan dolgozott a 112 holdas répaföldön; gyönyörűen rehd- betették s naponta türelmetlenül lesték; mikor lehet már; fegyeliii?

Rendezték a bevitt vetések, a! felszerelés és a jószág dojgát is.! A vetést munkaegységgel írják | jóvá; a lovakat és a marhákat j megvásárolta a szövetkezel s; átvette a hizlalás! szerződésé- J két,is. A földjáfadélvot — mint! eddig is — rendesen fi2fet!k. 1

(Folytatása következik.)

A

z ellenforradalom zűrza-i varos időszakát sokan felhasználták arra, hogy a társadalmi tulajdont megkárosítsák. Az 1957. évi politikai konszolidációt és a gazdasági megerősödést követően, a párt ezért egyik fő feladatának tekintette széleskörű szervezett akciót indítani annak érdekében, hogy betömjünk minden csatornát, amelyen a társadalom pénze elfolyhat. 1958-ban egymás után kerültek bíróság elé a vállalatok, földművesszövetkezetek és ktsz-ek súlyos gazdasági károkat okozó személyeinek bűnügyei.

A bírói felelősségrevonás mellett a dolgozók és a vezetők aktív részvételével sorra alakultak vállalatainknál és a nagy létszámú gazdaságokban a társadalmi bíróságok, melyeknek hatáskörébe utalta a kormány a kisebb üzemi lopások 'elkövetőinek nyilvános kipellengére- zését, cselekedetük kollektív elítélését és a nevelő célzatú büntetések- kiszabását is. Sok helyen azonban kampányfeladatnak tekintették ezt. Elhanyagolták az ellenőrzést, az üzemi lopások szervezett megelőzését, s ezzei számos visszaélésnek teremtettek táptalajt. 1958-ban komoly értékek mentek veszendőbe megyénkben. A nép vagyonának herdálói több millió forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont.

K

étségtelen, s a statisztikai adatok is arról tanúskodnak, hogy az elűző évekhez képest lényegesen csökkent a társadalmi tulajdon nagyobb megkárosítóinak száma. A gyakori visszaélések azonban több gondosságra figyelmeztetnek. A nép vagyonának herdálói, a spekulánsok, tolvajok és ingyenéin naplopúk — ha sokukat sikerült is lelepleznünk — még nem tűntek el a porondról. De meg kell mondanunk, a munkások között is számosán akadnak olyan léha felfogású, elmaradott gondolkodású, vagy

Tubák Sári, a Lakitclcki Téglagyár nyerstégla-lerakó brigádjának vezetője.

— De igen — feleli gyorsan, egy kis gondolkodás után —, de erről még nemigen beszélt velem senki, én meg magámtól — kicsit elkomóJyodi.-i —, nem nagyon gondolkoztam ezek felől.

Nehéz, bizony sokszor nehéz munkáshétköznapokat járt már meg Tubák Sári. önönmagától is rájött arra, hogy a »mindenes« életet össze sem lehet hasonlítani a munkás, az üzemi élet Igazi levegőjével. Öntudatlanul is szeretne tovább, előbbre jutni. Azt hiszem, nagyon jő volna, ha lennének segítő, baráti kezek. A Tubák Sárikra, az1 egyszerű, á tiszta gondolkodású munkásfiatalokra nagyon nagy szükség vári mindenütt.

Roinsics Ferenc

FA és a* ÁKOK

haláleset. Ugyanennél a vállalatnál Nyilas Mihály a KllES/ előzésre vonatkozó szabályának betartásáról feledkezett rrteg, s emiatt egy fánál kötött ki. A gépkocsiban keletkezett kár 5— flOÜO íöHnt. Kovács Ferenc is azok közé tartozik, akik gondatlanul vezetik a reájuk bízott gépkocsit. Ü is bajbajutott, mert egy fának rohant.

Az előbb említett szabálytalanságok három hónap alatt zajlottak le.'A kár. amelyet ók okozlak, jelentős. Emellett persze még felelniük is kell az Illetékesek előtt.

A nagyabb mérvű balesetek megelőzése céljából ennél a vállalatnál nemrég megtartott termelési tanácskozáson a vezetőség bejelentette, hogy nagyon megnézi, kinek a kezébe adja a több mint 100 ezer forint értékű gépkocsikat. A kisebb hibákat vétőket figyelmeztetik, ha pedig ez sem használ, akkor eltanácsolják a vállalattól.

Megyénk országútjain hétről hétre több autó, motor nyeli a kilométereket. A megnövekedett járműforgalom az eddiginél jobban megköveteli az elővigyázatosságot, a közlekedési szabályok betartását. É tekintetben azonban nincs minden rendben. Száguldó, szabálytaláttul előző, rendetlenül közlekedő gépkocsikat még nia is láthatunk országútjáinkort, bár egyre ritkábban.

Ezekről á ritkább esetekről emlékezünk most meg néhány sorbán, hogy ki-ki levonja belőle a szükséges tanulságot.

Péli János, a 44-es Teherautó- fűvarozási Vállalat gépkocsivezetője. Nem tartotta be a kilESZ-nek azt á szabályát, — amely szerint esőben, sűrű ködben és porban, ahol a vezető tiz méternél messzebbre nem lát, legfeljebb 5 kilométeres sebességgel közlekedhet, — emiatt az árokba fordult. Még az a szerencséje, hogy nem történt