Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-26 / 121. szám

4. oldal 1959. május 26, kedd Három nemzedék képviselői az építőipaii bizalmi testületben Némedi Sándor, iz&(lU&U Szaliize.ruezele JHegijebizottiáq.cuiuk elnöke a szakszervezeti választásokról Az építőipar szétszórtsága megkívánja, hogy a szakszer­vezeti bizalmiak a lehető leg­nagyobb önállósággal végezzék munkájukat. A részben lezaj­lott, s a most folyó szakszerve­zeti bizalmi választások igen alkalmasak arra, hogy az építő- munkások olyan bizalmiakat válasszanak, akik képesek az eddiginél önállóban és jobban elvégezni a szakszervezeti mun­kát. S hogy ezzel kapcsolatban milyenek a kilátások, arra Né­medi Sándor, az Építők Szak­szervezete Megyebizottságának elnöke válaszol. KÉRDÉS: Hogyan zajlottak le eddig a bizalmi választások? Milyen tapasztalatokat szerzett a megyebizottság? VÁLASZ: Elnökségünk útmu­tatásának megfelelően megyénk­ben április 15-e és június 15-e közölt választjuk újjá a bizal­miakat és a szakszervezeti bi­zottságokat. Ennek lebonyolítá­sára ütemtervet készítettünk, melyben meghatároztuk a vá­lasztás politikai célkitűzéseit és a lebonyolítás szervezeti felada­tait. Ezek szerint kilenc helyen választunk szakszervezeti bizott­ságot és tíz helyen bizalmi há­lózatot. — A választások lebonyolítá­sánál figyelembe vettüK az építőipar szétszórtságát. Nagyon sok a munkahely — 250—260 — s ez azt követeli, hogy olyan bizalmi hálózat alakuljon ki, amely távol a központtól, önál­lóan is jól el tudja látni felada­tát. Éppen ezért nemcsak mi­nőségi cserére gondoltunk, ha­nem a bizalmiak számának nö­velésére is. Tervünk szerint a bizalmiak számát a választás előtti 300-ról 450-re emeljük. Eddig mintegy 420 bizalmit vá­lasztottak meg alapszervcze- teínknél. — Véleményünk szerint a választás jól sikerült, mert a bizalmi testületekbe olyan elv­társak kerültek, akik hűek a munkáshatalomhoz, bírják dol­gozóink szeretetét, bizalmát, szívesen végzik ezt a munkát. — A bizalmi testületben meg­felelő számú szakmunkás, segéd­munkás, műszaki-adminisztratív dolgozó, fiatal és idős található, — A választások a szakszer­vezeti demokrácia és a beszá­molás jegyében zajlottak le. Volt azonban olyan hely, ahol a bizalmi nem készült a beszá­molóra, viszont a tagság el­mondta, mi az, ami őket foglal­koztatja. » , VV^WVWWVWW>AA<VM Televíziós csárda Lajosmixsén Lajosmizse egyik külső kerii- .etében, a nagyközségtől mint­egy 6 kilométerre — a Buda­pest—szegedi műút mentén — uj kisvendéglőt nyitott a hely­beli földművesszövetkezet. A régi, rozzant épületet — amely­ben azelőtt egytantermes iskola volt — teljesen átalakították, miután az iskola az elmúlt év őszén korszerű, új, nagyobb épületbe költözött. Az átalakí­tott épületben a megye egyik legszebb kisvendéglője nyílt meg, amely a maga nemében — az útmenti vendégfogadók között — egyedülálló. A barát­ságos kerti bútorok, ízléses be­rendezés, kitűnő felszolgálás és az itt kapható ételek változa­tossága hétvégi szórakozóhely- lyé is alkalmassá teszik a kis­vendéglőt, amelynek ezentúl niég egyik nevezetessége, hogy televízió is van benne. Lajos- mizsén ez már a harmadik ké­szülék, melyen nagyobb nyilvá­nosság számára is rendszeresen megtekinthetővé válik a tele­vízió műsora. — Véleményünk szerint a megválasztott bizalmiak alkal­masak arra, hogy építőiparunk­ban tovább javuljon a szak- szervezeti munka. KÉRDÉS: Az üzemi bizottsá­gok hogyan segítik a bizalmia­kat? VÁLASZ: A bizalmi válasz­tással is csak a feladat egy részét oldottuk meg. A munka neheze még hátra van. Szak- szervezeti bizottságainknak azonnal meg kqll tanítani a bizalmiakat arra, hogy milyen módszerrel dolgozzanak csoport­jaikban. Különösen sokat és alaposan kell foglalkozni a 160 új bizalmival. — Az oktatási munka már több szakszervezeti bizottságnál — 5. sz. Mélyépítő, Közúti Igaz­gatóság — megindult. Ezt öröm­mel fogadták a bizalmiak. A tan­folyamokon. sok kérdéssel for­dultak a szakszervezeti bizottsá­gokhoz. Ezt a munkát meg kell gyorsítani a Bács-Kiskun me­gyei Állami Építőipari, a Kecs­keméti Épületlakatosipari Válla­lat és az Építési és Szerelőipari Válalatnál, hogy mire a szak- szervezeti bizottságok választá­sának ideje itt is elérkezik, ak­korra minden bizalmi ismerje feladatát. KÉRDÉS: Milyen elképzelései vannak a megyebizottságnak a bizalmi munka megjavítására? VÁLASZ: Elnökségünk hatá­rozata értelmében megyebizott­ságunk már most, az eddiginél alaposabban ellenőrzi, hogy üzemi bizottságaink mennyiben támaszkodnak a bizalmi háló­zatra. Ellenőrzéseink során fi­gyelmünk kiterjed arra is, hogy az üzemi bizottság havonta ösz- szehívja-e a bizalmi hálózatot, megtárgyalják-e a termelés, a munkavédelem, a verseny ten­nivalóit,- s azt, hogy miképp foglalkoznak dolgozó társaik politikai nevelésével. — Az is egyik célkitűzésünk, hogy a szétszórt munkahelye­ken a műszaki vezetők és a bizalmiak kapcsolata tovább erősödjön. A nyár folyamán pedig egy megyei összbizalmi konferenciát tartunk, ahol meg- tanácskozzuk a mozgalmi mun­ka megoldásra váró feladatait — fejezte be tájékoztatóját Né­medi elvtárs. Nagy Gy. Margit goblen- művésznő a VIT-re készíten­dő művének tervrajza előtt. Varga Mikios szoorász az utolsó'simításokat végzi Kút- figuráján. DCeAZidú dnek Június 15-én lesz két eszten­deje, hogy újból megnyílt a kecskeméti Művésztelep. Tizen­három állami ösztöndíjas mű­vész foglalta el helyét az alko­tások kastélyában, s rövid kör­nyezettanulmányozás után mun­kához látott. Festők, szobrászok és goblenszövők dolgoztak a napfényes, tágas műtermekben, járták a kecskeméti határt, a Tőserdő suttogó lombjai alatt feszítették ki vásznukat, s az üzemekben kutattak téma után. Szerelmesei lettek az alföldi iáinak, az aranyhomok világá­nak, s megcsillogtatták a jövőbe vetett derűs optimizmusukat. Két évet töltöttek városunk­ban. Dicsértük, bíráltuk alkotá­saikat. Talán mi is segítettünk, hogy útkeresésükben helyes irányt találjanak. Ott láttuk a művészeket a közös társadalmi összejöveteleken, baráti szálak fűzték őket az írókhoz, zené­szekhez, munkásokhoz, s a ta­nyavilág népéhez. És ez a ben­sőséges, meghitt kapcsolat tük­röződött szemléletmódjuk ala­kulásában, alkotásaikban. Elszálltak a surranó évek. Most Pestre készülnek, hogy ott folytassák tovább megkezdett munkájukat. A megyében szer­zett élmények, tapasztalatok és kedves emlékek, ha megérlelőd­nek bennük, bizonyára újabb alkotásokra késztetik őket. Szerető szívvel búcsúzunk a Művésztelep lakóitól, s mindig úgy emlékezünk vissza rájuk, mint jó barátokra. Kísérje őket végig művészi pályaf utásukon a mi jókívánságunk: sok sikert, művészi alkotásokban gazdag életet! Bieliczky Sándor Antal Ilona Tehénpásztor cí­mű oiajképének befejezésén dolgozik. Szabó Lajos a festőállvány előtt. Kecskeméten is tess a Gépipari Technikumnak levelező tagozata A kecskeméti városi párt- bizottság Kezdeményezésére az idén már a megyeszékhelyen is megszervezik a Szegedi Gép­ipari Technikum levelező ta­gozatának alközpontját. Erre azért van szükség, mert az újonnan létesülő ipari üzemek, s a már meglevők további fej­lesztése még több, nagytudású, kiváló gépipari szakembert igé­nyelnek. A technikum levelező tagoza­tának szervezése már megkez­dődött, s a hírek szerint köz­pontja a Katona József Gim­náziumban lesz. A négyéves technikum bármelyik osztályá­ra lehet jelentkezni, s nemcsak kecskemétieknek, hanem a kör­nyező községek dolgozóinak is, olyanoknak, akik szeptember 1-ig a 22. életévüket betöltötték, de még nem haladták meg a megy a számtan, a másodikban a nyelvtannal bajlódnak. (He­tente egy nyelvtanóra van. Kevés!) Mindezt Kanál Zsigmondné tanítónő mesélte el, akinek a félje brigádvezető az állami gazdaságban. Figyeltem szavait, s éreztem, milyen hatással vau a közösségben élő emberre az egységes célokért küzdés szel­leme, az összeforrottság baráti légköre. Itt már elmosódóban van a szellemi és fizikai mun­ka közti szigorú megkülönböz­tetés. Az egyes szám első sze­mélyt kezdi felváltani: a mi ügyünk, a mi érdekünk — a többes szám! TOVÁBB RÓTTUK utunkat. A javítóműhelyben Takács Ist­ván szerelővel ismerkedtem meg. A Zetor-kaszát egyenget­te, s szakított néhány percet, hogy elbeszélgessünk. A JÖKEDÉLYÜ MUNKÁS a legszorgalmasabb olvasók közé tartozik. Legkedveltebb írója Móricz Zsigmond. Hogy miért? Erre a kérdésre így válaszolt: — A mindennapi életből me­ríti témáját. Rólunk írt, egy­szerű, hétköznapi emberekről. Ezért valljuk Móricz Zsigmon­40 éves kort, akik az általános iskola nyolc osztályát elvégez­ték és a technikum szakirányá­nak megfelelő bizonyítvánnyal, vagy segédlevéllel rendelkez­nek, s ennek megszervezésétől számítva legalább kétéves szak­munkás gyakorlatot igazolni tudnak. A felvételi igényeket az üze­mek és vállalatok személyzeti előadói gyűjtik össze, s a párt- bizottságtól ők igényelhetik a felvételhez szükséges jelentke­zési lapokat. A jelentkezőknek — később meghatározott időpontban — magyar nyelvből, algebrából, geometriából kell felvételi vizs­gát tenni, a jelentkezéseket pe­dig június 6-ig kell eljuttatni a személyzeti előadókhoz, illetve a városi pártbizottsághoz. A technikum levelező tagoza­tára jelentkezhetnek azok a dolgozók is, akiknek középisko­lai végbizonyítványuk van és az egyéb előírt követelmények­nek megfelelnek. Ezek a jelent­kezők sikeres különbözeti vizs­ga letétele esetén a technikum második osztályába iratkozhat­nak. A különbözeti vizsga anyagát azok a tantárgyak ké­pezik, amelyek az ipari tech­nikum első évfolyamának tan­tárgyai. In memóriám A Széchenyi tér sarkáról A bérkocsi állomás Rövidesen úgy eltűnik. Mint valami látomás. Ezzel ismét átadunk egy Régi képet a múltnak, Csák a lovak nehogy máshol ^Feszélyezzék magukat. — Keve — / dot a mi írónknak. A szovjel írók közül Solohovot szeretem, Ügy a szívemhez nőtt, mint kalász a büzaszárhoz. GATTI MÁTYÁS mezőgazda- sági munkás. Most töltötte be a 17. életévét. Verne regényeit olvassa a legszívesebben. To­vább szeretne tanulni. A Kis­kunhalasi Mezőgazdasági Tech­nikumban két évet végzett, s kimaradt. Restellj a dolgot na­gyon, s úgy döntött, hogy ősz­szel folytatja tanulmányait a Kalocsai Mezőgazdasági Tech­nikumban. Az egykori pusztáról érettsé­gizett, diplomás emberek ke­rülnek ki a társadalmi élet for­gatagába. EZEK AZ EPIZÓDOK azt bizonyítják, hogy művelődik, kulturálódik a puszta népe. A filmvetítések, a könyvtár, a színjátszó-csoport, a különböző folyóiratok mind azt a célt szolgálják, hogy a Solti Állami Gazdaság dolgozói nyitott sze­mű, felvilágosodott, művelt em­berekké váljanak. Ez csak ott válik valóra, ahol a vezetők segítenek a kultúrához vezető út megteremtésében. A Solti Állami Gazdaság jó példa erre. B. S GRÓF NEMES ALBERT egy­kori uradalmában jártam, amely ma már büszkén viseli a Solti Állami Gazdaság nevet. Psenák Marika, a gazdagodó közösség kultúrfelelőse kalau­zolt, s annyi mindenről beszél­gettünk, hogy regényt, és nem egy szűk terjedelmű újságcik­ket lehetne írni a felszabadult ember alkotó munkájáról, mun­kaszeretetéről, a megváltozott életkörülményekről — általá­ban az itt látottakról. Illyés Gyula: Puszták népe című műve jutott eszembe. Széjjelnézek most a volt ura­dalomban. Mennyivel lüktetőbb, elevenebb, gazdagabb itt az élet, mint 25 évvel ezelőtt, a grófok és földbirtokosok ide­jén! A GAZDASÁG KÖZPONT­JÁBAN háromtanerqs iskola működik. A dolgozók gyerme­keit oktatják, nevelik itt a pe­dagógusok nem kis sikerrel. — Félévkor 3,2 volt a ta­nulmányi átlag, s az ellenfor­radalom óta csökkent a hiány­zók száma is. Fegyelem és rend uralkodik az iskolában. Van­nak nehézségek, de ezeket kö­zős erővel leküídik a tanítók. Az első osztályban nehezen Művelődik a puszta népe

Next

/
Thumbnails
Contents