Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-23 / 119. szám
1959. ma Juj 23, szombat 3. oldat Jó ha tudják a termelőszövetkezetek A munkaegység-hígítás veszélyéről ÚJ TERMELŐSZÖVETKEZETEINK működésének kezdetén a közös gazdálkodáshoz még tapasztalattal nem rendelkező tagságnak és vezetőségnek különböző módon nyújtottak segítségét a felsőbb szervek. Az egyik ilyen mód a termelésre, a munka megszervezésére vonatkozó szakmai tanácsadás volt. E nélkül új szocialista szektoraink nem egy olyan hibát elkövettek volna már a kezdet kezdetén, amelyek később kárát okoznák a közösségnek. i A hibák lehetősége azonban Ünindig fennáll, éppen ezért nem árt, ha egy kevésbé lényegtelent megemlítünk közülük, amely ugyan nem volt jellemző minden tsz gyakorlatára, ahol azonban elkövették, keserves következményeket vont maga után. A NORMALAZÍTÁSRÓL, a munkaegység-hígításról van szó, amellyel kapcsolatban egyébként, az előző évekhez viszonyítva, jelentős javulás volt már tavaly is tapasztalható. Egy-két szövetkezetben — mint például a tiszakécskei Szabadság Tsz-ben is — egyes termelési ágaknál az elvégzett munka mennyiségére a normakönyvtől eltérően állapították meg a munkaegységet. Többet írtak jóvá belőle az illető tsz-tagok- nak, mint amennyit a munkaegységkönyv meghatároz. A módosításhoz különben joga van a közgyűlésnek, de a szóban forgó esetekben hiányzott az alapos megfontolás! MI SZÁRMÁZOTT EBBŐL? A termelékenység egyáltalán nem emelkedett, a jövedelem- elosztásnál pedig a munkaegységek számának a megnövekedése miatt egy egységre kevesebb értékű juttatás esett. így az, aki lazított normával dolgozott, s a megérdemeltnél több munkaegységre tett szert, a társai rováséra több juttatásban is részesült, mint amennyi igazság szerint járt neki. A normalazítás tehát igazságtalan jövedelemelosztást „eredményez”. DE NEMCSAK ENNYIBEN káros a közösségre nézve, hanem azért is, mert a fegyelem lazulásának is szülője. Látva ugyanis, hogy egyesek bizonyos munkaterületen az erőkifejtésükhöz mérten aránytalanul több munkaegységben részesülnek, — a tagság többi részének a munkakedve alábbhagy, egyszóval: a közösség egysége megbomlik. S tekintve, hogy a munkaegység nemcsak az elvégzett munka mennyiségének a kifejezője, hanem ösztönző is, a normalazítás önelégültté teszi az illető tsz-tagokat, akik minek „stra- pálják” magukat, hiszen úgyis több munkaegységet kapnak, mint mások. (Ha mindjárt jogtalanul is!) A MUNKAEGYSÉG-HÍGITÄS károsságét felismerték a normalazító tsz-ekben — így Tiszakécskén is — s ezért a zárszámadási közgyűléseken határozatot hoztak, hogy ragaszkodnak a munkaegységkönyvben rögzített — tudományosan megállapított — normákhoz. Ha pedig egy-két munkafajtánál úgy látják, hogy adottságaik miatt szükséges a helyesbítés, ezt csakis körültekintő, sokoldalú vizsgálódás után teszik meg. Üj termelőszövetkezeteink — de a régiek is — elhárítják maguktól az említett hiba következményeit, ha hasonlóképpen cselekszenek, T. I. CypJÜÚL (UL Új* * * (jLLt&niLiluly. A Bajai Gyapjűszövetgyár- ban az elmúlt év őszén a bajai Magasépítő Vállalat dolgozói hozzákezdtek a régi festőműhely lebontásához. Ma már a munkások keze nyomán el is készült a műhely, s a belső munkálatok folynak. Ebben az épületben nyer elhelyezést a festőműhely gyapjúszárító, gyapjúmosó és savazó részlege. A belső építési munkálatok nagy ütemben folynak, s előreláthatólag augusztus 20-án adják át, hogy teljes kapacitással dolgozhasson. Földvári András levelező Tágranyílt szemekkel olvassuk a Kiskunfélegyházi Tangazdaság kongresszusi verseny vállalásának egyik pontját. 500 százalék, annyi az, 500! Milyen hatalmas növekedés! Talán újítottak? Üj technikát alkalmaznak? A versenyvállalás figyelmes olvasása deríti ki a titkot: »Az áru jobb értékesítése alapján vállaljuk ..... Megvan! Tehát drágábban adják el az árut. Nem egy forintért, hanem öt forintért értékesítik a pulykatojásokat. S ha netán valaki vitába szállna velük, akkor bizonyára a kővetkezőképpen érvelhetnének az ünneprontóval szemben: Ma, az atomkorszak küszöbén, amikor mesterséges holdak keringenek a föld körül, változnak az igények és változnak az ízlések. Eddig közönséges tyúktojásból készítették a rántottát, gyúrták a levestésztát asszonyaink, s nincs rá semmi biztosíték, hogy a tyúktojás ezután is divatban lesz. Ezért az előrelátó szakvezetőknek időben kell gondoskodniuk a változó igények kielégítéséről. Ezt tettük mi is, amikor az éves tervünk összeállításakor étkezési célokra nem tyúktojást, hanem pulykatojást irányoztunk elő, darabonként egy forintos térváron. Sajnos, a fejlődés lassabb üteműnek bizonyult, mint amire mi számítottunk. Senki sem követelte tőlünk rántotténak a pulykatojást, egy forintos áron. így nyakunkon maradtak a tojások, s most kénytelenek vagyunk azokat továbbte- nyésztés céljára felhasználni. Természetesen nem egy, hanem öt forintos áron ... Jó, hogy jött ez a munkaverseny és a pulykatojás-ügy, mert legalább van mit felajánlanunk. — Kérem? . . . Hogy ehelyett mást is lehetett volna vállalni? .., N. J. Pénz június 1-ig van — mégsem építenek Borotán Borota 5—6 ezer lakosú kis község a kiskunhalasi járásban. Itt már nincs népviselet, mint a többi déli községekben, az asszonyok és lányok városiasán öltözködnek, — kiskosztümbe, körömcipőbe. Az utcákon gépkocsik és motorkerékpárok suhannak. Ha városiasán öltözött embereket, s a járműveket nézzük, el is felejtjük, hogy „csak” egy kis faluban vagyunk, — inkább kis városban érezzük magunkat. Városias falu, falusias boltok A falu képe azonban nemcsak emberekből, utcákból, házakból, de boltokból is áll. Igen, a holtak is a falu képéhez tartoznak, amelyek, — valljuk be — a bo- rotai (faluképet alaposan lerontják. A cipőbolt a földművesszövetkezet irodájával egy helyiségben van. Körülbelül három és félszer négy méter nagyságú helyiségben. Lakics Józsefnénak, a bolt vezetőjének bizony nehéz munkába kerül rendben tartani »Azzal a kéréssel fordulok a Petőfi Népe szerkesztőségéhez, hogy kérdésemre szíveskedjenek felvilágosítást adni. Van egy 98 köbcentiméteres kismotorom, amelyet idáig kismotorvezetői jogosítvánnyal használtam. Azt olvastam nemrégiben, hogy ehhez a motorhoz vezetési igazolvány nem kell. Kérdésem az, hogy a 98 köbcentiméteres kismotorhoz kell-e rendszámtábla?« — írja Tollár Ferenc keceli olvasónk. Kérdésére a következőket válaszolhatjuk: A 98 köbcentis motorkerékpár 100 köbcentisnek számít, s így vezetéséhez motorkerékpár- vezetői igazolvány szükséges. A fenti kismotorra rendszámtáblát is kell szerelni. A rendszámcseréről majd értesítést kap, vagy hirdetés útján közük a csere időpontját. * 40 aláírással érkezett hozzánk a kecskeméti Daróczi köz lakóinak kérelme, A következőket írják: -Azt kérjük, hogy 200 méterrel hosszabbítsák meg az utcába bevezetett vízvezetéket, legalább a köz végéig, ahol jobbra és balra elágazik, mert innen mindkét rész lakói egyforma távolságra vannak. Vizünk ihatatlan, egészségtelen talajvíz, amelyben főzni és mosni képtelenség.« A levelet a Kecskeméti Városi Tanács műszaki osztályának küldtük meg, ahonnan Krakker Emil osztályvezető ezt válaszolta: »A vízvezeték továbbépítéséhez Jelenleg hitelfedezettel nem rendelkezünk. A kérelmet előjegyzésbe vettük és vagy a mcgtakarilá\ KISMOTORRA IS KELL RENDSZÁMTÁBLA — VÁLASZ A DARÖCZI-KÖZI OLVASÓKNAK — A RÉSZNYUGDlJHOZ TlZ ÉV SZOLGALAT SZÜKSÉGES — INDÍTSON PERT sok terhére, vagy az I960, évi községfejlesztési alapból elkészítjük.« • Özv. Kellner Ferencné levelében elmondja, hogy a Dél- Bács megyei Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalatnál dolgozik már 8 éve. Március 13-án beteg lett, s azóta nem tud dolgozni. Arra szeretne választ kapni, hogy megkaphatja-e a nyugdíját, ha nincs meg a tíz év munkában eltöltött ideje. Ügyében az alábbi választ ad- juk: Az öregségi teljes nyugdíjhoz — az 1959-es igénybejelentés esetén — U év, a résznyugdíjhoz pedig tíz év szolgálati idő szükséges. Miután özv. Kellner Ferencné nyolcévi munkaviszonnyal rendelkezik, így az öregségi nyugdíjra nem jogosult Amennyiben bővebb tájékoztatást kíván, forduljon a bajai SZTK nyugdíjcsoportjá- hoz. * Gulyás György soltszentimrei olvasónk jogi tanácsért fordult hozzánk. 1958-ban Tóth Imrétől 47 darab juhot vállalt el, amelyek rossz állapotban voltak. 1959. januárjában két juh elhullott. Ezután visszaadta az állatokat a tulajdonosnak, aki nem volt hajlandó visszafogadni azokat. Több ingóságot kölcsönadott Tóth Imrének, aki azokat nem hajlandó visszaszármaztatni neki. Levelére jogi tanácsadónk válaszolt: »Amennyiben Tóth Imre továbbra sem hajlandó az ingóságokat visszaadni, továbbá gyermekének a munkadíjat megfizetni, úgy indítson ellene pert a járásbíróságnál. Ugyancsak követelheti a juhok tartásáért járó összeget is. A kölcsönkért összeget vissza kell fizetnie és az SZTK-nál bejelentenie, hogy fiát nem jelentette be az SZTK-nál.« ezt, hiszen még raktáruk sincs. Ennek ellenére rend van és ez dicséretére válik. Más a helyzet azonban az élelmiszerboltban. Szűcs Lajos boltvezető — hivatkozva a bolt és a raktár kis méretére — nem sokat ad a rendre. A raktár piszkos, a fedetlen zsírt lepik a legyek, a polcról riasztó szagot áraszt a romlott sajt és a penészes szalámi. Mindez csak azért, mert kicsi a raktár? — Nem, nem csak azért, hanem azért is, mert rendetlen a boltvezető, s a boltbizottság sem ellenőrzi rendszeresen a boltot. Az igazgatósági elnök ráadásul meglepő válasszal utasítja el kérdésünket: — Sok dolgom van, mindenre nem jut idő! Mi csak azt kérdezzük tőle: éppen erre nem jutott idejéből? Fukar a jobb kés, pazarol a bal A textilruházati boltban aránylag rend van. De a boltok általában korszerűtlenek, kisméretűek. A lakosságnak és a földművesszövetkezetnek kellene újat építeni. A MÉSZÖV 350 ezer forint beruházást már adott is a bo- rotai földművesszövetkezetnek. A pénz megvan, de az új bolt mégsem épül. Ennek több gátló oka van. A földművesszövetkezet egy házat, illetve egy telket akar vásárolni. Meg is alkudtak zenekar fa tekefiálija Az orgoványi Kargalai-dűlő KISZ fiataljai Konfár Imre vezetésével öttagú népi zenekart alakítottak. A jól megszervezett együttes sok szórakozást nyújt a tanyai lakosoknak. Szinte ugyanebben az időben új létesítménnyel gazdagodott Orgovány. Két tekepályát létesítettek. A község tekézői ezúton köszönik meg a községi tanácsnak, hogy rájuk is gondolt — adja hírül T. J. levelezőnk. a tulajdonossal 75 ezer forintra, de *az Ingatlankezelő Vállalat csupán 60 ezer forintra értékelte. És most itt állnak május közepén. A beruházási keretet megkapták, — mégsem tudnak építkezni. Nem találnak megoldást, pedig ha június 30-ig nem intézkednek, a MÉSZÖV visszavonja a beruházási keretet. Milyen megoldást lehetne találni? Az Ingatlankezelő Vállalatnak elsősorban reálisabban, a borotai árakhoz megfelelőbben kellene megállapítani az árakat. Igaz, hogy ők a takarékosságra hivatkoznak. De ha annyira hivatkoznak a takarékosságra, akkor a Kiskunhalasi Ingatlan- kezelő Vállalat kiküldöttje miért csak taxival volt hajlandó kimenni a rendszeres autóbusz- járat ellenére? Egyfelől óvják a földművesszövetkezet érdekét az alacsonyabb telekárral, másfelől pedig pár forintos autó- buszjegy helyett 280 forintos taxiszámlát 'fizettetnek vele! Mátételke példája Másodsorban a lakosságnak, s a földművesszövetkezet választott szerveinek kellene alaposabban foglalkoznia az építés ügyével, amint tették azt Máté- telkén is, ahol jórészt társadalmi munkával építik fel az új földművesszövetkezeti helyiséget. Több kezdeményezés, több bátorság, s nagyobb akaraterő szükséges s bizonnyal még június előtt megkezdhetik az építkezést Borotán is. Barta Éva Szerkesztői üzenetek özv. Lengyel Jánosné Soltvadkert: A kért igazolást küldje meg az SZTK-nak, mert csak igy tudják pontosan elbírálni a nyugdíjjogosultságot. Kónya János, Hetény egyháza: A mustszerződések kötéséről az Alföldi Állami Pincegazdaság értesíti majd Az építőipar rohamosan fejlődik. Hazánkban is mind nagy obi, teret hódítanak a legújabb építkezési eljárások. Képünk a budapesti lágymányosi építkezésről készült, ahol előregyártóit elemekből épül egy lakóház. PULIKAIÜJÁS
