Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

1059. május 22, péntek 3. oldal Szakszerű takarmányozás — elsőrangú állatállomány Az Állatforgalmi Vállalat egyik vezetője nemrégiben Mélykúton járva kijelentette: a környéken nem lehet találni olyan szép szarvasmarha-állo­mányt, mint amilyen az ottani Alkotmány Termelőszövetkezeté. Valójában így is van, a lai­kusnak is tetszenek a szövet­kezet tehenei, növendék- és hízómárhái, a szakember vi­szont nyilván a szakszempon­toknak megfelelően tette meg­állapítását, ennek helytállósá­gához tehát nem fér kétség. A részletes eredményről ér­deklődtünk Szem Sándortól, a szövetkezet agronómusától, aki elmondotta, hogy a 36 tehenük fejési átlaga 10 és fél liter volt, május elején azonban rátér­tek a zöldtakarmány eteté­sére, amiáltal a hozam fo­kozatosan emelkedik, s biz­tosan elérik a 14 litert. A tehénállományt egyébként a saját tenyésztésükből igyekez­nek növelni. Ami a hizlalást illeti, amíg tavaly csak öt darab marhát hizlaltak, az idén már a tízsze­resét, ötven darabot. S még eb­ben a hónapban vásárolnak öt­ven borjút, hogy jövőre a hízó­marhák számát 70—80 darabra növelhessék. Havonta mérik a súlygyarapodást, ami napi át­lagban 1,30—1;40 kilogramm. Ezt az eredményt a szaksze­Sok vállalat rongálja, és csak egy fizesse a kárt? Felvásárlás és göngyöleg Földművesszövetkezeteinknek egyik fontos munkája a felvá­sárlás. Van azonban egy prob­léma, amely a földművesszö­vetkezetek hatáskörén túlme­nően meggátolja ez üzemág rentábilissá tételét. Annyira, hogy ebben az ügyben, a gön- gyölegellátás jelenlegi szerveze­tének ügyében a dunavecsei földművesszövetkezet már vizs­gálatot is kért a népi ellenőr­zési bizottságtól. Első sérelem az, hogy a' tavaszi felvásárlási forgalomhoz szükséges ládákat a Göngyölegellátó Vállalat no­vembertől kezdődően szállítja le, pedig a íöldművesszövetke- zetnek nem állanak rendelke­zésére fedett tárolóhelyek (a dunavecsei járás területén csu­pán Dunavecsén van ilyen), s így a hovembertől kezdődő tá­rolás alatt a ládákban már eleve három-öt százalékos veszteség következik be a tél folyamán. Erről a íöldművesszövetkezet egyáltalán nem tehet. Ezt a veszteséget, valamint a tárolási idő alatt esedékes bankkamatot a Göngyölcgellátó Vállalat szá­mára a földművesszövetkezet fizeti. A bankkamatot ugyan egy alkalommal, 1957-ben meg­térítette a Göngyölegellátó Vál­lalat, de azóta ismét a földmü- vesszövetkezet fizeti azt. &gij, kíp. az. ipxui kiállttá ívéi A felvásárlási szezon alatt aztán az áruval együtt a láda a budapesti nagyvásártelepre ke­rül, ahol azt a Gyümölcs- és Züldségértékesítő Vállalat, a MIRELIT és egyéb értékesítő vállalatok veszik át, majd az áru eladása után darabszám szerint visszaküldenek a föld­művesszövetkezetnek annyi lá­dát, amennyit az felküldött. Eb­ben rejlik a második sérelme a földművesszövetkezetnek. A szövetkezet ugyanis nem ugyan­azt a ládát kapja vissza, ame­lyet felküldött, hanem az orszá­gos készletből az aznapra ese­dékes darabszámot. Ez így megy az idény végéig, amikor is a Gön­gyölegellátó Vállalat a vissza­kapott ládákat leértékeli, s a romlási különbözettél ismét a szövetkezetei terheli meg. Ilyen körülmények között a| dunavecsei járásban a múlt? szezonban 120 ezer forint hasz-X nálati díjat fizettek a földmü-| vesszövetkezetek a Göngyöleg-í ellátó Vállalatnak, jóllehet a beszolgáltatott göngyöleg még az idei szezonban is haszrtál- ható. ! rű takarmányozással érik el. Másfél kiló fehérjében gazdag (kukorica, árpa, borsó stb.) ab­raktakarmányt adnak a növen­dékeknek, de nem fukarkodnak a silókukorica és a lucernaszéna »ballasztéként való adagolásá­val. A takarmánybázis megterem­tésére nagy gondot fordítanak, amit szépen példáz az, hogy a 15 hold régihez az idén 20 hold lucernát telepítettek, s tervezik, hogy augusztusban további 20 holddal növelik e takarmányfé­leség területét. Tíz holdon bal- tacimot is vetettek. A termelő- szövetkezet számosállatonként 6 köbméter silótakarmánnyal is rendelkezik, amit kizárólag si­lókukoricából állítottak elő; A szarvasmarhatartás — egy­részt a tej, másrészt a hízott marhák eladása révén — teszi lehetővé, hogy a tsz minden hónap 5-én munka­egységenként 10 forint elő­leget fizethessen tagjainak. Nem hanyagolják el azonban a sertéstenyésztést sem. A szö­vetkezet állományában 15 tisz­tavérű kornval anyakoca van, ezeket fehér hússertéssel ke­resztezik, s így már a jövő évi szeptember hónapban hússertés­sel jelentkezhetnek a piacon. A hizlalásnál itt is számszerű fejlődést értek el, mert a ta­valyi 50 hízott sertéssel szem­ben ez év novemberében 90 da­rabot adnak majd át a keres­kedelemnek. Egyébként a sertések takar­mányellátásáról az idén úgy gondoskodtak, hogy szántóterületük 22 %-án. hibrid kukoricát vetettek. Eredményeire méltán lehet büszke ez a félezer holdas szö­vetkezet, ahol szoros összhang­ba hozták a növénytermelést az állattenyésztéssel. T. I. 16000 kg kenyér, 27000 sütemény késsül naponta a Félegyházi Sütőipari Vállalatnál Két elhasznált, rossz kemen­cével indult 1951. január 4-én, az államosításkor, a Félegyházi Sütőipari Vállalat. Ma hét üzemegységben 100 dolgozóval, két gépkocsival, új szitákkal és dagasztógépekkel biztosítja a mindennapi kenyeret Kiskun­félegyháza város és járás 75 ezer lakosának. Ebben az egy mondatban — íratlanul — benne van a vá­ros egyik fontos, jól dolgozó üzemének nyolcéves fejlődése, de benne van a további fejlő­dés lehetősége is. Ezek után már szinte feles­legesnek tartom feltenni a kér­déseket a vállalat igazgatójának és főkönyvelőjének, hiszen ve­lem együtt a város minden la­kója látja ezt a fejlődést a vál­lalat által készített kenyéren, süteményen. Lassan el is felejtjük már a nem mindig kifogástalan mi­nőségű kenyérért való sorbán- állást, Iegfelejebb akkor jut egy pillanatra eszünkbe, ha lá­tunk egy-egy hosszú sort a mo­zipénztárnál, várakozókat a hölgyfodrősznál, vagy a járlat- levél átírásnál. Hogy teljes legyen a válalat- ról festett kép, azért mégis be­mutatok itt néhány számada­tot. A vállalatnak Félegyházán négy, Kiskunmajsán kettő, Szánkon egy üzeme van. Az üzemek napi termelése 150—170 q kenyér és 26—27 000 darab péksütemény. Ebből egyedül a főüzemre napi 55—60 q kenyér jut. Az április havi teljesítése 130 százalékos volt. Tüzelőanyag­megtakarítást is értek el. 3300 forint megtakarítást vállaltak1 és 7832 forintot értek el. A se­lejt pedig 50 százalékkal csök­kent. Az áprilisra tervezett 127 000 forint nyereséget 209 000 forint­ra teljesítették. Ennek a nyere­ségnek nagy része a városban marad, épül, szépül belőle a város, de a sütőipari dolgozók közvetlen is hasznát látják, mert 14,4 napi nyereségrésze­sedést kaptak. A városi tanács most a vil­lanymalom mögött egy telket juttatott a vállalatnak, azonkí­vül átadta a lebontott gyü­mölcscsomagoló bontási anya­gát is. Az új telken épül egy 30 vagonos lisztraktár, gép­kocsigarázs és a távlati terv egyik esztendejében a korszerű, minden követelményeknek meg­felelő új üzem. t. m. Hajóval az Ipari Vásárra Negyvenöt kislány, a Bajai Ruhaüzem elsőéves tanulói, ta- nulmányi kirándulással egybe-* kötött, vásárlátogatást szervez tek. A Budapesti Ipari Vásárra Bajáról a Dunán hajóval utaz­tak fel. Három napot töltöttek fenn, s hétfőn este érkeztek meg. A szakszervezet gödi üdü-1 tőjében éjszakáztak. Az úti* költség egy részét a vállalat fizette. A tanulmányi kirándu■» láson valamennyien jól érezték magukat, ott volt mind a négy tanulóoktató is. A kevés is sokat jelenthet A kislefszámú tsz-pártszervezetek munkájának tapasztalatairól Harmadik sérelme Sok látogatói mcgtréfál az ön­működően nyíló ajtó. Fotocel- lás készülékkel működik, a ké­szülék udvariasan kitárja a lá­togató előtt az ajtót. a földművesszövetkezeteknek| az, hogy a szezon végén a ládák] rongálását a GöngyölegellátóI Vállalat egymagában állapítja] meg és az ellen a szövetkezet] jelenleg jogorvoslattal nem él-] hét. Ez aztán a banknál be-| nyújtott inkasszó elleni állandó] lelszólanilást eredményez, s csu-j pán a Magyar Nemzeti Bank] dunaveesei fiókjához tíz alka-] lommal, összesen 15 ezer forint] értékű különbözet iránt nyúj-í tottak be ilyen irányú felszó-’ iamlást. j ♦ Csak a bank és a szüvetke-j zet oldaláról vizsgáltuk meg! most a göngyöleg ügyét, de te- ,• kintettel arra, hogy a Göngyö-* legellátó Vállalatnak ■ nem Sehet célja, hogy a ládában mutatkozó ron­gálódást, — még ha azt a buda­pesti értékesítő vállalatok okoz­ták is — egyedül a földműves- szövetkezetek nyakába varrja, ezért helyesnek tartanánk, ha a MÉSZÖV még a szezon ideje alatt megbeszélést folytatna eb­ben az ügyben .felettesével, a SZÖVOSZ-szal, s a Göngyöleg- ellátó Vállalattal. Véleményünk szerint megoldható lenne az, * hogy a göngyölegek- tárolása és ] használata közben természet-; szerűen bekövetkező értékesük- ] kenésért ne csupán a földmű- | vesszövetkezetek. de a ládákat ] használó más vállalatok is le-1 íyenek felelősek anyagilag. Aj jelenlegi helyzet ugyanis nagyon | rossz hatással van a földműves-] szövetkezetek felvásárlási üzem ágának' rentabilitására. (c$a) A termelőszövetkezetekben dolgozó kommunisták és a tsz- pártszervezetek járásunkban £ Központi- Bizottság március 6- határozatának végrehajtásán, a terméseredmények növelésén, a közös gazdaság megszilárdítá­sán és a tagok jólétének foko­zásán munkálkodnak. A tsz-ta- gokkal együtt arra vállalkoz­tak, hogy a Központi Bizottság által célul tűzött 5,2 százalékos túlteljesítéssel szemben átlag 8—10 százalékkal termelnek többet az éves tervükben elő­irányzottnál. Ennek a vállalás­nak teljesítése valamennyi pártszervezettől nagy erőfeszí­tést kíván. Különösen vonatko­zik ez a megállapítás a kislét- számú pártszervezetekre. A tömegszerrezetek jelentősége Járásunkban számos termelő- szövetkezetben ugyanis mindösz- sze 6-10 tagot számláló, kislétszá- mú pártszervezet működik. Ar­ra egyelőre nincs lehetőségük, hogy minden ilyen pártszerve­zet taglétszámát nagymérték­ben megnöveljük. Ennek elle­nére a márciusi párthatározat végrehajtása ezeken a helye­ken sem szenvedett csorbát. Legutóbb titkári értekezleten tanácskoztunk erről a kérdés- r'íl. Rámutattunk arra, hogy az igen termelőszövetkezetekben még nagyobb jelentősége van a K ISZ-szervezet és a nötanács megfelelő tevékenységének. T'gyanakkor legfontosabbnak ezeken a helyeken mégis a kommunisták tevékenységének, ! pártszervezetek működésének íéldamutató megszervezését, a párttagok pártmegbizatásokkal való ellátását és a termelés párt-ellenőrzésének helyes gya­korlását tartjuk. Meggyőződésünk — és ennek a titkári értekezleten is hango adtunk —, hogy a kislétszámi tsz-pártszervezetek is elláthat ják feladataikat mulasztás nél kül, ha a párttitkár elvtársai és a pártszervezet tagjai nerr sajnálják a fáradságot, tanul­mányozzák a párt határozatait és jó felvilágosító munkává szorgalmazzák azok megvalósí tását. Jó példa erre a pálmo- nostori Keleti Fény Termelő- szövetkezet pártszervezeténei működése. Ennek a pártszerve­zetnek tizenegy tagja van és a: itt dolgozó elvtársak — Czenc István elvtárs vezetésével — példamutató szervezeti élete élnek. Minden közgyűlés élőt: párlgyűlést tartanak és megvi­tatják a közgyűlés napirendjé­re kerülő kérdéseket. Egységei álláspontot foglalnak el a kö­zösség ügyeit érintő kérdések­ben és javaslatokat tesznek s gazdaság megerősítését illetően A pártszervezet kezdeményezé­sére a szövetkezet tagjai meg­növelték a szerződött növényei vetésterületét és többek közöti hat hold dohányra és nyolc hold cukorrépa termeV-sére Vő- töttek szerződést. Unok: Huszka Sándor A Keleti Fény Termelőszövet­kezet pártszervezetének ered­ményes munkáját igazolja, hogy a sertés- és marhahizlalásból, valamint a kertészet bevételei­ből már eddig is jelentős hasz­na származott a szövetkezetnek és ezzel éves értékesítési tervü­ket 70 százalékra teljesítették. A pártszervezet gyümölcsöző tevékenységében nagy szerepe ran Huszka Sándor elvtársnak, i szövetkezet elnökének is, aki szívvel-lélekkel munkálkodik a párt politikájának megvalósítá­sán. Huszka elvtárs rendszere­ven beszámol a pártszervezet­nek a gazaaiKoaas neiyzczeroí és ilymódon is érvényesül a termelés pártellenőrzése a sző- vetkezetten. Sajnos, a kislétszámú párt- szervezeteink zöme még nem működik úgy, mint a pálmonos- tori. Erejüket több helyen sze­mélyi viták, nézeteltérések gyengítik. Ezeket a Vitákat nem egyszer az ellenséges ele­mek, vagy félrevezetett embe­rek okozzák. Ilyen gondokkal küzd többek között a jászszent- lászlói Űj Barázda és a pétöfi- szállási Béke Termelőszövetke­zet pártszervezete. Rendszeres tanulás Az ilyen hibák megszünteté­sét és a kislétszámú pártszer­vezetek munkájának megjaví­tását fontos feladatunknak tart­juk az elkövetkezendő időkben. Törekszünk a kislétszámú párt- szervezetek létszámának növe­lésére is, ugyanakkor a patro- nálásuk megszervezésével min­denekelőtt működésük megjaví­tásához nyújtunk segítséget. Igen, nagy gondot fordítunk a kommunisták nevelésére, és ez­zel egyidejűleg a tsz-tagok szakmai és politikai oktatására is. Járási pártbizottságunk má­jus 14-i határozata értelmében egy termelőszövetkezetben kí­sérletképpen kipróbáljúk a kí­nai elvtársak módszerét és be- vezetjük a hetenkénti szakmai és politikai oktatást. Reméljük* ez eredménnyel fog járni. A kislétszámú tsz-párlszerve-1 . zetek munkájának felkarolása-1 val az a cél vezet bennünket, | hogy ezzel is előmozdítsuk a | termelőszövetkezetek megszilár- j dulását, a közös gazdaság von-1 zóvá válását, a mezőgazdaság! szocialista átszervezését. Kiszely István a kiskunfélegyházi járási { pártbizottság első titkárai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents