Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-04 / 102. szám

1953. május 4, héttő 3. oldat Kongresssusi munkaverseny kezdődőit cA k&ztiíztauuj bííekéheji a megyei tanács építési osztályához tartozó vállalatok között Az ősszel sorra kerülő párt- kongresszus tiszteletére ország­szerte kibontakozott munkaver- senytx,* bekapcsolódtak a me­gyei tanács építési és közleke­dési osztályának felügyelete alá tartozó vállalatok is. Célul tűz­ték maguk (elé, hogy az 19ö0 végére tervezett ter­melési szint fő mutatóit már 1959 végére elérik. Ezek a vállalatok sokrétű te­vékenységet fejtenek ki, ezért szükségessé vált a versenyfel­tételek kidolgozása és a vállala­tok kategóriákba sorolása. En­nek érdekében az építési osz­tály értekezletet hívott össze az üzemek gazdasági és politi­kai vezetőinek részvételével, amelyen abban állapodtak meg, hogy a verseny elsősorban a vál­lalatok gazdaságos működé­sét elősegítő tényezők javí­tását tűzze célul. Ezután a vállalatokat öt ka­tegóriába sorolták. Az elsőbe az építőipari, a másodikba a közlekedési, a harmadikba a vízmű és a gázmű, a negyedik­KÖVES VT ÉPÜL A KÖZSÉQFEJLE5ZTÉSI ALAPBÓL be a községgazdálkodási, az ötödikbe pedig az ingatlankeze­lő és kéményseprő vállalatok tartoznak. A versenyfeltételek minden kategóriában megszab­ják, bogy mennyivel kell nö­velni: a 100 forint munkabér­re eső termelési értéket, az egy munkásra eső termelési érté­ket, a szállítóeszközök kihasz­náltságát, mennyivel kell csök­kenteni a szállítóeszközöknél az egy kocsikilométerre eső ráfor­dítást, valamint a vállalat ihi- produktív költségeit. Az építési és közlekedési osz­tály a nuinkavcrseqy értékelését a második negyedévi mérleg- alapján augusztus 20-ig, a végleges értékelést' 1959. no­vember lQ-ig végzi el, és. a leg­jobb eredményt elért vállalato­kat jutalmazza. Szerkesztői üzenetek Migléez József, Hajós: Kérel­mét az Állatni Alföldi Pincegaz­daság igazgatójának juttattuk el. * B. J. Kecskemét: Panaszleve­lére a kecskeméti városi tanács adja meg a kért választ. * Tóth J.-né, Izsák: A Pábi— Izsák közti út megjavítására fel­hívtuk a' Kecskeméti Közúti Igazgatóság ügyeimét, s levelét megválaszolás céljából számuk­ra elküldtük, • Dudás József, Kecskemét: Az épület gyors tatarozása ügyében intézkedtünk a kecskeméti In­gatlanforgalmi Vállalat igazga­tójánál. szcntiván főutcáján. A beruházást Hözségfejlcsztésből valósítják meg, 140 ezer forint költséggel. Még az idén 3000 négyzetméter járda is épül a községben, ennek munkálataihoz május első hetében kezdenek hozzá. — <$07/ kaxz.noi iaaailat — Örömmel olvasom a Petőfi Népében, hogy az utóbbi időbe 1* Kecskemét tisztaságára, nagy gondot fordítanak. A tisztasági hónap megrendezése is azt a célt szolgálja, hogy az utcáink, tereink, parkjaink ne csak tiszták, de csinosak, szépek is legye nek. Nem esett' szó azonban városunk utcáin széffolyó szenny­vízről, amelynek nem kisebb szerepe van a közegészség ügyé­ben, mint bármely másnak. Vannak helyek, ahoi egyszerűen kiöntik az udvarra az em­lített szennyvizet, s az — miután nincs csatorna és nagy udvar — kiömlik az utcára. Ez különösen nyáron rontja az utca, nem kevésbé az utcára nyíló lakószobák levegőjét. A következő javaslatom — amíg Kecskemétet nem csator­názzák — megoldaná ezt a problémát. Társadalmi munkával is meg lehet építeni az udvar legalkalmasabb pontján egy víz­nyelő gödröt. Az egy, másfél köbméteres gödröt téglával kel­lene kibélelni, föléje betonkorongot helyezni. Számításom szerűi' ennek elkészítése körülbelül 1000 forintot tesz ki. Amennyiben, a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat bizto­sítani tudná az anyagot, a lakúk sajátmaguk is elvégezhetnek ezt a munkát. Ezután már joggal lehetne felelősségre vonni azokat a lakókat és háztulajdonosokat, akik a szennyvizet az utcára öntik­Szép és nemes, sőt parancsolóan szükséges cél a tisztasági hónap eredményessége. Ennek érdekében írtam le javaslato­mat, amennyiben elfogadható, némileg hozzájárultam én is az egészséges, tiszta Kecskemét megteremtéséhez. Zsinkó József levelező Hogyan „gyógyítsuk“ a fagykárt szenvedett cukorrépát? A cukorrépa egyik olyan kul­túrnövényünk, amelyek levél- zete a hideget jól bírja. Az elmúlt fagyos éjszakák után helyenként mégis azt ta­pasztaljuk, hogy a répa levél- zete kissé megsárgult és a szé­lein, a levél hegyén látszik a »fagypörkölés«. — A mélyeb­ben fekvő területekén, »fagy­zugokban« már komolyabb a kártétel a levélen is. A hidegek nem a levédet­nek ártottak komolyabban, ha­nem a talaj erős mérvű le­hűlésével a gyökérzetnek. Fel­lépett a »gyökérfekély«, ami gomba okozta, igen súlyos be­tegség. A répát kiemelve a földből, azt látjuk, hogy a gyö­kérfekély kezdeti stádiumában a gyökér barnás színt vesz fel, majd elfeketedik, elcérnásodik, a hajszálgyökerek és a fő­gyökér elpusztultéval cukorré­pánk tönkremegy, elszárad. Amit a természet elrontott, az emberi gondoskodásnak kell helyrehoznia, mégpedig süi-gő- sen- A beteg, gyökérfekélyes répát — márpedig kisebb-na- gyobb mértékben mindegyik az Az ágasegyházi mozilátoga­tók nevében kaptunk levelet, amelyből kiderül, hogy a köz­ség filmszínházában az előadás alatt sokszor elszakad a film és 30—40 percig sem tudják megcsinálni. »Szeretnénk tudni, hogy hol a hiba, hiszen az ille­tékesek mindig azzal utasítják vissza a panaszt, hogy a mozit újjáépítették. Ez igaz — írják , a levélben —, de csak kívül­i-öl, mert belülről olyan a mozi, hogy azt leírni nem lehet.« A levelet a megyei Moziüze- rni Vállalathoz küldtük el, ahonnan Hanesch László igaz­gató az alábbiakban válaszolt: »Az ágasegyházi mozilátoga­tók tudomására hozzuk, hogy a mozi-üzemvezetőt részben a le­vélben említettek, részben pe­dig egyéb, a munkájában je­lentkező hiányosságok miatt le­váltottuk. Az új üzemvezető személye biztosíték arra, hogy az elkövetkezendő időben ha­sonló cselek nem fordulnak elő.« Körmáezi János bácsalmási levelezőnk elpanaszolja, hogy a tataházi Petőfi Tsz-ben a kul- lúrcsoport vezetője figyelmezte­tett két fiatalt azért, mert fe- gyelmezetlenkedtek. A fiatalok és a vezető között szóváltás támadt, amiért a kultúfesoport vezetője kizárta őket a szerep­ből. Levelezőnk véleménye sze­rint ez igazságtalanul történt. A levelet elküldtük a tsz el­nökének, aki válaszában az alábbiakat írja: »Körmöczi elvtárs által leírt események részben megfelelnek a valóságnak. Fiataljaink még eléggé fegyelmezetlenek. Azóta székhazunkba összehívtuk a fiatalokat, s az üzemi pártvezc- tősegünk tagjai elbeszélgetlek velük. Úgy véljük, hogy a jö­vőben ilyen esetek nem fordul­nak elő, s minden reményünk megvan, hogy kultúrgárdánkról csak jót ír majd a megyei sajtó.« »Azt szeretném megkérdezni a Petőfi Népétől, hogy miért vitték el a Kecskemét, Kossuth tér sarkán levő dohánybolttól a postai levelesládát? A postán már többször megígérték, hogy visszahelyezik, de még a mai napig sincs a helyén« — írja Berta Irén kecskeméti olva­sónk. A levelet a megyei postahi­vatalnak küldtük el, ahonnan az alábbi felvilágosítást kap­tuk: »A szóbanforgó levélszek­rényt már évekkel ezelőtt lc- szerellettük, mert forgalma cse­kély volt. A levélszekrényt más, forgalmasabb helyre helyeztük át, ahol jobban kihasználható. Egyébként az említett helytől 200 méternyire két levélszek­rény is rendelkezésére áll a közönségnek.« * Dalai János kiskőrösi olva­sónk azt javasolja, hogy az Alföldi Pincegazdaság úgy vá­sárolja meg a borokat — ha nincs tárolóhelye —, hogy azok maradjanak a termelőnél né­hány hónapig. A bor árát a vá­sárlás napján fizessék ki, ha nem is teljes egészében, leg­alább 70—<50 százalékát. Hozzá­teszi még, hogy nem korlátlan mennyiségekről van szó, csupán 5—6 hektoliteres tételekről, A javaslatra az Állami Al­földi Pincegazdaságtól az aláb- vi válasz érkezett. »Vállalatunk a folyamatos felvásárlás biztosítása érdeké­ben értékesítési szeződést kö­tött a termelőkkel. Vállalatunk jelenlegi tárolótér helyzete á szerződött borok átvételét tcszj csak lehetővé. Ennél toova sza­— haladéktalanul nagyobb mennyiségű, könnyen felvehető pót-tápanyaggal kell ellátni. Ilyen tápanyag a nitrogén, ami pétisó és linzisó alakjában áll rendelkezésre. További gyógyító eljárás a répa sürgős egyelése. A lehul­lott nagy mennyiségű csapadék — sok hglyen erős zápor — a talajt kérgessé tette. A gyökér­zet felett meg kell szüntetni a kérgesedést a meghagyott répa­tő körülkapálásával, hogy a beteg gyökér minél főbb meleg levegőt, -napfényt kapjon. A gyökérfekélyes répát hagyjuk döntve, hogy a gyógyító, gom­baölő napsugár minél inkább hozzájusson a beteg gyökérhez. Répaföldjeinkben sok a esi- masz és drótféreg, ezért folyó­méterenként 8 darab jól fejlett répát hagyjunk meg. Az egyelést 8 nap múlva kö­vesse az első mélykapálás. Ez előtt még a megkésettek is szórják ki a fejtrágyát. A rovarkártevőket kísérjük a továbbiakban is figyelemmel, megjelenéskor a védekezést ne mulasszuk eh Varasdy Albert SZOVJET QÉPEK SEQÍTSÉQÉVEL Tizennégy különböző szovjet szerszámgépet kapóit az címűit hónapokban a Mechanikai Mérőműszerek Gyára. Az üzem az új berendezésekkel tovább javítja a minőséget, növeli a termelékenységet. A gyár főleg pneumatikus nyomásszabályozó berendezéseket gyárt me beket elsősorban a vegyi és az élelmiszeriparban alkalmaznak. E berendezések alkalmazá­sával egyenletesebbé válik az üzemek termelése, javul a minőség, csökken a selejt cs a gyártmányok előállítási költsége. Képünkön: a szerelők az újonnan érkezett szovjet auto­mata gépet állítják munkába. JOBB LESZ A MOZIELÖADÁS ÄGASEGYHÄZÄN — BESZEL- i XEK A FIATALOKKAL — NEM HELYEZIK VISSZA A j POSTALÁDÁT — VÁLASZ PLLAI JÁNOSNAK • bad bor felvásárlást eszközölni nem tudunk. Szabad felvásár­lásra időközben csak akkor ke­rülhet sor, ha nagyobb meny- nyiségű értékesítési lehetősé­günk lesz.»

Next

/
Thumbnails
Contents